Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

I

e

I

Péntek esti külpolitikai kommentárunk:

Hz enyhülés szószólója

EGY HÉTTEL AZUTÁN, hogy hazánk parlamentjében ismertette a Magyar Népköztársaság külpolitikáját külügyminiszterünk, Púja Frigyes, most a legszélesebb nemzetközi fórumon, az ENSZ jubileumi, 30. közgyűlésén fejtette ki nemzetközi politikánk alapelveit és gyakorlatát.

A beszédből egyértelműen kiderült, hogy Magyar- . ország külpolitikája — a béke, az enyhülés külpolitikája. Egybevág ez egyúttal a nemzetközi élet fő irányvonalával, hiszen annak is az enyhülés a legfontosabb tényezője. Joggal állapította meg külügyminiszterünk, hogy e pozitív fejlődésben különösen a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió vitt vezető szerepet. A békés egymás mellett élés politikájának egy szakasza zárult le Helsinkivel, az — egykor Budapesten kezdeményezett — európai biztonsági konferenciával. Nagy sikere volt ez a béke ügyének, az egész emberiségnek. Most az a legfontosabb, hogy Helsinki záróokmányának minden aláíró ország érvényt szerezzen. Ez sem könnyebb feladat az eddigieknél, — s külügyminiszterünk félreérthetetlenné tette —, mert akadnak még a nyugati országokban ellenzői az enyhülésnek, az európai biztonságnak napjainkban is.

A VIETNAMI NÉP TÖRTÉNELMI GYŐZELMÉNEK méltatásakor külügyminiszterünk nem hagyta szó nélkül, hogy hazánk elítéli azokat a mesterkedéseket, amelyek a két vietnami állam ENSZ-felvételé- nek meghiúsítására irányulnak. Hangsúlyozta Púja Frigyes, milyen fontosságot tulajdonít népköztársaságunk a hadászati fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásoknak, valamint a középeurópai haderők csökkentéséről Bécsben zajló tanácskozásnak. Elmondta; teljes szívvel támogatjuk az ENSZ elé terjesztett fontos új szovjet javaslatokat a nukleáris fegyverek általános és teljes betiltásáról, valamint a tömegpusztító fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának betiltásáról. És — ami mindebből logikusan következik — nagy hívei vagyunk annak, hogy mielőbb sor kerüljön egy leszerelési világértekezlet egybehívására.

A CIPRUSI KÉRDÉSBEN, a közel-keleti konfliktust illetően, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország egyesítésére irányuló törekvéseire vonatkozóan és más aktuális nemzetközi kérdésekben is kifejtette Magyarország álláspontját Púja Frigyes. Beszédét az immár csaknem másfél százjillam egybegyűlt képviselői figyelemmel hallgatták, s legtöbben közülük minden bizonnyal egyetértőén is. Hiszen nyilvánvaló volt: Magyarország képviseletében a nemzetközi enyhülés, a tartós béke és a haladás szószóló- $ ja beszélt az ENSZ-ben. |

' *a*a/v*a/v\^ -^VW\AAAAAAAAAAAAA^V\AAAAA^AAAAAAA^A^VV\^i*NA^VVSA

Eszak-írország véres napja

Észak-Irország az idei év legvéresebb 24 óráját élte át. Éjfélig tizenkét ember vesztette életét erőszakos cselekmények következtében és több tucat polgári személy sebesült meg, többen közülük nagyon súlyosan.

Amint leszállt az este, a napközben elkövetett egyéni terrorcselekményeket kocsmák elleni terrortámadások követték. Elkövetőik is protestáns bandák voltak. Autóból lövöldöztek az ivókra, azután pedig plasztikbombákat hajítottak az emberek közé. Londonderry járásban a levegőbe repült egy személy- gépkocsi, amelyben négy emA Palesztinái Nemzeti Tanács elnöke

Budapesten járt

A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására — a Palesztinái Felszabadítási Szervezet állandó budapesti irodájának megnyitása alkalmából — hivatalos látogatást tett hazánkban Khaled Fa- houm, a Palesztin Nemzeti Tanács elnöke. A palesztin vezető megbeszélést folytatott Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökével; találkozott Varga Istvánnal, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetőjével és Garal Róbert

külügyminiszter-helyettessel. Khaled Fahoum pénteken elutazott hazánkból.

bér ült. Szerte Észak-íror- szágban összesen tizenöt pokolgépes merénylet történt az említett időszakban, kivétel nélkül olyanok, amelyekért egyetlen szervezet sem vállalt felelősségét.

A BAKU MELLETTI Adzsikentben — nyolcvan évvel ezelőtt — 1895. október 4-én született Richard Sorge, a legendás hírű felderítő és tudós, forradalmár és újságíró, az életet és az embere-' két őszintén szerető férfi, Friedrich Albert Sorgének, Mark és Engels igaz barátjának és harcostársának méltó unokája. Richard Sorge apja egy német olajtársaság mérnöke volt. Anyja szegény orosz vasutascsaládból származott. Sorge hároméves korában került Németországba, s ott élt egy negyedszázadon át, míg a Szovjetunióba nem utazott.

Richard Sorge gyermekkora és ifjúsága 1914 nyarán ért véget. A császári Németország ekkor soviniszta lángban égett — s kirobbant az I. világháború. Az újdonság romantikája, a más élet utáni vágy, no meg a hazafiságnak vélt soviniszta hév eldöntötte az ifjú Sorge sorsát, s önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe. Az igazságtalan háború, a mérhetetlen emberi szenvedések, az értelmetlen pusztítás, többszöri sebesülése teljesen kiábrándították az ifjúkori hevében magáénak vallott nacionalista, soviniszta politikából és elindították egy igaz ügy szolgálatába.

önéletrajzában — jóval '•esőbb — így írt erről:

„Az 1914—18-as első vi- lagháború nagy hatással volt egész további sorsomra.

október 4, swMulMt 1 Ha néni lett volna semmiBrezsnyev fogadta Costa Gomest

Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken a Kremlben fogadta Francisco da Costa Gomes portugál köztársasági elnököt. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko- a Szovjetunió külügyminisztere is.

Pénteken délután a szovjet —portugál dokumentumok

aláírásával befejeződött Costa Gomes portugál köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatásának hivatalos programja. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével összefüggő okmányokat és a háromnapos hivatalos látogatás során lezajlott politikai tárgyalásokról szóló közös közleményt a moszkvai Kremlben írták alá. A közös dokumentumokat — a szovjet—portugál deklarációt, a kulturális és tudományos együttműködési megállapodást, valamint a hosszú lejáratú gazdasági és tudományosr-műszaki együttműködési megállapodást szovjet részről Nyikolaj Pod- gomij, portugál részről Costa Gomes elnök látta el kézjegyével Koszigin szovjet kormánylő, Gromiko külügyminiszter, illetve a portugál köztársasági elnök kíséretében levő személyiségek jelenlétében.

Egy órával a kremlbeli aláírási ceremónia, után a portugál államfő és felesége, valamint a kíséretében levő portugál hivatalos személyiségek egy szovjet kormánygépen Moszkvából Lenin- grádba utaztak.

(Folytatás az 1. oldalról)

Púja Frigyes a továbbiakban rámutatott:

— A Magyar Népköztársaság kormánya rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít mind az európai biztonsági értekezletnek, mind a záróokmánynak. Az a véleményünk, hogy

az aláíró országoknak az elkövetkező hónapokban és években mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy a záróokmány rendelkezéseit átültessék az életbe.

Mi a magunk részéről máris egy sor rendelkezést foganatosítottunk ennek érdekében, elvárjuk, hogy nyugati partnereink ugyancsak lépéseket tegyenek az aláirt okmány végrehajtására.

— Tudjuk, hogy a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtása nem lesz köny- nyű feladat. A nyugati országokban nem kevesen vannak még, akik ellenzik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, s akik felléptek a biztonsági értekezlet ellen is. Feltételezhető, hogy ezek különböző ürügyekkel igyekeznek majd megakadályozni a záróokmány rendelkezéseinek valóra váltását is. A béke és a biztonság híveinek minden erejére szükség lesz a mesterkedések meghiúsításához.

A külügyminiszter méltatta a vietnami nép történelmi győzelmének jelentőségét, hangoztatva:

— Most is a vietnami nép mellett állunk, amikor államainak az ENSZ-be való felvételéről van szó. Elítéljük azokat a manővereket, amelyek — a tagállamok túlnyomó többségének álláspontját figyelmen kívül hagyva — megakadályozzák e két ország felvételét.

Púja Frigyes a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a leszerelés területén is tapasztalható bizonyos előrehaladás az elmúlt évben.

— Továbbra is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk — mondotta — a hadászati fegyverkezés korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalásoknak. E megbeszélések eredményei nemcsak a két világhatalom érdekeit szolgálják, hanem az összes országét. Éppen ezért várakozással tekintünk az esetleges újabb megállapodás elé.

— Nagy figyelemmel kísérjük — folytatta — a középeurópai haderők csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokat. A varsói szerződés tagállamainak javaslatai

olyan megállapodás létrehozását célozzák, amely

szavatolja az összes érdekelt állam biztonságát,

és kizárja annak lehetőségét, hogy valamelyik fél egyoldalú katonai előnyökre tehessen szert. Ideje, hogy a NATO-országok is hasonló meggondolásokból induljanak ki, s tekintetbe vegyék az egyenlő biztonság elvét.

Púja Frigyes a magyar kormány lelkes, meleg támogatásáról biztosította a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó, a jelenlegi ülésszakon benyújtott SzoVjet javaslatot, valamint a szovjet kormány másik nagy fontosságú javaslatát, amely a tömeg- pusztításra alkalmas új fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának megtiltásáról szól. Magyarország — hangoztatta — különösen nagy jelentőséget tulajdonít a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívásának.

Külügyminiszterünk síkra- szállt a Ciprusi Köztársaság teljes függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett, kifejezve a magyar kormánynák azt az óhaját, hogy a két ciprusi népközösség vezetőinek tárgyalásai — az ENSZ főtitkárának közvetítésével — mielőbb eredményre vezessenek.

A Közel-Keletről szóivá elmondotta:

— Kormányom véleménye

továbbra is az, hogy a helyzet átfogó rendezésére van szükség. A legújabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási egyezménnyel kapcsolatban nem osztjuk létrehozóik derűlátását. Aggodalom

tölt el bennünket, mert a megállapodás nem old meg egyetlen kulcsfontosságú problémát sem, nem irányozza elő az 1967-ben megszállt arab területek teljes kiürítését, a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak elismerését, valamennyi közel-keleti ország biztonságának szavatolását. Megítélésünk szerint

a közel-keleti konfliktus rendezésének legalkalmasabb fóruma továbbra is a genfi békekonferencia lenne,

az összes érdekelt fél részvételével.

A magyar külügyminiszter ezután szólt arról, hogy hazánk kezdettől támogatta á Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország békés egyesítésére irányuló nemes törekvéseit, és követeli az idegen csapatok DéLKoreából való kivonását. Magyarország egyik társszerzője a kérdésről az ENSZ- ben benyújtott javaslatnak, s reméli, hogy azt a tagállamok nagy többségé támogatni fogja.

Púja Frigyes megállapította, hogy az enyhülés térhódításával párhuzamosan javulnak az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának feltételei.

Hangoztatta, hogy kormányunk véleménye szerint az ENSZ. alapokmánya. most is álkalrnas a ívilágT.,,/ szervezet céljainak és elveinek érvényre juttatására,

ezért annak felülvizsgálására nincs szükség. A lényeg, hogy a tagállamok olyan politikát folytassanak, amely összhangban van az alapokmány minden ENSZ-tag által elfogadott elveivel.

— A magyar küldöttség a közgyűlés jelenlegi ülésszakán is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy tanácskozásunk sikeres és eredményes munkát végezzen mondotta befejezésül Púja Frigyes külügyminiszter.

Katonák a földreform mellett

Lisszabon közelében egy baloldali magatartásáról eddig is híres tüzéregység katonái csatlakoztak a haladó szakszervezeti szövetség nagygyűléséhez, melynek jelszava: „Előre a földreform megvalósításáért!”

(Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Hős nyugszik itt

lyen más meggyőződésem, ennek a háborúnak a gyűlölete egymagában is elég lett volna ahhoz, hogy kommunista legyek..

1918-ban már tagja volt a kiéli szociáldemokrata szervezetnek és 1919-ben belépett Németország Kommunista Pártjába. Közben — harmadszori sebesülését követően már nem ment.visz- sza a frontra — 1917-től

egyetemen tanult, és tanulmányait befejezve Hamburgban, megkapta az államtudományok doktora címet.

MAJD EGYETEMI OKTATÓ, később bányász, de mindvégig pártmunkás.

Pártsejteket szervezett, előadásokat tartott. Még mindössze huszonkilenc éves, de rendkívül képzett, a pártmunka minden részletéhez nagyszerűen értő kommunista — 1924 végén Moszkvába ment, és 1925 tavaszán az egyik moszkvai kerületi pártszervezettől átvette a Szovjetunió Kommunista Pártja 0049927. számú tagkönyvét. Egy életre szóló elhatározását 20 év múltán így indokolta:

„Az oroszországi forradalom megmutatta nekem az utat a nemzetközi munkás- mozgalomban. Arra az elhatározásra jutottam, hogy nemcsak elméletileg és eszmeileg támogatom, hanem magam is aktív részesévé

válók ennek a mozgalomnak. Ettől fogva minden döntésemben, magánügyeimben is kizárólag ezt tartottam szem előtt.”

Dr. Richard Sorge ez időtől fészket rakott Moszkvában. Lenin nagy országa — mint sok nemzet internacionalista fiának — neki is második szülőhazája lett. Ettől kezdve hősi haláláig dr. Sorge a csendes front harcosainak sorába lépett.

Kommunista elveitől vezérelve, az élethalálharctól nem félve, rengeteg lemondást, önfegyelmet igényelve vállalta és végezte a szovjet hírszerzés katonájaként felelősségteljes munkáját.

Dolgozott Nyugat-Európá- ban, hosszabb ideig Kínában, majd 1933 őszétől a „Frankfurter Zeitung” tudósítójaként Japánban. Tokióban a hitleristák „leellenőrzött” köréhez tartozva több mint nyolc éven keresztül bonyolult katonai felderítői feladatokat oldott meg. A Szovjetunió biztonsága szempontjából felmérhetetlen jelentőségű titkokat sikerült kiderítenie. Kitartó és elszánt társaival együtt sokat tett a Szovjetunió megvédéséért, a béke fenntartásáért. száz és százezer ember életének megmentéséért.

LETARTÖZTATÄSÄT KŐVETŐEN, a tokiói Szugamo börtönben írt vallomásában

így foglalta össze tevékenységük alapkoncepcióját és lényegét:

„Célunk az volt, hogy megóvjuk és megvédjük a szocialista Szovjetuniót, s ezért igyekeztünk meggátolni minden szovjetellenes politikai mesterkedést, a Szovjetunió ellen tervezett katonai támadást. A Szovjetunió nem óhajt semmiféle politikai konfliktust, vagy katonai összeesküvést más országokkal, és különösképpen Japánnal nem..— majd így folytatta: — ... „Az információk fő forrása számomra a tokiói német nagykövetség volt. Az Információkat önként bocsátották rendelkezésemre. Megszerzésükért semmi olyasmit nem tettem, ami büntetendő cselekmény volna. Sohasem alkalmaztam fenyegetést, vagy erőszakot...”

Ez a mély eszmei meggyőződés, a munkásosztály ügye iránt érzett forradalmi elkötelezettség, éppen ez az ideológiai alapállás különböztette meg dr. Richard Sor- gét és harcostársait mindazoktól, akiket kémeknek szokás nevezni.

Ä Sorge-ügyről — a hős hírszerző halálát követően — egyre-másra jelennek meg regények, színdarabok és tanulmányok. 1961-ben világsikert' aratott Yves Ci- ampi francia rendező becsületes szándékú, de sok tekintetben a valóságtól távol álló filmje, a „Ki volt dr. Sorge?” Vannak emberek, akik találgatnak: lehet,

hogy nem is halt meg, titokban kicserélték — s talán még ma Is él?

1964. szeptember 4-én megjelent a Pravdában Ma- jevszkij cikke: „Richard

Sorge elvtárs” címmel. Halálának huszadik évfordulóján, 1964. november 7-én a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki Richard Sorgét. A Szovjetunió .és a Német Demokratikus Köztársaság magas kormányki tüntetést

adományozott a csoport életben maradt tagjainak, illetve a hősi halottak hozzátartozóinak.

Ebben az évben múlt 30 éve, hogy Európában elhallgattak a fegyverek s összeomlott a német fasizmus, amely ellen dr. Richard Sorge utolsó leheletéig harcolt.

Neve, — melyet megérdemelten övez dicsőség — azoknak a halhatatlan internacionalista hősöknek a sorába került, akik életüket a Szovjetunió, a szocialista forradalom védelmében, az agresszorok szétzúzása érdekében áldozták.

TOKIÓBAN A TAMA- TEMETŐBEN magas fenyők és hatalmas örökzöld japán ciprusok között áll egy síremlék. A gránitlapon ez a felirat olvasható:

Richard Sorge 1895—1944

Hős nyugszik itt, ki életét áldozta a háború ellen vívott harcban, hogy béke legyen az egész világon. Született: 1895-ben Bakuban, 1933-ban Jött Japánba,

1941-ben bebörtönözték 194*. XI. 7-én Ui^rgtzték.

Vasas JoaehiM

Hazánk nagy jelentőseget tulajdonít az európai biztonsági értekezletnek, záróokmányának

Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben