Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága (folytatás os I. oldalról) törik a fegyelmezetlenseget. Jelentősen nőtt az igazolatlan távoliét, a tanulmányi szabadság és a táppénzes idő. Több üzemnél a háztáji munkák idején rendszeresen megnő a „betegség” miatt hiány- nők száma. Az üzem- és munkaszervezési tevékenység javítása, — mint igen fontos eszköze a hatékonyság növelésének, a takarékos gazdálkodás megvalósításának — kevés intézkedési tervben szerepel ösz- szehangolva a technikai-technológiai teendőkkel. Általános gond a megye gazdaságában, hogy a termelékenység nem kielégítő színvonala, a munkafegyelem lazaságai, aj szervezetlenség ellenére, a* teljesítményt meghaladó mértékű bérfejlesztést, jövedelemnövelést haj-, toltak végre üzemeinkben. Az eszközkihasználás színvonala mind az álló-, mind a forgóeszközök vonatkozásában romlott. A termelő kapacitások kihasználásában visszaesés mutatkozik a Gagarin Hőerőműnél, a diódagyártás- ban, az Egri Dohánygyárban, « Vas- és Fémipari Vállalatnál. A visszaesés részben létszám-, anyaghiány, részben keresletcsökkenés követkest- ménye. Az anyagkészlet-felhalm«- zás rontotta az anyaggazdálkodás egyensúlyát, pénzügyi nehézségekhez vezetett. A felügyeleti és pénzügyi szervek intézkedésére több vállalatnál (Finomszerelvény gyár, Mátravidéki Építő. és Szakipari Ktsz, MÁV Kitérőgyár) az anyagkészleteket „leépítették”. Más egységeknél az áremelkedés következtében nehézséget jelentett a finanszírozás (cukorgyár), illetve a szocialista országokba irányuló kivitel kontingentálása (Egyesült Izzó). Az építőipari vállalatoknál a befejezetlen termelés növekedésének egyik oka a késedelmes anyag-, illetve berendezés szállítás. A mező. gazdaságban tavasszal, problémát jelentett a termelési szerkezet módosításához szükséges — cukorrépa, lucerna, hibridkukorica, szója — vetőmag hiánya. A holtmunkával való takarékos gazdálkodás másik fontos területe az anyag- és energiatakarékosság. Az eltelt fél év során e területen született a legtöbb pozitív eredmény. A naturális megtakarítások ellenére az értékbeni mutatók — az anyagköltség emelkedése, az anyaghányad változása, az energiaköltségek, stb. — romlottak, mivel január 1-én termelői áremelésre került sor. Az anyagtakarékosság fokozását, az anyaggazdálkodás, a készletezés tervszerűbbé tételét elsősorban a folyamatos formázás bevezetésével, műszaki intézkedések megtételével (kihozatal növelése) érték el néhány gazdasági egységnél. Az építőiparban továbbra is sok anyag és szerkezet megy tönkre gondos kezelés, állag- megóvás htján. A TERVEZETTNÉL IS MAGASÁBB JÖVEDELMEK A bérek kiáramlása mérséklődött, de így is jelentősen magasabb — négy százalék — a tervezettnél. Nemcsak a bérfizetések, hanem a mezőgazdasági jövedelmek is tíz százalékkal — a tervezett hat helyett — emelkedtek. A takarékbetétek 17 százalékkal, a hitelek ennél nagyobb mértékben nőttek. Az építési kölcsön 43 százalékkal több a bázisnál, a kölcsönök 86 százaléka lakásépítéssel, lakásvásárlással kapcsolatos. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett öt százalék helyett (összehasonlítható árakon) 9 százalékkal növeke* dett megyénkben. Minden árucsoportban jelentős volt a felfutás, a készletek növekedése azonbah elmaradt a forgalom dinamikájától. A 4975. október 17., .péntek hiánycikkek kóré nem szűkült Az áruellátás színvonala, az ipar és kereskedelem együttműködése lényegesen nem javult Az árukínálat nem követi a turizmus által okozott hullámzó keresletet, ezért egyes élelmiszerekből többször volt hiány hét végeken, főleg Egerben. A DOLGOZÓK VÉLEMÉNYE NÉLKÜL A megyei pártbizottság a határozat végrehajtása érdekében intézkedési tervet dolgozott ki és fogadott el az 1975-ös gazdasági, gazdaságpolitikai feladatokra. A járási-városi pártszervek —az aktívaülésen megjelölt feladatok figyelembevételével — a megyei pártszervekkel szinte egyidőben készítették el a saját területükre szóló intézkedési terveket, valamint ellenőrizték, segítették az üzemi feladattervek készítését. A területi, az üzemi pártszervek, a pártalapszer- vezetek többsége is jól használta ki a pezsgő politikai életet — a pártértekezleteket, a vezetőségválasztó taggyűléseket — az aktuális gazdaságpolitikai helyzet, illetve a területen jelentkező tennivalók ismertetésére, a megvalósításra történő mozgósításra. A megyei tanács takarékossági feladattervet készített, a szakigazgatási osztályok az irányításuk alá tartozó vállalatok felkészülését segítették, ellenőrizték. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa is meghatározta a szakmai megyebizottságok és üzemi szakszervezeti szervek feladatait. A KISZ megyei, járási, városi bizottságai külön intézkedési tervet ugyan nem készítettek, de széles körben ismertették meg a megyei pártbizottság 1975. január 31-i határozatát és az ebből rájuk háruló feladatokat. A gazdasági egységek zöme is készített intézkedési terveket. Kevesebben komplex, a hatékonyságot hosszú távon is növelő feladatokat állítottak be a programba. A többség csupán az anyag- és energiamegtakarítást vélte fontosnak, illetve erre konkrét utasításokat, normákat szabott meg felügyeleti szervük. Az eszközökkel való gazdálkodás javítása, a munkaidő-veszteségek csökkentése a kisebb üzemek, telepek többségénél leginkább általánosságban, vagy egyáltalán nemi szerepel a tervekben. Több élen járó vállalatnál megértették azt is, hogy az intézkedési (takarékossági) tervek készítése nem cél, hanem a vezetés munkáját segítő eszköz. Ennek megfelelően részletes, konkrét, a gazdaságosságot növelő feladattervek születtek. Kevésbé értették meg a feladatot, annak nagyságát, komplexitását a kisebb ipari üzemek, , a mezőgazdasági és kereskedelmi szövetkezetek vezetői. , Az üzemi intézkedési terveknek azonban csak kisebbik része készült úgy, hogy a dolgozók Véleményét előzetesen • kikérték és javaslataikat a tervezett intézkedéseibe beépítették. Többek között ez is az oka, hogy a dolgozók széles tömegeit nem sikerült megfelelően aktivizálni, mozgósítani a határozat végrehajtására. A gazdasági vezetők többsége — a felügyeleti szervek részéről érkező utasításra várva — késve kezdte meg a munkát, és önállóan addig igen kevés érdemi tartalékfeltáró elemzést, intézkedést tett. Ez általánosságokhoz, a központi normák beépítéséhez, általában spórolóshoz vezetett.1 Az intézkedési tervek ilyen sablonos, utasításra való készítése arra enged következtetni, hogy gazdasági vezetőink, de alapszervezeteink egy részénél is évek óta nem sikerült leküzdeni a szűk cső- port, illetve egyéni érdekek előtérbe helyezését; nem értették meg kellően az intenzív gazdálkodással járó feladatok nagyságát, komplexitását és nem készültek fel azok mí^oiciasáíA, A KOMMUNISTÁK FELELŐSSÉGE A KB határozatával közvetlen összefüggő — ismertető és értelmező — tevékenységen túl a megyei párt- szervek folyamatosan foglalkoztak a Központi Bizottság határozatából, illetve a saját intézkedési tervből adódó feladatokkal. Több üzem vezetőjét, pártszervezetét számoltatták be a helyi intézkedésekről, illetve annak eredményeiről. A megyei párt-végrehajtóbizottság, a gazdaság- és szövetkezet poli t i k a i < bizottság a gyártmányszerkezettel, a kiemelt beruházással kapcsolatos több előterjesztést és más komplex gazdaságpolitikai jelentést tárgyalt meg, hozott határozatot, tett javaslatot a feladatokra. A járási-városi pártszervek a KB decemberi határozata végrehajtását igen nagy aktivitással kezdték meg. A titkári értekezletek, aktívaülések után havonta számoltatták be a fontos gazdaságpolitikai kérdésekről, az üzemeket, a szövetkezeteket. A beszámoltatások egy részénél a munkáskollektívák véleményét előzetesen megismerték, hogy a feladatok meghatározása reális legyen. Folyamatosan ellenőrizték! területükön a kiemelt beruházásokat, szervező munkával is segítették a gazdasági tevékenység javítását A járási-városi pártezer. vek operatívabban végzik munkájukat, azonban a határozattal ellentétes tendenciák felszámolása még következetesebb politikai munkát igényel. A pártalapszervezetek egy része a gazdaságpolitika munka operativitását félreértelmezi. Ez megnyilvánul abban is, hogy indokolatlan esetben és gyakorisággal intézkednek termeléspolitikai kérdésekben (például anyag- beszerzés). Nem sikerült megszüntetni azt a hibás gyakorlatot sem, hogy az alapszervezetek, de nemegyszer az üzemi pártszervek egy része is igénytelenül elfogadja az alacsony színvonklú, beszámolót, jelentést, nem határoz meg űj feladatokat, nem kötelezi a kommunista gazdasági vezetőket az űj helyzetnek megfelelő intézkedések megtételére. Tapasztalható, bogy a gazdasági vezetők súlyos gondokat kisebbítenek az alapszervezet előtt, elhallgatják a valódi helyzetet, nem merik őszintén kérni a kommunisták segítségét a hibák felszámolásához. Kevés helyen tapasztalható, hogy a párttagok egyéni megbízatása a gazdaság- politika egy-egy témájára irányulná, gyakoribb a munkaköri kötelesség jó teljesí- tesere való felhívás. Az üzemi szakszervezetek zome sem nyújtott megfelelő segítséget a pártszervezetelmek, gazdasági vezetőknek a munkafegyeleVn szilárdításához, a munkaidő kihasználásának növeléséhez. megélénkült A BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉG A végrehajtó bizottság irá- sos jelentéséhez kapcsolódva Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára szóbeli kiegészítésében többek között elmondotta, hogy a beruházási munka színvonala, hatékonysága, jövő fejlődésünk megalapozása szempontjából nagy fontosságú tevékenység. A kormány által kiemelt egyedi nagyberuházás, a Bélapátfalvi Cementgyár előkészítése, kivitelezése — az Állami Tervbizottság előzetes döntése alapján — kezdetét vette. 1975. év végiig várhatóan 300 millió forint pénzügyi és csaknem 500 millió forint műszaki teljesítés várható. A pártbizottság szerint a beruházás megvalósításának eddigi üteme elmarad a tervektől. Egyrészt a dolgozók elhelyezését, ellátását szolgáló létesítmények átadása késik, másrészt az alapberuházás kivitelezésé- üteme lassúbb a& indokoltnál. Az utóbbi hetekben — a megyei pártezervek kezdeményezése alapján — az Építésügyi és Városfejlszté- si Minisztérium intézkedései nyomán a kivitelezés felgyorsult. A beruházási tevékenységben tapasztalt élénkülés várhatóan év végéig fennmarad. A beruházásokra fordított összeg mintegy 30 százalékkal haladja meg az felőző évit. Ebben — a cementgyári beruházáson túl — szerepet játszik a mezőgazdasági tsz-ekben a szakosított termelés további terjedése és az ehhez szükséges gépek, gépi berendezések beszerzése. Ezután arról szólt, hogy az I—III. negyedévben az ipari termelés alakulása valamelyest I kedvezőbb, mint az I. félévben. Ebben meghatározó szerepe van a Tho- rez Külfejtései Bányaüzem és a Gagarin Hőerőmű termelésnövekedésének. A két létesítmény együttes termelése azonban elmarad a tervezettől. Az ipari termelést kedvezően befolyásolta n cukorgyárak korábbi kezdése, miután a IIL negyedévben mintegy 28 százalékkal termelt többet a megye két cukorgyára, mint egy, évvel korábban. GYORSÍTANI KELL AZ ŐSZI MUNKÁLATOKAT Az őszi betakarítási, vetési és talaj-előkészítési munkák jó ütemben folynak — mondotta a továbbiakban. Az időjárás továbbra is kedvez az őszi mezőgazdasági munkák végzésének. Az utóbbi két hétben már inkább a száraz talaj okozott gondot, mert nehezebbé vált a vetőszántások elmúnkálása, a megfelelő minőségű vetőógy készítése. A kukoricabetakarítás elvégzése az egyik legfontosabb feladat az őszi betakarítási munkák közül, mivel 35 000 hektár a megye kuko- ridatermő területe. A betakarítást 75 százalékban gépekkel végzik. Október közepéig a terület 35—40 százai ékáról takarították be a kukoricát, 42—43 mázsás hektáronkénti hozammal. Az előző évekhez képest lényegesen kedvezőbb — 25—30 százalék — a betakarított kukorica nedvességtartalma,, s ez a szárításnál jelentős fűtőanyag-megtakarítást tesz lehetővé. Mezőgazdasági ' üzemeink, ez év Őszén 3000 hektár tér-' mőterületről szedik a cukorrépát. Ez a feladat 700 hektárral nagyobb az egy évvel korábbinál. Napjainkig a cukorrépa-terület mintegy 45 százalékáról takarították be a termést, 320—330 mázsás hektáronkénti eredménnyel. Szeptember végére és október első hetében az ütemezésnél nagyobb mértékű répaszedés torlódásokat okozott. Az utóbbi tiz napon a répatermelő gazdaságok betakarítási üteme és az áruátvevő, feldolgozó kapacitás közötti egyensúly helyzete javult. A burgonya betakarítása lényegében befejezést nyert, mintegy 1830 hektárról 120 —130 mázsás hektáronkénti átlagterméssel. A burgonya felvásárlása, tárolása, értékesítése terén jelentősebb gondjaink nincsenek. Az őszi betakarítású zöldségfélék termőterülete mintegy kétezer hektár nagyüzemeinkben. Eddig a terület 90—95 százalékáról takarították be a termést. Gazdaságaink a szőlöszüre- tet ez évpen — a szürkerothadás miatt — jóval korábban kezdték, mint az előző években. Október közepére a szőlő betakarítását mintegy 90 százalékban végezték el. Az eddigi eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a szőlőszüret eredménye, a körülbelül húszszázalékos veszteség ellenére, mind mennyiségben, mind minőségben kedvezőbb lesz az egy évvel korábbinál. A mezőgazdaság dolgozói mellett elismerésre méltó munkát végeztek a szüret munkáiban a megye középiskolái, a szakmunkáskéfző intézetek és tóiskolák tana» lói. Az őszi vetéeelőkészítő talajmunkákat megyénkben összesen 63 000 hektár területen kell elvégeznünk. Eddig az előirányzat 90—92 százalékát teljesítették. Megyénk mezőgazdasági üzemei az őszi búza vetés- területét 54 300 hektárra növelték. Eddig az előirányzat 38—10 százalékát vetették el, amely időarányosan nem tekinthető kielégítőnek. Ügy látjuk, hogy gazdaságaink vezetőinek konkrét intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy minden napot, s a nap minden óráját használjuk ki és vessünk. Felelősséget érezve a jövő évi kenyérgabonáért, azt kérjük a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, dolgozóitól, hogy szombati, vasárnapi napokon is végezzék a vetési feladatokat. Tanáesi szerveink segítsék elő a munkájukat. Járási-városi pártbizottságaink politikai munkával támogassák, ellenőrizzék az őszi vetés mielőbbi befejezését A mezőgazdaság kérdéseinek még egy fontos területéről szólt: nevezetesen a háztáji gazdaságok szerepéről. Ügy látjuk — mondotta —, hogy a háztáji adta lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a háztájiban jelentős állati férőhelyek kihasználatlanok. A jövőben minden mezőgazdasági tsz és állami gazdaság tekintse a háztáji gazdálkodást a közös gazdaság részének és konkrét intézkedésekkel, a feltételek megteremtésével kell ösztönözni a termelési kedvet. KIHASZNÁLATLAN LEHETŐSÉGEK A következőkben a gazdasági munka néhány olyan területéről beszélt . az előadó, amelyek terén nem kielégítő mértékű a tartalékok feltárása, hasznosítása, ahol a gazdasági vezetés intézkedései nem hozták meg a várt eredményt és a párt gazdaságszervező munkája sem bizonyult 'elég hatékonynak. Az egyik ilyen terület' — mondotta — a termelöberen- dezések kihasználása. Az elmúlt csaknem 15 év az állóeszközök fejlesztésében, korszerűsítésében, az ipari és mezőgazdasági termelőerők megyén belüli arányosabb elhelyezkedésében minőségi változásokat eredményezett. A megye iparában az állóeszközök bruttó értéke az 1963. évi 6,5 milliárdról 1975-re 22—23 milliárd forintra nőtt, s ennek 55 százaléka gépi berendezés. Érdemes szólni arról is, hogy megyénk szocialista mező- gazdaságában ez idő alatt az állóeszközök értéke 1,6 milliárdról 6 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor nem nyugodhatunk bele abba, hogy az eszközök kihasználása es hatékonysága az elmúlt években nem javult, hanem romlott. Elgondolkodtató számunkra az — folytatta a megyei pártbizottság titkára —, ahogyan a termelőkapacitások kihasználása alakul a megye szocialista iparában. A műszakegyüttható —, amely azt fejezi ki. hogy a munkások napi dolgozó létszáma hány műszakban oszlik meg —, 1971-től 1974-ig romlott, mivel 1,44-ról 1,39- re csökkent. 1975 eltelt I— 111. negyedévében sem beszélhetünk javulásról e téren. Ha a megye gépipari egységeiben a gépállomány egyharmadának üzemóráit vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk. hogy lényeges kü- * lönbség van az egyes műszakok terhelése között. A második műszakban ugyanis fele annyi üzemórát teljesítenek mint az első műszakban, a harmadik műszakban pedig igen Kis mértékű az üzemórák száma. Az előzőeken túl az is gondunk, hogy a gépállomány átlagos kihasználása és'az automate, félautomata gebeit kihasználást torén lényeges különbség nlncsil Behoznak nagy értékű, nagy termelékenységű gépeket, technológiákat, de kiha®- náltságuk nem, vagy nem sokkal jobb az ágazat átlagánál. Ügy látjuk, reális az a következtetés, hogy a termelést több területen számottevően növelni lehet a meglevő gépekkel, berendezésekkel is. Ennek legjelentősebb tartaléka az új, a korszerű gépek kihasználásának fokozása, az első műszakban üzemelő gépek jobb kihasználása és a második műszak arányának növelése. Ahhoz, hogy a helyzeten kedvező irányban Változtassunk, mindenekelőtt ' konkrét üzemi, munkahelyi intézkedésekre van szükség a különböző szintű gazdasági vezetők részéről. A politikai munkában pedjg a munkások körében kell érvelnünk az eszközkihasználás nép- gazdasági, vállalati fontosságáról. MUNKAIDŐ: SOK A VESZTESÉG A megye gazdaságának gyors fejlődése többek között azt eredményezte — mondotta az előadó —, hogy tovább nőtt a foglalkoztatottság színvonala. Ma már a munkaképes férfilakosság foglalkoztatottsága teljes, tovább nőtt a női lakosság foglalkoztatottsági szintje,' bár ez utóbhinál vannak még tennivalóink. Hangsúlyozta az előadó, hogy a hozzávetőleges számítások alapján a munkaidőnek 20—25 százaléka megy veszendőbe. Természetesen ez több tényezővel, körülménnyel függ össze Szerepet játszanak ebben az anyagáé alkatrészellátás nehézségei, és azt is látnunk kell, hogy e kiesések .kisebbik része — például fizetett szabadság, gyógykezelésre, orvosi vizsgálatra fordított idő — törvényeink által bizto-; sítotti mindeswlova dolgozókról való gondoskodás fontos intézkedései. A munkaidő realizálható tartalékai a munkanapon belüli kieséseknél találhatók. Ezt bizonyítják az 1971 —74-es évek adatai, de igazolja azt az 1975-ös év is, amikor a munkanapon belüli kiesések tovább nőttek. 1975. II. félévében a munkások egy teljesített munkanapjának átlagos hossza — túlórák nélkül — 7,76 óra, 1,1 százalékkal rövidebb, mint az előző év azonos időszakában volt. Ha e számokat egy teljes év átlagában vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy az egy munkásra jutó teljesített munkaóra 1971-ben 1944 óra, 1975-ben várhatóan 1900 óra i lesz, 44 órával kevesebb, tehát, mint a XV. ötéves terv első évében volt. Ezek a ki- „ esések elsősorban az üzem- és munkaszervezés hiányosságaira — az anyag, az alkatrész, a szerszám, a rajz hiánya — vezethető vissza. De ide tartoznak a tervszerűtlen javítások, a gyakori gépátállítások is. E kérdés kapcsán arról is szólnunk kell, hogy amíg a megye iparában és építőiparában az eltelt nyolc év alatt az alkalmazotti létszám 66 százalékkal nőtt, a munkáslétszám csak 36 százalékkal növekedett. Az alkalmazotti létszám növelésében természetes dolog a mérnökök, technikusok, tehát a magasabb képzettségű szakemberek számának emelkedése, akik nélkülözhetetlenek a korszerű automata gépek üzemeltetésében. Az azonban már nem természetes, hogy évről évre tovább romlik a munkások és adminisztratív alkalmazottak aránya megyénk ipari és építőipari üzemeiben. Világosan látnunk kell, hogy gondjaink egy része kapcsolatos a termelés, a gazdálkodás ütemtelenségé- vel, a szervezetlenséggel, a vállalat, a szövetkezet szervezettségi, vezetési színvonalával, a káderhelyzettel. Nagy fontossággal bír annak hangsúlyozása is, hogy • (F-olgtatás 3. oldalam