Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

(folytatás az 1. oldalról) ; hogy még ma is sok a for- I malitás a versenyben, amoz- | galomban. I Az üzem- ás munkaszer- i vezés korszerűsítésére hozott párt-, valamint a végrehaj- ! tását elősegítő SZOT-hatá- I rozatok hosszabb időszakra DorJcó József szóbeli kiegészítőiét mondja megszabták a megye szak- szervezeti szerveinek ez irá- ayú feladatait. Az S25MT tes­tületi üléseken hozott intéz- | kedéseivel segítette a hatá­rozatok értelmezését, megva- I lósítását. Alapvető hiányos- f «ágként tapasztalható, hogy I a szervező munkában a tényleges munkaszervezés, a i termelési folyamatok szerve­zése, a nagy veszteségidők megszüntetése még mindig nem kapott megfelélő sze­repet és jelentőséget. A vál­lalatok többsége nem érti még a DH -munkarendszer , lényegét sem. Fejlődött az üzemi és a szakszervezeti demokrácia Az elmúlt négy évben to­vább fejlődött, szélesedett az üzemi és a szakszervezeti de­mokrácia is. Nőtt a dolgozók érdeklődése és aktivitása a közügyek iránt, megyénkben is megkezdődött a fizikai dolgozók bevonása az igaz­gatói tanácsokba. Az üzemi demokrácia ha­tékonysága a fejlődés elle­nére sem felel meg azon­ban a követelményeknek, ezért tartalmában és mód- szereiijen is tovább kell fej­leszteni. Sok vezető még ma is csak vezetési módszernek tekinti az üzemi demokráci­át, nem látja annak politi­kai tartalmát, vagy nem tartja összeegyeztethetőnek az egyszemélyi vezetéssel. A helyenként tapasztalt rossz munkahelyi légkör, a bírálat elfojtása kedvezőtle­nül hat az alkotó kezdemé­nyezés kibontakozására. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, a hatás- és jogkörök ésszerű decentrali­zálása nem vált általánossá. Az állami felügyeleti szer­vek szerepe, fpfllépése, tevé­kenysége sem kielégítő az üzemi demokrácia fejleszté­sével kapcsolatosan. Javuló élet- és munkakörülmények Mint a jelentés kiemeli: a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának ha­tározatai alapján a megyei szakszervezetek is nagy gon­dot fordítottak a dolgozók élet- és munkakörülményei­re, egészségük védelmének javítására, valamint az élet­színvonaluk emelésére. A központi bérintézkedé­sek hatására — a vállalati erőforrásokkal együtt — az Utóbbi két évben a munká- tek bérszínvonala gyors | Címben növekedett Több veilen munkahelyi vezető ré­szesült központi bérfejlesz­tésben. A nagycsaládosok jö­vedelme az átlagostól is na­gyobb mértékben emelkedett. A szakszervezeti szerveink hatékonyan működtek közre a rövidített munkaidő beve­zetésében és kiterjesztésében is. A közhivatalokban és in­tézményekben, a kereskede­lemben Is bevezetésre került a 44 órás munkahét. Jelen­leg csökkentett munkaidő­ben dolgozik a foglalkozta­tottak 70 százaléka, az épí­tőipari dolgozók 95 százalé­ka. Jelentős helyet foglalt el szakszervezeti szerveink munkájában a kereskede­lemmel, az áruellátás javí­tásával, az árpolitikai intéz­kedésekkel, a kereskedelmi dolgozók helyzetének javítá­sával, az ipar és kereskede­lem kapcsolatának fejleszté­sével való foglalkozás és tö­rődés is. Rendszeresen ellenőrizték a termelői és fogyasztói árak képzését, javították az együtt­működést az állami szervek­kel, folyamatban van a me­gyei árellenőrző és ártanács­adó bizottság létrehozása. Intézkedéseket tettek a ven­déglátó egységek osztályba sorolásánál tapasztalható szabálytalanságok megszün­tetésére. Kiemelten foglalkozott a szakszervezet a dolgozók la­kásépítésével. Szorgalmazta a fizikai dolgozók lakásépítését elősegítő új intézkedéske ér­vényesítését és ösztönözte a vállalati lakásépítési támo­gatás növelését. Négy év alatt a vállalatok és intézmények 2500 dolgozó részére 82 millió forintot fordítottak lakásépítés tá­mogatására. Fejlődés tapasztalható a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységében; a panaszok száma csökkent, a munka­ügyi döntőbizottságok a tár­gyalt ügyek több mint felé­ben a dolgozók javára dön­töttek. Az üzemorvosi órák szá­ma az 1970. évi 97-ről 129 órára emelkedett ugyan, de még ez is kevésnek bizo­nyul A népesedéspolitikai hatá­rozatok végrehajtása me­gyénkben is kedvező ered­ményeket hozott. Az SZMT elnöksége intézkedésének megfelelően a társadalombiz­tosítási bizottság, az állami szervekkel együttműködve, részt vett a népesedéspoliti­kai célok kialakításában, az egészségügyi nevelőmunká­ban és főleg a társadalom-' biztosítási vonatkozású ren­delkezések tudatosításában. A nők és a születendő gyermekek egészsége szem­pontjából is igen örvende­tes, hogy 1974. évben 42 szá­zalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások szá­ma, az élve születési arány­szám pedig 1974. , évben 18 ezrelék volt az 1973. évi 14 ezrelékkel szemben. A beszámolási időszakban topább fejlődött megyénk te­rületén a munkavédelmi te­vékenység is. Legtöbb bal­eset az anyagmozgatásban, szállításnál, rakodásnál tör­tént. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a dol­gozók felvilágosítására, ne­velésére, a balesetet okozó veszélyforrások feltárására, azok megszüntetésére, a túl­óráztatások csökkentésére, a dolgozók jogos kárigényeinek érvényesítésére. * Szakszervezeteink agitációs, kulturális és sporttevékenysége Az 1971. évi küldöttértekez­let határozatai alapján az SZMT elnöksége 30 esetben tárgyalt eszmei, politikai ne­velőmunkával kapcsolatos té­mát. A megyebizottságok évenként átlagosan hat, a szakszervezeti bizottságok pedig 3—4 alkalommal fog­lalkoztak a szakszervezeti nevelőmunka, a politikai tö- ■megmunka különböző terüle­Az alapszervezetekben szé­lesedik az a felismerés, hogy az agitáció nélkülözhetetlen eleme a napi politikai mun­kának. Ebből következik, hogy a szakszervezeti bizott­ságok nagyobb igényességgel készítik elő a taggyűléseket, a termelési tanácskozásokat, a szocialista brigádvezetői megbeszéléseket, s a bizalmi értekezleteket. A szakszervezeti politikai tömegoktatás — a párt egy­séges oktatási rendszerének részeként — betölti feladatát és az elmúlt négy évben to­vább fejlődött. A SZOT elnökségének dön­tése módot adott a differen­ciáltabb nevelőmunkára. Az oktatási rendszer keretében több lehetőséget biztosítottak a fiataloknak, a szakmunkás- tanulóknak, és a bejáró dol­gozóknak. A politikai oktatás jól segítette az országos és helyi politikai összefüggések megértését, politikánk tuda­tosabb megvalósítását. A beszámolási időszak alatt a dolgozók tovább gyarapí­tották általános és szakmai műveltségüket, növekedett a kulturális vállalások értéke. A felszabadulásunk 30. év­fordulójára meghirdetett közművelődési vetélkedőn 254 szocialista brigád vett részt a megyében. Mintegy 35 ezer azoknak a száma, akik munkahelyükre vidékről jár­nak be. E munkásréteg kul­turális ellátottsága sajnos to.- vábbra is megoldatlan. A munkahelyen levő közműve­lődési intézmények kulturá­lis szolgáltatásait idő hiá­nyában nem veszik igénybe. Bővítsék a munkásszállások kulturális felszereltségét, szervezzenek színvonalas mű­sorokat, előadásokat, tanfo­lyamokat az ott lakóknak. A bejáró dolgozók kulturális tá­mogatása érdekében az üze­mek patronálják a lakóhelyi művelődési intézményeket és művészeti csoportokat. 1971. óta növekszik a fel­nőttoktatás résztvevőinek száma. (A dolgozók általános iskolájában az 1970—71-es tanévben 172-en, 1973—74-es tanévben már 676-an végez­tek.) A szakszervezeti bizott­ságok közreműködésével me­gyénk tíz üzemében működik Béres-Deák Fcrencné, az Izzó elektroműszerésze elsőként jelentkezett felszólalásra kihelyezett általános iskolai tagozat, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa évek óta anyagilag támogatja a fi­zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Művelődési otthonaink (16 intézmény) hatóköre megle­hetősen nagy. A beszámolási időszakban a különböző ren­dezvényeken több mint fél­millió ember vett részt. Irá­nyításuk alatt hatvan önte­vékeny művészeti csoport működik (színjátszó, énekkar, zenekar, néptánc, fotó, kép­zőművészet, irodalmi szín­pad stb:). A klubok száma 3<Vrst, a tagjai szama 1200-ról 1400-ra, a különböző előkészítő tanfolyami cso­portok száma 12-ről 60-ra emelkedett. A szakszervezetek irányí­tása alatt 108 könyvtár mű­ködik (11 önálló, 97 pedig le- 4 téti). A könyvtári tevékeny- ' ség 63 000 dolgozóra terjed ki. Az állandó olvasók szá­ma 13—14 ezer körül van. Az olvasottság 22,2 százalékos. Az olvasók 55 százaléka, mun­kás és ipari tanuló, 41 száza­léka szocialista brigádtag. A tömegsportban 1971-ben 10 739-en, 1974-ben már 16 803-an vettek részt. Az SZMT Oktatási Központjá­ban — kéthetes bentlakásos tanfolyamok keretében — 105 sportfelelőst, 70 túravezetőt és 23 munkahelyi testnevelési gyakorlatvezetőt képeztek ki. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a rendszeresen túrázók száma is. A szocialis­ta brigádok felajánlásaiban egyre több a sporttémájú vál­lalás. A szakszervezeti bi­zottságok részéről határozott törekvés tapasztalható az ön­álló túrák, találkozók és sportvetélkedők’ szervezését illetően. Jelentős viszont a lemaradás — az országos át­munka helyzetével, valamint a szakszervezeti szervek gaz­dálkodásával. Az írásos jelentéseket m előterjesztők szobán is ki­egészítették. Dorkó József szóbeli kiegészítése Miskolczi Tíborné boltvezető hozzászólása 1 ághoz képest — a munkahe­lyi testnevelés terén. Kapcsolat a pórt, az állami szervekkel _ Rendszeres segítséget, tá­mogatást kaptak munkájuk­hoz a szakszervezet szervei a megyei, a városi és járási, községi, és az üzemi pártbi­zottságoktól, pártszerveze­tektől. A párt vezető-irányító munkájának erősödése ked­vezően hatott a szakszerveze­tek munkájára. A határoza­tok végrehajtását a pártszer­vezetek többsége folyamato­son számon kérte. A pártirá­nyítás erősítése mellett nőtt a szakszervezetek önállósága. Felelősségteljesebbé vált munkájuk, ezen keresztül hozzájárultak a párt tömeg- kapcsolatának erősítéséhez. A szakszervezeti szervek­ben dolgozó kommunisták igénylik a pártszervezetek irányítását. Általánossá kezd válni, hogy egy-egy nagyobb jelentőségű szakszervezeti feladat végrehajtásánál a kommunisták feladatait külön is meghatározzák, vagy a párthatározatokban utalnak a szakszervezetben dolgozó kommunisták tennivalóira. Ez erősíti a pártirányítás szakszerűségét, a kommunis­ták munkájának hatékony­ságát. A Szakszervezetek Heves megyei Tanács;* sokoldalú kapcsolatot alakított ki a me­gyei tanáccsal, a megyei KlSZ-bizottsággal, és a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságával is. A továbbiakban a jelentés részletesen foglalkozott a szervezettséggel, a szakmai megyebizottságok tevékeny­ségével, az alapszervsaetí Az SZMT vezető titkára, szóbeli kiegészítőjében min­denekelőtt jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a megyei küldöttértekezletre kedvező bel- és külpolitikai helyzet­ben kerülhetett sor. A hazai körülményekkel összefüggés­ben emlékeztetett harminc éve szabad hazánk dolgos és eredményes útjára — nem titkolván hibáinkat, hiányos­ságainkat sem — a töretlen fejlődésre, s utalt a jövőbeli céljainkat meghatározó, a további munkát segítő XI. pártkongresszusra. Hangsú­lyozta, hogy a kongresszusi, illetve a központi bizottsági határozatok irányadóak a mozgalmi életben is. A tennivalókat érintve ki­emelte, hogy a szervezett dolgozók — többi között — érezzék feladatuknak például a szocialista érzésnek a ma­gántulajdonosi szemlélettel szembeni erősítését, s töre­kedjenek a szocialista tulaj­don továbbfejlesztésére. Mozgalmi témákról szólva — egyebek mellett — elmon­dotta, hogy: — A szakszervezetekkel szemben jelentősen megnöve­kedett társadalmi, vállalati, üzemi és intézményi elvárá­soknak, valamint a fejlett szocialista társadalom építé­sével összefüggő bonyolul­tabb, összetettebb feladatok­nak csak úgy tudunk eleget tenni, csak úgy tudjuk az adott kor és a közeljövő fejlettségi szintjére emelni a szakszer­vezeti munka színvonalát, ha minden szakszervezeti tisztségviselő mestere lesz a tisztségével, járó szakszerve­zeti feladatok ellátásának. Ha megtanulja és érvényesíteni tudja .a dolgozók által részére biztosított hatás- és jogkörö­ket. .. A szóbeli kiegészítések után szünet i következett, majd a beszámolók és a ha­tározati javaslat felett' vitát nyitottak. Ez utóbbi alkal­mával felszólaltak: Béres­Deák Ferencnél a gyöngyösi Izzó . elektroműszerésze, Szász Mária, az Eger—Gyön­gyös vidéki Pincegazdaság szakmunkása, Miskolczi Ti- borné, a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat boltvezetője, Ferenczi Pál, az egri közgazdasági szakközépiskola tanára, aki­nek javaslatára a küldöttértekezlet távi­ratban tiltakozott a spa­nyol fasiszta rezsim ke­gyetlen cselekedetei el­len, Molnár István, a Mátravi- déki Fémművek vezérigaz­gatója, Kovács Julianna, a Finomszerelvénygyár meósa. Farkas Sándor SZMT-titkár, Szilágyi Éva, a Panoráma Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat szb-titkára, illetve Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára. Virág Károly felszólalása A megyei pártbizottság titkára bevezetőjében a szak- szervezetek szerepéről, je­lentőségéről beszélt, a moz­galom pozitív pártértékelésé­ről szólt. Ezután részleteiben ele­mezte a végzett munkát, s eközben számos hasznos ta­nácsot is adott a mozgalom számára. Hangsúlyozta az alapszervezeti tevékenység javítását, biztatta a jelenle­vőket, hogy ebben az eddi­ginél jobban próbálják hasz­nosítani a mozgalom szép hagyományait. Elmondta, hogy a jövőben nagyobb fe­gyelemre van szükség az egyes határozatok megvaló­sításánál, s az értékesebb eredmények érdekében emel­jék magasabbra a mércét a függetlenített tisztségviselők előtt. — Mi azt várjuk a szak- szervezetektől, az ott dolgo­zó kommunistáktól, hogy még bátrabban, kezdemé­nyezőbben lépjenek fel, ér­zékenyebben reagáljanak a dolgozók körében felvető­dött problémákra. A párt- szervezetek pedig az eddi­ginél egyértelműbben állja­nak mellé ezeknek a felve­téseknek, segítsék a gondok megoldását... Mindezekhez nagyon fontos, hogy a do­log lényegét lássuk, ne for­mai oldalról, ne jogi for­mulákról vitatkozzunk, ha­nem az emberi, a politikai tartalmat keressük — mon­dotta egyebek mellett, mint­egy útravalóul. Ezután ebédszünet követ­kezett, majd délután foly­tatódtak a hozzászólások. Szót kért és kapott Bódi Já­nos, visontai bányász, Kohá- ri József, a SZOT-iskola igazgatója, Kiss Imre, a He­ves megyei Állami Építő­ipari Vállalat szobafestője, dr. Jenes Pál 'SZMT-titkár, Páti Jenő, a HNF megyei bizottságának titkára, dr. Ig- lódi Ferenc, a megyei kór­ház alorvosa és Potornai Jó­zsef, a Csányi Állami Gaz­daság szb-titkára. Vélemé­nyével, javaslatával, a fel­szólalók mindegyike a to­vábbi munkát próbálta se­gíteni. A vita végén Dorkó József adott összefoglaló vá­laszt az elhangzottakra. A választ, az előterjesztésekkel együtt elfogadta a küldött- értekezlet. A 5övá >->i akb&Ti került sor a tisztújításra. Ennek alkal­mával a küldöttek titkáé szavazással megválasztották a szakszervezetek 61 tagú Heves megyei tanácsát és héttagú számvizsgáló bizott­ságát. A Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsa, ugyan­csak titkos szavazással 19 tagú elnökséget és háromta­gú titkárságot választott so­raiból. Továbbra is vezető titkár lett Dorkó József, míg a titkári tisztekre Farkas Sándor, illetve dr. Jenes Pál kapott újból bizalmat. Az SZMT új elnöke: Gubán Dezső. Az SZMT ezután nyílt szavazással kilenc munkabi­zottságot választott. A szervező- és káderbi­zottság elnöke: Jakó And­rás (a SZOT Mátra—Bükk vidéki Üdülési és Szanatóri­umi Igazgatóság vezetője), a közgazdasági bizottság elnöke: Osztafin Béla (a Mátravidéki Fémművek szb- titkára), a kultur-, ágit. prop, bi­zottság elnöke: Molnár László né (a Pedagógusok Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára), a munkavédelmi bizottság elnöke: Gotten József (a Ga­garin Hőerőmű művezetője), a társadalombiztosítási és szociálpolitikai bizottság el­nöke: Szilágyi László (a He­ves megyei Távközlési Üzem dolgozója), a nőbizottság elnöke: Pusztai Lászlóné (az EVILL könyvelési csoportvezetője). az ifjúsági bizottság el­nöke: Pelyhe István (a Ce­ment- és Mészművek bél­apátfalvi dolgozója), a sportbizottság elnöke: Molnár László ’ (a BUBIV egri gépmestere), az oktatási, bizottság el­nöke: Dr. Jenes Pál, SZMT- titkár. Egyidejűleg hat osztály alakult, amelyek élére az SZMT osztályvezetőket ne­vezett ki Kiss Pál, Nagy Sándor, Horváth Nándor, Rozgonyi Józsefné, Göcző Géza és Maruzs László sze­mélyében. A küldöttértekezlet Dorkó Józsefnek, az SZMT vezető titkárának zárszavával ért véget. Tudósítás: ? GYÓNI GYULA < KOÓS JÖZSEF í Fotó: 5 PERL MARTON S A szakszervezetek Heves megyei küldöttértekezletéről jelentjük 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents