Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-26 / 252. szám
Cr>„:+ gm rv/ímiVnxáh Az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság bajai köz- •JCgl«> u SíülniífJgGfJ pontjában a közelmúltban R—10-es számítógépet helyeztek üzembe. A komputert a vízállás előrejelzésére, hidrológiai kutatásokra használják. Emellett a számítógép segíti a Vízgazdálkodási Főiskola diákjainak oktatását is. (MTI fotó) Nyitott ajtó 8ŰÖTA az öreg nyugdíjba ment, megváltozott a légkör, megszűnt a családiasság — hallottam nemrég egy gépgyárban. Az „öreg”, a régi igazgató. Szeretettel beszéltek róla munkások és műszakiak, idősek és fiatalok. Mindenki ismerte, szinte mindenkinek akadt egy története segítőkiészségéről, megértéséről, közvetlen emberi magatartásáról. Mindig nyitva állt az ajtaja, bárki bernehetett hozzá, bármilyen ügyben — mondták jellemzésként. És egy kis sajnálkozással, hogy az a nyitott ajtó már a múlté. Az új igazgató másfajta ember. Mindent maga szeret kézben tartani, percre beosztott a napja, a nagy ügyek között nem jut ideje csip-csup dolgokra. Egy ember ügye, legyen bármennyire fontos, valóban mindenkor apróság egy vállalat bonyolult működéséhez viszonyítva. Magánügyünk, ha gyengélkedik a gyerek, ha megint veszekszik a főbérlő, ránk tartozik a csőrepedés, a hivatalos idézés, a magas vérnyomás, a családi perpatvar. Ránk tartozik, de mégsem csupán ránk van hatással. Ügyeinket. bajainkat magunkkal visszük munkahelyünkre is, közérzetünk, hangulatunk munkánkra is rányomja bélyegét. Magánügyünk rögtön közügy lesz, amint idegességünkben selejtet gyártunk, elrontjuk a szerszámot, vagy a kimutatást, netán ráripakodunk munkatársunkra. beosztottunkra. Hol 3 határ? Egyáltalán, szabad-e, lehet-e éles határt vonni magán- és közügyeink közé? A gépgyár régi igazgatójának az volt a véleménye, hogy nem. A nyitott ajtó a bizalom jele. Fontosnak tartotta, hogy az emberek tudják, nem zárkózik el problémáik elől. Bölcsen számolt vele, hogy többnyire úgyis végső esetben fordulnak hozzá, nem tartott attól, hogy szobája panaszirodává alakul Meghallgatta az embereket, bár gyakran csak tanáccsal, jó szóval tudott segíteni. A hivá- talos ügyek kibogozására a vállalati jogtanácsoshoz küldte a látogatókat, a lakástalano- kat kitartásra biztatta. Az új igazgatónak erre nem jutott az idejéből. A kinevezése utáni évben viszont megszerveztette a gyár saját, kedvező feltételű lakásépítési akcióját, az első lakók azóta már be is költöztek. A jogtanácsos mellé két másik jogászt alkalmazott, kifejezetten azzal a feladattal, hogy a dolgozók helyett ők, a szakemberek járjanak el a rájuk bízott hivatalos ügyekben. A sajnálkozással emlegetett nyitott ajtó mégis azt jelzi, hogy a megértés, a jó szó értéke magasabb, mint gondolnánk. A bizalmat nem pótolhatja hivatalos szervezet. Igazgatóknál sem, de a közvetlen főnököknél még kevésbé. A vezetői alkalmasság próbája az is, hogyan tudnak bánni az emberrekkel. Képesek-e műhelyben, irodában, üzemrészben, szövetkezetben megteremteni azt a nyugodt, bizalmas légkört, amelyben az emberek szorongás nélkül említhetik meg gondjaikat, örömeiket, anélkül, hogy ez a fegyelem rovására menne. A