Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

V A cél: a korszerű tanárképzés Beszélgetés az egri iőiskola új tanévéről Elhangzott az első csen­getés, s általam* és közép­iskoláinkban megkezdődött a tanítás. Véget ért a vakáció felsőoktatási intézményeink­ben is. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola szep­tember 6-tól fogadta régi és új hallgatóit. Az új tanév sajátos ten­nivalóiról, feladatairól be­szélgettünk dr. Szűcs László kandidátussal, a főiskola fő­igazgatójával. Négyszeres túljelentkezés — Mit jeleznek a felvételi vizsgák tapasztalatai? — Az utóbbi években egy­re fokozódik az érdeklődés a pedagóguspálya uránt. Ezt bizonyítja az is, hogy két­száznyolcvan helyre ezer- százharmincan jelentkeztek, azaz négyszer annyian, mint amennyit felvehettünk. Egyes szakpárokat különösképp ost­romoltak. A biológia—föld­rajz szakon huszonöt, a föld­rajz—testnevelésen tizenhat, a magyar—történelmen tizen­egyszeres volt a túljelentke­zés. A felkészültség és a színvonal viszont nem emel­kedett: igen sokan még a minimális ismeretanyagot sem sajátították el. Meg­nyugtató, hogy nőtt a fizi­kai dolgozók tehetséges gyermekeinek aránya. Elér­tük — s ez elsősorban a kö­zépiskolai tanárok jó mun­kájának, hivatásszeretetének köszönhető —■ hogy a gólyák ötvenkét százaléka közülük kerüljön ki. Ügy vélem: ez nemcsak helyi rekord, ha­nem országos szinten is szá­mottevő eredmény. Tovább folytatódik, ráadásul mind gyorsabb ütemben, az elnőie­sedés: jelenleg a nyolcvanöt százaléknál tartunk. Szep­temberben ezerkétszáz nap­pali tagozatos és ezérötszáz levelező hallgatóval kezdjük a tizhonapce munkát. Velük százhetven oktató foglalko­zik majd. Túlzás nélkül mondhatom, hogy sosem várt ránk ennyi tennivaló, mint most. Fiókiskolák a fővárosban — Budapesten két kihe­lyezett tagozatot létesített a főiskola. Miért került sor erre. s miként oldották még a szervezéssel, a berendezés­sel járó gondokat? — Bármennyire furcsán hangzik, mégis igaz: a fő­város peremkerületeiben mind aggasztóbb a tanárhi­ány. Ezen óhajtottunk segí­teni. amikor az Oktatási Mi­nisztérium felkérésére vál­laltuk, hogy Csepelen, »Tej­út utcai szakközépiskola épületében kihelyezett tago­zatot indítunk. A tatarozási, az átalakítási munkákat be­fejezték, s szeptember 13-án itt is kezdhetünk. A száz­nyolcvan első éves — vala­mennyien pestiek — képzé­sével egyelőre tizennyolc ok­tató törődik majd. Egyéb­ként igen sok érettségizett diák pályázott ide: ötszáz jelentkező közül válogathat­tuk ki a legrátermettebbe­ket. Megállapodást kötöttünk az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemmel: ők adnak helyet a laborigenyes tár­gyak — a kémia, a fizika és a biológia — oktatásának. Nagyra értékeljük a csepeli párt- és állami vezetők re- gítségét, javaslataikkal, meg­látásaikkal is könnyítették a minden rajttal járó nehézsé­geket. A Fővárosi Tanács ígéretet tett arra, hogy a leendő tanárok elhelyezésé­ről gondoskodik. Szeptember harmadikén az ötventagú fő­iskolai tanács. is felutazott Budapestre, s számba vette az előkészületeket. Sokakat érdekel a tagozat jövője is: négy év múlva mintegy hét­százötven diák tanul majd itt. Elfogadtunk egy másik megtisztelő megbízást is: a SZOT Központi Iskolájában nyolcvan népművelés—peda­gógia és könyvtár—pedagógia szakos levelező hallgató ok­tatásába kapcsolódnak be tanáraink, elsősorban a ne­veléstudományi tanszék munkatársai Szerződés az Iskolatelevízióval — Újdonságok sorát is ígéri a tanév. Hallhatnánk ezekről? — Két úttörő jellegű vál­lalkozásba fogunk. Eddig is nagy gondot fordítottunk arra, hogy hallgatóink meg­ismerjék a modem pedagó­gia legfontosabb szemléltető­eszközeit, s elsajátítsák azok kezelését. Most azonban előbbre lépünk: még ebben a tanévben oktatástechnikai tanszéket szervezünk, ennek az lesz a feladata, hogy át­gondolt, tervszerű képzési rendszert dolgozzon ki. Köz­tudomású, hogy hat éve fog­lalkozunk leendő diákjaink felvételi előkészítésével. Eredményeinket nagyra ér­tékelte a minisztérium és úgy határozott, hogy Eger legyen a központja a Stúdi­um generále néven ismert nagyszabású akciónak. Ko­moly dolog lesz ez, hiszen mi törődünk majd mind­azokkal, akik az ország öt tanárképző főiskolájára, tíz tanító- és öt óvónőképző in­tézetébe szeretnének bejutni. 21.05: Hubay Miklós: Párkák Tévéjáték Az antik mitológiában, a görögök és a rómaiak sze­rint az ember sorsa három Mégis szívesen csináljuk, mert ezzel is elősegítjük azt, hogy a tehetséges fiatalok ne kallódjanak el. Nem feled­kezünk meg a korszerűség követelményéről sem: A II. számú Gyakorló Iskolánkban zártláncú ipari tévérendszer működik. A nyár folyamán szerződést kötöttünk az Isko­latelevízióval. ök a techni­kai eszközök pótlásáról, gya­rapításáról gondoskodnak, ta­náraink viszont közreműköd­nek az egyes műsorok össze­állításában, a különböző módszertani fogások kidolgo­zásában. Azt hiszem, ez az együttműködés nemcsak mindkét fél számára gyümöl­csöző, hanem a gyerekek ja­vát is szolgálja. Nem ma­radtunk ki az új általános iskolai tanterv előkészitési munkálataiból sem. Nekünk a kémia jutott, s e téren is akad tennivaló. S végül né­hány szót gondjainkról! Az elavult Széchenyi úti fiúkol­légiumot eladtuk az Autó- közlekedési Tanintézetnek, anyagi segítséget kaptunk a minisztériumtól, s így ősz­szel megkezdjük a Leányka úton egy 160 férőhelyes, öt­szintes diákotthon építését. Ha lesz pénz. akkor évek múltán még kettőt tető alá hozunk. Addig azonban csak a hallgatók felének tudunk otthont nyújtani. Az Is tény, hogy a líceum értékes mű­emlék épülete egyre szű- kebb lesz számunkra. Sajnos, a zsúfoltság ellen nem te­hetünk semmit. Ennek elle­nére bízom abban, hogy nemcsak feladatokban, ha­nem eredményekben is bő­velkedő tanévet nyitunk ... (pécsi) istennő kezében van. Egyi­kük fonja, a másikuk gom­bolyítja, a harmadik pedig elvágja a végzet fonalát. Ők voltak a párkák. A mai párkák is hárman vannak: Laura, Tilda és Ágota. Va­lahol egy képzeletbeli or­szágban, Latin-Amerikában tevékenykednek, életek, sor­sok szálai futnak össze ke­zükben. ők azonban a mi­tológiai párkák fonalai he­lyett magnetofonszalagok­kal dolgoznak — lehallgat­nak. Ott és akkor metszik el a végtelen celluloid­szalagot, amikor erre pa­rancsot kapnak. Ám néha — mint ez Hubay Miklós drámájából kitűnik — ér­zelmeik diadalmaskodnak, ellenszegülnek a felsőbb utasításnak. DESSEWFFY LÁSZLÓ: ^ Mfinuicnn wptcinber -tf^., péntek4 Zalán tanár úr, végignéz­ve a közönyös, álmos, türel­metlen szülő-arcokon, na­gyon gyámoltalannak érezte magát. Hirtelen megbánta, amit maga vállalt, — hogy majd szex-órát tart a szü­lőknek. A túlbuzgóság min­dig megbosszulja magát. Le­het, hogy mégis annak van igaza, aki. ledarálja a kölkek- nek a kötelező mondókát, aztán fel vannak világosítva? De még, hogy a szülőket is ... ez az ő ötlete volt. Hol is kezdje? — Sokan kérdezték már, hogy mi szükség van erre az úgynevezett felvilágosításra. Hiszen, ha jól meggondoljuk, bennünket talán a mai napig sem világosítottak) fel és mégis élénkülni kezdett. Hány ér­tekezlet fulladt eddig a kis­szerű, problémában szülők csökönyös hallgatásába! Bez­zeg a pikánsnak ígérkező té­ma felélesztette őket. —-----mármost, ha a gye­r ekek szempontjából nézzük a kérdést, van-e olyan peda­gógus, aki ezeknek még újat tudna mondani? Hiszen az anatómia és biológiai tudni­valókat bármelyik lexikon­ban megtalálják, egyéb könyvekről nem is beszélve. Nem ez tehát a valóságos felvilágosítás, noha legtöb­ben így értelmezik. A lé­nyeg a triviális alapismere­teken túl kezdődik.... A szülők körében moraj­lás támadt. Zalán tanár úr felnézett jegyzeteiből, abba- JiasvsK* -mo+fioeáaúf? ®6y­Kadét Gábor klubvezető és Balogh Ferenc, a művelődési ház igazgatója a cigány- klub őszi és téli programját beszéli meg a gyerekekkel. (Fotó: Szabó Sándor) — Ha beengedi a cigányo­kat, elbúcsúzhat a művelő­dési ház berendezésétől.. ■! Három esztendeje így rio­gatták Balogh Ferenc igaz­gatót a boldogiak. Szerencsé­re nem hallgatott rájuk, ha­nem mint annyi egyéb terü­leten, a cigányklub ügyében is hajthatatlan maradt. Tud­ta, érezte: haszonnal jár majd ez a vállalkozás. Per­sze, fáradságos munkát je­lentett a szervezés, a műve­lődési otthonba szoktatott cigányfiatalok kordában tar­tása. Különösen az első idő­ben kellett az igazgatónak résen lennie. Addig, míg az eléggé szertelen fiúk, lá­nyok, idősebb férfiak a kul- túrházban honos rendhez nem idomultak. Segítségére volt azonban két cigány fér­fi, Kadét Gábor és Nagy Jó­zsef. ök nemcsak a klubfog­lalkozásokra toboroztak kö­zönséget a Dankó-telepről, hanem megfékezték a rend­bontókat is. Ma az a véle­mény egész Boldogon, hogy •nemigen van különbség ma­gatartás tekintetében az ott­hont látogató cigányok és magyarok között. Az előbb emlegetett — « ezermesterként számon tar­tott — Kadét Gáborról vaiv szó. Ö a lelke a boldogi ci­gányklubnak, miután egy esztendeig szorgalmasan el­járt Egerbe, a Megyei Műve­lődési Központ klubvezető­képző tanfolyamára. Ahol nemcsak szellémiekben gya­rapodott, hanem nagyon sok szakmai, módszertani fogást ellesett, s ennek most hasz­nát látja. Ott kezdték, ahol kellett! Egymást követték az egész­ségügyi, családjogi, törvény­kezési ismeretterjesztő élő­adások, amelyek a klubba atya — véletlenül se látta még soha az iskola környé­kén — szólásra jelentkezett. — Tessék. Szívesen, átadom a szót.... — Elég baj.... — a Szó­nok, gyakorlat híján mint­ha azt remélné, hogy a töb­biek kitalálják gondolatait — azt hiszem, meglátásom szerint, minél kevesebbet beszélünk ezekről, annál jobb. Már oda jutottunk, hogy az iskolában tanítják meg a gyerekeinket szexuál- ni.... akkor aztár ki bír ve­lük ... De már a szavába is vág­tak. — Nemcsak az iskola, kedves elvtársam, hanem az élet, -Hiszen amerre néz az ember, mindenütt szex meg pornográfia. Talán nem is ezek a gyerekek tehetnek ró­la .. . — Persze, hogy nem ők te­hetnek róla, hanem a ... Zalán tanár úr figyelte is, nem is a parttalanná áradt vitát. Már két hete felké­szült minden lehetséges vál­tozatra, bigott, szabados, prűd avagy felvilágosult vé­lemények egyeztetésére, ak­kor azonban könnyű volt, négyszemközt az Idevágó irodalommal. Hiszen rend­ben tudja a szénáját és nerh pusztán könyvekre, de bősz- szú évek szülői gyakorlatára szokott 30—40 cigányem­ber magatartását formálták. Sakk- és asztalitenisz-baj­nokságokat, természetjáró tú­rákat bonyolítottak le. Ta­valy már zenekart szervez­tek, irodalmi színpadi mű­sort szerkesztettek. Tánco­saik, dalosaik nemrégiben a hatvani nyugdijasnapon arattak osztatlan ßikert. És a klubvezető nem álla­podott meg. Ősztől újabb to­vábbképzésen vesz részt, hogy mind több hasznára le­gyen a községben élő, mint­egy harminc cigánycsalád­nak. Azt hiszem — ■ ebben megerősített Bálint Sándor, a helyi általános iskola igaz­gatóhelyettese — a felnőtt- oktatás is a cigányklub mű­ködése révén vált népszerű­vé Boldogon. Utóbb évente 10—15 férfi és nő tesz sike­res vizsgát az általános is­kola valamelyik osztályának anyagából. Nagy István, ifjú Kadét Gábor, Nagy József és Gerendás Károlyné az idén már be is fejezi tanulmá­nyait. A klubtagokban még a magasabb szintű továbbta­nulás igénye is felfedezhe­tő. Kállai Bélából például vegyésztechnikus lett, a kez­detben segédmunkásként dol­gozó Oláh Klári pedig a HÁÉ’V megbecsült gépkezelő­je. Látogatásunk felvetett egy problémát. Nincs képviselő­je a boldogi cigányságnak, a 43 tagú helyi tanácsban. Ezt többfelé fájlalják! Véleményt kértünk a ci­gányklub dolgában Medvecz- ki Ferenctől, a községi párt- szervezet titkárától is. Me­gint csak igen pozitív nyi­latkozatot tett. — Sokat köszönhetünk mind Balogh Ferenc igazga­tónak, mind a cigányklub Csillával sem volt könnyű elbeszélgetni. — Tudom, tu­dom ... — vágta oda egyszer és rá se figyelt, csak olva­sott tovább. De az anyjával állítólag mindent megbeszélt. Ilyenformán, vagyis a leg­nagyobb rendben folytak ott­hon a dolgok. Bár megértené minden szülő, hogy a felvi­lágosítás sikere a családi lég­körben dől el. Mi lényegeset is mondhat a jámbor peda­gógus, akinek esetleg annyi szerelmi tapasztalata sincsen, mint egyik-másik tanítványá­nak. Szülők és gyerekek kell, hogy szót értsenek. Ez az igazi felvilágosítás. Igazi! Oh, szent együgyú- ség. Egy hete sincs, hogy a parkban majdnem belebot­lott egy csókolódzó párba. S sötétben több volt az, mint diákos kis csókváltás. Vad, dühös és érzéki összefonódás, egy fának támaszkodva áll­tak, a fiú kabátja kigom­bolva és a lány egészen be­lebújt a kabátba, a fiúba ... és az a lány Csilla volt, Biz­tosan ő volt. Rá se hederí­tett, hogy emberek sétálnak arra, hogy az apja ott megy el mellette. Tizenhat éves és olyan szenvedélyesen csóko- lódzik, mint egy ... Meggyorsította lépteit, za­varában ’ szinte menekült, azt se tudta, hogy azok ott lelkes vezetőinek. Igaz, pár esztendeje létezik csupán ez a szervezett, kis közösség, de községpolitikai szempont­ból már most lemérhető a tevékenysége. Főként arra gondolok, bogy cigányságunk igyekszik kitörni a Dankó- telep miliőjéből, s a Kossuth utca végén, a tanács által biztosított telkeken építke­zik. Ugyanakkor megpróbál­nak asszimilálódni, beépül­nek a munkásközös6égekbe. Nagy Sándor például a Hat­vani Konzervgyár egyik szo­cialista brigádjának példa­mutató tagja, Nagy József pedig olyan kubikosbrigádot vezet Túrán, ahová eljárnak dolgozni, hogy bármelyik építővállalat irigyelheti őket A klubban vetődött fel az s gondolat is, hogy a mintegy kétszáz embert számláló ci­gányságot képviselni kellene a helyi tanácsban. Én ezzei messzemenően egyetértek, hi szén a köztük élő, gondjai kát ismerő ember tud iga­zán harcolni jogaik érvénye­sítéséért ! Amit az eddigiekben leje­gyeztünk, élő valóság Boldo gon. Egy egészséges törekvé: kibontakozása. Amely akko érik be, .amikor a cigányol életvitele, tudásszintje nagy jából egyezik az egész köz ségével. S ez előbb-utóbl bekövetkezik! A cigányklu bot éppen ezért mi csupái átmeneti megoldásnak, idő közi fontos vállalkozásnál tekintjük. Igazi cél: amit a párttit. kár asszimilálódásként emle getett. S már jelentkezik i munkásklubnál, amelynél foglalkozásain egyre töbl cigány vesz részt,, minden féle előítélet, megkülönböz tetés nélkül. Moldva? Győző tűk, nem figyeltek-e fel r. nem ismertéK-e fel utólai Még azt képzelhetik, hog leakelődik. (Bár joga va rá!) De Csilla, mikor ne gyedórával később hazajöt nem is köszönt, hanem iátye los szemmel, lecsapva táskt ját a fürdőszobába vonul Zalánnal pedig még jobba forgott a lakás, mint előb a park iái között kanyarg út, és most, hogy az emlé; ki tudja hányadszor, agyál tolult, újra megfordult vei a világ----­A szülők úgy-ahogy kifu ladtak és Zalán tanár í visszakapta a szót. Jöhet statisztika. Két hete még az volt célja, hogy adataival elgor dolkoztassa hallgatóságot. E gondolkozást várni ezektől Sorolta, hogy ismét menir a nemibeteg, hányán kerű nek abortuszbizottság el tizennyolc éves koruk élőt becslések szerint a gimns zisták hány százaléka folj tat szerelmi viszonyt tizer hat, és mennyi tizennyoi éven alul___ A termet megülte a k< mór csend. Most elkap; őket! Hol éltek ezek az err berek eddig, hogy ilyen ne hezen viselik el az igazsá got. A szó legszorosabb erte: r.Tében -meztelen igazságot. Cigányklub incsR. hoar, elrohand tnelleä.­(FiAytaijuk.} I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents