Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

A TÁRSADALMI AKTI­VITÁS a társadalmi gyakor­lat tartománya magában fog­lalja a politikai-közéleti és a munkatevékenység területe­it. Olyan politikai kultúrát és hozzáértést feltételez, amely maga ás csak a rész­vétel — az aktivitás „mező­je” — folyamatában formá­lódik és fejlődik. Kritikus p>ont tehát — akár fejleszté­sének nehézségeit, akár fon­tosságát nézzük. A problémák forrása, hogy a társadalmi aktivitásnak, — legyen szó intézményekről, vezető testületekről és egyé­nekről, vagy á tömegek ak­tivitásáról — minőségi köve­telményei vannak. Csak ezeknek az érvényesítésével kerülhetjük el a formaliz­must és a látszataktivitást. Vegyünk egy nagyon egy­szerű példát. Egy üzem kol­lektívája teljes odaadással, túlórázással dolgozik a terv teljesítésén, avagy túlteljesí­tésén. Ám a gyártott termék­ről kiderül, hogy nem üti meg a közgazdaságtani kö­vetelmények mércéjét. A munka tudatos vállalása, a lelkesedés és a magas fokú aktivitás kiáltó ellentmondás­ba kerül a tényleges ered­ménnyel. Az aktivitást kö­nyörtelenül feleslegesnek nyilvánítja a társadalom az­zal, hogy szükségletei nem esnek egybe a munka ered­ményével.) A visszahatás magára az aktivitásra nem lehet kétséges.) A tanulság viszont fontos követelményre hívja fel a figyelmet: az aktivitásnak, a tevékenységnek szervesen kell illeszkednie a társadal­mi termelés objektív tör­vényszerűségeihez. Ha vo- luntarisztikusan eltekint ez utóbbiaktól, saját magát kér­dőjelezi meg. A GAZDASÁG VASKOS tényszerűség, amellyel nehéz ujjat húzni. A politikai és közéleti tevékenység más területein azonban — úgy tűnhet — nem működnek ennyire „objektív” kritériu­mok. Ez azonban csak lát­szat. Mert először is a tár­sadalom termelési és újra­termelési folyamatától soha nem függetleníthető a társa­dalmi gyakorlat egyetlen más területe sem. Különösen nem a szocializmusban, ahol — a magántulajdon és a ki­zsákmányolás kényszerítő mechanizmusai híján, s a munka, ma még nem egy­szer nagyon is megerőltető jellege mellett — a társadal­mi aktivitás és tudatosság magasabb foka szükségelte­tik magában a termelési fo­lyamatban is. Másrészt a mindenkori társadalmi akti­vitás, különösen, ha a társa­dalom alapvető csoportjait érintően esik róla szó, ma­ga is meghatározott folya­matként érvényesül a társa­dalomban. Ez a meghatáro­zottsága részben történelmi, s mint ilyen, a konkrét nem­zeti fejlődés keretében a po­litikai tudatosság kialakulá­sának múltbéli lehetőségei által meghatározott. Részben azonban napjaink társadal­mi tapasztalatainak terméke is. Az utóbbi hangsúlyozása különösen fontos. Hiszen fel­tétlenül a társadalmi érdek­lődés és részvétel csökkené­séhez vagy stagnálásához, egyfajta elkedvetlened érhez vezet, ha az egyének úgy ta­pasztalják, hogy törés mutat­kozik a szavak és a tettek között. Ha más az, amit mondanak nekik, vagy olvas­tatnak velük, és más az, amibe mindennapi életünk­ben esetleg nap mint nap beleütköznek. A konkrét, személyesen is felmérhető környezet: a munkahely, az üzemrész, a műhely, a bri­gád, a lakónegyed területén tapasztalt, ellentmondások és visszaélések esetén még a legjobb politikai célkitűzések és eszmék is elveszíthetik erejüket. Mert mit érhet pél­dául egy munkáját becsület­tel és tehetséggel végző ál­lampolgár szemében a „mindenkinek munkája sze- rint”-elv ott, ahol ez legfel­jebb falragaszokon érvénye­sül, miközben időről időre csak megszegését tapasztalja. Nyilvánvaló, hogy a túlzott aktivitás és lelkesedés ilyen­kor maga is gyanús és for­mális: a karrierizmus és tör­teié* veszélyére figyelmeztet inkább, mintsem önelégült­ségre adhatna okot. A társadalmat formálni kí­vánó szándék szempontjából ez a figyelmeztetés is eggyel több okot szolgáltat arra, hogy a társadalmi aktivitás kérdését a maga mélységé­ben értelmezzük, s lenyese­Az OKISZ vendégeként ha­zánkban tartózkodó NDK- beli szövetkezeti delegáció élén Kurt Zeidlerrel —, or­szágjárása során szerdán Egerbe látogatott. Az Ipari Szövetkezetek Heves megyei Szövetségének székházában dr. Holló Béla KISZÖV-el- nök tájékoztatta a küldött­séget a mozgalmi munkáról, gessiik a formalizmust és a hamisat az igazról, a társa­dalmilag hasznosról. Az ak­tivitás tartalma a fontos, az aktivitást kísérő tudatosság­hoz hasonlóan. Mi több: ép­pen ezek az utóbbiak a leg­fontosabbak. Ám, ha így van, igazoló­dik kiinduló tételünk, hogy a társadalmi aktivitásban közvetlenül vagy közvetítet­tebben, mindig a társadalmi gyakorlat egésze tükröződik. Ahogy egy-egy nagy pontos­ságú műszeren ott tükröző­dik az elvégzett munka a maga letagadhatatlanságá- ban és végső megméretett- ségében, úgy a társadalmi egyéneket is társadalmi érintkezésük sokfélesége for­málja, s bennünk az előbbi tükröződik a maga konkrét valóságában és tényszerűsé­gében. Nagy tanulság hát a politikus, a vezető és a tár­sadalmat fürkésző tudat szá­mára: arról árulkodik, hogy eszméinkből és célkitűzé­seinkből mi vált valóban embert formáló valósággá és tényszerűséggé, és mi az, ami ellenállásba ütközött, meg­tört vagy éppen visszájára fordult a társadalmi köze­gen, ennek az újjal szembe­forduló mindennapiságán. A legfontosabb társadalmi ré­tegek átlagegyénei, mint megannyi finom műszer, rögzítik magukban a társa­dalmi fejlődés állását. EZÉRT KELL rá odafi­gyelnünk. „A nevelőt magát is nevelni kell” — írta Marx. Ez a nevelés azonban éppen ennek az odafigyelésnek az eredménye lehet. Hogy mé­lyebbek legyenek társadal­mi ismereteink, hogy jobban tudjuk, mit, mikor, és hol kell tennünk. A tudatos tár­sadalomformáláshoz és tár­sadalmi aktivitáshoz, ha ma még tömegszinten nem is mindenütt és mindenkor, de vezetői szinten — lentebb és fentebb — feltétlenül ez is hozzátartozik. majd — miután a német szakembereket különösen a háztartási kisgépek, elektro­akusztikai berendezések ja­vítása érdekli — Kulcsár Viktor szövetkezeti elnök kí­séretében megtekintették az UNISZERV Katona István téri szolgáltató szalonját. Vé­gül a szövetkezet általános munkájával ismerkedtek. Hülpely István A NHB vizsgálta Milyen a lakáskarbantartás? ÉVEK ÓTA GONDOT okoz a lakáskarbantartás — noha a helyzet javításáért koráb­ban már több határozat szü­letett, számos intézkedés tör­tént. Mint ismeretes: a tévé. kenység fejlesztését külön is támogatták, ami például a megyénkben csaknem 11 mil­lió forintos anyagi segítséget jelentett. Vajon megértették-e a ki­vitelezők a feladat fontossá­gát? Hogyan éltek a lehető­séggel, mennyivel léptek előbbre munkájukban? Nyu- godtabb, elégedettebb-e a megrendelő ? A kérdésekre a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ke­resett választ a közelmúlt­ban — a tanácsok érintett szakosztályainál, öt vállalat­nál, 13 szövetkezetnél, 28 iparengedélyes, illetve mű­ködési engedélyes kisiparos­nál. Közvélemény-kutatás formájában pedig a lakosság körében. A tavalyi és tavalyelőt­ti tényeket összegező ta­pasztalatok meglehetősen vegyes — olykor megle­pő — megállapításokhoz ve­zettek. Mindenekelőtt kiderült — ez talán pozitív eredmény —, hogy a pénzösszegekkel tá­mogatott gazdasági szerveze. tek a segítség fejében vál­lalt 47 millió forintos kapaci­tásnövelést előreláthatóan megvalósítják az idei eszten­dő végéig. A lakáskarbantar­tásban elért teljesítmény, a tevékenységből származó ár­bevétel azonban sajnos — messze a várakozás alatt ma­rad. Ami már egyáltalán nem örvendetes, kevésbé adhat okot a derűlátásra. A HEVES MEGYEI Szol­gáltató Vállalat — amely a megyei tanács említett támo­gatásának 40 százalékát él­vezte — célkitűzésének, ígé­retének felét sem teljesítette. Az ipari szövetkezetek ugyan felkészültek a nagyobb fel­adatokra, forgalomnövekedé­sükben az átlagosnál lénye­gesen jelentősebben emelke­dett a lakáskarbantartásból származó árbevétel, óm a részaránya alig változott. Az egri Építőipari Szövetkezet­nél például tavaly kétszázalé­kot jelentett, legnagyobb szö­vetkezetünknél, a gyöngyösi Mátrvaidéki Építő- és Szak­ipari Ktsz-nél pedig mindösz- sze másfél ezreléket. Amin sajnos különösebben nem szépít még az Egercsehi Épí­tőipari Szövetkezetnél ta­pasztalt 21, illetve az egri UN1SZERV 22 százalékos részaránya sem. A gyöngyösi szövetkezet­ben a megrendelők kellő ér­deklődésének hiányával ma­gyarázzák a helyzetet s az igények gyakori hullámzásá­ra, a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök elégtelenségé­re az alacsony jövedelmező­ségre vagy más okokra hi­vatkozik egy sor tsz, ÁFÉSZ, amely az utóbbi időkben csökkentette vagy éppenség­gel megszüntette építőipari tevékenységét. Ugyanekkor a megye 570 kisiparosa — a hiányos nyil­vántartásaikból nagy nehezen megállapítható — tavalyi, összesen 25 millió forint ér­tékű lakáskarbantartási mun­kájának meglehetősen sze­rény ütemű fejlődésénél a kevésbé ösztönző adópoliti­kára panaszkodik. Talán csak ingatlankezelő vállalataink iparkodásával le­hetünk elégedettebbek. Gyön­gyösön — ahol például a karbantartási csoportot idő­közben építésvezetőséggé szervezték át, a sürgős mun­kák végzésére bevezették a gyorsszolgálatot — számotte­vően, 25 százalékkal bővítet­ték a kapacitást, Egerben pe­dig az idén, a tavalyihoz képest megkétszerezik a tevékenység értékét, 10 millió forintnál is nagyobb összegűre növelik az árbevételt. S AZ A VIGASZTALÓ, hogy azért így vagy úgy, előbb-utóbb az iparosok csak elvégzik a jelentkező felada­tokat — mert az említettek mellett megyénkben szép számmal akad engedély nél­kül dolgozó vállalkozó is, akik ügyességük mellett fö­löttébb rugalmasak, kitűnően alkalmazkodnak a lakosság igényeihez. Az esti órákban, vagy éppen a szabad szom­baton, munkaszüneti napon is hajlandók a kért munkára. Ami — ha a „fusizókat” fő­állásban foglalkoztató szövet­kezeteknek, vállalatoknak vagy történetesen az adóha­tóságnak nem is tetszik — a megrendelők körében osztat­lan sikert arat. Olyannyira, hogy — mint a közvélemény-' kutatás során kiderült — az esetek negyedrészében hozzá­juk fordulnak kéréseikkel. Még akkor is, ha az elvégzen­dő feladatra előzőleg nem kötnek írásos megállapodást, vagy utóbb nem adnak szám­lát az elvégzett munkáról. S ez utóbbi miért zavarná különösebben a megrendelő­ket — hiszen az engedélyes kisiparosok is inkább szóban egyezkednek, pél­dául az Egri Ingatlan- kezelő-, Közvetítő- és Lakásberuházó Vállalatnál sem< gyakorlat az előzetes megállapodás. Aztán a Gyön­gyösi Ingatlankezelő Vállalat, illetve az egri járásban vizs­gált szövetkezetek sem igen kötnek szerződést, csak az ezer, ötezer forint feletti vagy nagyobb összegű munkákra. Különben is — gondolják az elvégzett munka a lényeg. Még akkor is — noha ez túl­zás — ha a „fusizó” ára ne­talán gyakran 30 százalékkal magasabb, mint amennyit tu­lajdonképpen a munkája ér. ILYEN ÁRON AZONBAN — nem nehéz a felismerés, a véleménynyilvánítás — ne végezzenek iakáskarbantar- tást Hevés megyében sem. A kontárkodás — ha vannak is látszateredményei — csep­pet sem kívánatos. Csakis be­csületesen dolgozó szakembe­rekre van szükség, ami mel­lékfoglalkozásban sem túl­zott kívánság. Igenis, kelle­nek a műszak után munkát vállaló iparosok is, miután sajnos más nem vállalkozik a kért feladatra, kevés vagy egyáltalán hiányzik az enge­déllyel működő kisiparos. Igény van a munkájukra, de végezzék ezt megfelelő kere­tek között, bizonyos szerveze­tekhez tartozva. Kellő díj fe­jében a szövetkezetek, vál­lalatok — esetleg jogszabály­módosítás után — biztosítsa­nak a számukra anyagot, szerszámot, tevékenységüket kísérjék figyelemmel. A helyzet javításánál emel­lett feltétlenül mérlegelést kívánnak a működési enge­déllyel, iparengedéllyel dol­gozók jelenlegi gondjai, pa­naszai, javaslatai is. Szüksé­ges az egyes szervezetek te­vékenységének alapos felül­vizsgálata, s ennek során va- lamennyiüket szorítsák arra a feladatra, amelynek végzé­sével tulajdonképpen meg­bízták egyiküket-másikukat is. Törekedni kell a ma még szétszórtan fellelhető lakás­karbantartási kapacitások — lehetőségek szerinti — össze­vonására, a tiszta profilú szolgáltató szervezetek ki­alakítására. Ezek működésé­hez pedig legyenek a jövőben a jelenleginél megfelelőbb ösztönzők, gazdasági szabá­lyozók. S végül — de nem utolsósorban — minden bi­zonnyal célszerű lenne ter­mészetesen a „csináld ma- gad”-mozgalom erőteljesebb felkarolása is. Hiszen nap­jainkban időtöltésből is mind többen és egyre szívesebben fognak ilyen-olyan aprómun­kához a ház körül. Amihez nagy segítséget jelenthetne az ezermesterbolt-hálózat bőví­tése, vagy akárcsak a kiske­reskedelmi szolgáltatások egyszerű fejlesztése is, külön­féle szerszámok, eszközök köl­csönzésével. A valamit ugyan enélkül is fejlődött tevékenység való­színűleg sokkal nagyobb eredményeket lenne képes így felmutatni, s jóval elégedet­tebbek lehetnénk a további tapasztalatokkal. AZ EGYÉBKENT ORSZÁ­GOS vizsgálathoz kapcsolódó megyei ellenőrzés megállapí­tásait, illetve a népi ellenőrök javaslatait feltétlenül érde­mes megszívlelni! Gyóni Gyula Túlteljesítették az előirányzatot Öt év alatt 653 szövetkezeti lakás épült (Tudósítónktól) A Heves megyei MÉSZÖV keretében működő 34 lakás­építő és lakásfenntartó szö­vetkezet jelentős mérték­ben hozzájárult a lakásépítési célkitűzés megvalósításához. A IV. ötéves terv időszaká­ban Egerben, Gyöngyösön és Füzesabonyban 653 modern szövetkezeti lakás épült, az előirányzott 512 lakás helyett. Ezzel teljesítették a megyei szervek által előirányzott la­kásépítési programot. Külö­nösen sikeres volt a fizikai munkások lakásépítési akció­ja, mivel a megépült .lakások 20 százaléka gyárak, üzemek' és szövetkezetek támogatásá­val épült. A lakóknak több mint a felét fiatalok teszik ki, akik szintén jelentős üzemi támogatást kaptak. A megye legnagyobb lakás­építő és fenntartó szövetkeze­te Egerben működik és az „Ifjúsági” nevet viseli. A szö­vetkezet a IV. ötéves terv indulásakor alakult és öt év alatt 435 lakást épített a vá­ros déli peremkerületében. Az „Ifjúsági” lakásszövet­kezet utolsó lakásait ezekben a napokban veszik birtokuk­ba a boldog tulajdonosok. Ez- zPi befejeződött a Lajosváro- -lakótelep építésé, amel» hez 60 százalékban fiatalok jutottak 2 és 3 szobás, a mo­dern élet feltételeit adó laká­sokhoz. A szövetkezeti lakások megépítésével nem zárta le építő tevékenységét. Újabb száz lakás elkészítésére ké­szülnek. hiszen az igények változatlanul fennállnak. Az új tulajdonosok elége­dettek az egyedi gázfűtéssel, szőnyegpadlóval, PEVA rend­szerben épített sáv- és koc­kaházakkal. Ez annak is kö­szönhető, hogy az indulás óta mindig a Heves megyei Ter­vező Vállalat készítette a terveket, és a kivitelezésben jó munkát végzett a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A szövetkezeti lakó­telep összképe is változatos. Találhatók itt 44 lakásos sáv­házak, 12 és 20 lakásos koc­kaházak is. Az építkezések során min­dig törekedtek az új építési módszerek bevezetésére. Az utolsó hat kockaház építésé­nél osztrák licensz alapján az új DREYVIT hőszigetelést alkalmazták. Rövidesen rrfegkezdik az ötödik ötéves terv előkészíté­sét. A szövetkezet mintegy ezer lakás felépítésére kötött szerződést a tervező es kivi. telező vállalatokkal. Ebben az öt évben főleg a munkás­családokat akarják lakáshoz juttatni és természetesen p családi életet kezdő 'fiatalo­kat. Az egri Ifjúsági Lakásszö­vetkezet az építés mellett je­lentős feladatét lát el a fenn­tartásban is. A közüzemi költségekkel egyidőben fel­újítási alapot is létesítettek. Ügy tervezik, hogy Eger vá­rosban működő lakásszövet­kezetekkel közösen karban­tartó társulást szerveznek, ezzel is segítve a lakásokban keletkezett hibák gyors kija­vítását. Szabó Lajos Befejezéshez közeledik Lajosvárosban az utolsó szövetke­zeti lakas építése. A 435- boldog tulajdonos szeptember 19-én - kapja meg a lakáskulcspkaL x .....liirffoiiirf \í ügyintézés korszerűsítésére: Főpróba Hatvanban A városi tanacs végrehajtó bizottsága az ügyintézése kor­szerűsítése, gyorsítása érde­kében ügyfélszolgálati irodát hozott létre, s az.— főpróba­ként — szerdán megkezdte munkáját. A.z iroda célja, hogy a szakigazgatási szervekkel együttműködve folyamatossá tegye a város polgárainak tá­jékoztatását, s ugyanakkor szakszerűbb, tervszerűbb lé­gyen az egész Aanácsappará- tus tevékenysége. Gyakorlatilag az új iroda intézi közvetlenül, vagy köz­vetve valamennyi osztály ügyfelekkel kapcsolatos dol­gait. Itt lehet építési, bontási, lakhatási, vízbekötési enge­délyért folyamodni. Itt jelent­etek be j^eldaui az ár, au belvízvédelmi gondok, telek­gazdálkodással, személyi iga­zolvánnyal összefüggő válto­zások, s itt adnak ki hatósági bizonyítványt, járiatlevelet is.. A városi tanács épületének bejáratánál elhelyezett új iroda vezetését Hegymegi Ist­vánra bízta a végrehajtó bi­zottság', s teljes hatékonyságú munkát október 1-től; végez majd. amikorra az ötfőnyi személyzet beletanul a szo­katlan stílusú, sokrétű mun­kába. SwmgjQ ISAk isejitember 12, jtenlak \ Társadalmi aktivitás és tudatosság Német szövetkezeti delegáció Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents