Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-13 / 215. szám
t Őszi munkák — fokozott követelmények kel Interjú dr- Soós Gábor mezőgazdasági államtitkárral Szeptember van, megkezdődtek a mezőgazdaság legnagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitányaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasztalatainak felhasználásáról kérdeztem dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt. — Milyen növények termését és mekkora területről kell pincébe, góréba, egyszóval különféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfelől — ezzel egyidejűleg — a szántás-vetés milyen feladatokat ró az állami gazdaságokra és termelőszövetkezetekre? — Mintegy 2,1 millió hektárról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. — Ezenkívül le. kell szüretelni közel 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, valamint — legalább 3 millió tonna . zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi növények közül a legtöbb munkát az egymillió négyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazdaságokra a közel 27 ezer hektár rizs, valamint a hozzávetőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi érésű zöldségek közül a vöröse hagyma kiszedése, válogatása és tárolása, a paradicsom, a fűszerpaprika és a fejeskáposzta biztonságba helyezése adja a legtöbb feladatot. A gyümölcsök közül a majdnem 690 ezer tonnát kitevő téli alma leszedése, válogatása, tárolása, valamint az export teljesítése követel nagy erőfeszítést. — A betakarítással egy- időben. kell elvégezni több mint 1,6 millió hektáron az őszi vetésű növények talaj- előkészítését és jó minőségű elvetését. A talaj élőkészítési és vetési munkákban a legnagyobb feladatot az egymillió négyszáztízezer hektár kenyérgabona — búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben való elvetése jelenti. Ezen túlmenően több, mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, továbbá a különféle keveréktakarmányokat is. A múlt évi ősz tapasztalatai arra intenek — sajnos erről egyes üzemek máris megfeledkeznek —, hogy a lehető legjobb minőségű munkával, időben végzett vetéssel alapozzák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel egyidő- ben, részben pedig azt követően kell gondoskodni mintegy 2,3 millió hektár őszi mélyszántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű növények termését kell megalapozni. — A sok eső, a betakarítás gépesítésének viszonylag szerény színvonala, nem valami biztató előjel az őszi betakarításhoz, jóllehet néhány növényből — főleg kukoricából — Ígéretesek a terméskilátások. Milyen erőfeszítéseket igényel mindez a gazdaságoktól? — Az őszi érésű növények nagy többségéből a terméskilátások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarítást a szeptemberi és októberi időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A növények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor bíztató, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapásnövények betakarításának gépesítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a burgonya betakarítását már döntően gépekkel végzik. Az említett növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdaságokban 90—100 százalék között váltakozik. A dohánytermelés gépesítettsége ugyanakkor — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellenére — csak 30 százalék körüli Sajnos zömében kézi munkára vár a zöldség-gyümölcs és a szőlő betakarítása is. — Vajon az idei őszön mekkora társadalmi segítség szükséges a mezőgazdaságnak? — Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős része és élelmezésügyi az őszi mezőgazdasági munkákban — még kedvező, vagy átlagos időjárás esetén is — külső segítségre szorul. Éppen ezért a felkészüléskor a mezőgazdasági nagyüzemek, a megyei szervek és a .Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt számoltak a társtárcák segítség- nyújtásával. A tennivalókat — mindenekelőtt a betakarítást — csak az alábbi külső segítséggel lehet időben és nem túl nagy veszteséggel elvégezni: a szabadságon levő — főleg a falvakban lakó, de az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában részt venni kívánó —, más népgazdasági ágakban foglalkoztatott dolgozók bevonásával; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a középiskolai tanulóknak, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a betakarítási munkában való kéthetes részvételével; meghatározott számú honvéd bevonásával. Ezenkívül a cukorrépaszállításhoz megfelelő számú t honvédségi terepjáró gépkocsinak cukorgyárakban és állami gazdaságokban való üzemeltetésével, s a cukorrépa lerakásához rendelkezésre bocsátott honvédek munkába állításával, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok — a MÁV és a VOLÁN Tröszt — hathatós támogatásával. Végül a közületi gépkocsiknak a megyei szállítási bizottságok Útján történő, havi 5 napos igénybevételével, illetve a mezőgazdasági szállításokba való bevonásával. — Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek elsősorban a saját és a faluban bevonható munkaerőre kell támaszkodniok, a külső segítség ezt csak kiegészítheti. Az emberekről való gondoskodás a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt fokozott követelményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szemben. Ügy vélem, hogy a tavaly őszi jó tapasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöztethetők — mondotta befejezésül dr. Soós Gábor államtitkár. Keresztényi Nándpr Akárhogyan is számolunk: már csak szűk négy hónap van hátra az esztendőből, így üzemeinknek, vállalatainknak, szövetkezeteinknek rövidesen számot kell majd adniok az idén végzett munkájukról. Ráadásul korántsem csak az kerül majd bele a „bizonyítványokba”, hogy miből mennyit gyártottak, mit s hol értékesítettek, hanem a termelés gazdaságosságának fokozását sürgető — üzem- és munkaszervezés. korszerű gyártmányszerkezet, anyag-, energiatakarékosság, export, minőség stb., stb. — országos érvényű párt- és állami határozatok helyi Végrehajtását is külön számon kérik majd a területi pártszervek, az illetékes hatóságok. Mindez már meglepetést sem 'okozhat üzemeinkben, mert egyrészt fontos politikai, gazdasági feladatnak szabták meg számukra a hatékonyabb termelés feltételeinek megteremtését,, másrészt mint az MSZMP Eger Városi Bizottsága az év folyamán többször is megtette: a különböző üzemi jelentések gondos áttanulmányozása után a helyszínen is kiértékelték egy- egy kollektíva munkáját. Szemtől szemben dicsérték meg a jókat, s marasztalták el a gyengébbeket. A pozitív és a negatív tapasztalatokról a közelmúltban tartott aktívaértekezLten tájékoztatta a pártbizottság a megyeszékhelyen dolgozó vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági és politikai vezetőit. Tetemes megtakarítások A Központi Bizottság 1974. december 5-i, valamint a megyei és a városi pártbizottság határozatai alapján a város üzemei is átdolgozták idei programjukat, s az adottságukhoz igazodó intézkedési terveket készítettek az anyaggal, az energiával történő takarékosságra, a dolgozókkal, a szak- szervezeti szervekkel egyetértésben több munkahelyen normakarbantartást végeztek, fokozottabb figyelmet fordítottak a technológiai fegyelem erősítésére, a termékek minőségének javítására is. Mindezek eredményeként milliókat sikerült megtakarítani. Elsősorban az egri Finomszerelvénygyár- ban, az Agria Bútorgyárban, a Volán 4-es számú Vállalatnál, a Dohánygyárban, valamint a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál születtek szép és értékes eredmények. A gazdaságosság, a hatékonyság növelése érdekében a város több üzemében — EVIÉP, TIGAZ, MEZŐGÉP, HAFE, Szolgáltató Vállalat — átszervezték. Illetve átszervezik a termelést, meggyorsult a korszerű gyártmányszerkezet kialakítása is. . Általánosítható tapasztalat továbbá az is, hogy megélénkültek az utóbbi hónapokban az üzemi, a szocialista demokrácia különböző fórumai is. A termelési tanácskozásokon, a munkahelyi megbeszéléseken a dolgozók nagy számmal mondták el véleményüket a termeléssel, a takarékossággal kapcsolatosan, számos ötletet, javaslatot adtak a belső tartalékok feltárásához, a termelési költségek csökkentéséhez. a minőség javításához, a fegyelem erősítéséhez. Példát elsősorban a szocialista brigádok mutattak a szorgalomból. szakmaszeretetből, tudásból és magatartásból is. A korábbinál is következetesebben segítették a termelést, mozgósították a dolgozókat a legfontosabb gazdasági, ' politikai feladatokra az üzemi pártalapszerveze- tek, pártvezetőségek is. A kommunistákkal, a dolgozókkal egyetértésben a megszokottnál is gyakrabban, s főleg időben „csengettek” ha akadozott a termelés, ha nem volt anyag, a vezetők beszámoltatása mellett, a nyugodt munka feltételeinek biztosítására is jóval több figyelmet fordítottak, mint korábban. Hibák, fogyatékosságok Gond, .probléma is akad bőven. Változatlanul nehezebb helyzetben voltak és vannak a nem önálló gyárak, gyáregységek. A felügyeleti szervektől egyrészt későn érkeztek „le” a különböző intézkedési tervek, másrészt — mint például az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat is tette — az „alegységek” egy részét be se vonták a feladatok összeállításába, a célkitűzések megbeszélésébe. Nem történt komolyabb előbbrelépés az eszközök kihasználásában, a műszakszám növelésében sem. A tervezettnél is kevesebbet exportáltak üzemeink, gyakran érte kifogás á termékek minőségét is. A kívánatosnál lassabban halad néhány fontos beruházás — postaközpont, lakberendezési áruhá;. —, elsősorban a kisebb egységekben továbbnőttek a készletek, s akad még olyan gazdasági vezető is — sajnos nem is egy — aki több időt, s energiát fordít a tőkés világgazdaság válságainak elemzésére, mint az általa vezetett tizemben található szervezetlenség .megszüntetésére. Gyakran okoz zavart a munkában az anyag-, a szerszámhiány, a vállalati érdekek sem mindig szolgáljak a népgazdaság igényeit, a pazarlás ellen elsősorban az építőiparban van még bőven tennivaló. A Gazdasági Kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint az iparban a munkaidő húsz-huszonöt százaléka még ma sem munkával telik el. Ez számokra átfordítva azt jelenti, hogy az 1 715 000 ipari munkás közül gyakorlatilag csak 1 400 OOO dolgozik. Ez természetesen országos adat, de arányaiban hasonló a helyzet Egerben és Heves megyében is. A bérek, a jövedelmek emelkedése is meghaladja a termelés értékét, figyelmet érdemel továbbá az is, hogy miért vesztett lendületéből a felszabadulási és a kongresszusi munkaverseny. Holott köztudott: a verseny 1975. december 31-ig tart. Két dol9gbaii aligha lehet vitatkozni. Az egyik: saját hibáinkért, fogyatékosságainkért nem okolhatnak, nem vonhatnak felelősségre másokat. A másik: egyik üzem sem gondolkodik és dolgozik a másik helyett. És abban is biztosak lehetünk: lehetőségeinket, adottságainkat is messze nem használjuk ki. Az esztendő napjai pedig egyre fogynak. S korántsem csak az idő sürgeti a szervezettebb. az ésszerűbb, a hatékonyabb gazdálkodást. Koős József Fura egy település. A legfontosabb ipari üzeme, a Qualitál, sokkal inkább a szomszéd község határában található, mint a névadó település közelében. Valamikor is bányászok adták a rangját, de ez a bánya szintén máshol volt található, nem itt. Az a korábbi helybeli kőbánya: ma már inkább csak érdekesség. Ahogy annak számított Petőfibánya virágzásának idején is. Ipari településnek vallják a lakóhelyüket az apciak, de a községben tulajdonképpen csak egy szűcs szövetkezet dolgozik, és az is az érdekességek közé sorolható, hogy naponta két autóbusz a fővárosba, a Pamutipari Vállalathoz, két másik autóbusz pedig a budapesti építőipari vállalathoz viszi innen az embereket, és hozza is visz- sza őket esténként. Ilyen furcsa módon ipari telephely Apc. ■ ■ » ■ — Meglátszik az itt élő emberek életmódján, magatartásán és gondolkodásán is, hogy az ipari nagyüzem munkásai — állítja Sáfrány András vb-titkár. — Legjellemzőbb módon: odafigyelnek a közügyekre. Ha szükség van rá. részt is vesznek a közös dolgok alakításában. Főként a szocialista brigádok járnak elöl jó példával. Ahol csak tudnak, segítenek: az iskolában, az óvodában végeznek el különböző munkákat, de a termelőszövetkezetben is, ahogy a tavaly őszi betakarításnál. — Mit csinálnak az üzemi munkások a nyolcórás munistüdejük letöltése után? kiság nem volt Apc új életre indult Most sem. Még a ház körüli kertek sem alkalmasak arra, hogy abban árutermelésre rendezkedjenek be. Elültetnek egy-két gyümölcsfát, megtermesztik a háztartáshoz szükséges zöldségféléket, aztán a virágé a többi hely. Inkább csak kedvtelésre jó a ház körüli zárt kert Apcon. — Megjelentek már az emeletes családi házak a községben? , — Az utóbbi időkben, igen. Egy-egy házban négy vagy öt szoba található. Egyetlen család lakja, mindenkinek jut hely bőven a fedél alatt. De nem ez a jellemző az építkezésnél. Most adtunk tizennégy fiatal házasnak telket, amire típusterv alapján építkeznek, minden hivalkodás nélküli házat csináltatnak maguknak. ■ ■ ■ ■ Villany, víz, járda: annyi gond forrása máshol. Apcon nem az. Várják, hogy a közeli jövőben az útépítés is fokozódjék. Van még olyan utca, nem is rövid, a községben, amelyikre szilárd burkolatot kell teríteni. Közel ezeregyszáz családot lehet megszámlálni a községben. A víz már minden utcába csövön jut el, 430 házban a csapból folyik ki a konyhában. A fürdőszoba sem ritkaság ma már. A víz azonban úgy gond, hogy nagyon „kemény”. De a község magasabban fekvő részem nincs is állandóan. A Qualitálnak kell a víz. Először annak kell, aztán -teaceak teáaee. — Már folynak a tárgyalások a megoldás megtalálására. Azt akarjuk, hogy a vízmüvet átadjuk kezelésre a megyei vállalatnak. A Qualitál négymilliót ajánlott fel arra, hogy Petőfibányáról vezetéken hozzuk el a jó minőségű vizet. Mintegy másfél kilométeres csővezetéket kell lefektetnünk ehhez. A végső megoldás csak ez. bízunk benne, hogy mielőbb meg is tudjuk valósítani. ■ ■ ■ ■ Vagy tíz fiatal az utóbbi időkben a Duna menti bőerőműhöz ment el. Ott fél éven belül lakást kapnak. Ez a legfőbb vonzó erő a számukra. De az apci fiatalok általában itthon maradnak, ha elvégezték az iskoláikat, ha szakmát tanulnak. A fémmű, a Mátraalji Szénbányák alkalmazzák őket. A szőrmeipari szövetkezet főként nőket foglalkoztat, de a környező falvakból is kell már toborozniuk munkásokat. — A Qualitálnál kihelyezett osztályokban tanultak azok, akik nem rendelkeztek általános iskolai végzettséggel. Ha nincs az ipari nagyüzem, nincs ilyen tanulási kedv sem. Az összefüggések maguktól értetődők. Lám, újabb bizonyíték ar~a, hogyan változtatja meg a közvéleményt is, az egyes ember gondol kodását is a környezet. A községi KISZ-szervezet sem mellékes az üzemiekhez hasonlítva sem. A fiatalok klubja egyre több elismerést vív ki magának megyei és országos samten is. Van tehát élet a községben, a kisebb közösségek is haszonnal tevékenykednek. A hasznos időtöltés mellett a jellemformálás is feladatuk, ennek sikerét pedig tények bizonyítják. — Most folyik az új óvoda építése. Tavaly ősszel fogtak hozzá a tsz építőbrigádjának tagjai, és most október 1-ével kell átadniuk az épületet. összesen 2,4 millióba kerül, amihez a Qualitál egymillióval, a ktsz száz-, az ÁFÉSZ pedig negyvenezerrel járult hozzá. A mostani 25 személyes óvodát ismét szolgálati lakássá alakítjuk át, mint ami volt régebben is. Az ötvenszemélyes régi óvodát meghagyjuk, így ezentúl 125 óvodásnak tudunk kényelmes elhelyezést biztosítani. — Es a következő ötéves tervidőszakban milyen fejlesztéssel számolnak? — Két nagyon fontos feladatot határoztunk meg. Az egyik: a régi iskola felújítása. A mostani négy terem mellé még további négyet akarunk építtetni. Aztán a második körzeti orvosi körzet kialakítása a szándékunk. Ehhez a rendelőt és az orvosi lakást akarjuk fedél alá hozni, összesen öt és fél millió kell ehhez. — Pénze honnan van a községnek? — Az üzemek évenkénti befizetése is segít bennünket. Úgy érezzük, a terveink reánsNöi. íme: akárhonnan is indulünk -ei» -akarbova jutunk» mindig szóba kerül az ipar — a fémmű, a ktsz. Apc csakugyan ipari jellegű település. És a tsz? ■ ■ ■ ■ Három község mezőgazdasága egyesült: Lőrinci, Zagyvaszántó és Apc földet művelő lakossága ma a Zagyva Völgye Tsz keretében fáradozik a közellátás javításáért és saját, egyéni boldogulásuk biztosításáért. Az elnökük Kiss Adám. A szövetkezet központja Zagyva- szántón található. A másik két községben is vannak azonban emberek, irodáéi dolgozók, akik a helybeliek ügyeit intézik. — A pávtcsúcsvezetőséget most elsején választottuk meg, ennek titkári teendőit rám bízta a tagság — mondja Tiliczky József. — A községben pártcsoportok működnek. Ez a mostani szervezeti forma már az eddig eltelt rövid idő alatt is bebizonyította. hogy sokkal hatékonyabb, mint a külön- külön működő pártszervezet formája volt. — Hogyan ítélik meg as emberek hangulatát? — Jó a hangulat nálunk. Az emberek szívesen dolgoznak. látják a fejlődésük lehetőségét. A csúcsvezetőségnek is könnyebb, mert közvetlen kapcsolatban vagyunk állandóan a gazdasági vezetéssel. Bármit meg kell beszélnünk, nem kell a késő esti órákig várnunk. Operatívabb így a munkánk. — Minden a helyén van már? — Úgy is mondhatnám, hogy igen. De azért még nem íejeztUK De a szervezed rendünk kialakítását. Most választjuk .ki * -kuionboso személyeket az egyes reszortfeladatok ellátására. Ez sem megy máról holnapra. — Megenged egy személyes jellegű kérdést? Hogy érzi magát, mint „nyugdíjazott’’ országgyűlési képviselő? — Mondjam azt, hogy nem érintett a dolog lelkileg? Senki sem hinné él, és nem is lenne igaz. Tizenkét évig láttam el ezt a megbízatást, tudom én is, az élet rendje az, hogy előbb-utóhb át kell adnunk a helyünket. Más azonban ezt ésszel felfogni és más érzelmileg is azonosulni vele. De nehogy bárki félreértsen. Nem vagyok elkeseredett ember. Kérdezett és éh őszintén válaszoltam. Azt hiszem, így emberi ez. Most is dolgozom, nem is akármilyen feladatot kell ellátnom, hiszen a három község szövetkezeteinek egyesülése óta ’ megnövekedtek a lehetőségeink is. ■ ■ ■ ■ Azzal kezdtük: fura egy település Apc. Azért, mert ami jellemző rá, az nincs ott, a községben, annak a gvökere arrébb található. Még a tsz is a szomszéd településen székel. De mindez csak formalitás. Mert az is kiderült akkor, amikor széjjel néztünk, hogy „minden jó” ide áramlik Apcra, az ipari nagyüzem anyagi és erkölcsi kisugárzása, a mezőgazdasági nagyüzem gazdasági ereje, és ezért az apciak jól érzik magukat szülő- és lakóhelyükön. Apc új életre indult néhány évvel ezelőtt, és már erőteljesen előre is halad* ezen az utón. G. Molnár f scape Nemcsak az idő sürget
