Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

- VVV'^AAA.«^>/\AAfWA^AAAA<*/VWVN»**/>AAAA/VAA'N*AAAAAA^AAAAAAAA<VWS*. > Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Japánok Szöulban KÖRVONALAZÓDIK AZ USA új ázsiai politikája, : miután a korábbi, a vietnami vereség nyomán idejét múlta. \Űgy tűnik, az új vonalvezetés elsősorban a ja­pán—dél-koreai—amerikai katonai és gazdasági együttműködésre épül. Nem mintha eddig nem fordítottak volna elegen­dő figyelmet, pénzt és energiát erre a hármas szövet­ségre. Csakhogy az új stratégia — erre utal Schlesin­ger amerikai hadügyminiszter Szöulban és Tokióban tett látogatása — teljes elkötelezettséget kíván, amit a japán kormány ellenzéke rendkívül hevesen támad. Különös figyelmet keltett az a szöuli tanácskozás, amelyre Tokióból feltűnően nagy létszámú kormány- küldöttség érkezett Fukuda Takeo miniszterelnök­helyettes vezetésével. A hétfői kétoldalú miniszteri ér­tekezletre 1973 óta most először került sor. Két éve ugyanis Japán és Pák Csöng Hi rendszere között el­mérgesedett a viszony. Egy dél-koreai ellenzéki poli­tikust: Kim Dee Dzsungot akkor tokiói hoteljéből a szöuli titkosrendőrség emberei magukkal hurcolták. A baráti kapcsolatok helyreállítására — alighanem Washington közvetítésével — most került sor. Szöul­nak még az sem volt elég, hogy Miki Takeo japán kor­mányfő washingtoni látogatása idején Ford elnök előtt hangsúlyozta: Dél-Korea „biztonsága” szorosan össze­függ Japánéval. Most — bár a hétfői tanácskozásról kiadott közlemény rendkivül szűkszavú — a szöuli rezsim benyújtotta a számlát, a barátkozás árát Tokió­nak. Helyet kapott ebben minden bizonnyal a 3 milli­árd dolláros, tíz évre szóló segélykérelem éppúgy, mint az az igény, hogy Japán a jövőben kiegyensúlyozot­tabb kereskedelemre törekedjék és igy számolják fel a Dél-Korea kárára mutatkozó állandó deficitet PERSZE KATONAI VONATKOZÁSÚ kérdések sem maradtak ki a hétfői találkozó napirendjéről. A szöuli diktátor egyrészt „védelmi terveibe” avatta be a ja­pán küldöttséget, másrészt figyelmeztette őket: gya­koroljanak „mérsékletet” a KNDK-hoz való közele­désben. öli TAGAD AS, NEM KÖNNYŰ Tokió helyzete. Szöulból a szövetséges nézi rosszallással, miként nor­malizálódik kapcsolata a KNDK-val, Pekingből pe­dig arra szeretnék rábírni: járuljon hozzá a Kínával kötendő békeszerződésben egy szovjetellenes kitétel­hez. Japánnak előbb-utóbb döntenie kell: vagy vállal­ja a Washington—Tokió—Szöul szövetség valamennyi velejáróját, vagy önállóan alakítja külpolitikáját. Eb­ben az esetben sem Moszkvával, sem Phenjan-nal szemben nem kockáztathatja idegen érdekekért — a sajátját. Azevcdo kormánya gátat yethet Az ENSZ-közgyűlés ked­den kezdődő 30. jubileumi ülésszakának megnyitó ülé­sén várhatóan három új ta­got vesznek fel a világszerve­zetbe. Mindhárom állam nemrég még portugál gyar­mat volt: Mozamibkot, Zöld- foki-szigeteket, valamint a Sao Tome és Principe Köz­társaságot. Felvételükkel 141-re emelkedik az ENSZ tagállamainak száma. Előre­láthatólag még az ülésszak befejezése előtt 6or kerül Pá­pua Üj-Guine. Surinam és esetleg Angola felvételére is. Megérkezett a világszerve­zet székhelyére Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök, aki Buteflika algériai külügy­minisztertől veszi át a köz­gyűlés elnöki funkcióját. Sze­mélyében el6ő ízben látja el azt a tisztséget miniszterel­nök. Venezuelai küldöttség hazánkban Gonzalo Barrica vezetésével hazánkba érkezett a Vene­zuelai Köztársaság Nemzeti Kongresszusának küldöttsége. A kongresszus elnöke és kísérete hétfőn a Parlamentben megkezdte hivatalos tárgyalásait Apró Antallal, az ország­gyűlés elnökével. (MTI fotó — Szcbellédi Géza felvétele — KS) A NATO tartsa tiszteletben Ciprus függetlenségét A ciprusi békebiizottség nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a NATO légierejéhez tartozó repülő­gépek ismét megsértették a Ciprusi Köztársaság légiterét. A bizottság követeli, hogy a NATO tartsa tiszteletben Ciprus függetlenségét, szuve­renitását, területi integritá­sát és elkötelezettségi politi­káját. A nyilatkozat hangsú­lyozza: ha a külső beavatko­zás nem akadályozná a ren­dezést, a ciprusi görögök és törökök, akik évszázadokon át testvéri együttműködésben éltek egymással, békés úton rendezni tudnák minden bel­ső problémájukat Vörös péntek Az 1905-ös esztendő súlyos politikai válsággal köszöntött be Magyarországra. A januá­ri parlamenti választás ko­rábban elképzelhetetlen ered­ményt hozott. Az évtizedek óta hatalmon levő kormány­párt — noha rendelkezésére állt az államapparátus kény­szerítő ereje, s választójoga pedig csak a lakosság kb. 4— 5 százalékának volt — vere­séget szenvedett. Ez a válság felszínre hozta az 1867-es ki­egyezéssel létrejött rendszer szinte minden ellentmondá­sát. az égetően szükséges pol­gári demokratikus átalakulás szinte minden problémáját: az agrár, a nemzeti és a nem­zetiségi kérdést, a demokra­tikus szabadságjogok megva­lósítását, illetve kiterjeszté­sét ' A krízis első hónapjaiban lépett az országos politika színterére, önálló erőként a magyarországi proletariátus és pártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A szervezett munkásság ereje a század első éveiben hatalma­san megnövekedett. Létszáma 1901-ben mintegy 10 ezer volt, 1904 végén pedig meg­haladta az 50 ezret. Az MSZDP vezetői egyet­len eszközt láttak a válság megoldására, az átalakulás biztosítására: az általános, titkos és egyenlő választójog megvalósítását. A reform fő stratégiai célként való kitű­zése a pórt politikájában hát­térbe sz»rított olyan fontos problémákat, mint az agrár- és a nemzeti kérdés. Mégis, hogy politikai sú­lyukat megmutassák — hi­szen a munkásosztály képvi­selői, nem foglalhattak helyet a parlamentben — először.. 1905 szeptemberében a poli­tikai tömegsztrájk fegyveré­hez nyúltak. Ezt a harci módszert a párt vezetői az 1905-os orosz polgári demok­ratikus forradalom fegyver­tárából kölcsönözték. Ügy határoztak, hogy szeptember 15-én, a parlament megnyitá­sának napján, Budapest;« és környékén általános politikai sztrájkot hirdetnek, s » sztrajkolók felvonulnak a parlament elé, ahol a párt ve­zetői a munkásság képvisele­tében átadják a választójogi reformot követelő memoran-. d úrnőt. A tüntetés híre nagy, izgal­mat váltott ki a munkásság­ban. A vidéki városokban is egymást érték a forró hangu­latú gyűlések, a Viharsarok, a Dunántúl nagybirtokain az 1848-as márciusihoz hasonló forradalomra vártak a mező- gazdasági munkások, spontán sztrájkok robbantak ki, le­álltak a mecseki szénbányák, s a bányászok népes csoportja felutazott Budapestre, hogy részt vegyen a tüntetésen. Az országgyűlés megnyitására összesereglett képviselők 1905. szeptember 15-én döbbenten láthatták: több mint 100 ezer ember népesíti be a Par­lament előtti teret. A vörös zászlók, feliratok, jelvények tengerében az Országház épülete ostromlott várnak tetszett. ' Noha az ostrom elmaradt, s a százezres tömeg a Ház el­nökének semmitmondó vála­szát meghallgatva, fegyelme­zetten szétoszlott, mindenki megértette, hogy ez a nap történelmi jelentőségű volt. A munkásosztály és pártja jelentős tényezőként az or­szágos politika porondjára lé­pett. S ha az 1905-ös, majd a később szervezett nagy poli­tikai sztrájkok közvetlen cél­jukat nem is érték el, mint á ' proletariátus legnagyobb bsz- ' tályütközetei . kétségtelenül * hozzájárultak ahlioz, hogy *<r\ munkásosztály ^Bátran vállal- ta forradalmi küldetését 1918 1919-ben. Kende János az ellenforradalomnak (Folytatás az 1. oldalról) Azavedo ideiglenes kormánya „gátat vethet; az ellenforrada­lomnak és megteremtheti an­nak feltételeit, hogy megszi­lárdítsák a forradalmi vív­mányokat” — mondta Pato. BONN: Bochkor Jenő, az MTI tudó. sitója jelenti: Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügyminiszter hétfőn délelőtt hivatalában fogadta Mario Soarest, a Por­tugál Szocialista Párt főtit­kárát. Ezt követően , a portugál politikus — aki vasárnap délután érkezett kétnapos lá­togatásra az NSZK-ba — a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége előtt tartott be­számolót a hazájában kiala­kult belpolitikai helyzetről, az új kormány várható össze­tételéről, valamint Portugália és a nyugati országok kap­csolatairól. Délután Helmut Schmidt szövetségi kancellárt keresi fel, este pedig Willy Brandt­tal. a Német Szociáldemokra­ta Párt elnökével egy frank­furti SPD-gyülésen tart, be­szédet. Nyugatnémet politikai kö­rökben a megbeszélésnek nagy fontosságot tulajdoníta­nak. A közös piaci országok ugyanis csak arra az esetre he­lyezték kilátásba Portugália gazdasági megsegítését, ha Lisszabonban a „mérsékeltek” javára konszolidálódik a helyzet. Vasárnap esti televíziós in­terjújában Soares biztosított­nak nevezte a politikai kon­szolidáció feltételeit és kije­lentette, hogy az új kormány — amely Azevedo miniszter- elnök vezetésével alakul meg — „jelenleg a legjobb lehető­séget nyújtja”. Személy szerint nem lesz tagja az új''kormánynak — közölte —, de más szocialis­ták tárcákat és államtitkári tisztségeket kapnak. Portugália gazdasági hely­zetét „igen súlyosnak” minő­sítette és kijelentette, hogy hazája most segítséget vár Nyugat-Európától, elsősorban a Német Szövetségi Köztár­saságtól. Biztosította a nyu­gat-európai szociáldemokra­ta pártokat, hogy pártjának „különleges szerepe lesz” ast új kormányban, amely sze­rinte hatalmon marad a jövő februári parlamenti válasz­tásokig. Feszült a helyzet Libanonban BEJRÜT: A hétfőre meghirdetett álta­lános sztrájk lefújása ellenére a libanoni főváros egyes, ne­gyedeiben továbbra is feszült a helyzet. A hétfőre virradó éjjel az ország több körzeté­Ift/iiiirntüSSA um meptemb» IS* ksM bő! érkeztek hírek fegyveres összetűzésekről, amelyek mintegy 20 halálos áldozatot követeltek. A legsúlyosabb összecsapás Tripoli északi vá- ros’közelében történt, ahol a libanoni hadsereg alakulatai az „Október 24. mozgalom” harcosaival csaptak össze. Fegyverropogást lehetett hal­lani a főváro« több negyedé- tom tat Nem elég csupán egy fronton békét teremteni Huszár István Prágába érkezett Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke hétfőn Prágába érkezett. A prágai repülőtéren Vác­lav Hula, a csehszlovák kor­mány elnökhelyettese, az ál­lami tervbizottság elnöke, Barity Miklós, a népköztár­saság prágai nagykövete és más hivatalos személyiségek fogadták. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke az A1 Watan című ku­vaiti lapnak adott interjújá­ban elítélte a „Palesztina hangja” elnevezésű kairói rá­dióállomás bezárását. Kije­lentette: „Kairóban nagyon jól tudják, hogy a rádióadó a Arafat nyilatkozata fő kommunikációs eszköz volt a megszállt területeken élő és harcoló palesztin test­véreinkkel”. Arafat az interjúban ki­tért a sinai megállapodásra is. Rámutatott, hogy a meg­állapodás megkötését a Liba­non déli részén található pa­lesztin táborok elleni izraeli támadások követték. Mindez azt bizonyítja, hogy a hábo­rúskodást csak egy fronton szüntetik be. A sinai megál­lapodás lehetővé teszi az el­lenségnek, hogy teljes kato­nai potenciálját a megszállt területeken, illetve azokon kívül működő Palesztinái forradalmi erők ellen kon­centrálják — mondotta a PFSZ vezetője. A chilei főváros villane­gyedébe minden reggel fél hét előtt egy fekete Merce­des gördül be. A kíséret tag­jainak, a motor-kerékpáron ülő katonáknak a keze ál­landóan a géppuska rava­szán nyugszik. Az őket kö­vető dzsippben embervadá­szatra kiképzett kutyák uga­tása töri meg az éjszakai kijárási tilalomból alig egy órája felébredt város csend­jét. A vendégek pontosan fél hétkor lépnek be Augusto Pinochetnek, a chilei fasisz­ta junta fejének drótkerítés­sel és aknazárral körülvett villájába. Több mint másfél éve, az általában 3—4 tagú társaság egyik tagja mindig azonos: Manuel Contreras, a chilei GESTAPO. a DINA véres kezű parancsnoka. Mindennap az az első tény­kedése, hogy jelentést tesz főnökének. A reggeli félórás jelentés- tételeknél Pinochet gyakran használja ezt a kifejezési: magnifico, azaz: kiváló. Azo­kat dicséri ilyenkor, akik a múlt két év alatt harminc­ezer hazafit gyilkoltak meg. Az elismerő szavak gyakran szállnak egy egyre otthono­sabban mozgó vendég felé, -iCÓlitaitaki Chile éjszakája Pinochet doctor Schuster, ö a „rutin­akciók” eszmei irányítója, a legkülönfélébb kínzási mód­szerek szakértője. Van ben­ne gyakorlata. A II. világhá­borúban szerezte, amikor éveken át a gázkamrák tö­kéletesítésére alakult külön­leges GESTAPO-csoport egyik parancsnoka volt. Barátai megmenekítették a felelős­ségre vonás elől. Hosszú időn át Dél-Amerika orszá­gaiban bujkált, majd a múlt év elején Chilében tűnt fel, ahol testhezálló munkát ka­pott. Ott folytathatta, ahol 30 évvel ezelőtt abbahagyta. Hogy mennyire elnyerte Pi­nochet kegyét, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy leg­többször ő is ott van azon a helikopteren, amely a ve­zérkart szállítja a junta fe­jének vlUJ.jébí!, az 1071 - i UNCTAD-értekezletre emelt 22 emeletes palota két utol­só szintjén berendezett, kü­lönlegesen védett Irodákba, ■Docloc^BchusU Cl.) reggelije a hóhérok bizalmát. Rászol­gál... A történelem nem ismét­lődik, de a fasizmus mód­szerei igen. S mindezért ma, harminc évvei a világégés után, kitüntetés, dicséret, ju­talom jár Chilében. A jun­ta teljes kiszolgálója, a leg­nagyobb példányszámú chi­lei lap, az „El Mercuric” azt próbálja megmagyarázni, hogy minden „a szabadság, a béke, az emberi méltóság” védelmére történik. Ezt már a tekintélyes amerikai heti­lap. a Time sem hagyta szó nélkül. Augusztus 18-i szá­mában képekkel illusztrált, terjedelmes cikkben leplezte le a junta hazugságait * ter­rorját. ■'Mt magyarázza ezt a fék­telen terrort? Mit akarnak még elérni Pino?heték? A Népi Egység é> a Chilei Kommunista Párt vezetői­nek többsége börtönben szenved. Két év alatt mint­egy 90 ezer embert tartóz­tattak le és tartottak fogva rövidebb-hosszabb ideig. Százézret is meghaladja azok száma, akik elmenekül­tek az országból. Mit akar­nak még? A cél: megfélem­lítem az egész népet. Olyan légkört és hangulatot terem­teni, hogy — Pinochet sza­vaival élve — még az embe­rek emlékezetéből is kitöröl­jék „Allende kommunista éveit”. Másrészt — ahogy ők gondolják — a diktatúra, a statárium korszakában eszé­be sem juthat a munkásnak, hogy szót emeljen jogaiért A junta így akar példát mu­tatni a dél-amerikai katonai rezsimnek, módszert és biz­tatást adni az egyre növek­vő elégedetlenség letöréséhez. Pedig Chile 1973 szeptem béréig maradandóbb és tá volabbra mutató példával szolgáit a világnak. Salva dór Allende elnököt, Luis Corvalánt, a kommunista párt főtitkárát az egész vi­lágon tisztelet és becsület övezte. A vei ük való első ta­lálkozásom életem talán leg­maradandóbb újságírói és emberi élményei közé tar tozik. Kirá'y Ferenc (Következik: Találkozás Corvalaiuial) Három«) tagállam felvételéről M az EHSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents