Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

Hazatérés a háborúból Hosszú hajú, szakállas portugál katonák várakoznak az angolai főváros, Luanda repülőterén, hogy hazaszállítsák őket Portugáliába. A katonák Nova Lisboából, Angola második legnagyobb városából jöttek, ahol gyakorlatilag megszűnt a 13 évig fennállt por­tugál gamizon. Naponta mintegy ötszáz katonát vezényelnek vissza az anyaországba. (Telefotó — AP—MTI—KS) Szigorú biztonsági intézkedések Ford védelmére Gerald Ford amerikai elnök magyar idő szerint csütörtö­kön éjjel Washingtonban tar­tott sajtókonferenciáján túl- nyomói-észt belpolitikai kér­désekkel foglalkozott Az el­nök cáfolta azt az állítást, hogy újjáválasztási esélyeit növelendő, közeledne saját pártja, a köztársaságiak jobb- szárnyához. Hosszú közéleti pályafutásom alatt, mind kép­viselőként, különösen pedig elnökként, mind a bel- mind a külpolitikában a középutat követtem, mert ezzel ért egyet az amerikaiak nagy többsége —, mondotta Ford. Ford megerősítette, hogy lemondta Louisville városá­ban tervezett látogatását. A Kentucky államban fekvő városban a közelmúltban sú­lyos zavargások robbantak ki, amikor a fehér lakosság el­lenezte gyermekeinek a né­ger gyermekekkel való közös iskoláztatását. A Ford ellen megkísérelt két merénylet óta a legszigorúbb biztonsági Szihanuk a francia — kambodzsai kapcsolatokról Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel foly­tatott csütörtöki egyórás megbeszélése után sajtókon­ferenciát tartott Párizsban. A francia—kambodzsai kap­csolatokat értékelve kijelen­tette, hogy Giscardral sorra került találkozója jelentős előrelépést hozott e terüle­ten, s reméli, hogy a két or­szág diplomáciai kapcsolata­it hamarosan helyreállítják. Londonban ismét bomba robbant Egy ember meghalt és ti­zennyolcán megsebesültek annak a bombarobbanásnak a következtében, amely a Buckingham palota közvet­len közelében levő föld alatti állomáson történt. Az isme­retlen merénylő az időzített bombát az állomás csomag- megőrzőjében helyezte el. A sebesültek között több asz- szony és gyermek is vart Tovább süllyedt Nagy-Britannia lakosságának életszínvonala Az idei év második ne­gyedében Nagy-Britannia la­kosságának életszínvonala nagyobb mértékben süllyedt, A baloldali egység új formáinak kialakítására van szükség (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatot teremteni más olyan erőkkel is — így a had­seregen belül — amelyek szükségesnek tartják a válto­zást. Mindezeknek az erők­nek az összefogása lehetővé tenné a nagyobb erőszak nél­küli rendszerváltozást. — A legutóbbi események — folytatja Carillo — a ter­ror fokozása azonban veszé­lyezteti a békés változás le­hetőségét és ha Franco to­vább halad ezen az úton, az ország olyan helyzetbe kerül­het, hogy nem lesz más kiút, csak a felkelés. Ez azonban nagy kockázatot jelentene nemcsak Spanyolország, ha­nem a világbéke szempontjá­ból is. Éppen ezért rendkívül fontos a nemzetközi közvéle­mény nyomása. Ez nagy mér­tékben hozzájárulhat a békés változáshoz. Carillo ezután kiemeli, hogy az ellenzéki erők egy­ségének megteremtése szem­pontjából különösen fontos a kommunisták és szocialisták közötti egyetértés és együtt­működés. A portugáliai ese­ményekből éppen azt a ta­nulságot kell levonni, hogy ott, ahol ez nincsen meg, jobboldal kihasználja ezt a helyzetet, s ott az ellenforra­dalom veszélye fenyeget. Ép­pen ezért kívánatos, hogy Portugáliában most kialakult kompromisszum megerősöd­jék, s a kommunisták és szo­cialisták kapcsolatai megszi­lárduljanak. Felipe Gonzálesz Marquez, a Spanyol Szocialista Mun­káspárt főtitkára rámutatott arra, hogy a baloldal erői egész Dél-Európában előre­törnek. Éppen ezért a balol­dali egyseg új formáinak ki­alakítására van szükség. Ez sok helyen problémákat okoz, mert az egyes pártok koncep­ciói különbözőek. Szerinte mind a szocialistáknak, mind a kommunistáknak meg kell változtatniok „bizonyos be- idegződött reflexeiket”. (MTI) mint bármikor ezeknek az adatoknak a statisztikai rög­zítése, vagyis húsz esztendő óta. A központi statisztikai hivatal jelentése szerint a csökkenés a január—márciu­si időszak óta mintegy há­romszázalékos volt. Amikor júliusban a mun­káspárti kormányzat és a szakszervezetek megállapod­tak abban, hogy az átlagke­reseteket az inflációs vesz­teségektől függetlenül heti hat font sterlingben maxi­málják, a kormányzat még azt érzékeltette, hogy a re­áljövedelmek csökkenése nem haladja majd meg az egy­két százalékot. intézkedést léptették életbe, A látogatás lemondása nyil­vánvaló elővigyázatossági in­tézkedés, jóllehet Ford — ahogy ezúttal is hangsúlyozta — mindig ellenezte a két faj gyermekeinek kötelező közös oktatását. Az elnök kitért az elől a kérdés elől, hogy a Sinai-sivatakban ha­marosan működni kezdő amerikai ellenőrök a hír­szerző szervek vagy a had­sereg tagjai közül kerülnek-e ki? Azt mondta, nem adhat pontos választ, majd hozzá­tette: annyi bizonyos, hogy az ellenőrző berendezéseket polgári személyek kezelik. Uj párt Aihénben Az Andreasz Papandreu vezette pánhellén szocialista mozgalom központi bizott­ságából a pártfegyelem meg­sértése miatt kizárt tagok új pártot alapítottak, „szocia­lista menetelés” névvel. A párt alapítói sajtóérte­kezletükön azzal vádolták Andreasz Papandreut, hogy kispolgári elemekre építve elárulta a pánhellén mozga­lom szocialista jellegét, s hogy pártja a görög nép szociális harcától elszigetel­ten működik. noni helyzet rendezése. Ha­tározottan elutasította a kor­mány lemondásának lehető? ségét, hozzáfűzve, hogy est legfeljebb mint utolsó lépé# merülhet fél, de a helyse» ilyen mérvű romlásáról nine» szó. A Bajrúfbő! és libanoni más területeiről érkező hír*! ügynökségi jelentések nem támasztják alá Kararrd op­timizmusát: péntek éjszaka ismét harcok lángoltak fel. Az ország északi részén fegy­veresek megtámadtak egy görög katolikus lakosságú fa­lut, egy sor házat felgyúj­tottak, a lakosok közöl so­kat megöltek. QMmm IMS. október 11., szombat „Az amerikai nép nagy többsége, az üzleti körök pártolják a gazdasági kap­csolatok fejlesztését az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió között” — írta a közeli múltban a New "York-i Jour­nal of Commerce, amely a tengerentúlon oly divatos mikroközvélemény-kutatás eredményeit ismertette. A lap persze nemcsak „saját szakállára” rendezett közvé­lemény-kutatást: egyre több tőkéscsoport ismeri fel, hogy a kereskedelmi megkülön­böztetés a Szovjetunióval legfeljebb más tőkés orszá­gok „keleti üzleteit” lendíti fel. MEGTORPANÁS A washingtoni kereskedel­mi minisztérium adatai sze­rint az Egyesült Államok tavaly 608 millió dollárért exportált a Szovjetuniónak, holott az eladások értéke 1973-ban megközelítette az 1,2 milliárd dollárt. Tavaly zajlott, a kereskedelmi tör­vénytervezet kongresszusi vitája — emlékeztetnek rá a megfigyelők —, s a szená­torok egy kisebbségi esoport­Szovjet—amerikai kereskedelem Megkülönböztetés janak, Jackson vezetésevei sikerült kierőszakolnia, hogy politikai feltételekhez kössék a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését a két ország közötti kereskedelmi forgalomban. (Az USA szin­te minden országnak meg­adja a legnagyobb kedvez­ményt.) Az állami Export- Import Bank kezét is meg­kötötték: jóval kisebb ösz- szegű hitelt nyújthat csak annál, mint amit a keres­kedelem bővítése megkíván­na. A kongresszu i szavazás nyomán nem. léphetett élet­be a már 1972-ben megkö­tött kereskedelmi egyezmény sem. NYUGAT-EURÓPA VERSENYE „Az eredmény”, mint lát­ható, nem sokat váratott magára. „A Szovjetunió egy- milliárd dollár értékű üzleti megállapodást, amelyet ere­detileg az Egyesült Álla­mokkal kötött volna meg, más tőkés országokba terelt át” — jelentette ki nemrég Alhimov szovjet külkereske­delmi miniszterhelyettes. A forgalom lanyhulása miatt az Egyesült Államok jócs­kán hátracsúszott a Szovjet­unió nyugati kereskedelmi partnereinek sorában: 1973- ban még a második helyet foglalta el, tavaly . viszont már csak a hetediket. A gazdasági gondokkal küszködő nyugat-európai or­szágok kapva kaptak az al- . kaimon, hogy a piaci űrt betöltsék. A Business Inter­national összeállítást közöl azokról a hitelügyletekről, amelyeket a Szovjetunió egyes nyugat-európai álla­mokkal kötött. Wilson. brit miniszterel­nök az idén februárban, moszkvai látogatásakor 2,2 milliárd dolláros hitelkeretet ajánlott fel a Szovjeti^^ nak- »A brit iparnak ver­senyképesnek kell marad­nia” — mondta Wilson. A tavasszal Olaszországgal, kö­tött öt évre szóló gazdasági és együttműködési megálla­podást a Szovjetunió, Róma kétmilliárd dollár hitelnyúj­tására tett ígéretet. Hosszú lejáratú gazdasági együtt­működési megállapodást kö­tött a Szovjetunió más nyu­gati államokkal, közöttük az: NSZK-val is. Érthető tehát, hogy az amerikai konszernek most már bánják, hogy nem lép­tek fel határozottabban, ami­kor a kongresszus a keres­kedelmi törvénytervezetet tárgyalta. CSAK KÖLCSÖNÖSSÉGI ALAPON Augusztusban az ameri­kai kongresszus „ténymegál­lapító” bizottságot küldött a Szovjetunióba, kém az ame­rikai-szovjet gazdasági kap­csolatok javításának tehe­tőségeit tanulmányozza. A 18 amerikai szenátort, kép­viselőt fogadta a többi kö­zött Borisz Ponomarjov, a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnöke is, aki rámutatott: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak fejlődését á kölcsönösség és az államok törvényhozásának tisztelet­ben tartása elveire kell fel­építeni.” A derűlátó előrejelzések­kel ellentétben az amerikai gazdaság még mindig képte­len megbirkózni a hanyat­lással. Számítások szerint minden 100 millió dolláros hitelnyújtás 60 ezer új ál­lásnak felel meg — írja a Financial Times, s ez nem közömbös egy olyan ország­nak, ahol a munkaképes la­kosságnak kb. 9, százaiéira munkanélküli. Washingtoni hírek szerint Ford elnök mindezt figye­lembe véve kérni fogja a kongresszust: minél előbb tö­rölje a külkereskedelmi tör­vényből a. megkülönböztető' rendelkezéseket. 1 Pintek esti külpolitikai kommentárunk: Helsinki gyümö’cse: Trieszt A ROMAI SZENÁTUSBAN csak Giorgio Almi- J rante, az újfasiszta vezér és pártjának többi képvi- < selője hangoskodott, elégedetlenkedett. A többiek 5 józanul fogadták a tényeket: Itália törvényhozása I nagy többséggel (mindössze 11 ellenszavazat volt) > jóváhagyta az olasz—jugoszláv határkérdésekre vo- | natkozó egyezményt. Október elsején, ugyanabban az \ órában, Minies külügyminiszter Belgrádban a ju- í goszláv, Rumor külügyminiszter Rómában az olasz ? parlament színe előtt jelentette be, hogy a két or- > szág között egy esztendeje folyó tárgyalások megál- < lapodáshoz vezettek. És most, íme, megérkezett az > alkotmányos jóváhagyás. Tekintsük át röviden az előzményeket! Kereken | hatvan éve neuralgikus pontja Európának Trieszt ki- | kötőváros. 1915-ben, amikor Itália az Antant olda- > Ián belépett a háborúba, bejelentette területi igé- 5 nyét Triesztre és az Isztriai-félszigetre — tehát az i akkori osztrák—magyar monarchia részére. Az első | világháború után meg is kapta, jóllehet a területre — \ minthogy lakóinak nagy többsége horvát és szlovén ;! nemzetiségű — Jugoszlávia is igényt tartott. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Tito seregei szabadították fel Triesztet, a nyugati szövetségesek j; azonban kierőszakolták, hogy a terület egy része — úgynevezett A-zónája — angol—amerikai katonai <i ellenőrzés alatt maradjon (ezzel is a szocializmus ter­jedésének kívántak gátat vetni), s csak a B-zónának elnevezett másik területrész kerüljön jugoszláv fenn­hatóság alá. Később aztán, a hidegháború éveiben, a < NATO-szövetségessé vált Olaszország felelevenítette > területi igényeit Triesztre, a többi nyugati hatalom | hol hallgatólagos, hol nyílt támogatása mellett. 1954- ben egyezmény született Londonban, amelynek nyo- ;! mán megszűnt az angolszász katonai megszállás az A-zónában és az, Olaszország része lett, míg a B-zóna |: természetesen változatlanul Jugoszláviához tartozott. Ez a megállapodás már születése pillanatában > ideiglenes volt csupán — mégis csaknem húsz évig < húzódott a kérdés végleges rendezése. Most értek í meg teljesen a feltételek az igazi megoldás megvaló- < sítására. Az említett új egyezmény alapján végleges- í sé válik Jugoszlávia szuverenitása az egész B-zóna és s az Isztriai-félsziget felett. ALIGHA TÉVEDÜNK, ha megállapítjuk: azért l értek meg véglegesen ar helyes megoldás feltételei, l mert nemrég zajlott le Helsinki, azaz aláírták az I Európai Biztonsági Konferencia záródokumentumát. | A többi között Olaszország és Jugoszlávia is aláírta. I E dokumentum fontos része, az európai biztonság j ügyének egyik legjelentősebb alkotóeleme: a vitás i kérdések békés, tárgyalásos rendezése, az erőszaktól I való tartózkodás problematikus határkérdésekben is. íme, alig két hónappal a konferencia után, a tanács­kozás meghozta első gyümölcsét; a trieszti megálla­podást. aa - - — - — — — — *********fc****A**ft*****A*A**^*^**aAAaAAaaaaAAi Rasid Karami libanoni mi­niszterelnök csütörtök este tájékoztatta Frangié elnököt damaszkuszi tárgyalásairóL A megbeszélés után Karami televíziós nyilatkozatában el­mondta, hogy Damaszkusz- ban felkérte Arafatot: tér­jen vissza Libanonba és ves­se latba befolyását a béke megteremtése érdekében. Ka­rami bizakodóan nyilatko­zott a helyzet közeli rende­zését illetően. Optimizmusát mindenekelőtt azzal indo­kolta, hogy Jasszer Arafat teljes egyetértéséről és együttműködési készségéről biztosította. Hangsúlyozta, hogy a Szíriái Baath Párt­nak is érdekében áll a liba­Nem mond le a libanoni kormány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents