Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
Termelőszöveíkezeti üzemszerve?és Kedvező változások Eger és Gyöngyös vidékén A közelmúltban ismét napirendre tűzte az Eger— Gyöngyös vidéki Termelő- Következetek Területi Szövetségének elnöksége a területéhez tartozó termelő- szövetkezetek üzem- és munkaszervezési helyzetének és feladatainak elemzését. Abból az alapállásból indultak ki a téma megvitatásakor, hogy o szövetkezeti tevékenység legfőbb hiányosságai ma is a szervezettség alacsony színvonalából adódnak. Egy gazdaság — több községben Hol van már az az idő, amikor egy-egy kisközségben kettő, vagy több kistermelőszövetkezet is működött? Ebben az időben sajnos, olyan alapproblémák merültek fel. hogy a távlati szempontokat a legteljesebb mértekben figyelmen kívül hagyták, s így fordulhatott elő, hogy egy községben két vagy három termelőszövetkezet is számos párhuzamos beruházást valósított meg. Szinte versengtek egymással, s később az egyesülés után kiderült, hogy gyakorlatilag egyik korábban felépített létesítmény sem felel meg az űj igényeknek. Ez a probléma lényegében „újratermelődött” az utóbbi években is, s ez akkor derült ki, amikor több község termelőszövetkezeti tagsága egyesült egy nagyobb közös gazdasággá. Az utóbbi években lezajlott egyesülések eredményeképpen az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok száma a felére csökkent, s egyben a korábbi. 1967-es 1438 hektáros átlagterület mintegy 3000 hektárra alakult. Ma van alig több mint 800 hektáros termelőszövetkezet és majd hét és fél ezer- hektár* területen gazdálkodó közös gazdaság Vk Alapjában véve megállapítható, hogy Eger és Gyöngyös vidékén is nagyobbrészt kialakultak az optimális üzemnagyságok, megindulhatott a termelés szerkezetének átalakítása, 6 nemcsak lehetővé, de szükségszerűvé is vált a tudományosan, közgazdaságilag megalapozott üzem- és munka- szervezés. Ugyanakkor az egyesülésekkel átmenetileg néhány negatív jelenség is felszínre került. Így a megnövekedett taglétszám, a több község lakosságát magába foglaló szövetkezeti tagság nem mindig jut megfelelő véleménynyilvánításhoz, s nem kap átfogó tájékoztatást a nagy szövetkezet életének eseményeiről. Ez pedig a szövetkezeti demokrácia gyengüléséhez vezet, hiszen megfelelő információk, illetve tájékozottság nélkül az egyes közgyűléseken, vagy részközgyűléseken nehéz érdemben állást foglalni. Ugyancsak több helyen gondot okoz a korábbi vezetők új munkakörének kialakítása is. Több párhuzamos, felesleges beosztást megtartanak, s így viszonylag nagy a kapkodás, az egymást keresztező, vagy elmaradó intézkedés. Szakosodás éh társulás A meglevő gondok kezdő, átmeneti jelenségek. Ahhoz ugyanis kétség sem fér, hogy a mai nagyüzemi mezőgazdasági technika, s az egyre csökkenő taglétszám, a dráguló „élőmunka” mellett kis területeken eredményesen gazdálkodni nem lehet. Bizonyítja ezt az is, hogy a kis szövetkezetek nem gondolhattak és nem gondolhatnak korszerű gépsorok és technológiák alkalmazására. Nem léphetnek be termelési rendszerekbe, nem volt és nincs lehetőségük a szakosodásra. Az Eger—Gyöngyös vidékén dolgozó termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek a szövetség fórumain elmondották, hogy csupán néhány évvel ezelőtt is egyegy termelőszövetkezet átla gosan 11 szántóföldi nö vényt termesztett, amelj szám ebben az évben majd nem a felére csökkent. Es már világosan jelzi a nagy üzemi üzemszervezés egyik fontos eredményét: kialakulóban vannak a nagy teljesítményű gépek kapacitásához alkalmazkodó, valóban nagyüzeminek nevezhető táblák. Ezt bizonyítja az is, hogy például a zöldségfélék termesztésével foglalkozó termelőszövetkezeteink néhány évvel ezelőtt még húsz különböző zöldségfajta termesztésével is foglalkoztak, s ez a szám 1975-ben két-há- rom növényféleségre csökkent. A szakosodás előnyét húz-l za alá az a körülmény is, hogy ma már ebben az egyszerűbb termelési szerkezetben „gazdaságos" a szellemi tőke kihasználása is, vagyis mód nyílt a speciális szakemberek, szakmunkások alkalmazására. És ez nemcsak a növénytermesztés, a kertészet, de az állattenyésztés valamennyi ágazatában is így van. Ugyanakkor az eredmények árnyékában itt is meghúzódik egy figyelemre méltó negatívum: néhány népgazdaságilag fontos szántóföldi, vagy kertészeti növény termesztése, vagy állatfaj tartása egyszerűen „kimaradt” valameny- nyi termelőszövetkezet profiljából. Ezt a jelenséget megfelelő hatósági eszközökkel és központi koordinációval ki lehet és ki kell küszöbölni. A szakosodás még a megnagyobbodott, megduplázódott, megháromszorozódott területtel rendelkező szövetkezetekben is csak véges lehetőséget jelent. Éppen ezért vált gyakorlattá egy, a még magasabbrendű forma, az egyszerű társulástól a közös vállalatig bezárólag. A problémát ebben a vonatkozásban ma egyebek között az jelenti, hogy az élet, a gyakorlat után kullog a jogi szabályozás. Erre mi sem jellemzőbb: a jelenlegi törvények és rendeletek nem mindig segítik elő az állami vállalatok és a szövetkezetek társulásait. Az állami vállalatok szemszögéből például a jogszabályok egyenesen tiltják a szövetkezeti formában működő társulásban való részvételt. Ha pedig szövetkezetek állami vállalattal társulnak, kénytelenek az azokra érvényes szabályokhoz alkalmazkodni. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs egyértelmű összhang a pali- tilcai, a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges irányítási, közgazdasági és jogi feltételek között. A munka- és üzemszerve- zes fejlesztésének, a legösz- tönzőbb irányítási formák és módszerek alkalmazásának végső soron az a legfőbb céljuk, hogy minél kevesebb ráfordítással minél több és jobb minőségű mezőgazdasá gi, élelmiszeripari termék kerüljön a fogyasztói piacokra. Más szóval úgy is mondhatnánk. hogy hatékonyab ban, takarékosabban kell mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben is gazdálkodni. Ésszerűbben, takarékosan Az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége értékelte az év elejen elkészített takarékossági terv megvalósulását is. Annak idején a takarékossági intézkedési tervek elkészítésével kapcsolatban az illetékes termelőszövetkezeti szakvezetők részvételével munkaértekez letet tartottak Ezen, s a későbbiekben elkészült intézkedési tervekben is rögzítették, hogy van lehetőség a takarékoskodásra a talajerőgazdálkodásban. a növényvédő szerekben és gyomirtó vegyszerekben, a takarmányozásban, az energiahordozókban és a beruházások vonalán. A javuló munka- és üzem- szervezési intézkedésekre mutat az is, hogy az ez évre tervezett takarékossági terv megvalósulása időarányosan az első félévben műtrágyánál 38 százalékra, növényvédő szereknél 178 százalékra, szemes takarmányoknál 33 százalékra, üzemanyagoknál 44 százalékra, s a beruházásoknál pedig 6 százalékra alakult. És ha az okokat, vagyis azt vizsgáljuk, hogy mindezt hogyan lehetett egyszerre elérni, kiderül, hogy műtrágyából azért kellett,kevesebb, mert több termelő- szövetkezet — a korábbi évektől eltérően — felhasználta a készletében levő is- tállótrágyát is. A növényvédő szerek vonalán mutatkozik a legjelentősebb megtakarítás, amely annak tudható be, hogy a szövetkezetek a kombinált növényvédő szereket vásárolták, s a növényvédő gépek szórófejeinek helyes beállítása is hozzájárul a takarékos felhasználáshoz. összegzésként nem túlzás megállapítani, hogy jelentős fejlődésen, változáson mentek keresztül az Eger—Gyöngyös vidéki termelőszövetkezetek is az utóbbi években. Ugyanakkor — és erre az említett testületi ülésen is rámutattak — még mindig sok a kihasználatlan lehetőség, az úgynevezett belső tartalék. Faludi Sándor Az ötödik ötéves terv elolt Üzem lesz a vörösmajori telepből A Z"’ -. » =■-' * ’*•’ 1 • A Csőszerelőipari Vállalat Selyp—Vöró6majorban létrehozott telepe az utóbbi években egyre gyorsabban fejlődik, gyarapodik gépekben, munkásokban egyaránt. A vállalat szerelő tevékenységét kiszolgáló ipari üzem egyetlen vidéki üzemegysége a vörösmajori, így a fejlesztés lehetőségei is itt nagyobbak. Nemrégiben átszer. vezés történt az ipari üzemnél, összevontak két budapesti üzemegyseget, s ennek nyomán tovább bővült a vidéki üzemegység profilja. Hogyan tervezik a jövőt, a jelenleg már több mint 200 dolgozót foglalkoztató vörösmajori telepen? Erről beszélgettünk Staud Gáborral, az ipari üzem igazgatóhelyettesével és Tóth Mátyással, az üzemegység vezetőjével. Mint arról az igazgatóhelyettes tájékoztatott, a jövőben a különleges minőségi követelményeknek is megfelelő csőhajlítás lesz az üzemegység fő profilja. Két- három évvel ezelőtt még gondot okozott itt azon a minőségi szinten dolgozni, mint ahogy az egyéb munkahelyeken. Jelenleg viszont az itteni hegesztők már a legjobb szakemberek közé tartóinak az egész vállalatnál. így aztán bátran ide lehet hozni a jobb, drágább gépeket is. Erre bizonyíték, hogy nemrégiben nagy termelékenységű svéd hegesztőberendezéseket kapott az üzemegység, mégpedig az összesét, ami ezekből a drága importberendezésekből a vállalathoz érkezett. Ezekkel egyébként az üzemnek szintén a profiljához tartozó lakatosmunkákat, szerelvények gyártását tudják gyorsan fejleszteni. Az ötödik ötéves terv során üzemmé fejlődik az egykori kis telep, a felmérések tanúsága szerint 400-ra még kiegeszitheUk a jelenlegi dolgozolétszámot. s a tervek szerint az idei 80 milliós termelési értéket 1980-ra megduplázzak. Az elkövetkező evekben mind több feladatot kapnak a vörösmajoriak is a vállalat nagyszabású programjaiból. A Csőszere- loipari Vállalat hőközponti blokkok sorozatgyártását kezdi meg az épülő nagyvárosi iakótelepek számára, ezenkívül ugyancsak a lakásprogramhoz kapcsolódik az úgynevezett „vizes falak” előre gyártása, vízyezeték-csövek- kel, szigetelőkkel való felszerelése. Ezeknek a szerelvényeknek elkészítéséhez számos részfeladatot a vörösmajoriaknak kell elvégezniük, együttműködve más üzemegységekkel. Ma még szinte kizárólag csak olyan berendezéseket gyárt az ipari üzem, amelyekre a vállalat szerelőüzemeinek van szükségük. A fejlesztések azonoan a budapesti és a vidéki telepen lehetővé teszik, hogy önállóan is elfogadjanak megrendeléseket vasipari szerelő- munkákra. A vörösmajoriak kapcsolata már korábban kialakult a környező üzemekkel; a Hatvani Cukorgyár, a petőfibányai gépüzem is jelentkezett már náluk. S az csak a jövőben is hasznos lehet, ha iái ismerik egymás lehetőségeit, profilját. Az együttműködés a gépek hatékonyabb kihasználásában is sokat segíthet. Jól képzett munkások biztató jövő a feladatokat illetően. Hogyan nő mindehhez a jelenleg még kis telep? Erről Tóth Mátyást kérdeztük meg. — Az első tennivaló a következő évek létszámbővítéséhez biztosítani a szociális ellátást — mondta az üzemegység-vezető. — Négyszáz férőhelyes fürdő, öltöző készül a mostani iroda bővítésével, emeletráépítéssel. Ez a munka már az idén megkezdődik. Épül már a csarnok, ahol a csőhajlítást végezzük majd. 1200 négyzetméteres fedett területen lesz az úgynevezett meleg csőhajlítás, s egy 600 négyzetméteres csarnok épül a hideg csőhajlításhoz is. Hat millió forintba kerül ez l beruházás, és előreláthatólag 1976—77-re készül el. Kiegészítésképpen a lakatosműhelyhez korszerű festőműhelyt építünk, ennek költsége is több mint egymillió forint. Az ötödik ötéves terv alatt elkezdjük még egy 2500 négyzetméteres gyártócsarnok építését, itt majd a könnyűszerkezetek elér« gyártását végezzük. Nagy jelentőségűek ezek a fejlesztések, hiszen például a csőhajlító műhelyekben 50 milliméteres átmérőjű csőtől 730 milliméteresig minden mérethez lefez megfelelő berendezés. A nágy átmérőjű, hajlított csöveket, amelyeket általában távfűtésnél használnak, eddig csak Nyugatról tudták behozni, így a mi munkánk nem kis megtakarítást is jelent. Természetesen a nagyobb minőségi követelményekkel együtt jár az itt dolgozók jövedelmének gyorsabb emelkedése is; az idei bérfejlesztések például szinte teljesen kiegyenlítették az itt dolgozók bérszintjét, az ipari üzem más munkahelyein dolgozókéval. A vörösmajori üzem jelenleg exportra is dolgozik. A Csőszerelőipari Vállalat az NDK-beli hőerőmű építésében vesz részt, ahhoz készítik itt a füstcsatornákat. Ezenkívül különböző szerelvényeket készítenek, az idén első alkalommal nyugatné- net megrendelésre. (hekelT) Egyetemi tanulmányait követően tizenhatodik esztendeje dolgozik a mezőgazdaságban Pete János, a hatvani „Lenin” Termelőszövetkezet ötezer hektáros gazdaságának termelési főmérnöke. Ez idő alatt igen sok tanulmányúton, szakmai jellegű kiállításon vett részt, így legutóbb megtekintette a most záruló Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást illetve az AGRO- MASEXPO bemutatóját. Itt szerzett tapasztalatairól beszélgettünk, hogy a szakember szemével ítélhessük meg egy-egy ilyen kiállítás szerepét, jelentőségét. • — Legfontosabb benyomásom, hogy az idei kiállítás összességében különbözik a korábbi bemutatóktól, s tükrözi az egész magyar mező- gazdaság szerkezetének változását. A gépek kerültek központba, s nemcsak egyes gyárak állították ki termékeiket, hanem felvonulta előttünk a rendszerekben alkalmazott különböző gépsorok. Így folyamatosan szemlélhettük a cukorrépa, kukoricatermesztés gépi berendezéseit. s a látványból kiszűrhettük, hogy melyek azok, amiket saját gazdaságunkban a legmesfelelőbben használhatunk. Ig»n nagy volt a választék, s ugyanakUazdá§K szemmel a pesti kiállításon kor feltűnt, hogy bizonyos nyugati tőkés gyárak visszavonulóban vannak — mondotta a főmérnök. — Ennek egyszerű a magyarázata! Ma már a szocialista országokban, például a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban versenyképes mezőgazdasági gépeket gyártanak, s azokat olcsóbban kaphatjuk meg, mintha a tőkés piacról vásárolnánk. Konkrét példát kértünk Pete Jánostól szavainak igazolására. — A demokratikus Németország gabonakombájnjai például már a híres amerikai John Deere színvonalán vannak, ennek a termelési mutatóit hozzák. Kiemelkedően jó konstrukció a lengyelek Bizon-típusú gépe, amit bátran a jövő kombájnjának nevezhetek, mert hektáranként ötven mázsán felüli gabonatermés betakarítására képes. A szovjet gépeket szintén nagy várakozással néztük, különös te- kinte'tel arra. hogy előtérbe került termelőszövetkezetünkben a cukorrépa nagyüzemi termesztése. Nos, az önjáró KC—6-os kombájn ugyanazt produkálja, mint amit mi a franciáktól vettünk, csak jóval olcsóbb annál. Minden gazdaságban komoly gondot okoz a szállítás, rakodás gépesítése, keresik a krónikus munkaerő- hiányból való kivezető utat. — Ilyen tekintetben is hasznos tapasztalatokkal járt budapesti tanulmányutam. Teherautóra szerelhető rakodógépet kerestem és találtam! Igaz, a magyar MEZŐGÉP Vállalat még csak a nullszériát gyártotta le, de ez már ígéret arra nézve, hogy rövidesen a szövetkezetek, állami gazdaságok is vásárolhatnak ebből a fontos gépi berendezésből. Hadd tegyem még az elmondottakhoz, hogy nyugati márkájú erőgépeinkhez hiányoznak bizonyos munkagépek, amelyeket szocialista piacról szeretnénk megvásárolni. Ez devizagazdálkodási szemmel nézve bír nagy fontossággal. E tekintetben szintén kedvező benyomásokat szereztem a kiállításon. Most már semmi akadálya nincs annak, hogy különböző gépsorainkat komplettírozzuk, szocialista piacról vásároljunk a közeljövőben különböző kiegészítő gépeket. A hatvani Lenin Termelőszövetkezetben négy-öt év múlva szinte minden gépi berendezést kicserélnek. A meglevők akkorára elavulnak, pótlásukról kell gondoskodni. Megkérdeztük Pete Jánost, hogy távlatilag miféle mezőgazdasági gépet tart fontosnak beszerzésre. — Való igaz, hogy egy . nagy gazdaság főmérnöké- - nek legalább öt évvel előre kell gondolkodnia, terveznie, dolgoznia. Ha így tekintem a mezőgazdasági kiállítást első helyre a 245 lóerős Rá- bá-Steiger traktort helyezem amely minden igényt kielégít. Ennek a nagy teljesítményű gépnek egyetlen hátulütője, hogy pillanatnyilag nincs még hozzá eke, tár csa, kombinátor. Remélem azonban, az elkövetkező né hány év alatt ezeket is meg tervezik, elkezdik sorozat gyártásukat, s mire elérkezik gépparkunk felújításé nak ideje, forintért vásárolhatunk belőle gazdaságunknak — mondotta befejezésként Pete János főmérnök. írnokba^) a hét légiont;;--. SABB témái az őszi mi* zögazdasági munkák k»:‘ csoportosultak, így ossz foglalónkban természetesen mi is első helyen foglalkozunk ezzel. Úgy lát- - szik, az időjárás isinél próbatélel elé állítja a mezőgazdaságot. Megkez- dödött a szüret az egri borvidéken — az utóbbi 25 év óta a legkorábban, es a szakemberek igen jó szőlőtermést jósoltak. Ekkor újra csapadékossá vált az ^ időjárás, sárosak a domb- oldalak, egyre nehezebb a munka. S ha hozzátesszük a nemrégi. sajnos igén ,i alapos jégverést... He mindent nem foghatunk a/, időjárásra. A tavasz is. a nyár is olyan bizonyítékokkal szolgált. amelyek határozott vonallal húzzák alá: az összefogás dacolhat — eredményesen — az elemekkel. A diákok már megmozdultak: az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben ezer gimnazista segítette a héten a szüreti munkát Tudjuk, ha kell, mások is bekapcsolódnak, felajánlva két kezük munkáját. A dohánytermés már kedvezőbbnek bizonyul. Olyannyira, hogy az illetékesek tárolási gondokkal küzdenek. A Tárná mentén például 71« hektáron termelték a közös gazdaságok ezt a fontos kultúrnövényt. Fontos esemény volt a héten az a döntés is, mely szerint Vámosgyörk, Adáes és Atkár termelőszövetkezeti tagsága az egyesülés mellett foglalt állást. Ezentúl közösen dolgoznak az új, Barátság nevet viselő tsz-ben. Az őszi munkákat már közös munkaterv szerint végzik. Szó esett a héten — a mező- .. gazdasagai kapcsolatban — a szállítási gondokról, amelyeket csak jó szervezettséggel, a termelők -és a szállító vállalatok összehangolt munkájával lehet enyhíteni. TOVÁBB FOLYTATÓDOTT az ifjúmunkásnapok gazdag programsorozata. Kiállítások, tanácskozások, sportversenyek, tapasztalatcserék, a mozgalmi cs a gazdasági élettel kapcsolatos feladatok elemzése szerepeltek a rendezvényeken. Ezek közül is kiemelkedő volt az a szolidaritási nagygyűlés,, amelyen — a parádsasvári üveggyárban — a megye ifjúmunkásainak küldöttei emelték fel szavukat a chilei terror ellen. BODONY UTÁN Nagy- réde, ez a fejlődő, gazdagodó község is megünnepelte fennállásának 700. évfordulóját. A születés- . napi ünnepség a jelen és a jövő elemzésére is alkalmat adott. Üjabb állomásához érkezett a kiskörei vízlépcső építése: üzembe helyezték ünnepélyes keretek között a négy ... turbinát, amelyek összesen 16—18 megawatt áram termelésével kapcsolódtak be az ország villamosenergia- ellátásába. * A szakszervezeti választások programja a héten az Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban lezajlott szakmaközi bizottságok választásával folytatódott. Megállapították, hogy e bízott- ' ságok jó összekötő kapocs- ' ként tevékenykedtek a városi pártbizottságok, a tanácsok és a népfrontbizottságok között a helyi politikai feladatok megvalósításában. S VÉGÜL:*újabb város- környéki községgel gyarapodott Gyöngyös. A városi tanács ülésén határozatot hoztak, hogy ezentúl Gyön- gyössolymos. Gyöngyöshalász és Gyöngyösoroszi után Mátraszenlimre is Gyöngyös Város Tanácsának szakmai felügyeletéhez tartozik. Ezzel a ténynyel még eredményesebben járulhatnak hozzá a mátrai üdülőkörzet össze- " hangoltabb fejlesztéséhez is. Rátái Gábor
