Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

« Kerestetik a 154254-es számú fuvarmegrendelés Szénről, fáról, szállításról Eger, Sándor Imre utca. A TÜZÉP értékesítési irodája. Nyílik az ajtó. — Jó napot kívánok. Eger­esein szenet szeretnék vásá­rolni. — Sajnos, nem tudunk ad­ni... — Mikorra várják a kö­vetkező szállítmányt? Csak úgy körülbelül, mert akkor majd be-bejövök. — Nem ígérhetek semmit, nem tudom, hogy mikor lesz újból csehi szén... Nyílik az ajtó. — ... kívánok. Egercsehi szenet szeretnék — Sajnos, nem tudunk ®dni! Kéz a kézből veszik át a kilincset. Mindenki csak a saját fülének hisz. — ... csehi szenet! — Sajnos ...! Valaki megfogja a kilin­cset, de már nem nyit be. A jókora üvegtábla mögött ott a felirat: Ajánlatunk... A csehi szenet hirdető üveglap helyén most a fakóbama tábla látszik, a bemutatópol­con pedig egy odavetett pa­pírlap jelzi, ez nincs! Kap­ható viszont: dorogi brikett, 57,10; NDK-brikett, 81,90; borsodnádasdi dió 38,— Ft.., Az egyik érdeklődő —zöld pulóveres középkorú férfi — köszönés nélkül, megjegyzést téve távozik: — Micsoda egy TÜZÉP.. .1 Az ügyfélfogadópult mö­gött ülő nő csak nyel egyet. Egerben: — Miért ragaszkodnak a csehi szénhez? — Ehhez vagyunk szokva, a berenteit például, amit he­lyette kínáltak, nem ismer­jük...! Gyöngyösön: — Csehi szén...? Kinek kell az? A királdi az igazi, mindenki azt keresi, nézzen csak körül! — Van szén? — Volt, van és lesz is! — válaszol a kérdésre dr. Szi­lák Károly, a Borsod—Heves megyei TÜZÉP Vállalat egri kirendeltségének igazgatója. S hogy bizonyítsa, amit mon­dott, már sorolja is: — Diószén mindig volt. Az olcsóbb szenek közül most is korlátlan mennyiségben tudunk adni a sajómercsei és a berentei szállítmányból A városi telepeken, de pél dául Füzesabonyban is, bár ki vásárolhat NDK-brikettet Ebből a 6 ezer kalóriásszén bői csak Egerbe 90 vagon nal érkezett. Van tehát szén, a megyében összesen 7600 tonna a készlet, csak... min­denütt mások az igények. — Éppen erről van szó. Az igényekről és a kielégíté­sükről. Itt van például a csehi szén... — Az egercsehi szén való­ban hiánycikk. Tudjuk, hogy emiatt Egerben sok problé­ma van. De hadd tegyem hozza: mi nem tehetünk ar­ról, hogy a telepeinken nincs csehi szén. S arról sem, hogy a jövőben a helyzet változatlan marad. A bánya egyszerűen nem tudja fogad­ni a megrendeléseket, le van kötve a kapacitása... — Azt mondják, a csehi Szenet Somogyba, meg Csong- rádba szállítják, ezért nincs elegendő ezen a részen. — Erről én nem tudok. Mi meghatározott mennyiséget kapunk ebből a szénből is! ■ ■ ■ ■ — Igaz az, hogy volt, ami­kor a rendőrségnek kellett „sorba állítani” az embere­ket az iroda előtt? — Hát, szóval... Nézze, ha elterjed a városban, hogy van csehi szén, akkor itt tö­rik egymást az emberek. A fiatalabbak sem bírják ezt a küzdelmet, nemhogy az idő­sebbek, a nyugdíjasok... S ha bejut valaki ide, az iro­dába, az nyolc, meg tíz em­bernek rendel szenet, 100— 120 mázsát fizet ki egyszer­re. :Ha szólunk, hogy másnak is kellene, akkor azt kapjuk válaszul: jogom van szenet venni, vagy nem...? S ilyen­kor nemcsak Eger, a kör­nyéke is felbolydul! —mond­ja az értékesítési iroda ve­zetője, Bencze Lászlóné. — A megrendelőkkel még­is csak önök tárgyalnak. Mit tudnak javasolni, tanácsolni azoknak, akik nem kaptak a keresett szénből? — Csak a többi fajtát tud­juk ajánlani, ezt aztán vagy velfogadják, vagy nem ... Valóban, a vásárlón mú­lik, hogy elfogadja-e az ajánlatot, vagy sem. Az ese­tek többségében — főként kényszerhelyzetben, a hideg idő beállta előtt — nincs más megoldás: megvenni azt, amit kínálnak, ami éppen van. Ha van! Mert szén ugyan van, fa viszont nincs. — Nemcsak a lakosságot, minket is gondba ejtett a tűzifaellátás. Az előzetes megállapodások alapján az erdőgazdaság 8500 tonna tű­zifa szállítására szerződött a TÜZÉP-pel, ez hozzávetőle­gesen fedezte volna az igé­nyeket. Ebből az évből las­san kilenc hónap telt el, s az erdőgazdaság a vállalt kötelezettségének eddig mind­össze 32 százalékban tett ele­get. Igaz, augusztus 26-án megígérték, hogy szeptember 30-ig időarányosan eleget tesznek a kötelezettségüknek. Az ígéret viszont nem elé­gíti ki a vásárlóinkat.. 1 — Ez azt jelenti, hogy a tűzifa továbbra is hiánycikk lesz? — Hiánycikk, ha keveseb­bet is kapnak a telepeink, nem lesz a tűzifa. Több He­ves megyei termelőszövetke­zet vállalta, hogy enyhít a gondokon. Szajláról például 1500, Mátraderecskéröl pedig 500 tonna fa érkezik folya­matosan a telepekre — mondja dr. Szilák Károly. ■ ■ ■ ■ Szállítás, szállítás —meny­nyi gondot is okoz! — A nagybani szállítások gondja nem a mi vállunkra nehezedik, a kisebbeké an­nál inkább — mondja Ben­cze Lászlóné. — 'Ma (szept. 25-én) például bejött egy ügyfél és vásárolt 20 mázsa borsodnádasdi szenet. Kér­deztem, kéri-e, hogy haza­szállítsák. Természetesen, mondta, de mikor legyek ott­hon ...? Erre nem tudtam mit mondani csupán annyit válaszoltam, hogy egy hóna­pon belül otthon lesz a szén... — Október végére? De hi­szen, akkor már szinte tél van, fűteni kellene.. .1 — Nem tudok mit monda­ni. A szállítást a VOLÁN bonyolítja, ha bonyolítja. A napokban volt itt egy ügyfe­lünk, aki még július 31-én megvette a szenet, akkor kért fuvart is, 154 254-es a megrendelői száma, s képzel­je, még nem vitték haza a megvásárolt fűtőanyagot a lakására... És itt panaszko­dott! Nem azért, mert nem kapott szenet, mert esetleg sorba kellett állnia, a szállí­tás miatt reklamált! — Ami nem is a mi asztalunk, de nekünk mondják el! ■ ■ ■ ■ — Micsoda egy TÜZÉP1. — mondta egy érdeklődő, mert nem kapott olyan szenet, amilyet keresett. — Sokszor elhangzik ez a vélemény. S a legtöbbször igazságtalanul...! — mond­ják a TÜZÉP-esek. — Ha jól értettem, ez alaptalan támadás, amelyiket ki is lehetne védeni. — Igen, ki lehetne védeni. — Hogyan? — Ügy, hogy meg kellene ismertetni az emberekkel a választékot. Mert az öt-hat féle magas kalóriájú szén közül csak egy ;t-egyet ke­resnek és ahhoz ragaszkod­nak körömszakadtáig. Köz­ben a telepeken vagonszám­ra áll a csehihez, vagy a királdihoz hasonló kalóriájú és értékű fűtőanyag. Mi ajánljuk is őket, de úgy tű­nik, a megszokottság erősebb a tél hidegétől is ... Szilvás István Darupróba A Leninvárosi Hőerőműben megtörtént a Ganz-MÁVAG által készített két 80 tonnás teherbírású daru együttes ter­helési próbája. A két óriásdaru fogja beemelni a jövő év első negyedében az erőmű gene­rátorainak egyenként 140 tonnás állórészét. (MTI fotó — Bisztray Károly felv. — KS) Átszervezték az egri üzemegységet Kevesebb alkalmazott a TIGÁZ-nál Megszűnt az üzemegység, létrehoztak egy kirendeltsé­get, elment a cégtől negy­ven dolgozó. Ennyi a hír, amely sok embert érdekei, hiszen a gázszerelők, gázve­zeték-építők munkája sok la­kást, sok családot érint. Mit jelent a megyének, a . me­gyeszékhelynek ez a — min­den bizonnyal a munkaszer­vezését is alapvetően érintő átszervezés? Katona Zoltánt, a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat miskolci üzemegysé­gének vezetőjét kérdeztük meg erről. A miskolci üzem­egységhez tartozik visszame­nőleg július elsejétől az új­jászervezett Heves megyei kirendeltség is. I — Először is hadd tisz­tázzam mindjárt: az átszer­vezés mindenekelőtt a haté­konyság növelésének szándé­Damaszkuszhói érkezett Nem mindennapi lehető­séghez jutott a közelmúltban Berzéki Tibor, a KAEV gyöngyösi gyárának műveze­tője: elkísérhette üzemük egyik termékét — a durva- cérnázó berendezést — a da­maszkuszi vásárra. Kelet vi­lághíres piacára, ahol a fél­száznál is több ország fölöt­tébb látványos bemutatóját ágyúlövések nyitották meg, s számtalan nemzet, nép kép­viselőjének érdeklődése kí­sérte. — Majdnem két hónapot töltöttem az arab világban — beszéli most a már ki tudja hányadik kíváncsisko­dónak —, külföldi kikülde­tésem örök élmény marad... Szép sikerünk volt a kiállí­táson, amelyen természete­sen más magyar cégek is szerepeltek, különösen az olasz és NSZK-beli szakem­berek érdeklődtek élénken. Gépünk ugyanis, jóllehet új­donság nálunk, gyártásának, semmi hagyománya nincs, teljesítményben lényegesen felülmúlta az övékét, s rá­adásul olcsóbb is annál... Dolgozni mentünk Szíriába, az alkatrészenként érkezett berendezést nekünk kellett összeszerelnünk. működés közben ismertetnünk, végül pedig ismét szétszednünk, csomagolnunk, de amikor csak időnk, meg a nagy hő­ség engedte, persze megpró­báltunk egy kicsit szétnézni is. Bebarangoltuk Damasz­kuszi, megnéztük ősi emlé­keit és gyönyörködtünk úi lakónegyedeiben Kirándul­tunk Palmyrába, Busrába. sőt személy szerint alkalmam volt Libanonba utaznom, szemügyre venni Bejrútot is. Ez utóbbi különösen izgal­mas kiruccanás volt számom­ra, hiszen harckocsikkal, ki­állásokkal. lövöldözéssel ta­lálkoztam. Ami olyan hatás­sal volt rám, hogy bizony vendéglátóm 56 fogásos va­csorája sem tudta elfelejtet­ni... — Milyen az arab világ? — Nos, nem mesés. Na­gyon is valóságos. Kétségte­len, hogy van valami sajá­tos romantikája: a damasz­kuszi hatalmas bazárt, a kéz­művesek, kereskedők csar­nokból elágazó utcáival, tö­méntelen mennyiségű áru­jával, ötvösremekeivel, az aranyművesek „portékáival” aligha tudnám összehasonlí­tani az itthoni, vagy az ed­digi turistautaim során lá­tott osztrák, NSZK-beli és francia piacokkal. Egyedül­állónak találtuk a mulatók­ban, keleti zene kíséretével előadott művészi hastáncot. Viszont, ha érdekes látvány is a még mindig fátyollal ta­kart arcú sok nő, egyszer­smind sértő, megalázó. Ami ellen jogos „tüntetés” a le­pel nélküli, pantallós vagy éppen farmernadrágos fiatal lányok járás-kelése. Tagad­hatatlan, hogy hangulata van a damaszkuszi hegyoldal vis- kós sikátorainak is, de bi­zony senki sem tiltakozik, amikor egymás után lerom­bolják. eltúrják e rozzant negyedeket, hogy korsze­rűbbeket, egészségesebbeket, szebbeket építsenek a he­lyükbe. A forgalmas utcá­kon rendkívül érdek°s csa­csiháton utazókkal találkoz­ni. de például észrevenni a rengeteg koldust, akiktől né­ha alig lehet szabadulni, már teljesen lehangoló... Jól­esett néha magyarokkal is összefutni. Szót váltottunk érckutató honfitársakkal, ha­zánk fiait láttuk az Eufrá- tesz-erőmű építésénél, s meg­tudtuk, hogy a bábolnaiak immár a harmadik baromfi­gyárat szerelik. Ez utóbbi miatt terjed oly rohamosan az országban a grillcsirke is, ami hamar kedvelt ételié vált. Ám, hogy a külföldi se­gítséget milyen soká lehet igazán élvezni, talán mi sem bizonyítja jobban éppen a grillcsirke áránál: ma ugyan­is a kitűnő csemegéért még egy teljes napig kell dolgoz­nia a közepes keresetű szír munkásnak .. . örömmel ta­pasztaltuk, hogy ha lassan is, de változik az arab vi­lág. Munkahelyen, utcán, odahaza mind többen be­szélgetnek a szocializmusról, az emberibb, gazdagabb jö­vőről. S meglepő, hogy mi­lyen sokan érdeklődnek a ■Szovjetunió iránt, mennyien ismerik az orosz nyelvet! — A nyelvről egyébként kedves sztorik is eszembe jutnak — mosolyog a mű vezető. — Egyik vendéglá tóm első szava az volt, hogy: Szalámi, őszintén szólva za­varba jöttem, mert szalámit bizony nem vittem magam­mal. Aztán pedig, mintha azt hallottam volna, hogy: „marha vagy”. Nos, ezek után legszívesebben vissza­fordultam volna, ha gyor­san ki nem derül, hogy a „szalámi” és a „marhaba” egyaránt kedves üdvözlés. Az első szerint a gazda eszével, szemével és szívével tisztel, míg az utóbbi egyszerűbb köszöntés. Így csak jót de­rültem az eseten, s a két szót is többi emlékeim közé tettem... * fäy. kával történt. Ezután is vár­hatók a vállalatnál hasonló átszervezések, az irányítás koncentrálása és a végrehaj­tás nagyobb önállósága ér­dekében. Idáig Egerben is volt üzemegység, amely a Heves megyei és a nógrádi kirendeltséget irányította. Nemegyszer megtörtént az, hogy az irányító törzskar közvetlenül beavatkozott a kirendeltségi végrehajtó munkába, csökkentette azok felelősségét, ugyanakkor a bizalmatlanság érzetét is keltette' a dolgozókban. A kirendeltség megszervezésé­vel megszűnt az eddigi irá­nyító rendszer, viszont a mű­szakiak létszáma legalább hússzal megnőtt. Közvetle­nül a termelőmunka szerve­zése, irányítása a feladatuk. Erre azért is Szükség volt, mert a következő években alaposan megnőnek a felada­taink Heves megyében a Testvériség II. gázvezeték megyét átszelő szakasza, Hat­van és még más helységek gázellátása következtében. Csak megyei tennivalókkal kell foglalkoznia a kiren­deltségnek, de a régi me­gyei szervezetnél sokkal jobb felkészültséggel. — Milyen munkák tartoz­nak a kirendeltség feladat­köréhez? — A legfontosabb a szol­gáltató tevékenység, tehát az építési, szerelési csoport munkája: a lakások gázbe­kötése, belső szerelések el­végzése. Ezenkívül műszaki csoport, a palackos gázbekö­téseket végző csoport és a vezetéképítési csoport tarto­zik a kirendeltséghez. Ezeket a feladatokat nagyobb önál­lósággal, felelősséggel kell elvégezni itt, s ehhez a fel­tételeket is biztosítottuk. Több gépkocsit kap például a kirendeltség, nagyobb anyagkészletből gazdálkod­hat, jobb lesz az eszközellá­tottsága. — A fejlesztési beruházá­sok, ‘tehát a vezetéképítés, hálózatbővítés az előkészítés szakaszában tartoznak a ki- rendeltség feladatai közé. Amikor a beruházási javas­lat elkészül, akkor veszi át a vállalat központjában a fejlesztési főosztály. Itt ugyanis az egész tevékenység összehangolására van szük­ség, a hálózatbővítés, fej­lesztés tervszerűsége érdeké­ben. Egyébként, mint ahogy ez az elmondotta-;';ól is ki­tűnik. minden tekintetben nagyobb önállóságot élvez a kirendeltség. — Az üzemegység megszű­nésével negyven dolgozótól váltak meg. ök hol kaptak munkahelyet? — Amikor nyilvánvalóvá vált a létszámcsökkentés, 65 különböző intézményt keres­tünk meg munkahelyek biz­tosítására. Csak alkalmazot­tak mentek el: mindenkinek két-három lehetőséget is fel­ajánlottunk az áthelyezésre. Igyekeztünk a legkörültekin­tőbben megoldani ezt; a béralaptúllépés terhére vál­laltuk, hogy a bérfejleszté­seket azok is megkapják, akik elmentek a vállalattól. Egyébként nem érkezett pa­nasz az érintettek részéről. — Pillanatnyilag melyek a kirendeltség legnagyobb munkái? —' A megyei tanács a kö­zépiskolák gázfűtésének sze­relésére adott megrendelése a legnagyobb — válaszolt Molnár Ferenc, a kirendelt­ség vezetője. — A munka túlnyomó részét tanévkez­désre elvégeztük, egy iskolá­ban dolgozunk még, de a fű­tési idényre azt is befejez­zük. Emellett folyamatosan érkeznek a lakossági meg­rendelések. A munkát úgy szervezzük, hogy mindig le­gyen legalább tíz százalék szabad kapacitásunk tarta­lékban, figyelembe véve a lakossági igények ingadozá­sát. Ilyenkor, ősszel azonban, a csúcsidőben még a tíz- százalékos tartalék sem ele­gendő, ezért a későn beér­kező megrendeléseket saj­nos, nem mindig tudjuk idő­ben teljesíteni. Jóváhagyott tervekkel beadott megren­delésekre egyébként általá­ban harminc nap alatt elvé­gezzük a gázvezeték-szere­lést, a készülékek bekapcso­lását. \ — Hatvanban az idén 500 la­kásban végezzük el a szere­lést, s a lakásszövetkezet is megrendelt háromszázat. Az összes hatvani munka 8 mil­lió forint értékű, jelenleg ez az egész kirendeltség kapa­citását lekötné, így még egyeztetésre van szükség, s az üzemegységtől esetleg se­gítséget kell kérni. Egyéb­ként bevezetjük azt a gya­korlatot, hogy a megrende­lés teljesítése után minden munkahelyre kimegy a mű­vezető, megkérdezni a tulaj­donost: elégedett-e a mun­kával, tapasztalt-e hiányos­ságot? A hibát mindjárt ki is javítják; ezzel a gyengébb minőség miatt érkező pana­szokat — remélem — meg tudjuk szüntetni Hekeli Sándor 101a. .»któher l^aasrd*

Next

/
Thumbnails
Contents