Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Peking - Farira várva KISSINGER AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER HA­ZATÉRT Peldngből — ám a látogatás utáni hírmagyará­zatok és kombinációk semmiben sem különböztek azoktól a híresztelésektől, amelyek az utazás előtt terjedtek el Washingtonban. Ennek viszonylag egyszerű a magyará­zata: az amerikai diplomácia vezetője maga is megmon­dotta: nem azért megy a kínai fővárosba, hogy bármiféle új megállapodást hozzon létre, hanem azért, hogy előké­szítse Ford amerikai elnök látogatását. Az amerikai kül­ügyminiszter eléggé brutális módon azt is a közvélemény tudtára adta, hogy Kína egyes vezetőinek egészségi álla­pota is sürgeti a látogatást. Mindenesetre tény, hogy pekingi látogatásakor Kis­singer nem találkozott a beteg Csou En-lajjal, hanem Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettessel tárgyalt, aki —legalábbis a pillanatnyi látszat szerint — a kínai politika tényleges irányítója. Fogadta Kissingert és fele­ségét Mao Ce-tung is. A televíziós képernyőkön világ­szerte érzékelhető volt, hogy a legmagasabb rangú kínai vendéglátót kora és egészségi állapota ugyancsak korlá­tozza az aktív politizálásban. Mindez azt jelenti: az amerikai politikának elemi érdeke, hogy a választásokra készülő Ford elnök kínai látogatásakor fizikailag is azokkal a kínai vezetőkkel tárgyalhasson, akik Washington partnerei voltak a né­hány éve megvalósított kínai—amerikai kapcsolatfelvétel kidolgozásában. Kissinger erről a következőket mondta: „Az elnök azért megy Kínába, mert kapcsolatunk egymás világképének megértésétől függ”. AMERIKAI RÉSZRŐL „egymás világképének megér­tése” magyarán azt jelenti, hogy az amerikai politika nem akar lemondani arról a stratégiai és világpolitikai lehetőségről, amelyet a kínai vezetés irányvonala kínéi számára. Ennek az egyensúlyjátéknak az értékéről is meglehetősen nyíltan beszélt az amerikai külügyminisz­ter, kijelentvén: mind a Szovjetunióval, mind Kínával „igyekszünk javítani kapcsolatainkat. Természetesen mindegyik állam szívesebben venné, ha nem lenne kap­csolatunk a másikkal. A mi célkitűzéseink szolgálatában azonban jobb, ha mindkettővel fenntartjuk ezt a kap­csolatot”. Látnivaló tehát, hogy a közös, szovjetellenes célok vonatkozásában fennálló érdekközösség az a bázis, amely­re jelenleg Washington és Peking kapcsolatai épülnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének rendkívül komoly érdekellentétek és nézetkülönbségek is a két partner között. A leglényegesebb különbség az, hogy Peking számára a szovjetellenes politikai és stratégiai célok szolgálatában „semmi sem drága”. A Ford és Kis­singer által képviselt jelenlegi amerikai külpolitika vi­szont realista vonásokat mutat, felméri a Szovjetunió ka­tonai, politikai és gazdasági súlyát, és tudomásul veszi: alapjában véve nincs gyakorlati alternatíva a nemzetközi enyhülés politikájával szemben. Ez az alapvető nézetkülönbség Kissinger pekingi láto­gatása idején is felbukkant. A hivatalos üdvözlő szónok­latokban a kínai vendéglátók vadul támadták az enyhü­lés irányzatát. Sőt: azt állították, hogy valójában „növe­kedett az új világháború veszélye”. Kissinger e realitá­sokhoz ennél sokkalta közelebb álló amerikai politikai vonalat ismételte meg, s a nemzetközi enyhülés értékes vonásaira hívta fel a figyelmet. Mindez azonban nem ment túl a nézetkülönbségek ismételt leszögezésén. Ez voltaképpen természetes is, hi­szen mind Peking, mind Washington arra törekszik, hogy — a vitás kérdéseket félresöpörve — „használja” a saját céljai érdekében a másik felet. EZT BIZONYÍTOTTA EGYÉBKÉNT, hogy üres ki­áltozásnak bizonyult az a kampány is, amelyet közvetle­nül a Kissinger-látogatós előtt Peking indított a tibeti emigránsoknak nyújtott amerikai támogatás, meg a Taj­van és Washington között továbbra is fennálló kapcso­latok miatt. A látogatás megmutatta, hogy ezek az ellen­tétek Peking számára csak a belső agitáció céljait szol­gálják. Tényleges, közvetlen hatásuk nincs a kínai— ameriai kapcsolatokra. Pekingben ezeket a kapcsolatokat és az amerikai elnök látogatását is egyértelműen a szov­jetellenes politika egyik alkotóelemének tekintik. Costa Gornes portugál ál­lamfő meghívására kedden délután négynapos hivatalos látogatásra Lisszabonba ér­kezett Nicolae Ceausescu, Románia köztársasági elnö­ke, a Román Kommunista Párt főtitkára. Ceausescu Costa Gomes június 13—15-i romániai látogatását viszo­nozza. A román elnök Gomessel folytatandó tárgyalásain kí­vül — a tervek szerint — tanácskozik a kormányban részt vevő három párt, a Por­tugál Szocialista Párt, a de­mokratikus néppárt és a kommunista párt vezetőivel is. ★ Portugáliában újabb jelek utalnak a társadalmi, gaz­dasági feszültség fokozódásá­ra. Bizonyos élelmiszer-ellá­tási gondok tapasztalhatók, de különösen az Angolából hazatérő tízezrek ellátásával és társadalmi beilleszkedésé­vel kapcsolatos nehézségek szaporodnak. Társadalmi feszültség for­rása az a 200—300 ezer fős tömeg Is, amely Angolából Portugáliába hazatelepülve munkát, lakást, megélhetést keres. Társadalmi beillesz­kedésük rendkívül nehéz, hiszen Portugáliában nélkü­lük is nagy volt a munka- nélküliség. A hazatelepülök egy része Angolában szüle­tett, s emberi kapcsolataik sincsenek az egykori gyar­mattartó anyaországban. Több ezren Brazíliába in­dulnak tovább, többségük azonban céltalanul barangol Lisszabon utcáin, és éli éle­tét az állam által fizetett szállodai szobákban. Az angolai fehértelepesek közül sokan — különösen a volt gyarmati uralkodó réte­gek, amelyek gazdasági ki­váltságaikon kívül hatalmi pozícióikat is elvesztették —, a portugál jobboldal szolgá­Marokkói békemenet Waldheim Madridban Nagy számban gyülekeznek az Ailantl-óceán partján fekvő Tarfayában a II. Hasszán király felhívására megren­dezett szaharai békemenet résztvevőt A képen: teherautó­kon érkeznek a lelkes önkéntesek. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Carlos Arias Navarro spa­nyol kormányfő kedden Mad­ridban fogadta Kurt Wald­heimet, az ENSZ főtitkárát és megbeszélést folytatott ve­le a Nyugat-Szahara dekolo- nizálásával összefüggő kér­désekről. Waldheim ezt meg­előzően Pedro Cortina kül­ügyminiszterrel tanácskozott. Az ENSZ főtitkára, miután •az összes érdekelt fél képvi­selőjével találkozott az el­múlt napokban, kedden visz^ szautazott New Yorkba, hogy tájékoztassa a Biztonsá­gi Tanácsot tapasztalatairól. Az AFP jelentése szerint Spanyol Szahara több váro­sában az elmúlt napokban mintegy 12 ezren tüntettek a különböző annexiós kí­sérletek ellen s hitét tettek a jelenleg spanyol uralom alatt levő Nyugat-Szahara függetlensége mellett. ^AAAAAAA^A/WWVAMWVVWV AAtAAAA/ySAA/VAA^A^VWVWVSA/VAA/VVWVVVAA# 1 Szibéria tájain 2. Gazdagodik a címer NEM CSUPÁN OLAJBÓL, gázból és szénből vannak itt hatalmas készletek: óriási a vízmennyiség is. Az Ob, Je- nyisszej, az Angara, Léna és még sok más szibériai folyó a fő hordozója a Szovjetunió vízkészletének. Ezek adják a vízi energiának is több mint felét! A folyók hossza ösz- szesen 950 ezer kilométer. Jelentőségük különleges tu­lajdonságaikban van. Leg­fontosabb az, hogy bővizűek, éppen ezért „elvenni” belő­lük szinte vég nélkül lehet. Ugyanakkor nagyon kicsiny a vízszintingadozásuk, tehát az erőműveken szinte állan­dó a nyomás s az aggregá­torok éven át teljes kapa­citással dolgozhatnak. Az egv kilowattórára jutó ön­költség 3—5-ször kevesebb, mint a volgai erőműveken. Ezért a jövőben újabb erő­művek épülnek. A víztükör méreteihez já­rul még a sok ezer kisebb- nagyobb tó. A megközelítő pontosságú becslések sze­í*‘U. október 29., szerda rint Nyugat-Szibériában egy­millió, Kelet-Szibériában százezernyi található belőlük. Sok az artézi vízforrás. Több mint 100 milliárd tonna édes­vizet tartalmaznak, aminek óriási jelentősége van, hi­szen édesvíz nélkül nincs élet, természetes fauna, anya­gi termelés. Ez az édesvíz­mennyiség világviszonylat­ban is tényező. Éppen ezért védelmük fontos vízgazdál­kodási feladat. A Szovjet­unió édesvízkészletének négy­ötöde található Szibériában. Az olcsó elektromos ener­gia lehetővé teszi Szibériá­ban alumíniumfeldolgozók létrehozását. elsősorban Bratszkban, Krasznojarszk- ban és Selehovban. Annak ellenére, hogy a timföldet még az ország nyugati ré­széből szállítják oda (mert a helyben bányászott még ke­vés), mégis kifizetődő. Az elektromos energia továbbí­tása drágább lenne, mint a timföldé. A geológiai kutatá­sok nyomán biztató bauxit­es zsírkőlelőhelyekre buk­kantak. A közgazdászok sze­rint Kelet-Szibéria rövidesen a Szovjetunió alumíniumter­melésének háromnegyedét. fogja adni. Ezzel megváltozik Kelet-Szibéria „címere” Is. Annak ellenére, hogy a sok építkezés miatt temérdek a daru, hallatlan mennyiségű már az olvasztott alumíni­umtömb és a belőle készült tartály, oldalukon a felírás: szibériai benzin. A „címerbe” tartozik még a cellulóztömb is és azok az óriási vagonok, amelyek majd tovaszállítják Szibéria kincseit. TÁVLATOKAT NYÜJT a szovjet iparnak az is, hogy nagy mennyiségben találtak magnéziumot és titánt. Be­lőlük állítják elő azokat az ötvözeteket, amelyek nélkü-. lözhetetlenek a modem tech­nikában, a nagy teljesítmé­nyű gázturbinák működésé­ben és a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek gyártá­sában. Sok arany, foszfor és só is rejlik Szibéria méhében. Az Angara és Jenyisszej környé­kén klór- és foszforszárma- zékokat dolgoznak majd fel, ami segít például a viszkóza- gyártásban. Mi lesz a tajga sorsa? Ta­lán furcsán hangzik: átadja helyét a civilizációnak. Ter­mészetesen nem máról hol­napra, hanem idővel. Fő­ként a déli erdőket veezik majd igénybe. Ott települ­nek az új városok és az ipa­ri üzemek. S minden bizony­nyal elérkezik majd az a nap, amikor a tajgát termé­szetvédelmi területté nyilvá­nítják. Északon elsősorban az aranytermelés, a szén- és ércbányászat vesz el terüle­teket, ahol majd fafeldolgo­zó üzemeket is létesítenek a cellulózé, karton, papir és a műszál gyártása céljából. MEGVÁLTOZIK A ME- ZÖGAZDASÄG struktúrája. A szemtermés hektáronként eléri a 25—30 mázsát. A ter­melésnek egyetlen gátja van, és még jó ideig megmarad, legalábbis mindaddig, míg technikával nem ellensúlyoz­ható: a munkaerőhiány. Szi­bériában kétszer rosszabb a munkaerő-ellátottság az or­szágos átlagnál. és három­szor akkora terület jut egv földművelőre, mint az ország más tájain. A tudomány se gítsége, a teohnika hozzájá­rulása, a mezőgazdasági gép­gyártás megteremtése azon­ban úrrá lesz a nehézsége­ken és lehetővé tesz olyan terveket, amelyek szerint például a tejtermelés tehe­nenként és évente a jelenlegi 2700 literről 4000-re emelke dik. Weither Dániel (KÖVETKEZIK: A JÖVŐT TERVEZIK) latéba szegődnek, és köny- nyen kaphatók olyan szél­sőséges akciókra, mint ami­lyent szombaton követtek el az angolai népi erők lissza­boni központja ellen. Costa Gomes államfő el­nökletével ülést tartott Lisz- szabonban a Portugál Leg­felsőbb Forradalmi Tanács. A tanács megvitatta a terrorista tevékenység elle­ni harccal kapcsolatos kér­déseket, OKP KB összeült az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága, hogy Enrico Berlin- guer főtitkár elnökletével megvitassa az időszerű bel politikai és nemzetközi kér­déseket. Az első napirendi pont beszámolóját Gerardo Chiaromonte, a kb titkára tartotta „A kommunisták ja vaslatai minden népi és de­mokratikus erő összefogására a válságból kivezető úthoz” címmel, majd Giancarlo Pa- jetta, a kb titkára, a nem­zetközi bizottság elnöke is­mertette a kommunista és munkáspártok európai, érte­kezletének előkészületeit, az OKP erre vonatkozó állás pontját. Szadat Washingtonban A hivatalos washingtoni látogatáson tartózkodó Sza­dat egyiptomi elnök kedden Schlesinger amerikai had­ügyminiszterrel tárgyalt. Egyiptom több milliárd dol­lár értékű hadfelszerelés szállítását kéri. hosszú lejára­tú program keretében. Ame­rikai kormánykörök megis­mételték: egy éven belül nem látnak módot Egyip­tomnak szóló katonai szállí­tásokra. A későbbiekben is csak olyan felszerelések, jár­művek stb. szállításáról lehet szó, amelyek korszerűtleneb­bek az Izraelnek szállított amerikai fegyvereknél. temetik Alberto Corvalánt Ambrus István, az MTI tu­dósítója jelenti: A keddi szótiai lapok gyászkeretes hírben számol­nak be Luis Alberto Corva- lánnak, a Chilei KP főtitkára fiának váratlan haláláról. Alberto Corvalán, aki hu­szonnyolc éves korában szív- infarktusban hunyt el Szó­fiában, a Kari Marx Közgaz­dasági Főiskola és a Georgi Dimitrov Mezőgazdasági Fő­iskola aspiránsa volt. Felesé­gével és kisfiával együtt rendkívüli népszerűségre tett szert Bulgáriában, a bolgár ifjúsági mozgalom és a Chi­lével való szolidaritási moz­galom körében. Halálával az egész chilei nép, a bolgár társadalom, a világ haladó közvéleménye a chilei szabadság kiemelkedő harcosát vesztette el — írja a Rabotnicseszko Delo. Cor­valán hazája szabadságának, a Népi Egység megszilárdí­tásának szentelte ifjú éveit, minden tudását és energiá­ját. A fasiszta junta üldözőbe vette Alberto Corvalánt is, aki egyike volt a santiagói stadion, majd több koncent­rációs tábor foglyainak. A I chilei nép tragédiája, az ap­ja életét fenyegető veszély, személyének és családjának üldöztetése helyrehozhatat­lan nyomokat hagyott egész­ségi állapotán. A nemzetközi szolidaritási kampány nyomására Corva­lán szabad földre került, és feleségével s kisfiával együtt meleg, baráti fogadtatásra talált a Bolgár Népköztársa­ságban. Az ügy, amelyért fiatal életét áldozta, győzedelmes­kedni fog — írják a szófiai lapok, követelve a chilei ha­tóságoktól: tegyék lehetővé, hogy özvegyének akarata szerint temetésén- részt ve­hessen és egyétten fiától bú­csút vehessen Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. Alberto Corvalán temeté­se csütörtökön délelőtt lesz a bolgár fővárosban. Csütörtökön Libanoni polgárháború Hasid Karami libanoni, mi­niszterelnök kedden bejelen- ' tette, hogy úgynevezett biz­tonsági bizottságot alakított a fegyveres konfliktus meg­fékezésére teendő intézkedé­sek kidolgozására. A bizott­ság elnöke Karami, tagjai között befolyásos politiku­sok, az egymással szemben álló pártok vezetői vannak, így közreműködésre kérte fel Chamoun belügyminisz­tert, Dzsumblaít-ot, a haladó szocialista párt vezetőjét, valamint a szélsőséges jobb­oldali falangista párt elnö­két, Pierre Gemajelt. A bej­rúti rádióban elhangzott rö­vid nyilatkozatában Karami felszólította a bizottság 9 tagját, hogy keressék fel a minisztertanács épületében, és kezdjék meg mielőbb a tárgyalásokat. Hozzáfűzte, hogy a bizottság megalakítá­sára az elmúlt 24 órában az érintett felekkel folytatott tárgyalások során ráruházott teljhatalom jogosította fel. Hangsúlyozta: a tanácskozá­sokhoz feltétlenül csatlakoz­niuk kell a palesztinai fel- szabadítási mozgalom képvi­selőinek is. Ezzel összefüggésben el­ismeréssel szólt a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága által előterjesztett memorandum­ról, amely támogatásáról biztosítja mindazokat az erő­ket, amelyek a libanoni szu­verenitás, biztonság és sta­bilitás megerősítésére töre­kednek. Kedden sem sikerült ülést tartania a libanoni parla­mentnek. A tanácskozás színhelyét, a parlament épü­letét számos találat érte. Kamal Dzsumblatt, a ha­ladó szocialista párt vezető­id a bizottság megalakulásá­nak hifiké nyilatkozatban utasította el a részvételt a tanácskozásokban. Döntését azzal indokolta, hogy a tes­tület összetételénél fogva leg­feljebb törzsi szintű megbé­kélést érhetne el, de nem ál­lapítaná meg, kik a felelő­sek a válság kirobbantásá­ért és nem nyújtanak biz­tosítékokat arra nézve, hogy kidolgozzák az ország politi­kai intézményeinek átfogó reformját. Bejrutban és az ország egész területén a keddi na­pon tovább súlyosbodott a helyzet. A muzulmán fegy­veresek támadást intéztek a Holiday Inn nevű 500 szo­bás tengerparti szálloda el­len, ahol a falangistákat kép­viselő fegyveresek építették ki állásaikat. A szállodában 200 személy tartózkodik, kö­zülük mintegy 50 külföldi vendég. Röviddel a támadás után a szállodában tűz ütött ki, de az állandó gépfegy- vertűzben a tűzoltók nem tudták az épületet megköze­líteni. A szomszédos Phöní- cia szállót ugyancsak a fa- langisták tartják megszállva. A szállodasor közelében levő amerikai nagykövetség ked­den szintén több találatot kapott. A családtagok eva­kuálását nehezíti a város szinte minden pontján szünet nélkül folyó utcai harc. Az arab világból érkező hírek arról számolnak be, hogy aggodalommal és szo­morúsággal figyelik a liba­noni polgárháborút. Kairó­ban arab diplomáciai forrá­sok hangsúlyozták, hogy el­sősorban attól tartanak: Li­banon vallási, vagy törzsi alapon több részre szakad­hat. Hasonlóképpen aggoda­lommal tölti el az arab vilá­got az a veszély. hogy Izrael csapatokat küldhet Dél- Lib / Fakoződik a feszültség Portugáliában Ceausescu Lisszabonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents