Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága W {Folytatás a 2. oldalról) f «Tervezés nem csupán gaz­dasági kérdés, hogy a szer- i vező munka nemcsak a szer- j jvezők feladata, hogy a szer- ■ vezés politikai hatásaival, a politikai és gazdasági veze­tés minden szintjén számol­ni kell. Hiszen az ipari, me­zőgazdasági üzem szerve- aettségi színvonala jelentő­sen kihat a vállalat, a szö­vetkezet és valamennyi mun­kahely légkörére, az emberi kapcsolatokra, hatással van a dolgozók aktivitására, fe­gyelmére is. Ezért a gazda­sági és politikai munkában támaszkodjunk jobban a rendet, a fegyelmet szerető .munkásokra, technikusokra, mérnökökre. NE TÖRJÉK a A FEGYELMEZETLEN­SÉGET t Pártunk Központi Biaott- , tóga 1974. december 5-i és 1975. július 2-i határozata gazdasági életünk, gazdasági munkánk lényeges, alapvető kérdésében foglal állást — hangsúlyozta a pártbizottság titkára. — A Központi Bi­zottság említett határozatai­nak eredményes megvalósí­tása a jövőben továbbra is igényli — országunk, me­gyén^ gazdasági helyzetének ismeretében — az egységes, szemlélet formálását, a kö­zös gondolkodás kialakítá­sát. Arra van szükség, hogy környezetünkben lépjünk fel bátran a határozattal ellen­tétes szemléletbeli megnyil­vánulásokkal, a végrehajtást nehezítő magatartással szem­ben. Olyan szemléletet kell ki­alakítanunk. ahol a népgaz­dasági érdek elsődlegességé­nek érvényesítése áthatja a vezetés minden szintjét, a széles dolgozó kollektívák ezreit. A közszellemet úgy kell formálnunk, hogy ne tűrjék meg a fegyelmezetlenséget, a lazaságot, hogy nagyobb fe­lelősség nyilvánuljon meg az építkezéseken. ' az anyagok takarékos félhasználásában, a gépek határidőben való beszerelésében. A vállalatok, szövetkezetek éjszaka és munkaszüneti napokon i6 szervezzék meg a vasúti ko­csik ki- és berakását. Alapvető követelmény, hogy pártunk XI. kongresz- szusa útmutatásának meg­felelően mozgósítsuk me­gyénk minden ipari, mező- gazdasági, közlekedési egysé­gének anyagi és szellemi ere­jét, feltárva és hasznosítva tartalékainkat. A választott pártszervek- nek, vezetőinek és apparátu­sának ezen célokat kell kö­vetkezetes pártellenőrzéssel támogatniuk. Kötelességünk a gazdasági élet folyamatai­ban a határozattal ellentétes jelenségekkel szemben idő­ben fellépni és konkrétan is beavatkozni. Ez jusson kifejezésre He­ves megye Tanácsa, a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa, a KISZ Heves me­gyei Bizottsága, valamennyi megyei, járási-városi szerv munkájában. Arra van szük­ség, hogy minden párt-, ál­lami és tömegszervezeti szerv saját területén jobban sze­rezzen érvényt a Központi Bizottság határozatának. Társadalmunk a munka társadalma Németh Károly felszólalása Németh Károly, a Közpon­ti Bizottság titkára, elöljáró­ban tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét és jókí­vánságait a megyei pártbi­zottságnak, a megye kommu­nistáinak, és lakosságának. A december 5-i határozat­ról szólva elmondotta a Köz­ponti Bizottság titkára, hogy országosan is éppen úgy, mint itt Heves megyében, megindult egy folyamait amelynek már eredményei is vannak, de még nincs fordulat sem a szemléletben, sem a cselekvésben a napi­renden levő határozat meg­valósításában. Németh Ká- • ttfíy utalt a XI. kongresszus beszámolójában. elhangzot- ‘ takra: társadalmi életünknek ■ nincs egyetlen olyan ága, olyan területe, amelyre gaz- ; dálkodásunk ne lenne hatás­sal. A lakásépítés, az egész­ségügy, a kereskedelem, a szolgáltatás, az úthálózat és a bölcsődék fejlesztése és bővítése mind-mind össze­függésben van a gazdálko­dás eredményeivel. Gyara­podásunk gazdasági mun­kánk függvénye és az élet- színvonal növelésének rea­lizálása is attól függ. hogy következetesebben valósít­suk meg gazdaságpolitikai célkitűzéseinket. Előrehalad­ni csak akkor lehet, ha a kongresszuson kitűzött cé­lok a gyakorlatban valósul­nak meg. Ehhez pedig egy­séges szemléletre, egységes cselekvésre van szükség. A továbbiakban arról szólt a Központi Bizottság titká­ra __ példákkal Illusztrálva —, hogy a helyes célkitűzéseket nem mindenhol követi a helyes gyakorlat. Ezért fordulhatott elő, hogy többet költöttünk, mint amennyit termeltünk, hogy nem mindenhol ésszerűen és hatékonyan használjuk ki sem a gépi berendezéseket, sin a meglévő munkaerőt, És bár a feltételek adot­tak, nem mindenkor, nem mindig a megfelelő időben végezzük el feladatainkat. Óriási tartalékaink vannak a berendezésekben, a feépek kihasználásában cs a meg­lévő munkaerőben is, de «zeket nem használjuk ki megfelelően. A- ország gazdasági hely­zetéről szólva elmondotta, hogy gondjaink, olykor ne­hézségeink ellenére is, öt­éves tervünket teljesítjük, egyes területeken túl is telje­sítjük. Az ipar túlteljesíti tervét és a teljesítés majd­nem 100 százalékig a ter­melékenységből adódik. A mezőgazdaság a tervezett 16 százalékos- növekedés helyett 18—19 százalékra tejesíti ötéves tervét, teljesülnek az életszínvonal emelésének célkitűzései is. Egyetlen ötéves tervünk­ben sem volt még ilyen ütemű a növekedés, mint •a ben a tervciklus baa. Lakásépítési «äki tűzéseinket 30 ezer lakással teljesítjük túl, 35 ezer helyett 170 ezer óvodai helyet adunk át az ötéves terv végén. Fejlődé­sünk tehát dinamikus és akt bizonyítja: van értelme mun­kánknak. A továbbiakban arról szólt, hogy a külgazdaság helyze­tének ilyen alakulása, mint ami ismeretes, milyen óriá­si és súlyos terheket rótt gazdálkodásunkra. Ettől, ami­kor helyzetünket és jövőn­ket mérlegeljük, nem te­kinthetünk el, ezzel fentről leniig, mindenkinek számol­nia kell, aki felelősséget érez, felelősséggel tartozik közö­sen kialakított gazdaságpoli­tikánkért. A külső hatásokon nem tudunk változtatni, 1973-tól a nyersanyagárak óriási növekedése miaíé nagy veszteségei vannak az államnak, és értékesítési gondjaink is növekedtek. Ez utóbbinak az az oka, hogy nem mindig tudunk verseny- kepes árut vinni a világpi­acra, ha korszerűbb, jobb minőségű terméket állíta­nánk elő, találhatnánk rá piacot, még most is, a szű­külő piac időszakában is. Ez rendkívül sokát javítana helyzetünkön, külkereske­delmi mérlegünkön, annak ellenére is, hogy a készter­mékek ára — amelyet mi exportálunk — nem emel­kedett olyan mértékben, mint a nyersanyagé, ame­lyet csaknem teljes egészé­ben külföldi piacokról kell behozni. Felhívta a figyel­met a Központi Bizottság titkára arra, hogy elenged- / hetetlen számunkra az, hogy termék- és műszaki struktú­ránkon a világszínvonalnak megfelelően változtassunk. Alkalmazkodnunk kell a megváltozott helyzethez a termelés és a kereskede­lem területén egyaránt. nem a bázishoz mérten kell fejlesztenünk, hanem a nép­gazdaság egyetemes érőeké­nek megfelelően kell tervez­ni, termelni és értékesíteni. Éppen ezért a jövőben lesz olyan terület, ahol fejlesz­tünk, lesz olyan, ahol szin­ten far tunk, a gazdaságta­lan, az értékesíthetetlen ter­mékeket pedig visszafej lesztjük, vagy megszüntet­jük. Ez természetesen kiha­tással lesz a munkaerő- mozgásra is: az elkövetke­zendő időkben a munkaerő­nek oda kell áramlania, ahol a népgazdaságnak van rá szüksége. Német Károly ezután ar­ról beszélt, hogy hazánk anyagi és szellemi kapacitá­sa a jelenleginél nagyobb nehézségek leküzdésére is al­kalmas. Ehhez' azonban ha­tározottabb. szervezettebb éa nem utolsósorban lelkesebo munkára van szükség. So­kan vannak, akik nem hasz­nálják ki munkaidejüket és rendkívül rossz, vannak azokra, — a többség­re, — akik szorgalmasan, be­csülettel dolgoznak meg bé­rükért. A jövőben jobban meg kell fizetni és becsülni a jó munkát, azok rovására, akik távol tartják magukat, elhúzódnak a munkától. A vezetők felelősségét hangsúlyozta a továbbiak- ’ ban a Központi Bizottság titkára, az igazgatótól a mű­vezetőig, és egyáltalán min­den vezetői poszton, politi­kai és gazdasági szinten egy­aránt. A továbbiakban az V. öt­éves terv célkitűzéseiről szólt Németh Károly, hang­súlyozva, hogy új ötéves ter­vünk a nehézségek ellenére is a magyar népgazdaság di­namikus fejlődését szolgálja, mind a fejlesztés, n\ind az életszínvonal növelése terén. Hozzátette azonban azt is, hogy a fejlődés ütemét a jö­vőben még inkább a haté­konyabb munka, a termelé­kenység növekedése határoz­za meg. Éppen ezért éssze­rűbben kell bánni eszköze­inkkel és a munkaerővel, fel kell tárnunk meglévő tartalékainkat a, gazdál­kodás minden területén. Javítanunk kell a gazdálko do egysegek kooperációját és szervezettebb kapcsolatot kell teremteni a termelő­üzemek és a piac között. A jövőben az állam elsősorban azokat a gazdasági egysége­ket támogatja — legyen az ipari vagy mezőgazdasági — amelyek a közösség része­ként az egész népgazdaság érdekeit szolgálják, tartják szem előtt. Ezután életszín- vpnal-politikánkról szólva c-m.onájtUi, hogy az élet- színvonal jjbban alakult, mint ahogy az a külföldi hatás és a végzett munkánk, a teljesítményeink alapján alakulhatott volna. Szólt ar­ról, hogy tszépültek, gyara- közBé­i 7TTf-a ; , geink, , városaink. Ennek mindannyian Őrölhetünk, es örülünk is. Ugyanakkor nem felejthetjük, hogy túlkölte­keztünk, hogy a felhalmozás és a fogyasztás arányában torzulás következett be. A következő ötéves tervben az életszínvonal emelése terén is előre megyünk és fogyasz­tói árpolitikánknak a jövő­ben is olyannak kell lennie, hogy a tervezett reálbér és reáljövedelem növekedjék. Hangsúlyozta azonban Né­meth Károly, azt is, hogy életszínvonal - pol itikánk megvalósulásának, megala­pozásának a feltételei közé tartozik az is, hogy jól vé­gezzük el a soron levő /őszi munkákat, hogy eredménye­sen zárjuk a IV. ötéves ter­vünket és szorgalmasan, okosan, hatékonyan munkál­kodjunk és gazdálkodjunk majd V. ötéves tervünk vég­rehajtásán. Befejezésül a kommunis­ták felelősségteljes munkájá­ról szólt a Központi Bizott­ság titkára, hangsúlyozva, hogy példamutató tevékeny­ségükre — munkájuktól, be­osztásuktól függetlenül — nagyobb szükség van, mint bármikor. Tettüket, csele­kedeteiket az vezérelje, hogy a többség érdekében mun­kálkodnak, és a többséget megnyerve, mozgósítva, együtt és jobban kell fára­dozniuk az élet,' a munka minden, területén. Törekedj jenek arra, hogy mindenki érezze a felelősséget közös ügyünkért, a párt politikájá­nak a gyakorlatban történő megvalósulásáért. Ha előre akarunk jutni, meg kell teremtenünk az egységes szemlélet és az egységes cselekvés össz­hangját minden szinten, minden munkahelyen. A kommunisták a gazdaság- vezetéssel, a szakszervezet­tel és a KISZ-szel együtt­működve konkrétan szabják meg a feladatokat és igye­kezzenek megnyerni minden­kit céljaink megvalósításá­ra. A m,i társadalmunk a munka társadalma, és jó lenne, ha mindenki ezt val­lani és ennek szellemében cselekedne — fejezte be hoz­zászólását Németh Károly, a Központi Bizottság titkára.. *^AAAAAAAA/VVVVVVVVVWWW\A/WV A tudósítást készítette: KOÓS JÖZSEF PAPP JÁNOS IWyWWVVa^A/WSAA/WWNAA.'WWVV» Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Energies felidik 0 • , V ' FOGAS KÉRDÉSRŐL — a tőkés és a fejlődő or- ? szágok gazdasági együttműködésének új alapikra he- < lyezéséről zajlott le előkészítő tanácskozás Párizsban. ^ A részt vevők abban állapodtak meg, hogy nemzetkö- j zi gazdasági konferencia néven december 16-ra hív- \ nak össze (ugyancsak a francja fővárosba) miniszteri jj szintű tanácskozást, amelyen nyolc tőkés és 19 fejlődő ;. ország képviselteti magát. Ezt követően bizottságok | hatáskörébe utalják a napirenden szereplő négy leg- \ fontosabb kérdéscsoport megvitatását, illetve a hatá­rozatok kidolgozását. A partnereknek a következő négy kérdésben kellene megállapodniuk: az eneigia- kérdésben, a nyersanyagárakban, a fejlődő országok gazdasági támogatásában, valamint ez utóbbival ősz- £ szefüggő pénzügyi problémákban. / AZ EMLÍTETT TÉMAKÖRÖKBEN a párbeszéd kialakításához döntő módon járult hozzá az 1973-i arab—izraeli háború nyomán támadt kőolajválság, illetve e Pontos energiahordozó világpiaci árának szá­mottevő emelkedése. Az Egyesült Államok kormánya volt a kezdeményezője annak, hogy a legnagyobb olajexportáló és? fogyasztó országok képviselői ülje­nek le egy asztalhoz és dolgozzanak ki hosszú lejáratú ármegállapodásokat. Az egyoldalúan a fejlett tőkés államok ‘érdekeit szem előtt t^jrtó washingtoni javas­lat nem talált kedvező fogadtatásra a fejlődő országok körében, sőt: Franciaország is ellenezte. A fejlődő országok, amelyek mindmáig kárvallottjai a fejlett tőkés ipari országokkal folytatott árucserének, a nem­zetközi kereskedelem — számukra kedvezőtlen — egész rendszerének lényeges megreformálását követe­lik. Természetesen mindezt az igazságosabb csereará­nyok kialakítása érdekében. A fejlődő országok egy­séges és kitartó fellépése, az elhúzódó energiaválság, valamint a tőkés világot sújtó infláció és gazdasági visszaesés az eredeti álláspontja módosítására késztet­te Washingtont. így került sor arra, hogy az érdekelt felek párbeszédét az energiakérdésen túl kiterjesztet­ték árucsere-forgalmuk egészétje. EGYÁLTALÁN NEM VÄRHATÖ, hogy a decem­berben sorra kerülő párizsi konferencia áthidalja az érdekeknek azt a mély szakaszát, amely a tőkés és a fejlődő országok érdekei közt tátong. De maga a tény, hogy ez a, kérdéskomplexum hivatalos államközi tárgyalások témájává vált: a fejlődők bizonyos sikere­ként könyvelhető el. , < /V^WWWSWWWWWWWVWWWWWVWWWVWWWWVWVW'AAó Gomes-Cunhal megbeszélés Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára nyilatkozott a Diario de Lisboa munkatár­sának azután a tanácskozás után, amelyet szerdán foly­tatott Costa Gomes államfő­vel. Mint ismeretes, a meg­beszélést Gomes kérte. A PKP főtitkára elmond­ta: Gomes elnök megkérdez­te tőle, mi pártjának állás­___________________ pontja azzal kapcsolatban, hogy miniszterrel képviselte ti magát a kormányban és azzal a tevékenységével kap­csolatban, amelyet a korma, nyon kívül folytat. Cunhel így válaszolt: „Ugyanaz az álláspontunk a kormányban, mint azon kívül. Ugyanazt mondjuk a munkásoknak és az államapparátusban! Giscard d’Estaing Hijevben Vaiéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, aki a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hivatalos látó-, gatáson a Szovjetunióban tartózkodik, csütörtökön fe­leségével Kijevbe, Ukrajna fővárosába érkezett. A magas rangú vendéggel együtt érkezett Kijevbe Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter, ' Jacques Vimont, Franciaország/ moszkvai nagykövete és több más hivatalos személyiség. PÁRIZS: A francia lapok moszkvai tudósításaikban arról szá­molnak be, hogy a francia —szovjet tárgyalásokon, mi­közben a gazdasági megbe­Feszült a helyzet Békáiban Még mindig feszült a helyzet Be.jrútban. A képen: palesztin őrjárat Bejrut keleti övezetében, a Nabaa negyed egyik utcáján. .(Népújság te-leíotó — AF--MTI — K.8) szélések kedvező mederften haladnak előre, problémák merültek fel politikai té­ren, mégpedig abban a kér­désben, hogy milyen gya­korlati lépéseket tegyenek a he.sinki konferencia után az enyhülés megszilárdítá­sára és további területekre történő kiterjesztésére. A l’Humanité tudósítója rámutat, hogy szovjet véle­mény szerint Helsinki után elsősorban a katonai terü­letre kellene kiterjeszteni az enyhülési folyamatot, hogy véget vessenek a fegyver­kezési versenynek, a franci a kormány ázonban elzárkó­zik minden olyan konkrét lépéstől, amely lehetővé tenné a fegyverkezés korlá­tozását és kedvező feltétele­ket teremtene az igazi,,álta­lános leszerelés megkezdésé­hez. A Le Figaro vezércikké­ben. hangsúlyozza, hogy a francia kormány továbbra sem akar részt venni sem a bécst haderőosökkentesi tárt gyalusokon, sem a genfi le­szerelési konferencián. A lap tudni véli, hogy nézet­eltérések merültek fel az „ideológiai küzdelem” kér­désében is, amelyet Párizs „mérsékelni” szeretne, hogy az ne okozzon „feszültsége­ket”. JŐÜ0 í 1975. október 17, peatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents