Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-03 / 232. szám
Táppénz és egyenjogúság EGYENLÖEK-E NÁLUNK a törvények, a rendeletek, a határozatok előtt a nők? Még a kérdés felvetése is ostobának hangzik, hiszen mindannyiunk előtt jól ismert, hogy milyen intézkedések t történtek és történnek társa- I dalmunkban a nők egyenjogúságának, egyáltalán a női nemnek az érdekében. S ha most mégis szót kell emelni — nem egy határozat ellen, hiszen maga a határozat jó, már két esztendeje szolgálja a családokat, a dolgozó embereket — akkor mindezt azért tesszük, mert a gyakorlat, amely az elmélet igazi próbája, visszahat az elméletre, a határozatokra, tovább igazítva azokat az új igényekhez. A határozat, amiről szó esik, 1973-ban született és az 1040. számot viseli. Ez a határozat gondoskodik arról, hogy a dolgozó anyák egyéves korig — folyamatos munka- viszonytól függően — korlátozás nélkül vehetnek igénybe gyermekápolási táppénzt, ha gyermekük beteg, és ők nem kapják a gyermekgondozási segélyt. Ez a gyermekápolási táppénz 60 illetőleg 30 nap időtartalommal addig igénybe vehető, amíg a kisgyerek be nem tölti hatodik életévét. A gyermekápolási táppénz óriási segítséget jelent a családoknak, előnyéről csak azok tudnak igazán számot adni, akik élnek vele. összeszámolni is nehéz lenne, hány dolgozó anyának vette le a válláról azt a gondot, hogy jaj, mi lesz, ha beteg a gyerek. Van azonban egy nem elhanyagolható — ha úgy tetszik, eszmei — hátránya is ennek a rendeletnek. Mégpedig az, hogy a gyermekápolási táppénznél csaknem kizárólag a nőkre gondoltak és éppen ezért, emiatt vált ez a határozat a női egyenjogúság nem jelentős, de írásban rögzített kérdőjelévé. Mert vannak ugyanis a feltételek között — amelyek a gyermek- ápolási táppénzre jogosultságot szabályozzák — olyan beszúrások, hogy: „az apa általánosságban akkor kaphat beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt, ha egyedülállónak lehet tekinteni”, vagy különleges, úgynevezet méltányossági esetekben. Félreértés ne essék, nem a férfiak egyenjogúságáért aggódunk, hanem a női egyenjogúságért. HA UGYANIS alaposabban átgondoljuk az előbbieket, világosan kiderül, hogy a határozat meghozatalakor eleve azt tételezték fel, hogy a dolgozó családból az apa tölt be fontosabb állást és az anya könnyebben otthon maradhat kevésbé jelentős munkájából. És ha egy családban az anya az osztályvezető, a mérnök, a körzeti orvos, az intézet kutatója, a számítógép kezelője, a jogász, s még sorolhatnánk ezer példát, hála a valóságos egyenjogúság társadalmunkban megvalósuló világának, akkor is ő maradjon otthon. Ha fontosabb (!) helyet foglal el a társadalmi munkamegosztás területén, mint a férj, akkor is ő hiányozzék a műtőasztal mellől, a tervezőasztaltól? Vagy mondjuk, mi a biztosíték arra, hogy a családnak az a kedvezőbb, ha az asz- szony után kapja a táppénzt? Biztos, hogy minden családban a férjnek jobb a keresete? Vajon hányszor hangzik még el, hogy X elvtársnő és Y hölgy azért nem való vezető beosztásba, mert igaz, hogy ragyogóan képzett, kiváló szakember, de van egy gyermeke és mi van akkor, ha a kissrác, vagy a kislány beteg. AZ EGYENJOGÚSÁGOT úgy adjuk meg ebben az esetben, hogy bízzuk a családra a döntés lehetőségét, minden szempontból. Gondolva arra, hogy ki alkalmasabb a gyermekápolásra, de arra is, hogy konkrét, adandó alkalommal hogyan jár jobban a család, s nem utolsósorban a munkahely és a társadalom. Szigethy András A közlekedési vállalatok takarékossági intézkedési terveinek eddigi végrehajtását, tapasztalatait értékelte dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár beszámolója alapján csütörtöki ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer - veselének központi veaetőA szakma vállalatai idei alapvető feladataikat teljesítve a fuvarigényeket általában növekvő színvonalon és a gazdaságosság javításával elégítették ki az első félévben. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a növekvő feladatokat figyelembe véve a szakmában már az üzemanyag-fogyasztás tavalyi szintjének tartása is kedvező lenne, a vállalatok azonban még ezen túl is vállaltak megtakarításokat. A vasutat nem számítva, á közlekedési vállalatok idei intézkedési .terveiben összesen csaknem 285 millió forintértékű élő- és holtmunka, költség-, anyag- és energia- stb megtakarítást írtak elő. Az év első felében a megtakarítások meghaladták az éves előirányzat időarányos részét. A közlekedési vállalatok összességében fél év alatt csaknem 165 millió forintot takarította^ meg. A központi vezetőség megállapította, ahol komolyan vették az intézkedési tervek következetes végrehajtását, ahol a dolgozó kollektívák aktivitását erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel kellően kibontakoztatták, ott a vállalati eredmény növekedett, a nyereség javult. Megállapították azt is, hogy a vállalati intézkedési tervek főleg az energiatakarékosságban és az állóeszköz kihasználásában biztató eredménnyel jártak, ez azonban gyakorlatilag még csak kezdetnek tekinthető. Az egész szakmában javításra szorul például az anyagtakarékosság, az eszközgazdálkodás és a beruházási tevékenység hatékonysága annál is inkább, mert egyes esetekben az előirányzatok sem érik el a kívánt szintet. A központi vezetőség állásfoglalása felhívta a figyelmet az intézkedési tervekben tapasztalt elmaradások pótlására, s arra, hogy a minisztérium illetékes szervei fokozzák a takarékos és hatékony gazdálkodást segítő és ellenőrző tevékenységüket. (MTI) Szüret - nyári napsütésben... — Ügy latszik, tréfál velünk az idő — mondták a szüretelők a Mátraalján, Ecséden a Nyúzó-dűlőben, ahol éppen délidőben jártunk. — Tavaly ilyenkor kezünk-lábunk majd elfagyott, lábbelink beleragadt a cuppogó sárba, a gépek egymást huzigálták a dűlőúton; most meg olyan meleg van, hogy szinte túltesz a nyári kánikulán is... Valóban, napközben, főleg délben egy-egy órára — különösen a védett, szélámyé- kos helyeken — a hőmérő higanyszála megközelíti a 30 fokot is. rínt a nyár végén még énnél is több ígérkezett. Ezután augusztus végén, szeptember elején iöttek a kiadós, hirtelen lezúduló esők, majd újra hirtelen forró napok következtek. Ennek tudható be, hogy a szőlőtőkék körül a relatív páratartalom lényegesen magasabb volt a kívánatosnál. Azt is lehetne mondani, hogy a fürtök szinte napokon keresztül párafelhőben álltak. Ebben az állapotban, ilyen körülmények között aztán néhány nap alatt fellép az egyik legveszedelmesebb szüret előtti szőlőbetegség, a szürke rotAz ecsédi Nyúzó-dűlőben Csoszor János puttonyába gyakran ürítik a leszedett fürtöket a rózsaszentmártoni asz- szonyok. — Ez az idő bizonyára jó most a szőlőre? — kérdeztük Csuvikovszky Lajostól, az Ecsédi—rózsaszen tmártoni Egyesült Termelőszövetkezet szőlészeti ágazatvezetőjétől. — Kétségtelenül több szempontból kedvező ez az időjárás. Elsősorban azért, mert ilyenkor gyorsabban és jobban haladunk a szürettel, mintha hűvös és esős lenne az idő. Ugyanakkor az sem vitás, hogy a minőség is egyre javul, hiszen naponként szinte egy cukorfokkal édesebbek a bogyók. Nem is ezzel a mostani idővel van probléma, mert ha szeptember elején is ilyen lett volna, most bizonyára nemcsak a minőség, de a meny- nyiség is rekordszintet mutatna. — Kevesebb a termés? — .»Mi 60 mázsát terveztünk, de a becslések szehadás, ami tulajdonképpen gombafertőzést jelent. Azonnal munkához láttunk: a szükséges védőszereket elszüret, most pedig 20—21 tokos must kerül az erjeszUSk- be. Mégyénk legnagyobb szőlő- es gyümölcstermesztő gazdaságában mintegy félezren dolgoznak a szőlő- és almaültetvényekben, s a mintegy 350 hektárnyi szőiőterüi létből eddig 150 hektáron már végeztek a szürettel. Az átlagtermés itt is alacsonyabb a becsült hozamnál: a 85 mázsa helyett körülbelül 65 mázsás átlaghozam mutatkozik eddig. A munkák gyorsítása a szőlőben az idén azért sem okoz gondot, mert — a megyében elsőként — megkezdte a munkát az állami gazdaság szőlőtábláiban a francia gyártmányú szüretelőgép is. — Naponta 250 mázsa szőlőt tudunk betakarítani ezzel a géppel, noha a veszteség 20 százalék körüli. Ez elsősorban azért van, mert a mostani ültetvényeink, főleg a támberendezések egyáltalán nem a gép szabta követelményeknek megfelelően készültek. Az új telepítéseknél már erre is gondolnunk kell. Markazon is 120—130 termelőszövetkezeti dolgozó szüretel, s ennek köszönhető, hogy a 200 hektárnyi terület feléről már betakarították a termést. A rothadás a mar- kazi ültetvényeket sem kerülte el, s az utóbbi két hétben pedig a nyárias idő hatására egy szokatlan jelenségről beszélt Tóth József, a szőlészeti ágazat vezetője : — Aszusodik a Tramini, ami 30—50 százalékos súly- veszteséget okoz. Ez bizony — párosulva a rothadás okozta veszteséggel — jelentős kiesést eredményez. Van Gyöngyösön egy autósiskola, amely a maga nemében egyedülálló Heves megyében: hét szenvedélyes kocsibarát, vállalkozó kedvű ember szervezte, s irányítja ma is. Állami felügyelet mellett működő „magáncégként”, miközben a társtulajdonosok kivétel nélkül vállalati, intézményi dolgozók. .. Tagadhatatlan, hogy szokatlan kissé, de korántsem valamiféle „csodabogár”. A gyöngyösi 1. számú Gép járművezető-képző Munkaközösség ugyanis — az országban levő más ilyen szervezetekhez hasonlóan — nagyon is természetes igény, lehetőség alapján, teljesen hivatalos körülmények között született. — Megjelent a rendelet, s mi heten gyorsan összedugtuk a fejünket, majd elhatároztuk, hogy megpróbáljuk — emlékezik évek múltán Benézik Gábor elnök. — Akkoriban, sajnos még sok mine enne! nem voltunk tisztában, s másoktól sem kaphattunk bővebb felvilágosítást. különösebb segítséget. Hiszen annyira új dologról volt szó, hogy alig tudtak róla. így bizony jó idő eltelt, »míg végül is 1973-ban sikerült „nyélbe ütnünk” elhatározásunkat. Sohasem felejtjük el: már-már azt hittük, hogy az egészből nem lesz ffflsri, amikor váratlanul mugjött az alakuláshoz szűkHeten a kocsiban Munkaközösség autósiskolája Gyöngyösön séges azzal engedély. Méghozzá a megjegyzéssel, hogy nyolc napon belül lássunk munkához.., Hát, nem volt könnyű dolog! Mindenekelőtt helyiséget, KRESZ-tablókat, különböző gépmetszeteket, diákat, vetítőket kellett biztosítanunk ' az oktatáshoz, aztán jelentkezőket toborozni, nem utolsósorban pedig kocsit is szerezni. Szerencsére hamar módot találtunk egy terem bérletére, az említett taneszközök kölcsönzésére, s az első tanfolyam hallgatóinak befizetéseiből meg- vehettük egyik ismerősünk használt, de jó állapotú Skodáját is. Ügyhogy kívánság szerint hozzáláthattunk a feladathoz... A munkaközösségnek egyszámlája van az OTP-nél, a korábbi szükségmegoldások után, szépen berendezett — kisebb csoportok elméleti felkészítésére is alkalmas — irodája nyílt a napokban a forgalmas 3-as út mentén, egyetlen kocsija pedig idővel háromra gyarapodott. S noha a három Skoda egyelőre még csak a mezőgazdasági szak- középiskola udvarán garazsi- rozik, s az elméleti oktatásokat többnyire ugyanennek az intézetnek egyik bénít helyiségében tartják ma is, a szemléltető eszközök már sajátok. S a további fejlesztések során — mert a „vállalatszerű” gazdálkodáshoz ez is hozzátartozik — hamarosan fedél alá kerülnek a gépkocsik, lesz önálló garázs; műhely, sőt a nemrég vásárolt iskolapadokhoz talán tanterem is. A kis közösség adózik, bért, SZTK-járulékor, OKBT-hozzájárulást fizet, időről időre jelentést készít tevékenységéről. Mint egy „igazi” nagy szervezet — amelynek „papírmunkáját” szinte alig-alig győzi Nagy Józsefné adminisztrátor. — Tagjaink, az oktatók, kiegészítő tevékenységként, havi 90 órát dolgozhatnak — beszéli az adminisztrátor. — Valójában azonban több, sokkal több időt töltenek munkával. Hiszen azon túl, hogy rendszeresek a közgyűlések, megbeszélések, még ajmyi más tennivaló akad nap nap után. A munkaközösség megalakulása óta — már a 664. hallgatóját készíti fel a vezetői vizsgára. — Milyen eredménnyel? — Vegyesek a tapasztalataink, KRESZ.bői például* sajnos az országos, illetve az országos munkaközösségi átlagnál is nagyobb volt a bukások száma. Ugyanekkor a műszaki ismeretekből és gyakorlatból mindkettőnél sokkal jobbak az eredményeink —halijuk Bencsik Gábor elnöktől. — Éppen ezért elhatároztuk, hogy a jövőben többet törődünk a közlekedési szabályok megismertetésével is. Mint a munkaközösség tagjai mondják: sem az ATI- val, sem pedig az MHSZ-szel nem akarnak egészségtelenül rivalizálni — nem is volt még harag ilyesmiért, sőt például az egri Autóközlekedési Tanintézet mindmáig a legjobb segítőjük a felügyelet mellett — inkább csak az oktatás gondjainak a megosztása a céljuk. Ez vezette őket többi között akkor is, amikor — ' kérésükre — egyik első hallgatójuk, jó szándékkal megtervezte a gyöngyösi Csató-kert részletes beépítését. A jelenleginél sokkal' megfelelőbb rutinpályával, közlekedési parkkal s a város új vonzerejévé válható autóskempinggel. Amit talán egyszer meg is valósít a helyi tanács... (gyoni) 25—30 ember munkáját végzi el naponta a Gyöngyös- domoszlói Állami Gazdaságban a szüretelőgép. (Fotó: Szabó Sándor) juttattuk á tőkékre. Kétszeri porozással sikerült lokalizálni a rothadást. A veszteség így is 30—35 százalék között mozog. .. Ennek tudható be, hogy 45 mázsa hektáronkénti átlag körül alakult eddig a termés. A szüret ütemével egyébként sem Ecséden, sem másutt, ahol csak jártunk, a Mátraalján, nincs probléma. A felét már valamennyi szőlőtermelő gazdaságban leszüretelték a termésnek. Ecséden például megközelítően 150 szüretelő dolgozik rendszeresen, de ha szükséges, további 200 fős segítség érkezik a selypi íparitanuló- intezetből. — Néhány fajta sajnos, gazdaságunkban is komoly károsodást szenvedett — mondta Hegedűs Ferenc, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság üzemgazdasági osztályának vezetője. — így a leányka, a Sovignon, a muskotály a szeptember eleji esőzések miatt 35 százalék körüli veszteséggel szüretelhető a rothadás miatt. Ami a minőséget illeti, azzal nincs gond. hiszen a kezdetből 16 cukorfokkal indult a — Es a minőség? — Egyes fajtáknál, például a Tramininál minőségi rekordról beszélhetünk: 24— 28 cukorfokosak a mustjaink ... — A munkakörülményekben viszont ettől az évtől kezdve jelentős változás következett be — mondja Halasi János tsz-elnök: —megszűnt a puttonyozás. Műanyag ládákat vásároltunk, s az asszonyok azokba szedik a fürtöket, s amikor megtelik, csak otthagyják, s jön a szállító jármű, amely a telt kosarakat összegyűjti, az üreseket pedig „szétteríti’«. Nemcsak a szüret, de a beérkező értékes szállítmány feldolgozása is' rendben és folyamatosan halad. Dolgoznak a prések, zökkenőmentesen halad az átvétel, s nem kevés pincében már javában forr az új bor ... (faludi) Í97S. -Oktober .1«,pen te* !£hhQ/l Csaknem 165 millió forint megtakarítás a közlekedésben
