Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
Kulcskérdés: a termékszerkezet (4.) Szellemi és anyagi erővel A Nehézipari Minisztérium egy széles körű, vállalatok jelentős részére kiterjedő vizsgálata a többi között azt állapíthatta meg, hogy a termékek három százaléka veszteséges. 22 százaléka pedig veszteséggyanús. Másfajta tény: a termelés növekedésével egyenes arányban nőtt1 az anyagfelhasználás, sőt. olykor túlhaladta azt például a gépipar különböző alágazataiban. s ez népgazdaságig mindenképpen előnytelen. A sok anyag, kevés munka — így a fémtartályok értékesítése, ami öt év alatt megkétszereződött — nagy nyereséget kínált a vállalatoknak, de népgazdaságig korántsem a kívá-. natos irányba fejlesztette a termékszerkezetet. Az ilyen és hasonló esetek jogos következménye volt a termelői árak rendezése, s jövőbeni ismétlődő vizsgálata. Megnyert ceaták Időbe telt az a felismerés, hogy nem gazdaságos mindenfajta — ún. finomsági számú — danulonszál előállítása. A szálhúzó gépek foly> tonos átállítása ugyanis rontja a termelékenységet, növeli a költségeket. Így született meg az a magyar—csehszlovák megállapodás, amely szerint bizonyos finomsági számú fonalakat a hazai, másokat a csehszlovák ipar ' készít, s a szükséges mennyiséget kicserélik. A termék- szerkezet gazdaságosabbra változott, hiszen egy-egy fonaltípus nagyobb mennyiségben kerül le a gépekről: növekszik a termelékenység, mérséklődik a költség. Folytathatjuk, mert szerencsére, vannak megnyert csaták: csökkent a szénbányászatban a mélyművelésből kikerülő szén aránya, ugyanakkor jelentősen emelkedett a gazdaságosabb külszíni fejtések teljesítménye, Megszűnt bizonyos elektroncsőtípusok gyártása, viszont a számítástechnikai termékek előállítása az 1970. évi 115 millió forintról 1974-re, 1,9 milliárd forintra bővült. Az építőanyag-iparban korszerűtlen, drágán termelő téglagyárak sorát zárták be. Széles körben ismerik ma már a habalátétes PVC-padÁruhás, étterem és 42 lakás A több rtiilliá forintos költséggel épülő egri bútoréi lakberendezési áruház betonszerkezeti munkálatai jó ütemben haladnak. A tanácsi építőipari vállalat dolgozói az elmúlt napokban megkezdték a PEV A-techno- lógiával készülő 42 lakás építését is. Fenti képünkön: daruval illesztik helyükre a PEV A- zsalukat. Farlcas József szocialista brigádja kiemeli a zsalut a két betonszerkezetből (jobbtP*o*ö: Perl MarLuoJ lót. Az új termék nemcsak kellemes hatású, hanem szigetelő is. Egyike annak a 45 —50 árucikknek, amellyel a műanyagipar újdonságként piacra lép esztendőnként. E termékeket egyre inkább a hazai alapanyagokra tervezik, gazdaságosságuk megfelelő, exportjukra is mód nyílik. Alkotók serege Hatalmas erőre támaszkodhat a jobbító szándék, hiszen például a nehéziparban a gyártás- és gyártmányfejlesztésen húszezer kutató, mérnök és technikus dolgozik a vállalatoknál! A tapasztalatok viszont arra intenek, hogy a népgazdaságban ezt az erőt szervezetle nül, hol túlterhelve, hol elhanyagolva hasznosítják a vállalatok, kevés figyelmet fordítanak a fejlesztés kollektivitására, emberi ténye zőire. Ezért — más okokkal kiegészülve — nem ritka a megalapozatlan fejlesztés. A várható nyereség túlbecsülése, a folyamatos ráfordítások lebecsülése, a kívánt és a ténylegesen megvalósított technológia közötti nagy eltérés stb. Mindez azért ve- , szélyes, mert újratermelheti a gazdaságtalan gyártmány- szerkezet gondját. Korántsem biztosítéka tehát a termékszerkezet fejlesztésének az újabb és újabb erőforrások megszerzése — akár anyagiak, akár szellemiek ezek —, ha közben a meglevőket ésszerűtlenül, pazarlóan kezelik, elhanyagolják a folyamatos értékelemzést, az intézményesített gazdasági önkritikát, azaz ha fejlesztés alatt pusztán újabb összegek befektetését értik. Sémák nélkül Látszólag rögtön megcáfoljuk ezt. A gépiparban az automata és a félautomata esztergagépek aránya — ami fényt vet a termékek sorozatnagyságára éppúgy, mint az előállítás gazdaságosságára — a teljes esztergagépállományból mindössze 14 százalék körül van. A kohó- és gépiparban mintegy 130 ezer gép működik, de ezeknek csupán 43—45 százaléka ítélhető korszerűnek. Kell tehát az új eszközöket szülő beruházás? Nagyon! Van azonban egy de. Kell a beruházás, ahol ez az alapja a haladásnak. Másutt azonban elég a meglevő gépek, emberek átcsopor- tosítása, az eszközök változó célú felhasználása, s máris hatékonyabb a munka. Az sem vitás, hogy sok terméknél az ár csökkentése vagy emelése döntő befolyást gyakorol a gazdaságosságra, ám ne feledjük: az ár távolról sem változtatja meg az áru műszaki színvonalát, korszerűségét, tényleges használati értékét. S az a baj, hogy a vállalati közgondolkozás — de nem mindig csak az! — hajlik a sémák alkalmazására. Mészáros Ottó (KÖVETKEZIK: A DIAGNÓZIS UTÁN) A hevesi alma „Mindennap -egyél meg egy almát, és akkor távol tarthatod házadtól az orvost... ” Bereczki Máté, a neves po- mológus mondta ezt, méltán kifejezve e gyümölcs jelentőségét. Az utóbbi néhány évben valóban becse és rangja lett a magyar almának. Végh An. tál „Erdőháton, Nyíren” című szociográfiájában ezt írja: „A magyar agrártudomány történetében aligha tapasztalható egy-egy kertészeti kultúra olyan rohamos elterjedése, fejlődése, mint az alma esetében... Szabolcsnak az almatermelés olyan páratlan kincset adott, mint Zalának az olaj, vagy mint Pécs környékének az urán... ” Bár Heves megye nem tartozik a nagy almatermelők közé, e gyümölcsnek mégis megnőtt a szerepe, jelentősége. Emelkedett az almafogyasztás mennyisége, és tágult a piac felvevőképessége is. Híre lett tehát a hevesi almának, amely minőségében vetekszik a szabolcsival. Rangját bizonyítják azok az aranyérmek, amelyeket Pécsben és Erfurtban, az európai hírű nemzetközi kiállításokon szerzett. De vajon hol tart ma a hevesi alma, hogyan vélekednek róla a'szakemberek? ■ ■ ■ Dr. Csermely Katatín főorvos, állami ügyi felügyelő: — Az almát — közöttük a hevesi almát is — évente 8— 9 hónapon át fogyasztjuk. Gyerekek, betegek, szellemi és fizikai dolgozók korszerű táplálkozásának nélkülözhetetlen eleme. Élettani szempontból gyümölcscukor- és ásványianyag-tartalma miatt értékes. Ezenkívül gazdag B- és C-vitamint is tartalmaz, amely a magháztól a héja felé növekszik és legmagasabb a héja alatt. Ezért fogyasztásra gondosan megtisztítva, nyersen, hámozás nélkül kívánatos. ■ ■ ■ ■ Cseh József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyelője: —• Az alma termelésben bekövetkezett robbanásszerű fejlődés egyebek között annak tulajdonítható, hogy a tudomány és a gyakorlat bebizonyította: Európában a talaj és éghajlati viszonyok nálunk felelnek meg erre legjobban. Heves megyében ez többnyire az állami gazdaságokban adott. Nem csoda tehát, hogy hírneves a csányi, a gyöngyösi, a hevesi, vagy a füzesabonyi állami gazdaság almája. Megyénk ben korábban nem voltak nagyobb hagyományai az almatermelésnek. Az utóbbi időben azonban a termelési szerkezet változásában, főleg a hegyvidéki gazdaságokban: Mátraballán, Bodonyban, Pé. tervásárán, Szajlán telepítettek új almáskerteket. A régi. elavultakat kivágták és helyükre alacsony törzsű, tér mőkaros orsófákat tettek, illetve sövényfalas művelést valósítottak meg — Mennyi az alma terület ma megyénkben? — Megközelíti a 700 hektárt. Öt év alatt csaknem 200- zal növekedett, melyet a kormány által meghirdetett gyümölcsprogram is segített. — Milyen fajtákat termelnek a gazdaságok? — Elsősorban téli almákat, amelyek könnyen szállíthatók. Legkedveltebb a jonatán, amely ízén és zamatén kívül színével is uralja a piacot. Ezenkívül a starking, amely jellegzetes, fűszeres, a goi- den pedig édeskés ízével hódít a fogyasztók körében. Különösen az egri járás északi részén teremnek ízre és zamatra a legjobb minőségű almák. A hegyes, dombos környezetben gazdálkodó szövetkezetekben , megszerették ezt a gyümölcsöt és megvalósították a korszerű termelést. — Van-e jövője a hevesi almának? — Feltétlenül, elsősorban a hegyvidéken. Azokon a területeken, ahol szántóföldi termelést már nem tudnak megvalósítani a gyenge termőhely miatt, almát még termelhetnek. Elképzelések szerint az ötödik ötéves tervben a Csányi Állami Gazdaságban és a pétervásári Gár. donyi Termelőszövetkezetben létesítenek újabb almáskerteket A legfontosabb feladat azonban a már meglevőkben a terméshozamok növelése és a minőség védelme. Kovács István, a Heves megyei Növényvédő Állomás igazgatója: — Az almatermelésben is fő célkitűzés, hogy olyan gyümölcs hagyja el a gazdaságokat, melyet el lehet adni nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is. A gyümölcsfélék közül a legtöbbet léli almából szállítunk külföldre. Az európai országok i szívesen vásárolják. Valamennyi szállítmányt a növényvédő állomás egészségügyi szempontból átvizsgál és minősít. Ez alapvető feltétele az exportnak. — Mennyi hevesi almát szállítunk külföldre? — A HUNGAROFRUCT útján tavaly 4693 vagon zöldséget és gyümölcsöt vittünk a környező szocialista és néhány nyugat-európai országba. Ezek között 578 vagon alma volt. Az idén a gyűjtőkörzetekből — Füzesabonyból. Egerből, Mátraballáról, Gyöngyösről, Hevesről, Recskről és Hatvanból — szeptember végéig 303 vagon alma kertit exportra. Főleg a Szovjetunióba, az NDK-ba, NSZK- ba, Svájcba, Csehszlovákiába és a skandináv-áilamok- ba jutott a legtöbb. Ezek a szállítmányok növényegészségügyi szempontból mind kifogástalanok voltak. ■ ■ ■ ■ Patkó József a SZÖVTEIL MÉK igazgatója; — Kétségtelen nagy piaca lett a hevesi almának. Különösen a jonatánnak, amely tetszetős, piros színével, íz-, zamatanyagaival és főleg gazdaságosságával tűnik ki. Ám mind a hazai piacokra, mind az exportra szánt jonatán. nem nélkülözheti a megfelelő gépi eszközöket, főleg a hűtött tárolást. Ebben is előrehaladás tapasztalható megyénkben. A Csányi és a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaságnak például már van almatárolója, a szajlai Búza. kalász Tsz-ben is építettek válogatót és tárolót. Ez azonban kevés. — Mit tett a megy« legnagyobb zöldség-gyümölcs értékesítő vállalata a biztonságosabb almatárolásért? — Ezelőtt néhány érve* még 80—100 vagon alma voK a megyei fogyasztás, ma ez 200-ra nőtt Nem beszélve az exportról, amely évente ugyancsak jelentős tétel, Ezért a vállalat egri és gyöngyösi telepén jelentős meny- nyiségű almát tárolunk. Az egri hűtőház rekonstrukciójával azonban nőtt az alma hűtőtárolója. A mátészalkai MÉK, a budaörsi HUNGA- ROFRUCT-telep és Balkányi Állami Gazdaság után Eperben 40 milliós költséggel felépült egy világszínvonalon álló, gázzal szabályozott hü. tőtároló, amelyben 250 vagon almát helyezünk el. Szakképzett irányítással ebben a tárolóban az alma megőrzi jó minőségét és így kora ősztől a következő év közepéig friss almát fogyaszthatnak a vásárlók. — Van-e elegendő alma piacainkon ? — Kétségtelen, az utóbbi öt évben megyénkben is megduplázódott az almafogyasztás. Emiatt egyre több kel! ebből is. Terveink szerint a következő időszakban piacainkon és zöldség-gyümölcs boltjainkban évente 10 százalékkal több almát árusítunk majd. Várhatóan ugyanis még nagyobb érdeklődés lesz a hevesi táj ízletes gyümölcse iránt. Mentusz Károly Pályadíiak — az Agriának Bútoripari szakmai ihd a BNV'-n Bemutatkozott Mongólia Üzletkötés az üveggyárakkal Kedden a bútoripar szakmai napjára került sor a BNV-n. Ez alkalommal az üzemek és a kereskedelem vezető szakemberei találkoztak egymással, s a szakmák képviselői Dobrotka László könnyűipari és dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettesek vezetésével a gyártmányfejlesztésről, az értékesítés, az áruellátás eredményeiről, valamint a további feladatokról tárgyaltak. Egyidejűleg átadták a Könnyűipari Minisztérium által korábban meghirdetett „Az ember és a bútor kapcsolata” c. pályázat díjait, amelyekből az Agria Bútorgyárnak is jutott. Az egri vállalat minden benevezett terméke sikeresen szerepelt: az Agátha és a Trója garnitúrák, a stilizált ládák és asztalok alkotóit összesen 33 ezer forinttal jutalmazták. Ugyanekkor kihirdették a Kiváló Aruk Fórumán a megkülönböztető minőségi jelzés viselésére legújabban jogosult magyar lakberendezési tárgyak listáját. A nap folyamán a Mongol Népköztársaság kiállítói sajtótájékoztatón ismertették az őszi BNV-n bemutatott termékeiket. S a sajtó képviselőit fogadta a Soproni Szö- nyeggyár is, amely ez alkalommal részletesebb információt adott vásári nagydíjasáról, az antisztatikus szőnyegpadlóról. Kedden jelentősebb üzletkötésre is sor került a Budapesti Nemzetközi Vásáron: az AMFORA Vállalat öt évre szóló szállítási szerződést írt alá az Üvegipari Művekkel. 1975, október 22* L A L
