Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

/ Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének ^ovjetunióbeli látogatása eredményes és sikeres volt, tovább erősítette a magyar és a szovjet nép hagyomá­nyos, testvéri barátságát. Lá­zár Györgyöt fogadta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is: baráti be­szélgetésen tárgyaltak a két párt és a két ország együtt­működésének továbbfejlesz­téséről, a szovjet és a magyar nép baráti kapcsolatainak erősítéséről, tájékoztatták egymást arról, milyen ered­ményeket értek el országuk dolgozói a népgazdasági ter­vek teljesítésében, az SZKP, illetve az MSZMP legutóbbi kongresszusai határozatainak végrehajtásában. A mostani látogatás sike­re, meghitt, baráti hangula­ta is kifejezi, hogy a Szov­jetunióval kialakult kapcso­latunk tartós, hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeink számbavételén, szocialista cél jain kon alapul: ezért nincs és nem is lehet kitéve semmiféle konjunkturális in­gadozásnak. Bebizonyosodott: immár lehetséges olyan vi­szony egy kis ország — mint Magyarország — és egy óriási hatalom között, amely­re nem vet árnyékot a nagy* gágrendek különbözőségé. Le­hetséges ilyen viszony, ha ez a nagyhatalom a kommuniz­must építő Szovjetunió. S a népek barátságát, az orszá­gok együttműködését előse­gíti — mint a most befeje­ződött kormányfői látogatás, s az ott lezajlott magas szintű találkozók is tükröz­ték — az a felhőtlen, szoros kapcsolat, amely a két párt. a két központi bizottság közt kialakult. Pártjaink együtt­működésének tartalmát így jellemezte Kádár János: „Pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő kapcsolatainak. A Szovjet­unió Kommunista Pártja hal­mozta fel a legnagyobb ta­pasztalatokat a szocializmus építésében, az osztályellen­séggel vívott harcban, a leg­többet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fej­lődéséért, forradalmi elmé­letünk lenini örökségének megvédéséért. Pártjaink kap­csolatai szilárdak, a marxiz­mus—leninizmus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és poli­tikai kérdésben.” A Minisztertanács elnöke olyan fontos időpontban járt a Szovjetunióban, ami­kor különös súllyal vetődik fel, hogy mind teljesebben állítsuk a szocialista közös­ség államai nemzeti és nem­zetközi érdekeinek szolgála­tába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szoros, önkén­tes kooperáció nyit meg. Szo­cialista építőmunkánk jelen­tős állomásához, a negyedik ötéves terv végéhez értünk, s befejeződik az ötödik öt­éves terv előkészítése, nem felejtjük: a létező szocializ­mus épp a két rendszer tör­ténelmi versenyében elért eredményeivel, példájának erejével, fejlődési ütemével és országaink kapcsolatrend­szerével hat a nemzetközi fejlődésre. A szocialista országok ösz- szefogása már eddig is meg­hatványozta erőforrásaikat. Azoknak a tartalékoknak még teljesebb kihasználása, amelyek ebben — s kivált­képp a Szovjetunióval való együttműködésben — rejle­nek, a kor parancsa, előreha­ladásunk elengedhetetlen biz­tosítéka. A Minisztertanács elnö­kének sikeres útja is tükrö­zi: tovább gazdagodik érzel­mileg és tartalmilag is a két nép, a két szocialista ország testvéri kapcsolata, barátsága. Valamennyien mély megelé­gedéssel vehetjük tudomá­sul : helyzetértékelésünk, a fejlődés tendenciáinak meg­ítélése és politikánk minden kérdésben azonos. Összefo­gásunk is megalapozottá teszi optimizmusunkat: hatalmas erők munkálkodnak a béke, a biztonság, a társadalmi ha­ladás; az igazság érdekében, és mi abba a szocialista kö­zösségbe tartozunk, amely mindinkább meghatározó sze­repet tölt be a világesemé­nyek formálásában. Az ország legnagyobb gabona- tárolója Jól halad a Szolnok me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi gabonatárolójának építése. A 3050 vagonos és 50 meter magas építmény a legna­gyobb és legmagasabb taroló lesz az országban. Az épülő létesítményt 1976 júniusá­ban adják át rendeltetésé­nek. (MTI Fotó — Kozák Al­bert felvétele) Régi kérdés a TÜZÉP-en Mikor lesz csehi szén? QLVAN RÉGI KÉRDÉS, hogy, egy ideje már nem is teszik fel a vásárlók az Eger környéki TÜZÉP-telepek el­adóinak. Csak a makacsabb­A jöTŐt tervezik Mezőszemercn (Tudósítónktól.) Befejezéséhez' közeleg az egyesülés utáni első gazda­sági év a mezőszemerei Rí- mamente Termelőszövetke­zetben. A gazdaság vezetői most: összegzik az eredmé­nyeket, tapasztalatokat, szám­ba véve az őszi Betakarítási munkák eredményeit is. A közös gazdaságban .lói haladnak az őszi vetéssel. Jól jövedelmezett a paprika és a paradicsom termesztése. Be­fejezés előtt áll a naprafor­gó és kukorica betakarítása, s az őszi mélyszántások eredményei is a jövő évre való jó felkészülésről ta­núskodnak. A következő gazdasági évet több új beruházással készítik elő. Tizenegymillió forintos költséggel üzembe helyezik majd a bábolnai rendszerű szárítót, amely a meglevő iorrólevegős lucernaszárító- val együtt a gazdaság összes terményszárítási gondjait megoldja majd. A gépmű­helyben most végzik a fedett gépszínek körülfalazását, amely egyben a télre való felkészülést is jelenti. A jövő hét elején Szálai­mon a központi gépjavító és szerelőműhely építéséhez is hozzákezdenek. A talaj- munkát több új gép vásár­lásával teszik majd gyorsab­bá. Tovább növelik az ipar szerű termelési technológiák körét a növénytermesztésben A napraforgó és a kukorica rendszerben való termelése mellé jövőre a búzatermesz­tés is felsorakozik. Császár István Csontból készíthető milliók 2. Láthatatlan falak Furcsának tűnik talán, de tény, hogy a csontot expor­táljuk, méghozzá nyugati or­szágokba. Dollárt kapunk ér­te. Ez így jól hangzik, úgy látszik az első pillanatban, hogy jó érzékű üzletemberek adnak túl a csonton. Pedig a látszat — mint annyi egyéb esetben — most is csal. Nem is jó üzlet ez. Hogy miért nem az? Nézzük a részleteket is, mert azok válaszolnak a kérdésre. ★ — Mi végeztünk már bér­őrlést is — halljuk Csörgő Ti- bortól, a viszneki Béke Tsz elnökétől. — Méghozzá úgy, hogy a külföldi cég ideküld- te a csomagolóanyagát, a címkéjét, mi az őrleményt rögtön abba eresztettük bele, és elláttuk a külföldi cég címkéjével is. Mi is történt itt? Eladtuk a csontot külföld­re. aztán a csontot ttth"’i megőröltük becsomagoltuk majd az állati takarmány- tápot megvásároltuk tőkés országtól, ugyancsak dol­lárért. Hol itt. az üzlet? Hol van Itt a jó üzlet ? — Arról volt szó. bogy a gép használatáért kaphattunk volna évente hatmilliót, ha leszerződünk a mi cégünkkel. Mi ebbe nem mentünk be­le. Felajánlottuk a Filaxiá- nak, hogy hozzunk létre egy közös vállalkozást. Akkor nem kell az évi hatmillió, ha­nem a hasznon osztozzunk meg, a megállapodás szerin­ti arányban. Ezt a Filaxia v visszautasította. Nem kell sokat számítgat- ?' ahhoz sem. hogy milyen I bevétellel járhatott együtt a i külföldi eég részére az őrlés elvégzése, ha a gép haszná­latáért évi hatmilliót aján­lottak, és a közös vállalko­zástól elzárkózott a Filaxia. ★ A minisztérium, a MÉM megpróbálkozott közbelépni. Azt szerették volna elérni, hogy a csontot ne vigyék ki külföldre, ne adják el. Már ne­vet is adtak a viszneki őrle­ménynek, Super mix lett vol­na, és kitűnő eredménnyel helyettesíthette volna a tőkés készítményt. A minisztériumi bizottság tárgyalt, rfteghívott különbö­ző személyeket és cégeket, köztük a vegyiműveket is, de eredményre nem jutott. A minisztérium törekvésével szemben a legfőbb érv az volt, hogy a kiszállított csontért dollárt kapunk. A vegyiművek azt sem vál­lalta, hogy csontot ad a visz­neki tsz-nek. Illetve: adott volna el, de 30 százalékkal drágábban számította volna meg, mint a külföldi megren­delőnek. Hogy miért? Ezt nem lehet megérteni. Azt is érdemes megemlíte­ni, hogy az importált állati táp itthoni eladási ára nem felel meg a tőkés cég állal meghatározott árnak, mert az állami hozzájárulás csökken­ti a belföldi forgalmi értéket. Teliát nem csupán arról van szó, hogy a tőkés koncentrá- tumért dollárt kell adnunk, hanem arról is, hogy az állam még dotálja is ennek a for­galmazását. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor válik igazán jelentőssé a viszneki Béke Tsz vállalkozása. De hát — dugába dőlt az egész. Lega­lábbis egyelőre. ★ Anélkül, hogy fontoskodva elemeznénk ezt a viszneki csofrtörleménjrty mcj néhány jellemzőjére) fel kell hívni a figyelmei. Ez a csontliszt, a hamu egy- harmadának arányában fosz­fort is tartalmaz. Méghozzá olyan foszfort, amit az élő szervezet már beépített a maga biológiai folyamatába. Tehát nem úgynevezett fém­foszfor ez, amit még asszi­milálnia kell a szervezetnek. Erre a foszforra viszont nagy szükségük van az állatoknak. Hogy mennyire fontos alko­tórésze a tápláléknak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a foszfor világpia­ci ára a fehérje árának a kétszerese. A viszneki csontliszt tehát ebben a dologban is előnyt élvez más tápadalékokhoz vi­szonyítva. Az állatélettani vizsgálatok nagyon szép eredményeket hoztak. Agárdon. a Fi laxiy_kísérleti telepén egy évig etették a viszneki csontliszttel kevert tápot baromfival és sertéssel. Tehát nem feltételezésekre hagyatkoznak a visznekiek, amikor a csontlisztet hasz­nossági szempontból elem­zik.-k — Most ott tartunk — halljuk Csörgő Tibortól —. hogy megcsináljuk magunk az üzemet. Ahogy eddig, most is segít bennünket a Terimpex. Nemcsak úgy, hogy pénzzel támogatja a vállalkozásun­kat, hanem ennél fontosabb dologgal is. Benne van egy olyan közös vállalkozásban, amelynek keretében vágóhi­dakat üzemeltetnek. A Ter­impex tehát azt mondta, ezekről a vágóhidakról bizto­sítja a csontot az üzemünk­höz. — Hogyan kell a csont szál­lításai megszervezniük? — As érintett vágóhidak­ról nekünk kell elszállíta­nunk a cson tot. Méghozzá na­ponta. Az üzemünknek folya. matosan kell működnie, ez megköveteli, hogy az alap­anyag is hiánytalanul rendel­kezésre álljon. A csontot nem lehet hosszabb ideig tárolni, tehát a vágóhidakról naponta kell elhoznunk majd. — Mindez úgy hang­zik, mintha annyiból állna az egész, hogy csak el kell ha­tározniuk magukat ró\ — Nem egészen ennyi. Vá­sárolnunk kell csontszállí­tásra alkalmas teherautókat, itt a tsz-ben meg kell csinál­nunk a nyerscsontot tisztí­tó üzemrészt, ami lényegé, ben egy zsírtalanítógépet igé­nyel. Az üzemeltetéshez meg kell szereznünk a szükséges engedélyeket is. Mindenek­előtt a megyei tanács illeté­kes szervétől. Aztán, ha a MÉM fejlesztési osztálya is támogat ja a vállalkozásunkat, akkor már csak a Pénzügy­minisztérium beleegyezése szükséges. — Van elegendő tőkéjük ehhez? — Nincs. Tehát hitelt kell felvennünk. A Terimpex nem tud olyan mértékű támoga­tási. adni, ami a hitelt szük­ségtelenné lenné. De ezen az anyagi befektetésen, re­méljük, nem bukik meg a tervünk. ★ Magad, uram. ha... A visz­nekiek tehát egyedül vágnak bele a vállalkozásba. Annyi évi sikertelen kilincseié? után most már nem várnak senki másra. A kérdés azonban most így szól: mennyire gazdasá­gos ez a viszneki vállalkozás — az államháztartás oldalá­ról nézve? (Folytatjuk.) G. Molnár h£tent ja várakozik még, azok, akik a korábbi években úgy meg­szokták, hogy nem vesznek helyette borsodnádasdit, sem berenteit, sem NDK-briket- tet. Mert a fűtőértéke igen jó a csehi szénnek a többi­hez viszonyítva, az ára sem túl magas, s hagyományai is vannak a vevők körében. Ezért okoz nagyobb gondot, hogy két hónapja már egyál­talán nem ad el egercsehi darabos szenet az egri TÜ- ZÉP. Azok a vásárlók pedig, akik augusztusban már kifi­zették a megrendelt szén árát. a napokban kapták meg az utolsó szállítmányokat. Mert a bányából folyama­tosan érkezik a szén. Csak olyan kevés, hogy nem győ­zik a megrendelések teljesí­tését. Mi ennek az oka? Miért nincs, miért kevés? Ezeket a kérdéseket tettük fel mi is, csatlakozva a vá­sárlókhoz. Dr. Szilák Károly, a TÜ­ZÉP Heves megyei kirendelt­ségének igazgatója bevezető­jében mindjárt megnyugta­tott: szén van elég. választék is akad. sorba sem kell áll­ni, csak az nem kap, aki egercsehi darabost akar. — Sokan keresik, csak ezt szeretnének venni; ez a fo­gyasztói szokás ezen a kör­nyéken — mondja. — Mi ezért is tervezzük viszonylag nagyobb mennyiség eladását, s a korábbi években nem is volt különösebb gondunk. Tavaly már sorba álltak, s azzidén sem tudjuk eladni a tervezett mennyiséget. Eddig 700 vagonnal szállított keve­sebbet a bánya, mint ameny- nyit a megállapodásunkban vállalt a Borsodi Szénbá­nyák központja. Az év első részében tudomásom szerint termelési nehézségek is adód­tak Egercsehi ben. De, ahogy hallottuk, legalább annyit, mint amennyit mi kaptak, nagy távolságra máshová is elszállítanak a mónosbéli szénosztályozóból. Pedig a távolság csak növeli a költ­ségeket, s nekünk is mesz- szebbről, például Berentéről kell hoznunk pótlólag. I’APP JANOS. AZ EGER­CSEHI bányaüzem igazgató­ja örömmel számolt be róla, hogy a bánya az elmúlt hó­napban jelentősen növelte termelését: naponta, átlago­san nyolcvan vagon szenet hoznak ki a föld alól. A gé­pesítés azonban olyan követ­kezménnyel is járt, hogy jobban összetörik a szén már lent a fronton. Azelőtt átla­gosan 60 százalékban fejtet­ték a durva darabost, ez most csak negyven százalék, ami azt jelenti, hogy több kerül a kazánokba, kevesebb a TÜZÉP-telepekre. Így az a “ nyolcezer tonna, ami a cse­hi bányászok lelkesedése, ál­dozatos munkája révén eb­ben az évben terv fölötti Lobbiéi termelésként jeientks­zett, a vásárlóknak egyelőre nem jelent többletet. Hogy hova kerül a megter­melt mennyiség? A Borsodi Szénbányák Vállalat keres­kedelmi osztálya végzi a széiv elosztását: az ő rendel­kezéseik alapján szállítottak el Mónosbélből Szabolcsba és más vidékekre az idén 13 ezer tonnát ebből a bizonyos kockadarabos minőségű szén­ből. — Két évvel ezelőtt — tá­jékoztatott mindezekről Papp János — a vállalat széles körű piackutatást kezdett, mert a kitermelt szén nem kelt el ebben a körzetben Így kötöttek szerződést pél­dául a nyíregyházi TÜZÉP pel, ahol aztán, tudomásom szerint szintén megkedvelték ezt a szénfajtát. Az idén, amikor már itt is nőtt az igény, nehéz lemondani azo kát a megrendeléseket. Vé­leményem szerint ez az oka a nagyobb távolságra törté­nő szállításoknak. Emellett azonban az szin­tén igaz, hogy a lekötött mennyiségeket sem kapták meg az Eger környéki TÜ­ZÉP-telepek. A szamok nem sokat mondanak, mert az éves előírásokat havonkénti megállapodások korrigálják, ezeket viszont naponta, a műszakkezdéskor érkezett utasítások. Műit megtudtuk, a vállalat közvetlenül a mó­nosbéli szénosztályozót uta­sítja a szállítások irányára. AZTAN PERSZE, más okai is vannak a hiánynak. A nagyobb darabos szenet oda adják inkább, ahol át­veszik az apróbb diószenet is. Az egri TÜZÉP ezt pél­dául nem szívesen teszi, mert nem tudja eladni, pillanat­nyilag is nagy halmok por­ladnak belőle a telepen. Hosszabb távolságra vagon­ban szállítanak, a vasúti ra­kodás pedig előnyt élvez a közútival szemben. Az is elő­fordult már, hogy a Volán­kocsikat üresen visszaküld­ték az osztályozótói. Mindezek persze a vásár­lót nem érdeklik. Csak azt tudja, hogy két hónapja nincs csehi szén. Túlságosan sokat az sem javít a helyze­ten, hogy a naponta Egerbi irányított 460—600 mázsára már vesznek fel a közeljövő­ben megrendeléseket; to­vábbra is szükség van a be- rentei. a sajóm eresei s a többi, távolabbról érkező szénre. A fogyasztó nem ká­rosodik a szállítási költsé­gek növekedése miatt. De azért a messziről idehozott, s a csehiből a Nyírségbe szál­lított szén valakinek csak pénzbe kerül... Hekeli Sándor JténmMQ IttU. ok teher »J.« Sikeres látogatás után

Next

/
Thumbnails
Contents