Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Hét* liiílpolitikai o§§%efodaló I^Ai^AAA/VN/SAA/v*vNA^S<«,VViV¥,!^V\^ww>W>v*^»^»AAAAAA^^V^*W^VWWW^ *» KSFMRNVEK RHOMKA.M tierUntiaa megkezdi tcn/icskozasatt a nők vtlágkongresz- Hzusu ■ - Kinsinyer Pekingbe érkezik — Marokkóból útnak indul a .szaharai-menet" Miniszterelnökünk. Lázár György '»fatálon, burait lato- itatásra a Szovjetunióba utazik ~ A Le Duan verette vietnami küldöttség Prágában — Az Arab Liga külügy­miniszteri tanácsának zárúülese s:oviét--amerikai SALT megbeszélés Gunfben — össze- •iívják a latin-amerikai csúcskonferenciát, bejelentik a anamat elnök kubai útját — Az egyiptomi-izraeli ve- ■vés bizottság első összejövetele summon Az MSZMP Központi Bizottságának ülése, állásfoglalás a , legfontosabb nemzetközi kérdésekről — A spanyol szaha- rai probléma a Biztonsági Tanács előtt — Nagyszabású baloldalt tüntetés Lisszabonban 6,*T£,Ki RiadúkészUltség Portugáliában a jobboldal pokolgépes merényletei nyomán — Két nap leforgása alatt meggyil­kolják Törökország bécsi, majd párizsi nagykövetét — Előkészületek a svájci választásokra ZnMBATt Összetűzések Bejrútban — Franco megrendült egészség­ügyi állapotáról szóló hírek fokozzák a spanyol belpoli­tikai bizonytalanságot VWWvWV\AA^AAAAAAA^AAAAAAAA/VNAAAAAAAAA^A/V^A^«AAA/WNAAA/SAAA/VM így látta a hetet hírmagyarázónk, Réti Ervin Menet Szaharába S I A heti összefoglaló élére ezúttal joggal kívánkoznak a magyar külpolitikával kap­csolaton események. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága, amelynek során áttekintette a legfontosabb nemzetközi kérdéseket és ál­lást foglalt az enyhülés fo­lyamatának további erősíté­se érdekében. Kormányel- nökünk szovjetunióbeli láto­gatása, a teljes nézetazonos­ság jegyében lezajlott tár­gyalások, Lázár György ta­lálkozása Leonyid Brezs- nyevvel, Alekszej Koszigin- nal és Nyikolaj Podgomijjal a magyar—szovjet kapcso­latok szüntelen fejlődéséről, töretlen íveléséről szolgáltat­tak újabb tanúbizonyságot. Külkereskedelmi miniszte­rünk tokiói útja, valamint a Losonca Pál Szomáliái és dél-jemeni utazáséról szóló bejelentés azt a törekvésün­ket mutatják, hogy kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dést létesítünk a fejlett tő­kés országokkal, ■ ápoljuk az immár hagyományos jó vi­szonyt a fejlődő világgal. A Központi Bizottság ülé­séről kiadott közlemény a megtett út felmérése mel­lett nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi küzdőtéren folytatódik a harc az enyhülés hívei, illetve el­lenfelei között. Az elemzés természetesen viszonylag hosszabb távot ölel fel, de akár a hét bonyolult és el­lentmondó eseménysorozata is érzékelteti ezt a vonulatot. Portugáliában a hét elején — mielőtt Costa Gomes el­nök elindult volna olaszor­szági és jugoszláviai látoga­tó kőrútjára — a Belem-pa- lotában maratoni tanácsko­zásokat tartottak a politikai kibontakozás lehetőségeiről. (Figyelemre méltó lehetett, hogy a katonai vezetők mel­lett jelen voltak a kommu­nisták és szocialisták, de a jobboldali, polgári párt tá­vol maradt.) A demokratikus fejlődés eredményeinek to­vábbvitelét, az elért vívmá­nyok konszolidálását köve­telte az a százezres lissza­boni tüntetés, amelyet csü­törtökön tartottak a fővá­rosban: ez volt az utóbbi idők legnagyobb baloldali megmozdulása. A következő reggel azon­ban már riadókészültségbe kellett helyezni a fegyveres erőket, mert pokolgépek rob­bantak, s egy jobboldali puccskísérlettől tartottak. Riadóztatták a spanyol hadsereget is: az Ibériai-fél­sziget másik országában Franco megrendült egészségi állapota csak növelte a bel­ső bizonytalanságot. (Három szívrohamról érkezett jelen­tés, az agg diktátor állítólag nincs eszméleténél, de halál­hírét is költötték.) Coudillo személye azért nyert külon- le;;?s jelentőséget, mert az utóbbi hetekben maga állt, a „semmit nem tanulók, de mindent elfelejtők” élére, s a legkegyetlenebb módszerek­kel igyekeztek elnyomni a változásért sikraszálló erő­ket. A területileg nagy kiter­jedésű, de alig nyolcvanezer ember lakta Spanyol Szahara helyzete is terebélyesíti Mad­rid gondlistáját: a marokkói király több száz ezres mene­tet irányított a határra, súgy tűnt, hogy „lesétálják” a gyarmatot. Genfben, a hét derekán, a szokott szűkszavúság jegyé­ben került sor az újabb szov­jet—amerikai SALT-tárgya- láera. A tudósítók jelentései a borúlátástól a derűlátásig különböző hangulatokat tük­röznek, de hitelt érdemlően senki nem tudott közülük véleményt mondani. Így ne­héz lenne eldönteni, hol áll és hogy áll a SALT—2. meg­állapodás ügye, amely ter­mészetszerűleg kapcsolódik a tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóhoz is. Az ame­rikai diplomácia vezetője, Kissinger közben Pekingben hallgathatta végig, amint vendéglátói többek között a „szuperhatalmakat”, az eny­hülést és a szovjet—amerikai viszonyt ostorozták, A kö­vetkező vacsorán egy kínai közmondást szőtt pohárkö- ezöntőjébe, miszerint nem elegendő bankettet rendezni, de jó házigazdának te kell lenni. A célzás félreérthetet­len vo’t, ráadásul Kissinger kínai nyelven mondta ezt az egyetlen mondatot. Igaz, a kief.éci nehézségek m*átt sürgősen visszafordította an­golra. ., Franco állapota Már csak az orvosi beavatkozás tartia életben Berlin, 1940: a spanyol fasiszta vezér Hitlerrel parolázik (Népújság telefotó — AP—MTI—Arhív—KS) MADRID: Hét óruvai a péntek dél­utáni or'-.'Si közlemény uiin, amely szeunt Franco áliapo* te javul, t.z agg Gaudi:!o újabb szívrohamot ka,v ‘ t. Négy huj alatt ezx vol* a harmadik m iyos roham.: a spanyol .t. ömlőnek, Pénteken este újabb orvosi közieméit) i .s kiadtak Fran­co .állapotáról. Az e'.őcő javulás, megállapító — V’z- leménnv -1 ellentétben ez már csak sunyit közölt, hogy b. diktátor pihen, vérnv ma­sa. lég .-éré és hőmére1''ete 'normális Madridi- szakava­tott orvosi körök szerint a tábornokot mér csak az ál­landó es jcü önleges orvosi beavatkozni- tartja életben Bár erre nézve nem ad ak ki hivatal:« tájékoztatást, hírügynökségek egybehang­zóan megállapítják, hogy a hatalomnak Juan Carlos trónörökösre, Franco kijelölt utódjára való átruházása már cask napok vagy esetleg órák kérdése. (UPI, AFP, Reuter) Itepülő sárkány * A Japán Szocialista Párt képviselője a parlament elé terjesztette annak az 1964- ben készült titkos katonai ok­mánynak a másolatát, amely meghatározza az amerikai és a japán fegyveres erők együttműködésének módoza­tait egy japánellenes táma­dás esetén. A „repülő sárkánynak" el­keresztelt, közös hadviselési tervet — mutatott rá a szo­cialista képviselő — a két or­szág katonai vezetői készí­tették, figyelmen kívül hagy­va azt, hogy Japánban a pol­gári vezetésnek ellenőrzési joga van a hadsereg felett. Tokiói katonai és politikai megfigyelők szerint a „repü­lő sárkány” akcióterv egy korszerűsített változata ma is érvényben van, jóllehet, azt állítják, hogy a tervet ad acta tették. Ahová államfőnk látogat Szomália és Jemen MAGYARORSZÁG I960 októberében vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot Szomá­liával, tehát néhány hónap­pal azután, hogy — I960 jú­liusában — kikiáltó tták a függetlenségét ennek a ke­let-afrikai országnak. Termé­szeti-földrajzi adatai közé tartozik, hogy területe mintegy 640 ezer négyzetki­lométer, négy és fél millió lakosa van. fővárosa a körül­belül 200 000 lakosú Moga­dishu, gyorsan növekvő ke­reskedelmi és közigazgatási központ. Szomália a legfej­letlenebb mezőgazdasági or­szág Afrikában. A lakosság háromötöde nomád állatte­nyésztő. Fejlődésnek most in­duló ipara a hazai szükség­leteket nem elégíti ki, 30 nagyobb ipart létesítmény (például cukor, textil-, ce­mentgyár. húskombinát) mű­ködik az országban. Az utób­bi években megindult ás­ványfeltárások és az élelmi­szer-feldolgozó ipar beindu­lása is egyelőre kevéssé érez­tetik jótékony hatásukat a gazdasági életben. Szomália politikai alapál­lása: a pozitív semlegesség, és az el nem kötelezettség, a minden néppel való ba­rátság, a népek önrendelke­zésének, valamint a más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tisz­teletben tartása Belpolitikai téren az állami apparátus QMfüisw JS1S» október 28* vasárnap megerősítése iránti szándék és a gazdaság fejlesztésére való törekvés dominál. A kül­politikában az 1969-es bal­oldali forradalom után ki­alakított irányvonalat köve­tik: támogatják a nemzetkö­zi szolidaritási és a nemzeti felszabadító mozgalmakat, harcolnak a kolonializmus és a neokolonializmus min­den fajtája ellen, hangsúlyo­zottan elismerik a népek bé­kés egymás mellett élésének elvét. Miközben küzdenek a Szomáliái nemzeti egység fenntartásáért, szoros kap­csolatot alakítottak ki az afrikai államokkal, az arab világgal, az el nem kötele­zett országokkal, a felszaba­dító mozgalmakkal, a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Szomália tevékeny szerepet játszik az Afrikai Egység Szervezet­ben a fajüldöző rezsimek el­leni álláspontot képvisel. Az 1969. október 21-1 bal­oldali fordulat után új lehe­tősége nyílott Szomáliának a szocialista országokkal, köz­tük hazánkkal való kapcso­latainak fejlesztésére. 1971 februárjában Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyet­teseként magyar jószolgálati küldöttséget vezetett Szomá­liába. ahol barátsággal fo­gadták delegációnkat A megbeszéléseken kifejezték azt a reményüket, hogy a két ország közötti kapcsola­tok eredményesen fejlődnek. FÜGGETLENSÉGI harcá­nak eredményeként Dél-Je- men — a korábbi brit gyar­mat — 1967. november 30. óta «Mái, 1963 de­cembere tői : Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság. Te­rülete mintegy 290 000 négy­zetkilométer az országban hat kormányzóság van. Ala­kosság száma — 1973-as ada­tok szerint — kb. 1 60C 000; kétharmad része mezőgazda­ságból és nomád állattenyész­tésből él, a többiek város­lakók (jobbára fejletlen ipari üzemekben és a szolgáltatás­ban dolgoznak). A Magyar Népköztársaság 1967. december 2-án ismerte el a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaságot, s még ugyanabban a hónapban nagyköveti szinten létesítet­tünk diplomáciai kapcsolatot. A JNDK politikai irányításá­ban főszerepet vállal a fel- szabadítási mozgalom szerve­zője és vezetője: a Nemzeti Front, amely — az alkot­mány értelmében — a de­mokratikus népi tömegek szövetségének megtestesítője. A front szoros politikai együttműködésre törekszik a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjaival. A függetlenség kivívása óta alapvető társadalmi átalaku­lás ment végbe az országban, s ezt a pozitív folyamatot egyebek között olyan állo­mások jelzik, mint a földfog­laló reform és az államosítás végrehajtása, áttérés a terv­szerű gazdálkodásra. Alapve­tő politikai törekvés: a szo­cialista országokkal és a ha­ladó arab államokkal való, szoros kapcsolat kiépítése és ápolása, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak tá­mogatása. A JNDK külpoliti­kája egyértelműen haladó, antiimperialista, álláspontja szinte minden Jelentős nem. zétközi kérdésben azon« 8 szocialista országokéval. Politikai kapcsolataink a JNDK-val — mindkét fél ér­tékelése szerint — kedvezően fejlődnek. Gyakoriak a két ország államférfiéi közötti találkozók. 1970 óta járt a JNDK-ban Losonczi Pál, Czi- nege Lajos, s több miniszte­rünknek van érvényes meg. hívása. Az utóbbi években lá­togatást tett Magyarországon a JNDK-ból Ali Nasser Mo­hamed miniszterelnök, vala­mint miniszterelnök-helyet­tesként Mahmoud Abdullah Ushaish, továbbá több mi­niszter és más politikus. Gazdasági kapcsolatainkat 1973 áprilisa óta államközi egyezmények szabályozzák. Kereskedelmi megállapodá­sunk biztosítja a legnagyobb kedvezmény elvének alkal­mazását. Hitelmegállapodást is kötöttünk. 1968 óat — se­gélyként — szállítottunk élel­miszert, textíliákat, gyógy­szer, gépeket, kisüzemi be­rendezéseket Műszaki-tudományos együtt­működési megállapodás alap­ján — a TESCO közreműkö­désével — a MÉM, az Egész­ségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó intézmények szakem­berei dolgoznak a JNDK-ban, ahonnan szakmai képzésre és továbbképzésre ösztöndíjas­ként is érkeztek fiatalok Ma­gyarországra. Eddig tízen szereztek nálunk diplomát, jelenleg hatvanan tanulnak hazánkban, felsőoktatási in­tézményekben. 1975. ápri­lisában légügyi egyezményt kötöttünk, s a továbbiakban várható egészségügyi egyez- meny aláírása is. Madrid, 1975: as agg diktátor már nem tud mosolyogni (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Besúgótörvény az NSZK ban A nyugat-németországi an­tidemokratikus diszkriminá­ciós törvény megszavazását nyilatkozatban ítélte el a Né­met Kommunista Párt elnök­A Düsseldorfban közzétett nyilatkozat megállapítja, hogy ez az alkotmányszegés, a demokratikus szabadságjo­gok további korlátozása csu­pán láncszeme azoknak az in­tézkedéseknek, amelyekkel a polgári pártok igyekeznek ér­vényt szerezni a nyugatné­met nagytőke érdekeinek. A szövetségi gyűlésben el­fogadott rendkívüli törvény nemcsak a kommunisták el­len irányul — hangsúlyozza a Német Kommunista Párt elnökségének nyilatkozata. Fenyegeti a szociáldemokra­tákat, a liberálisokat és a ke­resztényeket egyaránt, min­den közszolgálatban álló sze­mélyt, aki kiáll a demokrá­ciáért és a társadalmi hala­dásért. Nézeteikért tanárokat, tu­dósokat, jogászokat és orvoso­kat, munkásokat és alkalma­zottakat akarnak eltávolíta­ni a közszolgálatból — száz­ezreket, sőt milliókat akar­nak kiszolgáltatni a besúgók­nak. Ezért minden demokrata, valamennyi antifasiszta kö­zös ügye, hogy fellépjen a demokratikus jogok, az al­kotmányban rögzített elvek védelmében. Felhívja a nyilatkozat a fi­gyelmet arra, hogy a szélső­ségesekről tartott parlamenti vitában a CDU—CSU szóno­kai elsősorban a Német Kom­munista Pártot támadták és alkotmányellenes célokat tu­lajdonítottak neki. Az alkotmányellenes szak­mai tilalom, a besúgás lega­lizálása és a véleménynyilvá­nítás szabadságának elfojtá­sa árt ugyanakkor az NSZK nemzetközi tekintélyének. S P OR TJEI INTÉS ÜMK Kaposvár—t). Dózsa Tatabánya—FTC »4 Szom bathely—'Videoton 1* V asas—Diósgyőr 3:0 MTK— Rába ETO il:l Salgótarján—Szegi? »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents