Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

* Látogatás a Lukács Archívumban Tízezer kötet o filozófus lakósári — Ah©! hangját megszólaltatják, használati tát- gyaít őrzik — Európa kiválóságaival levelezett Amikor Lukács György, korunk nagy magyar gon­dolkodója 1971. június 4-én, • Kútvölgyi utcai kórház­ban, nyolcvanliat éves korá­ban örökre lehunyta a sze­mét, Budapesten úgy döntöt­tek, hogy emlékét megőrzen­dő archívumot állítanak fel. Mintaként a Zürich mellet­ti Thomas Mann és a ber­lini Johannes R. Becher Archívum lebegett a Tudo­mányos Akadémia vezetői­nek szeme előtt és annak he­lyéül a Duna pesti oldalán, a Gellértheggyel szemben, a Belgrad rakpart 2. szám alatt, Lukács egykori laká­sát. jelölték ki. Ez a négyszobás lakás volt tehát az a műhely, ahonnan Lukács a XX. század filo­zófiai gondolkodását megter­mékenyítette. Vezetője, az ifjú tudós, Lakos Katalin el­mondotta, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár a Tudományos Akadémia Fi­lozófiai Intézetének keretein belül működik. Bármelyik szobában is for­dul meg a látogató, minde­nütt mennyezetig érő köny­vespolcok fogadják. Itt lát­tam viszont —, hogy csak néhány fontos művét említ­sem — A modern dráma fej­lődésének története, az írás­tudók felelőssége, a Balzac, Stendhal, Zola a Goethe és kora a Nagy orosz realisták, a Nietzsche és a fasizmus, Az újabb német iiodalom rövid története. A történelmi regény, a Marx és Engels irodalomelmélete, az Adalé­kok az esztétika történeté­hez, Az ész trónfosztása, a Német realisták, Az esztéti­kum sajátossága című alap­vető műveit. — Lukács György könyv­tárát halála után szómba vettük — mondja —, a közel tízezer kötetből .. álló 'gyűjte­mény tulajdonosa érdeklődé­sére, ízlésére vet világos fényt. Saját könyvei között még a vele vitatkozókét is gyűjtötte. Közöttük megta­láljuk az ókori klasszikuso­kat, a felvilágosodás teoreti­kusait, az utópista szocialis­ták köteteit, ám elsősorban a marxizmus—lenirüzmús klasszikusainak műveit, de a társadalomtudomány szinte valamennyi művelőjének munkája megtalálható a pol­cokon. Lukács szinte minden könyvének külön sorsa van. Arra a kérdésre is érdekes a válasz, hogy az emigráció­ban sokat utazó Lukács ho­gyan tudta kedvelt munka­eszközeit, könyvtárát magá­val menekíteni. ' Érdemes megemlíteni, hogy Hitlerék uralomra jutásakor, 1933- ban, Berlinben Lukácsék ösz- szecsomagolnak: egy ládába helyezik el az. összes „ké­nyes” könyveket, lm csodák csodája, bármennyire is hi­hetetlen, a könyvek Lukács címére megérkeztek Moszk­vába, aki akkor már a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Filozófiai Intézetének kutatója volt. Forrásmunkáin kívül még egy páratlan különgyűjte- mény is van az archívum birtokában. Ezek Lukács hí­res könyvei, nemcsak magya­rul németül, spanyolul és japánul (ezeken a nyelve­ken jelent meg teljesnek mondott életműve), hanem angolul, kínaiul, franciául, portugálul, arabul is. Külön polcol foglalnak el oroszul, ukránul, csehül, szlovákul, szerbül horvátul megjelent kötetei. A gyűjtemény a nagy filozófus halálakor is jelentős volt. ma már el­mondhatjuk, hogy a polcok­ról egyetlen alapvető Lu­kács-mű sem hiányzik. Közismert dolog, hogy Lu­kács roppant sokat dolgo­zott. E’sö színikritikája 199?- ben látott napvilágot, köz:l hetven esztendőn keresztü , szinte haláláig publikált. Kötetekben,( vagy tanul­mánygyűjteményekben 57?, óira tokban. újságokban WM5 ismert cikke jelent mer. A gyűjtemény azonban néni teljes. Az archívum arra tö­rekszik. hogy a Lukács-mű­veket eredetiben, vagy má-* »ólaiban . megszerezze, vagy legalább nyilvántartsa. Aki ilyent ismer — Lukács név nélkül is írt —, örömmé^ venné az archívum, ha fel­hívná rá a figyelmei. Nagy becsben őrzik Lu­kács levelezését is.' A gyüj-. temény korántsem teljes. Áz 1896—1917 között írt levelei­ből mindössze negyvenhét maradt meg, a neki címzet­tek közül ezerhétszáz darab. A felszabadulás után Európa kiválóságaival levelezett, em­lítsük meg Aragon, Johan­nes R. Becher, Simone de Beauvoir, Thomas és Katja Mann, Otto Winzer és Ar­nold Zweig leveleit. A ma­gyarok közül írjuk ide Be­nedek Marcell. Balázs Bé­la, Germanus Gyula, Ko­dály Zoltán, Koinlós Aladár és Déry Tibor nevét. Az archívum több ezer fényképet és több száz ne­gatívot őriz. Itt őrzik és szólaltatják meg hangszalag­ról Lukács hangját. Különös becsben őrzik kéziratait, me­(Befejező rész) Jobban odafigyel: ő vág­tat a lovon, nyalkán, huszá­rosán, ő, a vorreiter, az elő- lovas, utána a többiek. A kép elmosódik, de gyorsan újra szineződik. Apját látja, fiatalon, anyját, nagyon öre­gen. Es újra önmagát. Fehér ingben áll a tanya végén; messzi bámul és a semmiből előszivárványlik a felesége, fiatalon, tarkán, mellette a hat gyerek. Hirtelen csupa fekete-fehér lesz a kép: a megszakasztó munka, a megalázás. Fekete­fehér a kín, a kínlódás. Mindent jól lát, pontosan, élesen. Kint már sötét van. De ő nem tévedne el: a göröngyöt is ismeri, a gödröt is ismeri, a szelet is ismeri, az esőt is ismeri, a füveket is ismeri. Ismer itt mindent, ismeri itt minden. Ami az életében nem itt történt» az álom. voií. Ide kö> lyeket a Tudományos Aka­démiára hagyott. Közülük alighanem a legértékesebb a mintegy kétezer oldal terje­delmű. kézzel írt A társadal­mi lét antológiája című mű, amelyet az emberi, lét kez­deteiről írt. Nemsokára a Magvető gondozásában jele­nik meg. Ezen dolgozott Lu-J kács haláláig, ebben búcsú­zott tanítványaitól és olva­sóitól. Ma már nem vitatható, hogy Lukács György életé­ben hatalmasat alkotott. Meg­termékenyítőén hatott az utolsó évtizedek filozófiai, esztétikai és társadalompoli­tikai gondolkodására. Üj fel­ismerésekkel gazdagította a marxizmus-—leninizmust. Ha­tása még nem zárult le. Amikor az ember elgon­dolkozva és lenyűgözve be­csukja maga mögött az aj­tót, óhatatlanul érzi, méltón őrzi emlékét a Magyar Tu­dományos Akadémia Filozó­fiai Intézetének keretében működő Lukács Archívum és Könyvtár. Szüts István ti nyolcvanhárom év, ide kö­ti egy hosszú emberélet. Máshol csak gurulna értel­metlenül, céltalanul, mint a szelet kergető ördögszekér. Itt van az ö gyökere, mélyen, mint az utolsó leveleit szélbe fektető eperfáé. Az ő gyökerei még mé­lyebben vannak, mert ember, aki érez és emlékszik. Ezért nem ment innen. Csak örökre akar innen menni, de úgyis nehezen, ha nem akar megválni a vi­lágtól, ettől a világtól: a háztól, a kútágastól, a ta­nyaudvartól, a csillagoktól, a földektől, a fáktól, az álla­toktól és — az eperfától. Megvan-e minden? — jut hirtelen eszébe. Világos elmével ül fel. Könnyen, segítség nélkül. Ki­száll, indul az udvarra. A gyerekei nem mernek szólni, csak követik. Hatalmas, csontos termetét most is meghajlítja ho^y kis­játéknak mondja ezt a filmet. Mi ezt a filmet inkább más kategóriába sorolnánk. Igaz, hogy egy-két poént ellőnek a szereplők, játszadoznak a nyelvi nehézségekkel és az országutak apró jelenségei­vel, de egy-egy felvillanás- tök a játék még nem lesz víg. Hozzájárul ehhez persze az is, hogy a mi temperamen­tumunk, a mi vígjátékunk — mármint a magyaroké — egészen más gyökerekből táplálkozik, nekünk Pest az Pest, a pesti humor, a bor­sos, olykor szemtelen, de mindig szókimondó szellemes­ség az igazi, amin harsánya­kat lehet nevetni, felszaba­dultan, hátsó és mellékgon­dolatok nélkül is. Mindezt azért kell elsorol­nunk, mert ez a film, so­ványka meséjével egy ka­mionsofőrt mutat be, egy ber­linit, egy valóban belevaló mackótípust, aki mindenütt; Prágában, Pesten, Szófiában, Debrecenben, ahol csak meg­állhat, mindig a nőknél talál­ja fel magát. És a nők is felfe­dezik őt, mint aki fűzoltóéletet él, élhet, nem várja család, nyűgös feleség, jó vele együtt lenni és általa azt hinni, hogy az élet egy her­vadhatatlan várakozás. Ebbe a bizonygatásba jön bele Jana, a tövibe, rászáll erre a sofőrbe oltott diplo­matára, aki mindenütt szere­tett vendég és megjelenésével „hengerel”. Jana nem hagy­ja magát, de ezt a jóképű Fredet sem és a moziálom a végéig elfut. Közben még kapnak egy élő szamarat, ezt a négylábút hurcolják hatá­Tíz évvel ezelőtt bocsátot­ta útjára a Kossuth Kiadó — a történelmi művek iránt megnövekedett érdeklődés kielégítésére — a kis terje­delmű, történelmi eseménye­ket feldolgozó, népszerűén megírt könyveket. A .Nép­szerű történelem-sorozat, amelynek kötetei általában a XIX. század második felétől napjainkig terjedő időszak eseményeit magyarázzák, dolgozzák fel, egyi-e kereset­tebbé válik. A jövő évtől a sorozat könyvei új köntösben jelen­nek meg. Finomabb papíron, pasztell színű borítóval, gra­fikával. A könyvek megőrzik fél, egyíves fényképmellék­leteiket, ám ha a téma úgy léphessen az udvarra. Kicsit megáll. Nézi a sötétet. Megin­dul. Szinte lebegve körüljár­ja a tanyát. S ekkor zúgva szólítja az eperfát. Megrezzen. A fa zúg, zúg, zúg. S ő megy, megy, megy. Odamegy a zúgó fához. Reszketni kezd. Mindketten reszketnek. Fél, hogy össze­esik. Átkarolja, átöleli a fát. Nem éri a vastag törzset, de öleli, erősen, szorosan s úgy érzi, a fa visszaölel, de any- nyira, hogy ropog bele a csontja. Lassan ereszkedik le a földre. Gyerekei felemelik. Az ágyba halottat fektet nek vissza. Két óra múlva fejszék erős csapásaitól meginog a ha­talmas eperfa. Recsegve, ro­pogva dől. Menekülnek ká­rogva a "árják, szétszóródnak 9 eö<étbeaí*i i rokon át. De csak a jó ég tud­ja, miért? Kötelességünk elmondani, hogy Roland Oehme rendez­te ezt a filmet, amelyben a zene, a tájak szépségé, két ember kalimpáló sorsa az egybeolvasztandó alapanyag. Berlinben szól a zene, azt német zenekar adja az Ale­xen, Prágában szól a zene, azt a Viktor Sodorna együt­tes szolgáltatja, Szófiában szól a zene — beat vagy mi a szösz, minden mennyiség­ben —, Konstanzában is pen­getik a fiúk, éneklik a lá­nyok, Illések is nekiiramod­nak Pesten, mert hát Fred Pesten is járt, meg Debre­cenben is. múzeumban is, ahol képi ötletek rögzítenek képtelen helyzeteket régi re­cept szerint és a zenéhez pá­rosulva, a kamion csak fut, csak fut a kívánt cél felé. Itt-ott karikírozni is mer a film, de csak annyit, ameny- nyire ,a baráti szívélyesség engedheti a jó vagy rosszmá­jú élcelődéseket. Szóval „tüchtig” ez a film, csak az a kis bors hiányzik belőle, amiért egy vígjátékot érdemes megcsinálni. A já­ték ugyan jó, ha atmoszfé­rája, forró levegője van. Eb­ben a játékban nincs több plusz tíz foknál. Pedig van benne Bus Kati is, Mész András is, Baracsi Fejrenc is és persze a két főszereplő; Manfred Krug és Karla Cha- dimová. Amit tesznek, jól te­szik, de a forgatókönyv bana­litásán ők sem tudnak segí­teni. Ennél nyilván többet tud­nak az NDK filmesei, most elégedjünk meg ennyivel. kívánja, szövegen belüli tér­képek és rajzok segítik az ol­vasók tájékozódását. (MTI) 20.00: Rendhagyó jogsegély­szolgálat A szocialista állam gon­doskodása állampolgárairól már megszületésük előtt kezdődik: a terhes anya védőoltásával, rendszeres or­vosi vizsgálattal. És ez a gondoskodás végigkíséri az állampolgárt egész életén. Az egyén gondjairól, a szolgáltatások igénybevéte­léről vagy éppen milyensé­géről naponta sok Levél ér­kezik a televízióhoz, a Mun­kaügyi' Minisztériumhoz, a SZOT-hoz. Ez a műsor — egyenes adásban Igyekszik válaszolni a nézők, kérdezők sokféle kérdésére. A SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazga­tóságról közvetített műsor­ban a levélírók személyesen is feltehetik kérdéseiket (előzetesen a Népszava is kérte olvasóit problémáik felvetésére: az ő kérdéseik­re is itt válaszolnak). . A kérdések az élet legkü­lönfélébb területeire vonat­kozók lesznek: Miért korlá­tozott a nyugdíjasok mun-, kavállaiása? vagy. Hogyan segíthet a vállalat dolgozói lakásgondjának megoldásá­- bang-alfa»- ­8ADIÓ KOSSUTH 8,30 Schirmer; Fekete arany, 8.41 Gondolatok filmekróJ, 8.39 Zenevár. 9,14 Opera finálék. 10.03 „Nyitnikék”, 10.40 Orosz muzsika, 12.20 Ki nyer ma? 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Brigádnapló. 13.40 Lengyel népdaiok es táncok, 14.00 Ezeregy délután. 14.30 Bruno Walter opera- felvételeiből. 15.09 ískolarádió. 15.50 Kóruspódium. 10.10 Népdalok, néptáncok, 17.05 Tanuljunk tanulni! 17.30 Hallgassuk . egy ült! 18.15 Béládi Miklós könyv, szemléje. 18.30 Esti magazin. 19.15 Hangtárlat. Kb. 20.25 Operettdalok, 20.50 Kis magyar néprajz, 21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel í 22.20 Franciaország forró nyári után. 22.30 Regi kórusmuzsika, 22.45 A gondolatok útvesztői. 23.00 Népdalok, 23.30 Manón. fOperareszíetefea PETŐFI 8.05 A becsületes megtalálói 8.33 Weiner: Csongor es Tünde. 8.45 Slágermúzeum. 9.33 A, 04, 05, 07 jelenti. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.30 A Szabó család. (Ism.) 12.33 Puccini operáiból. 13.33 „A gyermekeknek írta Bartók Béla”. 14.00 Kettőtől — ötig . .. 17.00 Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00 Nyolc rádió nyolc dala. 13.33 Nemzetközi kupanap. 19. 03 Dinu Lipatti Chopin­keringőket zongorázik, 19.30 Népdalok. 19.50 Közgazdaság! ismeretek —» alapfokon. 20.00 Nemzetközi kupanap. 20.50 Rendezte: Csajági János.. II. József császár. 22.24 Nemzetközi kupanaip. 23.18 Enescu: I. románc rapszódia. 23.30 Nóták. SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés. Hírek. 17.10 Brigádfórum. — Népdal-^ csárdások. — A pult alól. Riport. 17.30 Zenés autóstop. 18.00 Alföldi krónika. 18.15 Táncmelódiák. 18.25 Hírösszefoglaló. — előzetes. I MAGYAR •.-05 Iskola-tv. 10.21 Idősebbek is ei&eadhettk. 10.25 Delta. (Ism.) 10.50 „A szép, kék Duna partján.” 12.25 Játék a betűkkel. (ísr&$í 13.05 Iskola-tv. (Ism.) 17.10 Bp. Honvéd—Drezdai Dinamo UEFA-kupa Jatv darúgó-mérkőzés. 10.30 Tv-híradó. 20.00 Rendhagyó jogsegély- szolgálat. 21.00 O, ö, (NDK tv­film.) 22.30 Tv-híradó. 8. 22.40 Telesport. 2. műsor a).öl Rendező: Fránéz’ Wirlh. Hamlet. 1 Kb. 21.30 Tv-híradó. 3. POZSONYI 10.10 Autó—motor revü. 19.00 Híradó, publicisztika, 20.00 A napforduló. (Szlovák film.) 21.15 Híradó és sajtószemle. [mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) du fél 4, fél 6 és 8 órakor Ludas Matyi Magyar film. EGRI BRODY: Telefon: (14-07.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Hogyan kell egy szamarat etetni? Színes, NDK film víg játék, az Illés együttes közreműködé­sével. GYÖNGYÖSI PUSKIN: örökbefogadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és este 7 órakor Svejk. a derék katona HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Kopjások HATVANI KOSSUTH: Ostromállapot ASPERJÄN GYÖRGY: Ballada az öregemberről és az eperíáról A Lukács György éleiében róla legutoljára készült fényképet a Lukács Archívum és Könyvtár bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére. Hogyan kell egy n%amarat etetni? NDK-ftlrr» A hf—atak» mrnösités vig­(far kas) A Népszerű történelem-sorozatról k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents