Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

t Őszi munkák — fokozott követelmények kel Interjú dr- Soós Gábor mezőgazdasági államtitkárral Szeptember van, megkez­dődtek a mezőgazdaság leg­nagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitányaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasztalatainak felhasználá­sáról kérdeztem dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkárt. — Milyen növények termé­sét és mekkora területről kell pincébe, góréba, egyszóval kü­lönféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfe­lől — ezzel egyidejűleg — a szántás-vetés milyen felada­tokat ró az állami gazdasá­gokra és termelőszövetkeze­tekre? — Mintegy 2,1 millió hek­tárról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. — Ezenkívül le. kell szüretelni közel 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, va­lamint — legalább 3 millió tonna . zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi növények kö­zül a legtöbb munkát az egy­millió négyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó lehető legkisebb veszteséggel törté­nő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazda­ságokra a közel 27 ezer hek­tár rizs, valamint a hozzáve­tőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi éré­sű zöldségek közül a vöröse hagyma kiszedése, válogatá­sa és tárolása, a paradicsom, a fűszerpaprika és a fejes­káposzta biztonságba helye­zése adja a legtöbb feladatot. A gyümölcsök közül a majd­nem 690 ezer tonnát kitevő téli alma leszedése, válogatá­sa, tárolása, valamint az ex­port teljesítése követel nagy erőfeszítést. — A betakarítással egy- időben. kell elvégezni több mint 1,6 millió hektáron az őszi vetésű növények talaj- előkészítését és jó minőségű elvetését. A talaj élőkészítési és vetési munkákban a leg­nagyobb feladatot az egymil­lió négyszáztízezer hektár kenyérgabona — búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben való elvetése je­lenti. Ezen túlmenően több, mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, to­vábbá a különféle keverékta­karmányokat is. A múlt évi ősz tapasztalatai arra inte­nek — sajnos erről egyes üze­mek máris megfeledkeznek —, hogy a lehető legjobb mi­nőségű munkával, időben végzett vetéssel alapozzák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel egyidő- ben, részben pedig azt köve­tően kell gondoskodni mint­egy 2,3 millió hektár őszi mélyszántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű nö­vények termését kell meg­alapozni. — A sok eső, a betakarítás gépesítésének viszonylag sze­rény színvonala, nem valami biztató előjel az őszi betaka­rításhoz, jóllehet néhány nö­vényből — főleg kukoricából — Ígéretesek a terméskilátá­sok. Milyen erőfeszítéseket igényel mindez a gazdaságok­tól? — Az őszi érésű növények nagy többségéből a terméski­látások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarítást a szeptemberi és októberi időjárás még jelen­tősen befolyásolhatja. A nö­vények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor bíztató, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapásnövények beta­karításának gépesítése. A ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a burgo­nya betakarítását már dön­tően gépekkel végzik. Az említett növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdasá­gokban 90—100 százalék kö­zött váltakozik. A dohányter­melés gépesítettsége ugyan­akkor — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellené­re — csak 30 százalék körü­li Sajnos zömében kézi mun­kára vár a zöldség-gyümölcs és a szőlő betakarítása is. — Vajon az idei őszön mekkora társadalmi segítség szükséges a mezőgazdaság­nak? — Kétségtelen, hogy a ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok jelentős része és élelmezésügyi az őszi mezőgazdasági mun­kákban — még kedvező, vagy átlagos időjárás esetén is — külső segítségre szorul. Éppen ezért a felkészüléskor a mezőgazdasági nagyüzemek, a megyei szervek és a .Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt szá­moltak a társtárcák segítség- nyújtásával. A tennivalókat — mindenekelőtt a betakarí­tást — csak az alábbi külső segítséggel lehet időben és nem túl nagy veszteséggel elvégezni: a szabadságon le­vő — főleg a falvakban lakó, de az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában részt venni kívánó —, más népgazdasági ágakban fog­lalkoztatott dolgozók bevoná­sával; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a középiskolai tanulóknak, va­lamint az egyetemi és főis­kolai hallgatóknak a betaka­rítási munkában való kéthe­tes részvételével; meghatáro­zott számú honvéd bevonásá­val. Ezenkívül a cukorrépa­szállításhoz megfelelő szá­mú t honvédségi terepjáró gépkocsinak cukorgyárakban és állami gazdaságokban va­ló üzemeltetésével, s a cu­korrépa lerakásához rendel­kezésre bocsátott honvédek munkába állításával, vala­mint a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium felügyele­te alá tartozó vállalatok — a MÁV és a VOLÁN Tröszt — hathatós támogatásával. Vé­gül a közületi gépkocsiknak a megyei szállítási bizottságok Útján történő, havi 5 napos igénybevételével, illetve a mezőgazdasági szállításokba való bevonásával. — Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek első­sorban a saját és a faluban bevonható munkaerőre kell támaszkodniok, a külső se­gítség ezt csak kiegészítheti. Az emberekről való gondos­kodás a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt foko­zott követelményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szem­ben. Ügy vélem, hogy a ta­valy őszi jó tapasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöztethetők — mon­dotta befejezésül dr. Soós Gábor államtitkár. Keresztényi Nándpr Akárhogyan is számolunk: már csak szűk négy hónap van hátra az esztendőből, így üzemeinknek, vállalata­inknak, szövetkezeteinknek rövidesen számot kell majd adniok az idén végzett munkájukról. Ráadásul ko­rántsem csak az kerül majd bele a „bizonyítványokba”, hogy miből mennyit gyár­tottak, mit s hol értékesí­tettek, hanem a termelés gazdaságosságának fokozá­sát sürgető — üzem- és munkaszervezés. korszerű gyártmányszerkezet, anyag-, energiatakarékosság, export, minőség stb., stb. — orszá­gos érvényű párt- és állami határozatok helyi Végrehaj­tását is külön számon ké­rik majd a területi párt­szervek, az illetékes hatósá­gok. Mindez már meglepetést sem 'okozhat üzemeinkben, mert egyrészt fontos politi­kai, gazdasági feladatnak szabták meg számukra a hatékonyabb termelés fel­tételeinek megteremtését,, másrészt mint az MSZMP Eger Városi Bizottsága az év folyamán többször is megtette: a különböző üze­mi jelentések gondos átta­nulmányozása után a hely­színen is kiértékelték egy- egy kollektíva munkáját. Szemtől szemben dicsérték meg a jókat, s marasztalták el a gyengébbeket. A pozi­tív és a negatív tapasztala­tokról a közelmúltban tar­tott aktívaértekezLten tájé­koztatta a pártbizottság a megyeszékhelyen dolgozó vállalatok, ipari és mező­gazdasági szövetkezetek gaz­dasági és politikai vezetőit. Tetemes megtakarítások A Központi Bizottság 1974. december 5-i, valamint a megyei és a városi pártbi­zottság határozatai alapján a város üzemei is átdol­gozták idei programjukat, s az adottságukhoz igazodó intézkedési terveket készí­tettek az anyaggal, az ener­giával történő takarékosság­ra, a dolgozókkal, a szak- szervezeti szervekkel egyet­értésben több munkahelyen normakarbantartást végez­tek, fokozottabb figyelmet fordítottak a technológiai fegyelem erősítésére, a ter­mékek minőségének javítá­sára is. Mindezek eredmé­nyeként milliókat sikerült megtakarítani. Elsősorban az egri Finomszerelvénygyár- ban, az Agria Bútorgyár­ban, a Volán 4-es számú Vállalatnál, a Dohánygyár­ban, valamint a Heves me­gyei Finommechanikai Vál­lalatnál születtek szép és ér­tékes eredmények. A gazdaságosság, a haté­konyság növelése érdekében a város több üzemében — EVIÉP, TIGAZ, MEZŐGÉP, HAFE, Szolgáltató Vállalat — átszervezték. Illetve át­szervezik a termelést, meg­gyorsult a korszerű gyárt­mányszerkezet kialakítása is. . Általánosítható tapasztalat továbbá az is, hogy meg­élénkültek az utóbbi hóna­pokban az üzemi, a szocia­lista demokrácia különböző fórumai is. A termelési ta­nácskozásokon, a munkahe­lyi megbeszéléseken a dol­gozók nagy számmal mond­ták el véleményüket a ter­meléssel, a takarékossággal kapcsolatosan, számos ötle­tet, javaslatot adtak a belső tartalékok feltárásához, a termelési költségek csökken­téséhez. a minőség javításá­hoz, a fegyelem erősítéséhez. Példát elsősorban a szocia­lista brigádok mutattak a szorgalomból. szakmaszere­tetből, tudásból és magatar­tásból is. A korábbinál is követke­zetesebben segítették a ter­melést, mozgósították a dol­gozókat a legfontosabb gaz­dasági, ' politikai feladatokra az üzemi pártalapszerveze- tek, pártvezetőségek is. A kommunistákkal, a dolgo­zókkal egyetértésben a meg­szokottnál is gyakrabban, s főleg időben „csengettek” ha akadozott a termelés, ha nem volt anyag, a vezetők beszámoltatása mellett, a nyugodt munka feltételei­nek biztosítására is jóval több figyelmet fordítottak, mint korábban. Hibák, fogyatékosságok Gond, .probléma is akad bőven. Változatlanul nehe­zebb helyzetben voltak és vannak a nem önálló gyá­rak, gyáregységek. A fel­ügyeleti szervektől egyrészt későn érkeztek „le” a kü­lönböző intézkedési tervek, másrészt — mint például az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat is tette — az „alegységek” egy részét be se vonták a fel­adatok összeállításába, a cél­kitűzések megbeszélésébe. Nem történt komolyabb előbbrelépés az eszközök ki­használásában, a műszak­szám növelésében sem. A tervezettnél is kevesebbet ex­portáltak üzemeink, gyakran érte kifogás á termékek mi­nőségét is. A kívánatosnál lassabban halad néhány fontos beruhá­zás — postaközpont, lakbe­rendezési áruhá;. —, első­sorban a kisebb egységek­ben továbbnőttek a készle­tek, s akad még olyan gaz­dasági vezető is — sajnos nem is egy — aki több időt, s energiát fordít a tőkés világgazdaság válságainak elemzésére, mint az általa vezetett tizemben található szervezetlenség .megszünte­tésére. Gyakran okoz zavart a munkában az anyag-, a szer­számhiány, a vállalati érde­kek sem mindig szolgáljak a népgazdaság igényeit, a pazarlás ellen elsősorban az építőiparban van még bőven tennivaló. A Gazdasági Kutatóintézet legfrissebb felmérése sze­rint az iparban a munkaidő húsz-huszonöt százaléka még ma sem munkával telik el. Ez számokra átfordítva azt jelenti, hogy az 1 715 000 ipa­ri munkás közül gyakorlati­lag csak 1 400 OOO dolgozik. Ez természetesen országos adat, de arányaiban hasonló a helyzet Egerben és Heves megyében is. A bérek, a jövedelmek emelkedése is meghaladja a termelés értékét, figyelmet érdemel továbbá az is, hogy miért vesztett lendületé­ből a felszabadulási és a kongresszusi munkaverseny. Holott köztudott: a verseny 1975. december 31-ig tart. Két dol9gbaii aligha lehet vitatkozni. Az egyik: saját hibáinkért, fogyatékossága­inkért nem okolhatnak, nem vonhatnak felelősségre má­sokat. A másik: egyik üzem sem gondolkodik és dolgo­zik a másik helyett. És ab­ban is biztosak lehetünk: le­hetőségeinket, adottságainkat is messze nem használjuk ki. Az esztendő napjai pedig egyre fogynak. S korántsem csak az idő sürgeti a szer­vezettebb. az ésszerűbb, a hatékonyabb gazdálkodást. Koős József Fura egy település. A leg­fontosabb ipari üzeme, a Qualitál, sokkal inkább a szomszéd község határában található, mint a névadó te­lepülés közelében. Valami­kor is bányászok adták a rangját, de ez a bánya szin­tén máshol volt található, nem itt. Az a korábbi hely­beli kőbánya: ma már in­kább csak érdekesség. Ahogy annak számított Petőfibánya virágzásának idején is. Ipari településnek vallják a lakóhelyüket az apciak, de a községben tulajdonképpen csak egy szűcs szövetkezet dolgozik, és az is az érde­kességek közé sorolható, hogy naponta két autóbusz a fő­városba, a Pamutipari Vál­lalathoz, két másik autóbusz pedig a budapesti építőipari vállalathoz viszi innen az embereket, és hozza is visz- sza őket esténként. Ilyen furcsa módon ipari telephely Apc. ■ ■ » ■ — Meglátszik az itt élő emberek életmódján, maga­tartásán és gondolkodásán is, hogy az ipari nagyüzem munkásai — állítja Sáfrány András vb-titkár. — Legjel­lemzőbb módon: odafigyel­nek a közügyekre. Ha szük­ség van rá. részt is vesznek a közös dolgok alakításában. Főként a szocialista brigá­dok járnak elöl jó példával. Ahol csak tudnak, segítenek: az iskolában, az óvodában végeznek el különböző mun­kákat, de a termelőszövetke­zetben is, ahogy a tavaly őszi betakarításnál. — Mit csinálnak az üzemi munkások a nyolcórás mun­istüdejük letöltése után? kiság nem volt Apc új életre indult Most sem. Még a ház körü­li kertek sem alkalmasak ar­ra, hogy abban árutermelés­re rendezkedjenek be. El­ültetnek egy-két gyümölcs­fát, megtermesztik a háztar­táshoz szükséges zöldségfé­léket, aztán a virágé a többi hely. Inkább csak kedvtelés­re jó a ház körüli zárt kert Apcon. — Megjelentek már az emeletes családi házak a községben? , — Az utóbbi időkben, igen. Egy-egy házban négy vagy öt szoba található. Egyetlen család lakja, mindenkinek jut hely bőven a fedél alatt. De nem ez a jellemző az építkezésnél. Most adtunk tizennégy fiatal házasnak telket, amire típusterv alap­ján építkeznek, minden hi­valkodás nélküli házat csi­náltatnak maguknak. ■ ■ ■ ■ Villany, víz, járda: annyi gond forrása máshol. Apcon nem az. Várják, hogy a kö­zeli jövőben az útépítés is fokozódjék. Van még olyan utca, nem is rövid, a község­ben, amelyikre szilárd bur­kolatot kell teríteni. Közel ezeregyszáz családot lehet megszámlálni a község­ben. A víz már minden ut­cába csövön jut el, 430 ház­ban a csapból folyik ki a konyhában. A fürdőszoba sem ritkaság ma már. A víz azonban úgy gond, hogy nagyon „kemény”. De a község magasabban fekvő részem nincs is állandóan. A Qualitálnak kell a víz. Először annak kell, aztán -teaceak teáaee. — Már folynak a tárgyalá­sok a megoldás megtalálásá­ra. Azt akarjuk, hogy a víz­müvet átadjuk kezelésre a megyei vállalatnak. A Quali­tál négymilliót ajánlott fel arra, hogy Petőfibányáról ve­zetéken hozzuk el a jó mi­nőségű vizet. Mintegy más­fél kilométeres csővezetéket kell lefektetnünk ehhez. A végső megoldás csak ez. bí­zunk benne, hogy mielőbb meg is tudjuk valósítani. ■ ■ ■ ■ Vagy tíz fiatal az utóbbi idők­ben a Duna menti bőerőmű­höz ment el. Ott fél éven belül lakást kapnak. Ez a legfőbb vonzó erő a számuk­ra. De az apci fiatalok álta­lában itthon maradnak, ha elvégezték az iskoláikat, ha szakmát tanulnak. A fém­mű, a Mátraalji Szénbányák alkalmazzák őket. A szőr­meipari szövetkezet főként nőket foglalkoztat, de a kör­nyező falvakból is kell már toborozniuk munkásokat. — A Qualitálnál kihelye­zett osztályokban tanultak azok, akik nem rendelkeztek általános iskolai végzettség­gel. Ha nincs az ipari nagy­üzem, nincs ilyen tanulási kedv sem. Az összefüggések maguk­tól értetődők. Lám, újabb bizonyíték ar~a, hogyan vál­toztatja meg a közvéleményt is, az egyes ember gondol kodását is a környezet. A községi KISZ-szervezet sem mellékes az üzemiekhez hasonlítva sem. A fiatalok klubja egyre több elismerést vív ki magának megyei és országos samten is. Van tehát élet a község­ben, a kisebb közösségek is haszonnal tevékenykednek. A hasznos időtöltés mellett a jellemformálás is felada­tuk, ennek sikerét pedig té­nyek bizonyítják. — Most folyik az új óvoda építése. Tavaly ősszel fogtak hozzá a tsz építőbrigádjá­nak tagjai, és most október 1-ével kell átadniuk az épü­letet. összesen 2,4 millióba kerül, amihez a Qualitál egymillióval, a ktsz száz-, az ÁFÉSZ pedig negyvenezerrel járult hozzá. A mostani 25 személyes óvodát ismét szol­gálati lakássá alakítjuk át, mint ami volt régebben is. Az ötvenszemélyes régi óvo­dát meghagyjuk, így ezentúl 125 óvodásnak tudunk ké­nyelmes elhelyezést biztosí­tani. — Es a következő ötéves tervidőszakban milyen fej­lesztéssel számolnak? — Két nagyon fontos fel­adatot határoztunk meg. Az egyik: a régi iskola felújítá­sa. A mostani négy terem mellé még további négyet akarunk építtetni. Aztán a második körzeti orvosi kör­zet kialakítása a szándékunk. Ehhez a rendelőt és az or­vosi lakást akarjuk fedél alá hozni, összesen öt és fél millió kell ehhez. — Pénze honnan van a községnek? — Az üzemek évenkénti befizetése is segít bennün­ket. Úgy érezzük, a terveink reánsNöi. íme: akárhonnan is indu­lünk -ei» -akarbova jutunk» mindig szóba kerül az ipar — a fémmű, a ktsz. Apc csakugyan ipari jellegű tele­pülés. És a tsz? ■ ■ ■ ■ Három község mezőgazda­sága egyesült: Lőrinci, Zagy­vaszántó és Apc földet mű­velő lakossága ma a Zagyva Völgye Tsz keretében fára­dozik a közellátás javításá­ért és saját, egyéni boldo­gulásuk biztosításáért. Az elnökük Kiss Adám. A szö­vetkezet központja Zagyva- szántón található. A másik két községben is vannak azonban emberek, irodáéi dol­gozók, akik a helybeliek ügyeit intézik. — A pávtcsúcsvezetőséget most elsején választottuk meg, ennek titkári teendőit rám bízta a tagság — mond­ja Tiliczky József. — A köz­ségben pártcsoportok mű­ködnek. Ez a mostani szer­vezeti forma már az eddig eltelt rövid idő alatt is be­bizonyította. hogy sokkal ha­tékonyabb, mint a külön- külön működő pártszervezet formája volt. — Hogyan ítélik meg as emberek hangulatát? — Jó a hangulat nálunk. Az emberek szívesen dolgoz­nak. látják a fejlődésük le­hetőségét. A csúcsvezetőség­nek is könnyebb, mert köz­vetlen kapcsolatban vagyunk állandóan a gazdasági veze­téssel. Bármit meg kell be­szélnünk, nem kell a késő esti órákig várnunk. Opera­tívabb így a munkánk. — Minden a helyén van már? — Úgy is mondhatnám, hogy igen. De azért még nem íejeztUK De a szervezed rendünk kialakítását. Most választjuk .ki * -kuionboso személyeket az egyes reszort­feladatok ellátására. Ez sem megy máról holnapra. — Megenged egy szemé­lyes jellegű kérdést? Hogy érzi magát, mint „nyugdíja­zott’’ országgyűlési képvise­lő? — Mondjam azt, hogy nem érintett a dolog lelkileg? Senki sem hinné él, és nem is lenne igaz. Tizenkét évig láttam el ezt a megbízatást, tudom én is, az élet rendje az, hogy előbb-utóhb át kell adnunk a helyünket. Más azonban ezt ésszel felfogni és más érzelmileg is azono­sulni vele. De nehogy bárki félreértsen. Nem vagyok el­keseredett ember. Kérdezett és éh őszintén válaszoltam. Azt hiszem, így emberi ez. Most is dolgozom, nem is akármilyen feladatot kell el­látnom, hiszen a három köz­ség szövetkezeteinek egyesü­lése óta ’ megnövekedtek a lehetőségeink is. ■ ■ ■ ■ Azzal kezdtük: fura egy település Apc. Azért, mert ami jellemző rá, az nincs ott, a községben, annak a gvökere arrébb található. Még a tsz is a szomszéd te­lepülésen székel. De mindez csak formali­tás. Mert az is kiderült ak­kor, amikor széjjel néztünk, hogy „minden jó” ide áram­lik Apcra, az ipari nagy­üzem anyagi és erkölcsi ki­sugárzása, a mezőgazdasági nagyüzem gazdasági ereje, és ezért az apciak jól érzik ma­gukat szülő- és lakóhelyü­kön. Apc új életre indult né­hány évvel ezelőtt, és már erőteljesen előre is halad* ezen az utón. G. Molnár f scape Nemcsak az idő sürget

Next

/
Thumbnails
Contents