Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

VflÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 241. szám 1975. október 14., kedd AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA A látogatás a japán—magyar kapcsolatok fejlődését szolgálja Magyar parlamenti küldöttség Tokióban Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a parlament elnökének veze­tésével, tegnap öttagú magyar parlamenti küldöttség érke­zett Tokióba. A küldöttség egy hétig a Japán parlament vezetőinek vendégeként tar­tózkodik Tokióban. Már japáni látogatásának első napján jelentős progra­mot bonyolított le az Apró Antal vezette magyar ország- gyűlési küldöttség. A délután folyamán a magyar delegáció udvariassági látogatást tett a japán parlament alsóházának és felsőházának elnökénél, valamint a japán külügymi­niszternél. A kellemes és ba­ráti légkörben megtartott ta­lálkozókon jelen volt a hatal­mon levő Liberális Demokra­ta Párt, valamint az ellenzéki pártok — a Szocialista Párt, a Kommunista Párt, a Ke Komeito Párt és a Demokra­tikus Szocialista Párt —szá­mos képviselője is. Maeo Sigeszaburo, az alsó­ház, illetve Kono Kenzo, a felsőház' elnöke, a látogatás alkalmával elhangzott beszé­deikben egyaránt örömüket fejezték ki afelett, hogy az utóbbi években megélénkül­tek a japán—magyar gazda­sági, műszaki, tudományos, kulturális és sportkapcsola­tok. Ugyanakkor azt a meg­győződésüket juttatták kifeje­zésre, hogy a rövidesen alá­írandó japán—magyar keres­kedelmi és hajózási egyez­mény hozzájárul majd a gaz­dasági és külkereskedelmi kapcsolatok gyorsabb fejlesz­téséhez. \ Apró An táj az üdvözlő be­szédre válaszolva hangsúlyoz­ta, hogy a magyar küldöttség nagy örömmel és érdeklődés­sel készült a tokiói látoga­tásra. «*. A magyar országgyűlés el­nöke részletesen tájékoztatta japán partneréit az európai biztonsági értekezlet sikeréről és a hélsinki találkozón elfo­gadott dokumentumok törté, nelmi jelentőségéről, majd hangoztatta, hogy hasonló jel­legű rendezés jelentősen elő­segítené a béke és biztonság ügyét a világ más térségeiben is. Apró Antal az országgyű­lés nevében látogatásra hívta meg a japán parlament mind­két házának küldöttségét. A Mijazava Kiicsi japán külügyminiszternél tett láto­gatás alkalmával élénk esz­mecsere alakult ki a magyar küldöttség vezetője és a kül­ügyminiszter között. Az. eseménydús nap befeje­zéseként a japán parlament két házának elnöke fogadást adott az Apró Antal vezette magyar küldöttség tiszteieté­Megnyílt a KGST V. B. 73. ülése Hétfőn Moszkvában meg­nyílt a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 73. ülése, amely­nek munkájában a KGST-or* szagok miniszterelnök-helyetl tesei vesznek részt. Az ülés elnökévé G. Weisst, az NDK képviselőjét válasz­tották meg. Az ülésen a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjából fakadó felada­tokkal összefüggésben meg­vizsgálták a KGST gépgyár­A SZOT elnökségének ülése A környezet védelme — a dolgozók védelme A SZOT elnöksége hétfő délután ülést tartott. Megvi­tatta a kulturális beruházások IV. ötéves tervének várható teljesítéséről szóló jelentést, majd az európai szakszerve­zeti központok genfi konfe­renciájából adódó feladatok­ról tárgyalt. Mint ismeretes, az európai országok szakszervezeti köz­pontjai ez év februárjában Genfben a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítá­sával kapcsolatos közös gon­dokról tárgyaltak, s dokumen­tumokat fogadtak el a közös feladatokról. A SZOT elnöksége megálla­pította, hogy társadalmunk-! ban törvények és egyéb jog­szabályok széles köre bizto­sítja a dolgozókról való gon­doskodás tervszerű fejleszté­sét, a szakszervezetek a dol­gozók érdekvédelmének kér­déseiben széles körű jogokkal rendelkeznek. Így a genfi konferencián felmerült szá­mos probléma, mint például a teljes foglalkoztatottság megoldása, az időskorúak lét- biztonságának megteremtése, a mi társadalmunkban nem okoz gondot. Sőt, több terü­leten mint például a társa­dalombiztosításbán, az előre­haladás az elvárható mérték­nél is gyorsabb. Néhány más területen azonban, mint pél­dául a dolgozók egészsége, testi épsége védelmének fej­lesztésében, a veszélyes anya­gok ártalmainak megelőzésé­ben, ezzel kapcsolatban a kör. nyezetvédelemben; sok még a tennivaló, beleértve a tapasz­talatok nemzetközi cseréjét, a kutatómunka koordinálását. A SZOT elnöksége a fenti kérdések elemzése során meg­állapította: a munkabiztonság fokozódását jelzi, hogy az 1950—54-es évek átlagához vi­szonyítva 1974-bén a 100 ezer munkásra jutó halálos üzemi balesetek száma 54-ről 15-re, az ezer munkásra jutó, három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma pedig 92-ről 40-rc csökkent. Azonban je­lenleg is sok, mulasztásból származó üzemi baleset, for­dul elő, ez ellen fokozott el­lenőrzéssel és nevelő munká­val léphetnek fel a szakszer­vezetek. A foglalkozási megbetege­dések száma jelentősen csök­kent, sókkal kevesebb a szi­likózis, kevesebb betegséget okoz az ólom, a higany. Ugyanakkor előtérbe kerültek a zaj és a vibráció okozta ár­talmak, továbbá a szalag­munkák elterjedésével az úgynevezett nponotómia, amely a dolgozók idegeit ter­heli. A továbbiakban az elnök­ség utal arra, hogy hazánk­ban most már a dolgozók többségére kiterjed a rövidí­tett munkaidő, s tendenciáját tekintve, a munkaidő további /csökkentése várható. Ugyan­akkor tapasztalható, hogy a munkaidő-csökkentés , nem járt a tényleges pihenőidő lé­nyeges emelkedésével, mivel az elmúlt években több te- rtileten elszaporodtak a túl­órák. A szakszervezetek ezért fontosnak tartják, hogy az il­letékes állami szervek a szak- szervezetekkel egyetértésben, központilag meghatározzák a napi és a havi megengedett túlóra mennyiségét, s helyes volna azt is szabályozni; hogy a nődolgozók szamára mely munkakörökben tilos a túl­óra. Az elnökség határozatában kimondja: elő kell segíteni, hogy a nemzetközi munka­ügyi szervezet a genfi konfe­rencián felmerült kérdések­ben további egyezményterve­zeteket és ajánlásokat dolgoz­ton ki. (MTI) tási állandó bizottságának az 1976—80-as években kifejten­dő tevékenységét. Megvitat­ták a könnyűipar területén megvalósuló együttműködés kérdéseit is. Az ülésszakon megállapították, hogy a KGST-országok sikeresen hajtják végre a könnyűipar fejlesztésének tervét. A folyó ötéves tervidőszak első négy eszténdeje alatt a testvéri or­szágok könnyűiparának ter­mékvolumene jelentősen nö­vekedett. Az ülésszak részvevői je­lentést hallgattak meg a szo­cialista országok vasipari együttműködését irányító IN­TERMETALL. tevékenységé­ről. Ezenkívül megvitatták a KGST-országok gazdasági együttműködése fejlesztésé­nek más kérdéseit. Tornai László vágólapot készít a re szelő gépen Berkovics László úgy vélekedik, hogy kell még az óreg „szaki bácsi” — Miczki György segítsége a köszörűgépnél Jó munkához csakis jó gép! — mondja Soós Endre üzemvezető, az új szovjet szer­számgépekkel ismerkedő dolgozóknak . (Fotó: Szabó Sándor) PORTUGÁLIA-SZERTE NŐ A TILTAKOZÁS A REAKCIÓ ELŐRETÖRÉSE MIATT Átadták a BNV őszi díjait Sajtótájékoztató az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárról Fokozni kell az i isze ogast a jobboddal eilen A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban hétfőn saj­tótájékoztatót rendezett a HUNGEXPO a második őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárról Pandur Ferenc, a BNV igazgatója adott tájékozta­tást a nemzetközi sereg­szemléről. amelyen hazánk­kal együtt 24 ország és Hongkong csaknem ezer ki - állitója tárj-’ fel kinrá 1 fi 1 • ■' újdonságait hr'f-le szakin -u-tosít ásban: az öl tűz­kődé», az otthon, a háztar­tás, az eleimezes, a «aabad idő és a közlekedés szekto­rában. A vásár célja, hogy a korszerű fogyasztási cikkek magas színvonalú bemutatá­sával hozzájáruljon a közíz­lés formálásához, a modern fogyasztói szokások elterjesz­téséhez. a szabad idő hasz­nos eltöltéséhez, s ugyanak­kor a kiállítóknak szélesebb körű piackutatásra, közvéle­mény-kutatásra nyújtson le­hetőséget. s ezzel hatók' nyabban segítse a szaknv- programot, a legjobban ke­resett újdonságok beszerzé­st'^ «aiuvu teö^erácktía­nak kialakítását» k szocialis­ta integráció es szakosítás fejlesztését. A vásáron a külföldi, ki- • álfitók több mint 10 000 négyzetméternyi területen rendezték be bemutatóikat, s ennek legnagyobb részén, mintegy 60 százalékán a szo­cialista országok kiállítói vo­nultak fel. A legnagyobb külföldi ki­állítok közé tartozik a Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, az NSZK, Anglia, Ausztria és (Folyta •# ' Az Intersindical portugál szakszervezeti szövetség fel­hívta a dolgozókat, katoná­kat, tengerészeket és a hala­dó tiszteket, hogy fokozzák összefogásukat és növeljék a küzdelmei a forradalom vé­delmében a reakcióval és a fasizmussal szemben. A ív vH ríkozat ráír utalót h > TV a kfl- > to ni i J-' "] '-oi h~í.'t 1 ---T : v* i forra :?:.i ír ti 5 re *! az aqxá' vei önti I? evez élésé ért és ; írnjmLa é ellenőrzés nő vr •léséé»'! a temelpbcu. Az lutefóiadi­cal egyik alapvető feladatá­nak tartja a dolgozók szük­ségleteinek kielégítéséért ví­vott harcot. Ahhoz, hogy forradalmun­kat szocialista irányba vi- hessük tovább’ és győzhes­sünk. jól kell dolgoznunk, meg kell szerveznünk erőin­ket és megfelelő szövetség: ’ ?rt kell teremtsnür'.. I i í ae­1 ”-g ! '.! P' zro I " 1. A I a'-intól «léi­re fekvő Barpüeó ipari vá­rosban «nrgtarloU gyűlésen. A Báriumai KP -fotilfensa hangsúlyozta, hogy a párt tagjai a 'demokratikus een - ralizmus jegyében vitái fok ­tatnak különböző kérdése• röl, de ez a vita nem érv, :íi a párt egységét. A kommu­nisták továbbra is Portugá­lia legszervezettebb forradal­mi erejével rende’keznek. Sajnos, a portugál mu :kás­ilyen egységes — mondo « Cunhal. A part főtitkára következő szavakkal feje 1 be beszédét: magas tokon Tizennyolc szocialista brigád 235 dolgozójának össze­hangolt munkája nyomán, már négyszer nyerték el a Szocia­lista munka üzeme címet a Mátravidéki Fémművek szer­számüzemének munkásai. A gyár zavartalan üzemeltetése, alkatrészellátása szinte elképzelhetetlen nélkülük. Közülük kerültek ki a vállalat kiváló brigádjai is, a Sdgvári Endre és a dr. Münnich Ferenc nevét viselő kollektívák. Képriportunk bepillantást nyújt mindennapi munkájukba.

Next

/
Thumbnails
Contents