BIZALOM nyitott ajtói, a megértés, munkahelyünk emberi légköre sokszor fontosabb, mint a magasabb fizetés, a kiemelt jutalom. V. K. Végső határidő A Népújság 1974. június 30—i számában egy egész oldalas hirdetés jelent meg fotókkal illusztrálva. A hirdetés az új tisztasági fürdő megnyitását harangozta be. elmondva, hogy ebben a modem, kacsalábon forgó épületben, mi minden várja a kedves vendéget. Gyönyörű előtér — egyébként valóban az —, ahol olvasni, pihenni lehet, kád- és medencefürdők, száraz és nedves gőz, sót „egy modem fürdőből nem hiányozhat a presszó sem. Az is van az előtérben”. A medencetéri fürdőt külön dicsérik, s még azt is elmondják, hogy „a műanyag kupola, a rejtett díszvilágítás narancssárga fényei különös hangulatot kölcsönöznek a helyiségnek”. Tovább fokozva az új fürdő előnyeit, azt is megtudjuk még, hogy fürdés közben a vendégnek, „ha kedve tartja, beléphet a nedves gőzkamrákba”, amelyből kettő van, az egyik 12 sze- ményes, a másik húsz. Ez igaz. Milyen kár, hogy a két gőzkamra közül egyik sem működött. Ügy, hogy lényegében a megnyitás napjától csaknem fél esztendeig be sem lépett oda senki. A szerelőkön kívül. Ok ugyanis azzal voltak elfoglalva, hogy kicseréljék a gőzkamra faajtaját vasra. A faajtó ugyanis a gőztől megvetemedett, ezért nem lehetett használni a kamrákat Fél évig. Ez azonban csak egy csepp a tengerben. A többi „csepp- ről” hadd beszéljen inkább a tisztasági fürdő üzemvezetője, Szalai András. B B B B — A tisztasági fürdőt negyedszerre vettük át a sok hiba miatt Az átvételben a fő akadékoskodó én voltam. A fürdő légkondicionáló berendezése, a szakszerűtlen beszerelés miatt üzemképtelen volt, a vezérlő automatika nem volt beszabályozva. A medencetér világítása nyitás után egy hónapra elromlott, azóta is rossz. Jelenleg is ezért vagyunk zárva. Ha az emeleti részen zuhanyoztak, akkor a víz lefolyt az alagsorba, pontosan a kádfürdő folyosójára, a várakozó vendégek fejére. A kádfürdőre azonban nem nagyon vártak a vendégek, ugyanis a 22 kádszoba egyikében sincs jól megcsinálva a szigetelés. A kádszobákból a víz befolyik a gépházba. Egy kádszoba szigetelését megjavították, a többi ugyanúgy áll. A gépházban egy mennyezeti ventillátort nyolc hónapja nem tudunk működtetni. A CSŐSZER az idei év júliusára ígérte a javítást, felénk se néztek. — Mikor zárták be a tisztasági fürdőt? — Az idei év augusztusában. Ha jól emlékszem, pontosan augusztus 15-én. — Es mikor volt az ünnepélyes átadás? — Tavaly júliusban. — Mikor nyitnak újra? Szalai széttárja a kezét. Igen, értem. Megköszönöm a felvilágosítást, kilépek a fürdő üvegajtaján és pár lépésre, szemben találom magam a régi török fürdővel, amelynek falán az alábbi tábla olvasható: „Török építkezés, bővítése és klasszicista homlokzata 1838-ból való.” Ez a fürdő működött 1974 júliusáig. Jól. Űjabb néhány lépés után másik tábla vonja magára a figyelmet. Az egri fedett uszoda — amely 1968-ban került átadásra, gondolom az is ünnepélyes volt — ajtaján a következő olvasható: „Műszaki okok miatt, 1975. szeptember 15-től november 15-ig zárva.” B a B B Bóka Sándor, a Heves megyei Beruházási Vállalat igazgatója: — A tisztasági fürdőt elsősorban azért zárták be, mert a medencék műanyag borítást kaptak. Ez alatt az idő alatt kellett volna az úgynevezett hiánypótlási munka, kát és a garanciális javításokat elvégezni. Ez mind a mai napig nem történt meg. Csontból készíthető milliók 3. Napi 130 ezer sertés Mcetanában már nagyon odafigyelünk arra, hogy mi, mennyibe kerül. A takarékossá g gazdálkodásunk alapkérdése lett. Nem filléreskedés ez, hanem a lényeg megfogása, ezért is emlegetjük úgy: ésszerű takarékosság. A viszneki vállalkozásnak a legfontosabb alappillére éppen á takarékoeság, méghozzá nagyon szerteágazóén és nagyon eredményes módon. Néhány adatot kell itt elsorolnunk bizonyságként ■ár Ügy számítanak a visznekiek, hogy egyelőre egy műszakban üzemeltetik a gépet, így óránként 3—4 tonna csontőrleményt kapnak, és mellesleg még 10—15 százalék ipari zsírt. Pa az alapanyagból többet tudnak beszerezni, akkor semmi akadálya nem lesz a második ás esetleg a harmadik műszaknak sem. Szakemberük van, segédmunkásokat Í6 be tudnak állítani, tehát létszámgond nem hátráltathatja a munkájukat az őrlőüzemben. Minden a nyersanyagon, a csonton múlik. Ha nagyjából tudni akarjuk, mit képes nyújtani a Viszneki őrlőüzem, akkor a következő számítást kell elvégeznünk. Óránként elő tud állítani 4—5 tonna őrleményt Ha egy mázsa súlyú gazdasági abrakot akarunk készíteni, akkor ahhoz a Supermix-ből — maradjunk enné! a már elképzelt névnél — kell még 6—10 kilogramm A viszneki őrlőüzem egy műszakban nyújtott teljesítménye éppen 130 ezer sertés napi abrakjához elegendő. Ez a tény érzékelteti talán a legjobban, hogy a viszneki vállalkozásnak milyen jelentősége van nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ország gazdasága szempontjából is. ★ A csontot a Chemolimpex értékesíti külföldnek, az abból készített koncentrátumot és valamennyi egyéb koncentrátumot is az Agroimpex hozza be. Nyilván, hogy mind a két cég számol, összead és kivon, amíg megállapítja, hogy mit kell tennie, hogyan lesz az üzlet rentábilis. A Chemolimpex csak a csontra figyel, mert ennek értékesítése az ő gondja. Az Agrimpex pedig csak a kon- centrátumra, mert ez meg az ő gondja. Ugyan van-e olyan „cég”, amelyik arra is ügyelne, hogy miért jó az nekünk, ha a csontot kivisszük, aztán a koncentrátumot behozzuk, amikor a csontot sem kellene kivinni, a koncentrátumot sem kellene behozni, hanem helyben, itthon mindent el lehetne intézni. Vagy ha nem is „mindent”, de ennek az oda-visz- sza üzletnek egy jő hányadát belső ügyletekkel lehetne helyettesíteni. A szükséges mennyiségű koncentrá- tum ilyen vagy olyan százalékát lehetne itthon előállítani. Például: Viszneken. Erinek a százaléknak a kiszámítására mi nem vállalkozhatunk, mert az országos igényeket nem láthatjuk át De hogy mindez nagyon reális elképzelés, azt nyugodt lélekkel kimondhatjuk. — Mi a koncentrátumot 5 —600 forinttal tudnánk olcsóbban adni — mondta Csörgő Tibor tsz-elnök, —, mint amennyibe most kerül. És még állami dotáció sem kellene hozzá. Nem valószínű, hogy felelőtlenül nyilatkozott volna a tsz elnöke. . ♦ Mi a teendő? Tehetjük fel a drámai kérdést, amire nagyon prózai feleletet lehet adni. Semmi egyéb, mint a viszneki üzem minél előbbi időpontban való megnyitása. És ehhez csupán egy zsírtalanító gép kell, illetve: még a szállító gépkocsik kellenek hozzá. A visznekiek kénytelenek lesznek kölcsönt kérni ahhoz, hogy a tervüket meg tudják valósítani. Ennek a kérésnek a minél gyorsabb és (természetesen) kedvező elbírálása is sokat segíthet az ügyön. Nem a vakvilágba beszélnek a visznekiek, ahogy az előzőekben ezt is elmondtuk. Rendelkezésükre állnak azok a vizsgálatok, amelyek bizonyítják. hogy a csontból készített koncentrátum alkalmas. méghozzá jelentős hatékonysággal alkalmas állatok táplálásához — adaléknak. ★ Milliós értékeket lehet készíteni abból a csontból, aminek értékesítése most a vágóhidaknak elég tetemes gondot okoz. De milliókat lehet megtakarítani azzal, ha ezt a csontot itthon őröljük meg. Mindehhez hozzájárul az is. hogv a tőkés piacról szár mazó kon centra tu mért nem keil dollárt kiadni, igaz, a kint értékesített csontért sem lehet dollárt kapni. De az egyenleg még mindig a mi javunkra szolgál. Ha az ember meggondolja, hogy már évek óta folyik a huzakodás a viszneki vállalkozás körül, és még mindig nincs vége, akkor kénytelen feltenni a kérdést: miért tudunk olyan szépen beszélni a takarékosságról általában, ha a takarékosságot nem mindig vesszük figyelembe — gyakorlatilag? Ea nem is akármilyen kis gazdaságokról, vállalatokról, üzemekről van most szó, mivel nagyon tekintélyes cégek állnak egymás mellett és egymás mögött ebben a mostani „csontügyben”. Azt hihetnénk, hogy ők már csakugyan értékelik a takarékos gazdálkodást, hiszen náluk milliós tételekben szokás beszélni. ★ Bizonyéra nem rosszindulat, kicsinyesség, hozzá nem értés gáncsolta eddig a visznekiek vállalkozását Valószínűleg minden érdekelt kereskedelmi intézmény a saját számításai alapján foglal;, állást ebben a kérdésben, és állapította meg, hogy neki mi a kifizetődőbb. De van ennél a szempontnál egy magasabb rendű is. Mi erre az utóbbira figyeltünk. Ezért mondjuk: nem dobhatunk ki milliókat az ablakon, mivel nem rendelkezünk számlálatlanul milliókkal. Reméljük, hogy a tanácsi szervek és az illetékes minisztériumi főhatóságok mielőbb zö’dre váltják a sorompót a visznekiek előtt — cson^üevbeu. (Vége.) G. Molnár Ferenc — Miéri van még mindig zárva a fürdő? — A medencetér kupolavilágítása miatt. A tetőkupolát az eredeti terv szerint importból származó műanyaggal kellett volna ellátni, mert enélkül nem üzemelhet a medencetéri fürdő. — Mikorra kellett volna végezni ezzel a munkával? — Az eredeti végső határidő 1974. VII. 30. volt. Eddig kellett volna azokat a hiányosságokat pótolni, amelyeket a beruházási vállalat a műszaki átadáskor észlelt és a kivitelező vállalat elfogadott. — Mi volt az utolsó, „végső" határidő? — Jegyzőkönyveink szerint 1975. július 9-én vizsgáltuk felül a tisztasági fürdővel kapcsolatos kérdéseket és a kivitelező vállalat augusztus 31-re vállalta a világítást, minden garanciális munkával együtt. — Mi lesz a következő „végső" határidő? Ezt nem tudom, csak azt. hogy műszaki osztályunk levélben kérte jogügyi osztályunkat, hogy peresítse az ügyet. — Es akkor m i van ? — Akkor, kérem, bíróság elé késről az ügy, és a bíróság kitűz egy újabb határidőt — És, ha azt sem tartják be? — Akkor a bíróság kitűz egy újabb határidőt. —- A beruházási vállalatnak milyen eszköze van arra, hogy kényszerítse a kivitelezőt a határidő betartására'! — Gyakorlatilag semmilyen. A kötbér gyakortatiíag nincs... nyolc százalékot érhet el, viszont az alsó határ egynyol- cad ezrelék. Ez egyenlő a nullával. B B B S Nincs más hátra, mint előre. Előre, egészen a kivitelező vállalat székházáig és ott a napnál is világosabb tények súlyával beismerésre késztetni az illetékeseket, akik felelősek mindenért. Felelősek azért hogy semminek nincs még harmadik végső határideje sem, felelősek azért, hogy egy 12 millió forintos beruházás, az átadást követő esztendőben két hónapra kiesik a „termelésből”, felelősek azért, hogy akik füröd ni akarnak, azok nem tudnak fürdeni. De szép is lenne, ha így pontot lehetne tenni az ügyre. De nem lehet * A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri főépítés-vezetőségén Mányoki Péter főmérnök elővesz egy újabb irathalmazt—ez az ötödik, amit láttam ebben az ügyben — és a súlyos akta- köteg közül kiemel egy levelet, amelyet az ORSZAK (Országos Szakipari Vállalat) intézett hozzájuk. A levél kelte 1974. szeptember 17^ „A tárgyi munkákhoz szükséges, import kupolákra vonatkozó anyagmegrendelésüket már korábban feladtuk. Tekintettel arra, hogy a hazai gyártás műszaki előkészítése megtörtént, a behozatali engedélyt a KKM (Külkereskedelmi Minisztérium) elutasította. A fentiek alapján anyagmegrendelésüket a hazai gyártó (CHEMICAL) felé megismételtük, azonban azt csak 1975 első negyedévére igazolták vissza.” Ülünk a szobában, forgatjuk a leveleket. Jól esik a benti meleg. Október vége van. 1975 utolsó negyedéve. A kupolák megérkeztek. a B b a Tovább kellene menni. Tovább kellene menni, hogy ha a tervező tudta, amit tudnia kellett volna, mármint azt, hogy az import kupolákat majd nem lehet beszerezni, akkor miért számolt mégis azzal a tervezésnél? Aki jóváhagyta a terveket, miért hagyta jóvá? A CHEMICAL miért nem szállította időben a hazai gyártmányt? Továbbá azt is meg kellene nézni, hogy az építőipari vállalat húszfős garanciális részlegét — amelynek most a fürdőn kellene dolgoznia, miért vezényelték át Borsod megyébe? Azt is meg kellene vizsgálni, hogy hol vannak azok a szakemberek, akik a tisztasági fürdőt építették? Már régen más vállalatnál dolgoznak — hát. kérem, a munkaerő-vándorlás. .. — és édeskeveset izgatja őket, hogy utódaik az ő hanyag munkájukért tartják a hátukat. Meg kellene kérdezni a CSŐSZERT, hogy miért nem végezte el a munkát, amit júliusra ígért? Tovább kellene menni. Csak egy a bökkenő. Tudom, hogy hiába. Nem fogok felelős embert találni, mert mindenhol van valami objektív nehézség. Objektív magyarázat. A beruházó pereli az építőipari vállalatot A Heves megyei Építőipari vállalat ielenleg pereli a MEZÉP- SZFR Vállalatot, amely többszöri felszó ít.-ra, a mai napig, sem végcz'e el az asztalosmunkákon észlelt hibák kijavítását. A bíróság határidőt fog kitűzni... Mivel az épületet átadták, átvették, sőt ünnepélyesen meg is nyitották a nagyközönség számára. Szigethy András Mwmm£l 1975. október 36., vasárnap
