Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

I^AAAAAAMMAMAAAAAAAMAMAAAMAAAAAMAMUWAiU>AMAMAMM^j •/ KeŐcí esti külpolitikai kommentárunk; A császár Amerikában H1ROHITO JAPAN CSÁSZÁR az Egyesült Államok­ba utazott. A Ford ellen rövid idő alatt elkövetett két merénylet idegessé tette a császári testőrséget, amely a jelentések szerint a különleges gyakorlatok egész sorával készült feladata ellátására. A jelek arra mutatnak, hogy a testőröknél magasabb rangú kíséret számára az utazás jóval kevesebb izgalmat tartogat. Nem is olyan régen ezt még nehéz lett volna kijelen­teni. A japán—amerikai kapcsolatok egész múltja enyhén szólva viharos — annyira az, hogy akadt amerikai elnök, akit helikopteren kellett kimenteni Tokióban a fenyegető tömeg elől. A Pearl Harbornál elkezdődött és a Missouri cirkáló kapitulációs aláírással végződött japán—amerikai háború nem múlt el nyomtalanul a két nemzet viszonyá­ban. Ennek három döntő oka volt: 1. A japán közvélemény — érthetően — nem tudta elfelejteni Hirosima és Naga- szaki történelmi sokkját. 2. Az amerikai vezetés a leg­utóbbi időkig elszakította az országtól annak értékes te­rületeit, mindenekelőtt az Okinawa-szigetcsoportot 3. A nyomasztó súlyú amerikai katonai jelenlét, az országban tárolt amerikai nukleáris fegyverek azt a jogos aggályt keltették a japán közvéleményben, hogy Washington bármelyik pillanatban belesodorhatja Japánt egy nem- kívánatos, életveszélyes katonai kalandba. Ez az aggoda­lom különösen a vietnami háború idején robbant ki ha­talmas tömegtüntetésekben. AZ OKINAWAI RENDEZÉS és az amerikaiak viet­nami veresége kétségtelenül enyhített ezeken a lélektani­politikai terheken. Washington úgy érzi, hogy a „Vietnam utáni” korszakban rendkívül fontos számára Japán és ennek biztosításáért bizonyos — egyebek között gazdasági — árat is hajlandó volt fizetni Ilyen előzmények után már Miki Takeo miniszterelnök nyári washingtoni utazá­sa is jóval felhőtlenebb volt a korábbi japán—amerikai tárgyalásokon megszokottnál és alkalmas volt arra, hogy a császár utazása előtt elegyengesse a még érdesebb po­litikai felületeket. ILYEN ÉRTELEMBEN tehát Hlrohito viszonylag sze­rencsés időpontban utazik az Egyesült Államokba, ahol először jár japán államfő. Bár a két ország kapcsolatában természetesen maradtak problémák, várható, hogy a mostani utazás során a közös érdekek hangoztatása lesz az uralkodó motívum. Gerillacsoport támadása Tel Avivban BEJRÜT A WAFA palesztin hír- ügynökség kedden Bejrút­ban közleményben adta hí­rül, hogy „egy különleges gerillaegység” a kora hajna­li órákban tűz alá vett Tel Avivban két banképületet. Az akcióról kiadott közle­mény további részletekkel nem szolgál, de bejelenti, hogy a nap folyamán to­vábbi tájékoztatást adnak az eseményről. NEW PORT Hirohito japán császár és felesége kedden — közép­európai idő szerint kora dél­után — megérkezett a Vir­ginia állambeli New Port nemzetközi repülőterére. A japán uralkodót Ford elnök hívta meg kéthetes látoga­tásra az Egyesült Államok­ba. VARSÓ Costa Gomes portugál köztársasági elnök kedden délután a SZEJM épületé­ben folytatta megbeszéléseit Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával, Henryk Jablonski államfővel és Piotr Jaroszewicz minisz­terelnökkel. MOSZKVA Moszkvában szeptember. 30-án megkezdődött a KGST-országok belkereske­delmi miniszteri tanácskozá­sának 7. ülésszaka, amelyen hazánkat Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter ve­zette belkereskedelmi dele­gáció képviseli. MADRID A spanyol kormány a kö­zeli napokban további 15 baszk hazafit állít vérbíróság elé, köztük Jósé Mugica Ar- reguit, a szeparatista mozga­lom katonai vezetőjét is — közölték madridi jogászkö­rökből. Az ügyész valószí­nűleg négyükre kér halál- büntetést. NEW YORK Makariosz ciprusi elnök New Yorkban egyórás meg­beszélést folytatott Henry Kissinger amerikai külügy­miniszterrel, majd a talál­kozó után újságíróknak nyi­latkozott. Elmondotta, hogy az amerikai diplomácia ve­zetője biztosította őt arról: az Egyesült Államok érde­kelt a ciprusi válság meg­oldásában és segítséget fog nyújtani hozzá. A Portugál Kommunista Párt nyilatkozata a rádió—tv katonai megszállásáról Pinheiro de Azevedo ten­gernagy, Portugália minisz­terelnöke televíziós beszéd­ben ismertette a rádió és te­levízió állomások katonai megszállásának okait. Kije­lentette, hogy döntését a forradalmi tanács és kor­mány jóváhagyásával hozta. Ennek az intézkedésnek —> mondotta — „az a célja, hogy, elkerüljük a rendkí­vüli állapot kihirdetését, megakadályozzuk a politikai társadalmi és gazdasági bi­zonytalanság eszkalációját”. A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki a kérdésről. A PKP úgy véli, hogy a rádiónak és a tele­víziónak „igaz és objektív tájékoztatást kell adnia, meg kell védenie a forradal­mi folyamatot és a forrada­lom vívmányait. Megenged­hetetlen, hogy valamely párt, vagy csoport saját ma­gának rendelje alá a rádiót és a televíziót és saját ér­dekei szolgálatában használ­ja fel őket.” A Politikai Bizottság ki­jelenti, hogy a rádió és te­levízió adóknál nem szabad megtorló intézkedéseket fo­ganatosítani a forradalmi folyamatban részt vevő bal­oldali erők eliten, hanem a még mindig felelős tiszt­ségeket betöltő reakciós elemektől kell megtisztítani az adókat. A PKP úgy véli, hogy a tömegtájékoztatási eszközök helyes hatósági irányítása elengedhetetlenül szükséges annak a politikának a vég­rehajtásához, amely való­ban a reakció elleni harcot, a portugál forradalom vé­delmét tekinti céljának. A nyilatkozat felszólítja a dolgozókat, hogy legyenek éberek a demagógokkal, az erőszakra ösztönzőkkel, a felelőtlen balos elemekkel szemben. Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy Meló Antunes külügyminiszter a Portugália és Spanyolország közötti diplomáciai kapcso­latok megromlása miatt nem utazik el tervezett külföldi útjára. Lisszabonból, helyet­te Jorge Campinos külkeres­kedelemügyi miniszter csat­lakozik a jelenleg Varsóban tartózkodó Costa Gomes el­nökhöz, aki a Szovjetunióba is ellátogat. Jorge Campinos Lisszabonból elutazott Var­sóba. Ügy szintén lemondta ter­vezett külföldi útját Mario Soares a Szocialista Párt főtitkára. Stockholmba kel­lett volna látogatnia a Svéd Szociáldemokrata Párt kongresszusára. Otthonma­radását a lisszaboni politikai helyzettel indokolták. A UPI értesülése szerint Lisszabonban és környékén készültségbe helyezték a fegyveres erőket, mivel hét­főn este és éjszaka a lakos­ság utcai tüntetéseken tilta­kozott a rádió- és televízió adók katonai megszállása miatt. A kialakult helyzetet „zavarosnak és bonyolult­nak” leíró amerikai hírügy­A tengerbe zuhant magyar repülőgép katasztrófája A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium jelenti, hogy az MA 240-es buda­Londoni levél LONDON A KÜLFÖLDI LÁTOGATÓ SZAMARA a nagy rohanások városa. A rendkívül kiterjedt főváros történelmi múltjának emlé­kei, a páratlan gazdagságú múzeumok, képtárak annyi szépséget, érdekességet tár­nak a látogatók elé, hogy szüntelenül növelik bennük , a vágyat: csak minél keve­sebb maradjon ki! Talán, ha takarékoskodom az idővel... A sok csodálni való közül kiemelem a Nemzeti Képtá­rat, a National Galleryt, amelyben a legkülönfélébb iskolák világhíres festőinek eredeti alkotásai láthatók: Leonardo da Vinci, Remb­randt, Rubens... S nem utolsósorban a brit iskola képviselői, köztük Tumer al­kotásai, akinek vízfestmé­nyeiből külön kiállítást ren­dezett a British Múzeum. Tájékoztató szolgálatának ve­zetője elmondotta: ezekben a napokban kezdik meg azok­nak a képeknek a bemuta­tását, amelyeket a múzeum magángyűjteményekből vásá­rolt. Egyebek között a Mel­bourne és Milbanke családok című remekművet, George Stubbs XVIII. sz-i angol fes­tő műve, amelyet megelőző intézkedések híján már rég „exportáltak” volna. Az tör­tént ugyanis, hogy az Egye­sült Államok képkereskedői rendszeresen vásárolták a londoni magánosoknál fel­lelt műalkotásokat. Most az állam nagy anyagi áldozatok­kal mindent megtesz azért, hogy a világhíres festmények az országban maradjanak. Sokféleképpen lehet rohan­ni Londonban, csak gyalog nem — a nagy távolságok miatt. A piros, emeletes bu­szok megállóinál a helyi pol­gár türelmesen vár sorára, a külföldiek viszont nem min­toAwisU 1975. október 1., szerda dig illedelmesek és a busz ajtajában álló, többnyire szí­nes bőrű kalauz gondos irá­nyításával előbb foglalják el helyüket a földszinten vagy az emeleten, mint ildomos lenne. Az angol — mondom — türelmes és nem tesz meg­jegyzést. Londonban nem nehéz az eligazodás, ebben a sugár­utak, a Temze folyó, a világ­híres terek segítenek leg­jobban. A járókelők között, mondhatnék, több a külföl­di, mint az angol. Az angol is szívesen eligazít utunkon. Albion népe egyáltalán nem tartózkodó. Talán egyik-má­sik főrend a Lordok Házá­ban mereven viselkedik, de amikor ott jártam, nem ta­lálkoztam egyetlen lorddal 6em. Láttam annál több zsa­kettba öltözött urat, a gomb­lyukban szegfűvel; elárusí­tók az előkelő áruházakban. Azok a mozik, amelyekben úgynevezett horrorfilmeket játszanak, minden előadáson megtelnek a rémségek ked­velőivel. Az izgalmakból különben az utcán is kiveszi részét a londoni: „Elnézést kérünk a zaklatásért, de az ön érde­kében történik!” — olvasha­tó még a múzeumok és szín­házak bejáratában is. Min­denütt, ahol megfordulunk, a női látogatóktól az őrök, portások elkérik kézitáská­jukat, plasztlkbomba után kutatnak. AZ ANGOL NAGYON SZERET színházba járni, lelkesen ünnepli a kiemelke­dő előadásokat, a ragyogó színészeket, akár angolok, akár külföldiek. Az amerikai Henry Fonda, a világhíres, 70 éves művész most egy­személyes darabjában arat rendkívüli sikert London egyik színházában. Klasszikus és mai drámai alkotások mellett sok olyan előadás van ma Londonban, ahol csupán némi szöveggel egészítik ki a nem is némi meztelen igazság korlátlan és közvetlen érvényesülését. Még London látképe a Terméről nézve most is játsszák, immár ha­todik esztendeje, az egykor rendkívül meghökkentő ha­tást keltett Hair című musi­calt, ami napjaink új pro­dukcióihoz képest „gyermek­előadásnak” tűnik. A közép-angliai Strattford on Avon az igazi hazája Shakespeare-nek, ott szüle­tett, Ott is halt meg, de Ang­ii a-szer te működik Shakes - peare-társulat és más együt­tesek is játszanak Shakes- peare-drámákat, Az idei szín­házi évadban is meg lehet tekinteni Edward Bond drá­máját, a Bingót, amely az idős korára visszavonult Shakespeare lelkiismereti problémáiról 6zól. Shakes­peare szerepét az egyik leg­híresebb angol színész, John Gielgund alakítja. — A drá­mát még az idén bemutatja Darvas Iván főszereplésével a budapesti Vígszínház is. London nincs a világ vé­gén, Budapesttől alig több mint két óra repülőgépen. Mikor átszállunk a Csatorna fölött, úgy érezzük, nem nagy a távolság a szigetország és a kontinens között. Mégis, a Közös Piachoz csatlakozott Angliában az európai száraz­földön élőkkel így beszélnek: „Maguknál, Európában, ma­guknál, a kontinensen ..." Nagy-Londonban több mint 11 millió ember él; a látoga­tókkal együtt sokkal többen jámak-kelnek itt, mint va­lamely közepes európai or­szágban. London lakói több­nyire hagyományos, ugyan­akkor íestői házakban élnek London egyik negyedében, a West Enden és szerényebb, de ugyancsak jellegzetes haj­lékokban az East Enden. A nyugati körzetekben főleg angolok laknak, a színes bő rűek ide járnak dolgozni az East Endről, ahol laknak, vagy más külvárosokból, túl Nagy-Londonon is. A SZÁLLODÁKBAN nem mindenütt adnak bőséges an­gol reggelit, mindinkább „eu­rópai” reggelit fogyasztha­tunk, ami nem egyéb teánál, vajnál és dzsemnél. Az ebéd viszont változatos, a vacsora bőséges. Otthon a háziasz gzony kiadós vacsorát készít már akinek telik rá. Az egy szerű angolnak nincs klub ja, nemigen jár társaságba ám időnként felkeresi a ha gyományos kocsmát, a pubot ahol barátaival, ismerőseivel néhány pohár sör mellett a késő esti órákig tereferél. Gombos László pest—bejrúti járata szep­tember 30-án a hajnali órákban, 8 perccel a bejrúti repülőtérre való leszállás előtt, eddig ismeretlen ok­ból, a tengerbe zuhant. A gépnek 50 utasa volt, köz­tük egy magyar: Glaliszilisz Gábor, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat budapesti dolgozója. A gépen 10 főnyi személy­zet teljesített szolgálatot: Pintér János elsőpilóta pa­rancsnok, Mohovits Árpád elsőpilóta, Kvasz Károly másodpilóta, Horváth István fedélzeti mérnök, Majoros László technikus, Fried Ri­chard, Kmeth Ágnes, Szent- páli Mercedes, Herczeg Mik­lósáé és Németh Lászlóné utaskísérők, valamennyien életüket vesztették. A szerencsétlenség színhe­lyén mentőhajók tartózkod­nak és folytatják a kutatást a gép utasai után. A szerencsétlenség kivizs­gálására bizottság utazott a helyszínre és a libanoni ha­tóságok közreműködésével megkezdte munkáját. A lisszaboni tömegtájékoz­tató szervek katonai meg­szállása ellen tiltakozók • portugál főváros rádióépülete előtt. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) nökségi jelentés szerint, kedden reggel Azevedo mi­niszterelnök, ügyvezető köz- társasági elnök, valamint Carvalho tábornok a COF- CON parancsnoka hosszabb megbeszélést tartott. Értesítjük Eger város la­kosságát, hogy a kőlyuk- tetől OVIT-állomástól a város nyugati határában megépített OVIT-őrlőmű 35 kV-os szabadvezetéket 1975. október 3-án 8.00 órakor feszültség alá helyezzük A vezeték érintésé és meg­közelítése a fenti időpont után életveszélyes. émász v. EGRI ÜZEMIGAZGATÓ­SÁGÁNAK ÜZEMVITELI OSZTÁLYA A nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár kedden Budapesten tartot­ta a nyereménybetétkönyvek 1975. harmadik negyedévi sor­solását. A húzáson a szeptember 29-ig váltott és a sorsolás nap­ján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Azok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, a harmadik negyedévi átlagbetétüknek a szá­REVIZIÓ 1997.

Next

/
Thumbnails
Contents