Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-25 / 251. szám
/ Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének ^ovjetunióbeli látogatása eredményes és sikeres volt, tovább erősítette a magyar és a szovjet nép hagyományos, testvéri barátságát. Lázár Györgyöt fogadta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is: baráti beszélgetésen tárgyaltak a két párt és a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséről, a szovjet és a magyar nép baráti kapcsolatainak erősítéséről, tájékoztatták egymást arról, milyen eredményeket értek el országuk dolgozói a népgazdasági tervek teljesítésében, az SZKP, illetve az MSZMP legutóbbi kongresszusai határozatainak végrehajtásában. A mostani látogatás sikere, meghitt, baráti hangulata is kifejezi, hogy a Szovjetunióval kialakult kapcsolatunk tartós, hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeink számbavételén, szocialista cél jain kon alapul: ezért nincs és nem is lehet kitéve semmiféle konjunkturális ingadozásnak. Bebizonyosodott: immár lehetséges olyan viszony egy kis ország — mint Magyarország — és egy óriási hatalom között, amelyre nem vet árnyékot a nagy* gágrendek különbözőségé. Lehetséges ilyen viszony, ha ez a nagyhatalom a kommunizmust építő Szovjetunió. S a népek barátságát, az országok együttműködését elősegíti — mint a most befejeződött kormányfői látogatás, s az ott lezajlott magas szintű találkozók is tükrözték — az a felhőtlen, szoros kapcsolat, amely a két párt. a két központi bizottság közt kialakult. Pártjaink együttműködésének tartalmát így jellemezte Kádár János: „Pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő kapcsolatainak. A Szovjetunió Kommunista Pártja halmozta fel a legnagyobb tapasztalatokat a szocializmus építésében, az osztályellenséggel vívott harcban, a legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséért, forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért. Pártjaink kapcsolatai szilárdak, a marxizmus—leninizmus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és politikai kérdésben.” A Minisztertanács elnöke olyan fontos időpontban járt a Szovjetunióban, amikor különös súllyal vetődik fel, hogy mind teljesebben állítsuk a szocialista közösség államai nemzeti és nemzetközi érdekeinek szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szoros, önkéntes kooperáció nyit meg. Szocialista építőmunkánk jelentős állomásához, a negyedik ötéves terv végéhez értünk, s befejeződik az ötödik ötéves terv előkészítése, nem felejtjük: a létező szocializmus épp a két rendszer történelmi versenyében elért eredményeivel, példájának erejével, fejlődési ütemével és országaink kapcsolatrendszerével hat a nemzetközi fejlődésre. A szocialista országok ösz- szefogása már eddig is meghatványozta erőforrásaikat. Azoknak a tartalékoknak még teljesebb kihasználása, amelyek ebben — s kiváltképp a Szovjetunióval való együttműködésben — rejlenek, a kor parancsa, előrehaladásunk elengedhetetlen biztosítéka. A Minisztertanács elnökének sikeres útja is tükrözi: tovább gazdagodik érzelmileg és tartalmilag is a két nép, a két szocialista ország testvéri kapcsolata, barátsága. Valamennyien mély megelégedéssel vehetjük tudomásul : helyzetértékelésünk, a fejlődés tendenciáinak megítélése és politikánk minden kérdésben azonos. Összefogásunk is megalapozottá teszi optimizmusunkat: hatalmas erők munkálkodnak a béke, a biztonság, a társadalmi haladás; az igazság érdekében, és mi abba a szocialista közösségbe tartozunk, amely mindinkább meghatározó szerepet tölt be a világesemények formálásában. Az ország legnagyobb gabona- tárolója Jól halad a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi gabonatárolójának építése. A 3050 vagonos és 50 meter magas építmény a legnagyobb és legmagasabb taroló lesz az országban. Az épülő létesítményt 1976 júniusában adják át rendeltetésének. (MTI Fotó — Kozák Albert felvétele) Régi kérdés a TÜZÉP-en Mikor lesz csehi szén? QLVAN RÉGI KÉRDÉS, hogy, egy ideje már nem is teszik fel a vásárlók az Eger környéki TÜZÉP-telepek eladóinak. Csak a makacsabbA jöTŐt tervezik Mezőszemercn (Tudósítónktól.) Befejezéséhez' közeleg az egyesülés utáni első gazdasági év a mezőszemerei Rí- mamente Termelőszövetkezetben. A gazdaság vezetői most: összegzik az eredményeket, tapasztalatokat, számba véve az őszi Betakarítási munkák eredményeit is. A közös gazdaságban .lói haladnak az őszi vetéssel. Jól jövedelmezett a paprika és a paradicsom termesztése. Befejezés előtt áll a napraforgó és kukorica betakarítása, s az őszi mélyszántások eredményei is a jövő évre való jó felkészülésről tanúskodnak. A következő gazdasági évet több új beruházással készítik elő. Tizenegymillió forintos költséggel üzembe helyezik majd a bábolnai rendszerű szárítót, amely a meglevő iorrólevegős lucernaszárító- val együtt a gazdaság összes terményszárítási gondjait megoldja majd. A gépműhelyben most végzik a fedett gépszínek körülfalazását, amely egyben a télre való felkészülést is jelenti. A jövő hét elején Szálaimon a központi gépjavító és szerelőműhely építéséhez is hozzákezdenek. A talaj- munkát több új gép vásárlásával teszik majd gyorsabbá. Tovább növelik az ipar szerű termelési technológiák körét a növénytermesztésben A napraforgó és a kukorica rendszerben való termelése mellé jövőre a búzatermesztés is felsorakozik. Császár István Csontból készíthető milliók 2. Láthatatlan falak Furcsának tűnik talán, de tény, hogy a csontot exportáljuk, méghozzá nyugati országokba. Dollárt kapunk érte. Ez így jól hangzik, úgy látszik az első pillanatban, hogy jó érzékű üzletemberek adnak túl a csonton. Pedig a látszat — mint annyi egyéb esetben — most is csal. Nem is jó üzlet ez. Hogy miért nem az? Nézzük a részleteket is, mert azok válaszolnak a kérdésre. ★ — Mi végeztünk már bérőrlést is — halljuk Csörgő Ti- bortól, a viszneki Béke Tsz elnökétől. — Méghozzá úgy, hogy a külföldi cég ideküld- te a csomagolóanyagát, a címkéjét, mi az őrleményt rögtön abba eresztettük bele, és elláttuk a külföldi cég címkéjével is. Mi is történt itt? Eladtuk a csontot külföldre. aztán a csontot ttth"’i megőröltük becsomagoltuk majd az állati takarmány- tápot megvásároltuk tőkés országtól, ugyancsak dollárért. Hol itt. az üzlet? Hol van Itt a jó üzlet ? — Arról volt szó. bogy a gép használatáért kaphattunk volna évente hatmilliót, ha leszerződünk a mi cégünkkel. Mi ebbe nem mentünk bele. Felajánlottuk a Filaxiá- nak, hogy hozzunk létre egy közös vállalkozást. Akkor nem kell az évi hatmillió, hanem a hasznon osztozzunk meg, a megállapodás szerinti arányban. Ezt a Filaxia v visszautasította. Nem kell sokat számítgat- ?' ahhoz sem. hogy milyen I bevétellel járhatott együtt a i külföldi eég részére az őrlés elvégzése, ha a gép használatáért évi hatmilliót ajánlottak, és a közös vállalkozástól elzárkózott a Filaxia. ★ A minisztérium, a MÉM megpróbálkozott közbelépni. Azt szerették volna elérni, hogy a csontot ne vigyék ki külföldre, ne adják el. Már nevet is adtak a viszneki őrleménynek, Super mix lett volna, és kitűnő eredménnyel helyettesíthette volna a tőkés készítményt. A minisztériumi bizottság tárgyalt, rfteghívott különböző személyeket és cégeket, köztük a vegyiműveket is, de eredményre nem jutott. A minisztérium törekvésével szemben a legfőbb érv az volt, hogy a kiszállított csontért dollárt kapunk. A vegyiművek azt sem vállalta, hogy csontot ad a viszneki tsz-nek. Illetve: adott volna el, de 30 százalékkal drágábban számította volna meg, mint a külföldi megrendelőnek. Hogy miért? Ezt nem lehet megérteni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az importált állati táp itthoni eladási ára nem felel meg a tőkés cég állal meghatározott árnak, mert az állami hozzájárulás csökkenti a belföldi forgalmi értéket. Teliát nem csupán arról van szó, hogy a tőkés koncentrá- tumért dollárt kell adnunk, hanem arról is, hogy az állam még dotálja is ennek a forgalmazását. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor válik igazán jelentőssé a viszneki Béke Tsz vállalkozása. De hát — dugába dőlt az egész. Legalábbis egyelőre. ★ Anélkül, hogy fontoskodva elemeznénk ezt a viszneki csofrtörleménjrty mcj néhány jellemzőjére) fel kell hívni a figyelmei. Ez a csontliszt, a hamu egy- harmadának arányában foszfort is tartalmaz. Méghozzá olyan foszfort, amit az élő szervezet már beépített a maga biológiai folyamatába. Tehát nem úgynevezett fémfoszfor ez, amit még asszimilálnia kell a szervezetnek. Erre a foszforra viszont nagy szükségük van az állatoknak. Hogy mennyire fontos alkotórésze a tápláléknak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a foszfor világpiaci ára a fehérje árának a kétszerese. A viszneki csontliszt tehát ebben a dologban is előnyt élvez más tápadalékokhoz viszonyítva. Az állatélettani vizsgálatok nagyon szép eredményeket hoztak. Agárdon. a Fi laxiy_kísérleti telepén egy évig etették a viszneki csontliszttel kevert tápot baromfival és sertéssel. Tehát nem feltételezésekre hagyatkoznak a visznekiek, amikor a csontlisztet hasznossági szempontból elemzik.-k — Most ott tartunk — halljuk Csörgő Tibortól —. hogy megcsináljuk magunk az üzemet. Ahogy eddig, most is segít bennünket a Terimpex. Nemcsak úgy, hogy pénzzel támogatja a vállalkozásunkat, hanem ennél fontosabb dologgal is. Benne van egy olyan közös vállalkozásban, amelynek keretében vágóhidakat üzemeltetnek. A Terimpex tehát azt mondta, ezekről a vágóhidakról biztosítja a csontot az üzemünkhöz. — Hogyan kell a csont szállításai megszervezniük? — As érintett vágóhidakról nekünk kell elszállítanunk a cson tot. Méghozzá naponta. Az üzemünknek folya. matosan kell működnie, ez megköveteli, hogy az alapanyag is hiánytalanul rendelkezésre álljon. A csontot nem lehet hosszabb ideig tárolni, tehát a vágóhidakról naponta kell elhoznunk majd. — Mindez úgy hangzik, mintha annyiból állna az egész, hogy csak el kell határozniuk magukat ró\ — Nem egészen ennyi. Vásárolnunk kell csontszállításra alkalmas teherautókat, itt a tsz-ben meg kell csinálnunk a nyerscsontot tisztító üzemrészt, ami lényegé, ben egy zsírtalanítógépet igényel. Az üzemeltetéshez meg kell szereznünk a szükséges engedélyeket is. Mindenekelőtt a megyei tanács illetékes szervétől. Aztán, ha a MÉM fejlesztési osztálya is támogat ja a vállalkozásunkat, akkor már csak a Pénzügyminisztérium beleegyezése szükséges. — Van elegendő tőkéjük ehhez? — Nincs. Tehát hitelt kell felvennünk. A Terimpex nem tud olyan mértékű támogatási. adni, ami a hitelt szükségtelenné lenné. De ezen az anyagi befektetésen, reméljük, nem bukik meg a tervünk. ★ Magad, uram. ha... A visznekiek tehát egyedül vágnak bele a vállalkozásba. Annyi évi sikertelen kilincseié? után most már nem várnak senki másra. A kérdés azonban most így szól: mennyire gazdaságos ez a viszneki vállalkozás — az államháztartás oldaláról nézve? (Folytatjuk.) G. Molnár h£tent ja várakozik még, azok, akik a korábbi években úgy megszokták, hogy nem vesznek helyette borsodnádasdit, sem berenteit, sem NDK-briket- tet. Mert a fűtőértéke igen jó a csehi szénnek a többihez viszonyítva, az ára sem túl magas, s hagyományai is vannak a vevők körében. Ezért okoz nagyobb gondot, hogy két hónapja már egyáltalán nem ad el egercsehi darabos szenet az egri TÜ- ZÉP. Azok a vásárlók pedig, akik augusztusban már kifizették a megrendelt szén árát. a napokban kapták meg az utolsó szállítmányokat. Mert a bányából folyamatosan érkezik a szén. Csak olyan kevés, hogy nem győzik a megrendelések teljesítését. Mi ennek az oka? Miért nincs, miért kevés? Ezeket a kérdéseket tettük fel mi is, csatlakozva a vásárlókhoz. Dr. Szilák Károly, a TÜZÉP Heves megyei kirendeltségének igazgatója bevezetőjében mindjárt megnyugtatott: szén van elég. választék is akad. sorba sem kell állni, csak az nem kap, aki egercsehi darabost akar. — Sokan keresik, csak ezt szeretnének venni; ez a fogyasztói szokás ezen a környéken — mondja. — Mi ezért is tervezzük viszonylag nagyobb mennyiség eladását, s a korábbi években nem is volt különösebb gondunk. Tavaly már sorba álltak, s azzidén sem tudjuk eladni a tervezett mennyiséget. Eddig 700 vagonnal szállított kevesebbet a bánya, mint ameny- nyit a megállapodásunkban vállalt a Borsodi Szénbányák központja. Az év első részében tudomásom szerint termelési nehézségek is adódtak Egercsehi ben. De, ahogy hallottuk, legalább annyit, mint amennyit mi kaptak, nagy távolságra máshová is elszállítanak a mónosbéli szénosztályozóból. Pedig a távolság csak növeli a költségeket, s nekünk is mesz- szebbről, például Berentéről kell hoznunk pótlólag. I’APP JANOS. AZ EGERCSEHI bányaüzem igazgatója örömmel számolt be róla, hogy a bánya az elmúlt hónapban jelentősen növelte termelését: naponta, átlagosan nyolcvan vagon szenet hoznak ki a föld alól. A gépesítés azonban olyan következménnyel is járt, hogy jobban összetörik a szén már lent a fronton. Azelőtt átlagosan 60 százalékban fejtették a durva darabost, ez most csak negyven százalék, ami azt jelenti, hogy több kerül a kazánokba, kevesebb a TÜZÉP-telepekre. Így az a “ nyolcezer tonna, ami a csehi bányászok lelkesedése, áldozatos munkája révén ebben az évben terv fölötti Lobbiéi termelésként jeientkszett, a vásárlóknak egyelőre nem jelent többletet. Hogy hova kerül a megtermelt mennyiség? A Borsodi Szénbányák Vállalat kereskedelmi osztálya végzi a széiv elosztását: az ő rendelkezéseik alapján szállítottak el Mónosbélből Szabolcsba és más vidékekre az idén 13 ezer tonnát ebből a bizonyos kockadarabos minőségű szénből. — Két évvel ezelőtt — tájékoztatott mindezekről Papp János — a vállalat széles körű piackutatást kezdett, mert a kitermelt szén nem kelt el ebben a körzetben Így kötöttek szerződést például a nyíregyházi TÜZÉP pel, ahol aztán, tudomásom szerint szintén megkedvelték ezt a szénfajtát. Az idén, amikor már itt is nőtt az igény, nehéz lemondani azo kát a megrendeléseket. Véleményem szerint ez az oka a nagyobb távolságra történő szállításoknak. Emellett azonban az szintén igaz, hogy a lekötött mennyiségeket sem kapták meg az Eger környéki TÜZÉP-telepek. A szamok nem sokat mondanak, mert az éves előírásokat havonkénti megállapodások korrigálják, ezeket viszont naponta, a műszakkezdéskor érkezett utasítások. Műit megtudtuk, a vállalat közvetlenül a mónosbéli szénosztályozót utasítja a szállítások irányára. AZTAN PERSZE, más okai is vannak a hiánynak. A nagyobb darabos szenet oda adják inkább, ahol átveszik az apróbb diószenet is. Az egri TÜZÉP ezt például nem szívesen teszi, mert nem tudja eladni, pillanatnyilag is nagy halmok porladnak belőle a telepen. Hosszabb távolságra vagonban szállítanak, a vasúti rakodás pedig előnyt élvez a közútival szemben. Az is előfordult már, hogy a Volánkocsikat üresen visszaküldték az osztályozótói. Mindezek persze a vásárlót nem érdeklik. Csak azt tudja, hogy két hónapja nincs csehi szén. Túlságosan sokat az sem javít a helyzeten, hogy a naponta Egerbi irányított 460—600 mázsára már vesznek fel a közeljövőben megrendeléseket; továbbra is szükség van a be- rentei. a sajóm eresei s a többi, távolabbról érkező szénre. A fogyasztó nem károsodik a szállítási költségek növekedése miatt. De azért a messziről idehozott, s a csehiből a Nyírségbe szállított szén valakinek csak pénzbe kerül... Hekeli Sándor JténmMQ IttU. ok teher »J.« Sikeres látogatás után
