Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

A DÍVSZ nyilatkozata Chilei szolidaritási nagygyűlés a Chinoin Gyárban Alberto Corvalan, a Chilei Kommunista Párt KB főtit­kárának. a bebörtönzött Luis Corvalannak a fia felszólal a Prágában megrendezett szolidaritási nagygyűlésen. (Népújság-telefoto — CTK — MTI — KS) A nemzetközi chilei szoli­daritási hét alkalmából a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség nyilatkozatban ítélte el az 1973. szeptember U-én Chilében; katonai pucs- csal uralomra jutott fasisz- i i juntát. A DÍVSZ a kü­lönböző nemzetközi szerve­zetekkel együttműködve s.eptember 10-én és 11-én Mexikóban újabb nemzetkö- zi szolidaritási találkozóval és a szolidaritási hét szám­talan ifjúsági kezdeménye- 7?sével járul hozzá a chilei nép igazságos ügyének sike­réhez. A nyilatkozat fel­hívja a világ haladó és de­mokratikus ifjúságát, hogy a nemzetközi szolidaritás sza­kadatlan erősítésével támo­gassa Chile népét és ifjú­ságát abban a harcban, ame­lyet a koncentrációs táborok felszámolásáért, Luis Corva- lán és valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bo­csátásáért, továbbá a chilei hazafiak üldözése, meghur- colása és kínzása ellen foly­tat. A DÍVSZ több mint 200 tagszervezete és a világ haladó ifjúsága nevében kö­veteli. hogy Chilében vesse­nek véget az emberi jogok lábbal tiprásának. A szö­vetség szeptember U-e al­kalmából chilei szolidaritási jelvényt bocsátott ki. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság és az Országos Béketanács csütör­tök délután chilei szolidari­tási nagygyűlést rendezett a Chinoin Gyárban. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglalt Földvári Aladar, a SZOT elnöke, Ja­kab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Vass Istvánná, az Országos Béketanács al- elnöke, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság alelnöke. Borbély Gabor, a KISZ-kb titkára, Timmer József, a SZOT titkára, Mar­tos Istvánná, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, valamint Ped­ro Pablo Fernandez, a Ma­gyarországon élő chileiek an­tifasiszta bizottságának el­nöke, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Dr. Molnár Béla megnyi­tója után Földvári Aladár mondott beszédet. — Ma két éve annak — mondotta —-, hogy a szabad, demokratikus választások útján törvényesen hatalom­ra került chilei népi egység kormányát a legvéresebb,, legkegyetlenebb katonai bru­talitással megdöntötték. Meg­gyilkolták Salvador Allen- dét és sok niás chilei haza­fit. A chilei fasiszta katonai terror tovább tombol. Űjabb és újabb hírek érkeznek le­tartóztatásokról eltűnésekről, kínzásokról, gyilkosságokról. A junta tagjai npm tanul­ták meg a történelemből, hogv a sza.b’őság. a demok­rácia, a haladás erőit egy időre fel lehel ugyan tartóz­tatni, de legyőzni soha. A iweptrtuber 1)5, péntek chilei hazafias, valamennyi haladó erő meggyőződése, hogy Chilében is győzni fog az értelem a brutalitás felett, a haladás a reakció felett, a demokrácia a fasizmus fe­lett. — Mi, magyar szervezett dolgozók, támogatjuk az ENSZ-nek és a nemzetközi munkaügyi szervezetnek a chilei dolgozók, a chilei nép érdekében hozott határoza­tait. Támogatjuk, egyetér­tünk mindazokkal, akik el­ítélik, leleplezik Pinocheték diktatúráját. Ugyanakkor csatlakozunk a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához, s minden lehetséges módon támogatjuk azt. Szeptember 11-ét a chilei nép iránti szo­lidaritási napnak tekintjük. A magyar dolgozók szep­tember 4—18. között külön­böző akciók keretében is kifejezik szolidaritásukat a chilei nép iránt. A SZOT ismételten kifejezi a magyar dolgozók álláspontját, hogy határozottan szembeszáll a Pinochet-féle diktatúrával, szilárdan a chilei munkás- osztály, a chilei nép mellett áll a fasiszta terror elleni harcban. Luis Corvalannak és a többi bebörtönzött ha­zafinak a kiszabadításáért, a szabadságjogok, a demokrá­cia visszaállításáért vívott küzdelemben. Lisszabonban folytatódnak a konzultációk a kormány- válság rendezése érdekében. Costa Gomes elnök, és Pin- heiro de Azevedo miniszter- élnök szerdán találkozott a kommunista párt, a szocialis­ta párt és a demokratikus néppárt képviselőivel. Mint az elnöki hivatal közleményé­ben rámutat: a konzultálciók- nak az volt a célja, hogy ki­dolgozzák azt a közös plat­formot, amely meghatározza majd a jövendő kormány po­litikai irányvonalát. Az elnök bejelentette, hogy folytatódnak a kontaktusok és a megbeszélések a politikai pártokkal. A portugál sajtó nagy je­lentőséget tulajdonít azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket az elnök folytat a kommunis­ta és a szocialista párt kül­döttségeivel, fontos lépésnek tekinti ezeket a válság leküz­désének útján. Alvaro Cunhal, a Portugál A csütörtöki Zsenmin Zsipao első ízben ismerte be — ha közvetve is — a széles nyilvánosság előtt, hogy a kelet-kínai Hangcsouban ez év tavaszán és kora nyarán zavargások voltak. A kínai pártlap most kö­zölte az Üj Kína hírügynök­ség tudósítását, amely a nyugtalanság egyik föltétele­zett centrumába, a hangcsoui selyem festő gyárba kalauzol­ja el az olvasót, s közben ismerőén megjegyzi, hogy tartományi vezetés számára ez az "üzem sokáig kemény cüo vatt”. PRAGA: Csütörtökön Prágában be­fejeződtek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szíriái Arab Köztársaság kö­zötti tárgyalások. A csehszlo­vák delegációt dr. Gustáv Husók, a CSKP KB főtitká­ra, a köztársaság elnöke, a szíriai delegációt pedig Ha­fez Asszad, a szíriai Baath- párt főtitkára, a köztársaság elnöke vezette. A szíriai párt- és kor­mányküldöttség hazautazott Prágából. BONN: Walter Scheel szövetségi elnök csütörtökön megnyi­totta Frankfurtban a 46. nemzetközi autókiállítást. A kiállításon — 163 000 négy­zetméternyi területen — csaknem ezer nyugatnémet és külföldi cég mutatja be termékeit. GENF: Jól értesült genfi források szerint „kellő ütemben ha­ladnak” az egyiptomi—iz­raeli tárgyalások a Sinai- megal lapod ás végrehajtásá­nak részleteiről. VELENCE: A közös piaci országok külügyminiszterei külpoliti­kai egyeztető értekezletre ültek össze csütörtökön Ve­lencében Rumor olasz kül­ügyminiszter elnökletével. A kétnapos tanácskozáson az időszerű nemzetközi kér­déseket vitatják meg: a közel-keleti helyzet az amerikai közvetítéssel lét­rejött újabb katonai megál­lapodás után, a földközi-ten­geri térség helyzete, s fő­ként Ciprusé, a portugáliai fejlemények, valamint az ENSZ-közgyűlés ülésszakai szerepelnek napirenden. NEW YORK: A végéhez közeledik az általános vita az ENSZ-köz- gyülés 7., a fejlődés és a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés problémáival foglalkozó ülésszakán. A közgyűlés kü­lönbizottsága két munkacso­portban folytatja tanácsko­zásait a 7., rendkívüli ülés­szak zárdhatározatának ki­dolgozásáról. Kommunista Párt főtitkára, a kommunista és a szocialista párt küldöttségének az elnök­kel történt találkozása után kijelentette: a kommunista párt képviselői mindent meg­tesznek, hogy megszüntessék a két hónappal ezelőtt támadt zsákutcát. Ugyanakkor a kommunista párt élesen bírálta a burzsoá demokratikus néppárt veze­tőit felelőtlen nyilatkozatai­kért, amelyekben arra biztat­ták híveiket, hogy ne enge­delmeskedjenek a kormány­nak, követelték, hogy oszlas­sák fel a fegyveres erők moz­galmát, számolják fel a for­radalmi tanácsot. A kommu­nista párt véleménye szerint* az ilyen kijelentések csupán a szélsőjobboldali reakciós erők érdekeit szolgálhatják. A portugáliai forradalmi folyamat támogatására tö­megtüntetést és nagygyűlést rendeztek az észak-portugá-. liai Bortonban. A hangcsoui eseményekről A cikk szerint „most már műiden rendben van”, hi­szen júliusban és augusztus­ban. — hála a politikai prob­lémák időközben történt meg­oldásának „szakadatlanul nö­vekedett a termelés”. „Nem­régen — hangzik a tudósítás — néhány rossz elem min­dent megtett, hogy Liu Sao- csi és Lin Piao revizionista' vonalút érvényesítse. Eltorzí­tották a .párt vonalát, azt ál­Lisszaboni konzultációk a kormányválság rendezésére Öt és fél országon át V. ...nincs más vesztes, mint a bika Az aréna most egy ki­sebbfajta tragédia színhe­lye. Ó. nem azért, mert a koromfekete fürge bikák — számszerint hatan — egymás után esnek áldozatul a lo­vas banderetllonak, meg a Egy arc a nemzetközi „fi­gurák” közül: buddhista szer­zetes hitének és szervezeté­nek prospektusát árulja a Ramblákon. gyalogos matadornak. Még csak azért sem, mert lám. az egyik matador a hátán érezhette, hogy egy rajta ülő ötmázsás fáradt és rezignált bika milyen nehéz. A tra­gédia a nézőtéren zajlott le. Igaz, hogy hétköznap van, igaz, hogy közeleg a nyár vége, de akkor is... hol vannak már a régi idők, amikor őrjöngött a zsúfolt aréna, és a bikák már attól tüzet fújtak, hogy bármerre néztek, bármerre füleltek mindenütt csak ugráló, ken­dőt lobogtató, ordító embe­értője lenni a bikaviadalnak, de lehet, hogy valóban már az is. A többiek — és most jön a tragédia! —, a huszon­öt ezres aréna ötezres néző­serege csendben, kicsit feszé­lyezve, először inkább csak gondolva, mint irtózva, majd csendes unalommal szemléli, hogy Barcelona szívében, az éppen fél évszázados aréná­ban, hogyan folyik az évszá­zados — pardon! — évezre­des szertartás, hogyan tán­col kecses piruettet a mata­dor az ostoba bika előtt, amely bőszülten rohamozza meg újra és újra az előtte lengetett vörös-sárga ken­dőt. (A bika egyébként szín­vak. Fütyül arra, hogy mi­lyen a kendő színe. A moz­gás ingerli. Ha majd akad egyszer egy olyan okos bika, amely nem a kendőt, hanem az embereket „veszi fonto­lóra”, a bikaviadalnak mind­örökre befellegzett.) Aligha lenne igazam, ha azt írnám, hogy leáldozóban van a bi­kaviadal Spanyolországban, s aligha hazudok, ha azt írom: ma már nem olyan népszerű, mint volt akár csak néhány évtizeddel ez­előtt is. És éppen a fiatalság lelkesedik kevésbé a bi­kákért. Nekik labdarúgó sztárjaik vannak! Az ötezres nézősereg, az ásító üléssorok elveszik a bikák, de a viadorok kedvét is. az előttem ülő és szakér­tőnek tűnő szőke nyugatné­met hölgy, a harmadik üveg sör és a negyedik bika után lemondóan közli velem:1 — Gyenge bikák... És gyenge matadorok — teszi még hozzá és hinnem kell neki, mert már réginek tűnő személyes jó ismerőse a szűk sorok között rikoltozó sör­árusnak. Ezek az árusok pe­dig nélkülözhetetlenek a sö­rökön túl is, mert a gyanút­lan és a viadalokhoz nem értő néző tőlük tudja meg, arra. hogy győzzön! —, hoff megússza az egész dolgot? Miért, mennyivel szebb é* mennyivel sportszerűbb egy bánatos szemű gyenge őz le- lövése, igaz piruett és ko­reográfia nélkül, de megles­ve egy fa mögül... Külön­ben is, tessék csak odaállni akár a legfáradtabb bika ele is, s akkor majd megtudja a tisztelt kételkedő, hogy van-e esélye a bikának, vagy sem? És, hogy kemény sport-e a bikaviadal, avagy 6em. így, a bikaviadalok védel­mezői, amelyről, mármint a bikaviadalról írni többe* nem is kell, meg Hemingway után nem is szabad. Legfel­jebb csak annyit, hdgyha holnap bezárnák az arénát Barcelonában, nem valószí­nű, hogy azt kibírná a kata­lán főváros viadalokért ra­jongó lakója, de elképzelhe­tő. Am, hogy a bikatenyész­tő gazdaságok kitűnő üzle­tet csináló tulajdonosai alig­ha bírnák ki, — az minden­nél valószínűbb. ■ I ■ Fürdés a tengerben A végtelenből hullámait megállás nélkül a partra te­regető tengerben. Barcelona hangulata es a Ramblák, az ezerkétszáz méter hosszú korzó. A nat> csendes és iz- zadásos dicsérete és a spa­nyol vörös bor. Az izgalmas. — mert az — halpiac és a virágkorzó Barcelonában és az esti séták az éjfél után is zsongón hangos Callelában. Milyen hát a spanyol va­lóság, te turista? Milyen at olasz, az osztrák, a francia? Utazol, mész, nézel és nem látsz? Tényleg, milyen? Itthon elővettem az időköz­ben felgyülemlett újságokat, s belőlük tudtam meg töb­bek között, hogy a legtöbb mm Százötven éve épül, de még egy évszázad (?), hogy fel is épüljön a Sagrada-ta- mília temploma Barcelonában. Amit látunk balra, azok a falak: sem belül, sem felül még semmi sincs. Jobbra: Bevonul a „hadnép", ha nem is tömött, de hosszú sorban: hogy kezdődjék a játék, a bikaviadal. rek tanyáztak, fel egészen a legfelső, a legolcsóbb helyig. Ahonnan most éppen én nézem a bikaviadalt. Az a néhány spanyol, aki itt az arénában, most is őr­jöng és lelkesedik és fütyül és fúj jól és tapsol, és ezt te­szi az a néhány beavatott külföldi, aki így akar hozzá­Iftották, hogy a fő ellentmon. dás a régi és az új káderek, az egyik és a másik frakció között feszül. Megkísérelték a. harc irányát eltorzítani, ösztönözni a burzsoá frakció­zást, megtörni a vezetők és a munkások forradalmi egysé­gét. csökkenteni a tömegek lelkesedését a forradalom iránt. Mindennek a termelés látta kárát”. Az immár újból egységes gyári kollektíva el­határozta: „behozzák azt a veszteséget, amit Liu F'o-*',:i és Lin Pk.j rcvizi<)iii*>b& vona­la okozott, ez beismerése an­nak, hogy egy ideig szünetelt a termelés. mikor kapja, az időközben lent a homokon az öt-hat embertől is kifárasztott, több sebtől vérző bika, az utolsó döfést, vagy az utolsó előt­tit. Vagy még azt a néhá­nyat — ha már szégyenszem- i re a matador nem tudott egyetlen pengeszúrással el­bánni vele —, ami még a végső dindalhoz kell. A bika még azt hiszi, hogy van re­mény. ám a sörárus már jajveszékelésnek vélhető or- dítozással kínálja újra áru­ját, s ez csalhatatlanul egy viadal elbukott hősének gyászindulóját jelenti. Állítólag a spanyolok egy része sem rajong a bika via­dalokért. A más része persze annál jobban. És ezek ho­gyan tiltakoznak, ha a bika­viadal véres voltáról esik szó, vagy arról, hogy mi a sport abban, ha öten, hatan, meg tízen bánnak el — vol­ánképpen a bikával,! Ha a s'erencsétlen fekete jószág­nak még az ezermíllió az egyhez sincs esélye — ó, ne» matador analfabéta, de Öt­venezertől félmillióig keres egy-egy igazi nagy v;adalon Hogy Marseillesben sztrájk volt éppen, amikor ott jár­tam ám, hogy miért volt, ar ról képet kaphattam abból amit az arab negyedben lát­tam. Itthon tudtam meg hogy milyen politikai ese­mény színhelye volt akkoi éppen Bécs, hogy mi e gondjuk a milánói munká­soknak és, hogy milyen hi rességek fordultak meg Cannes-ban és Nizzában. Akár el se mentem volna': Ugyan, akkor honnan Iá' - tam volna mindazt, amiről itthon tudtam meg azt. ami1 ott nem tudhattam meg! Elő hát a jelszót az ilyenfajta utazás végére: „Jöjjöh velünk világot néz­ni és itthon, ha hazajön: transzfer az újságok' \ Hogy megtudja, mit i. tott . . .” Vége. G^urkó Gétti

Next

/
Thumbnails
Contents