Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

Pártok tatásunk helyzete Munkatársunk felkereste Szatmári Miklós elvtársat, az MSZMP KB ágit., prop. osztá- •yrnak ^»osztályvezetőjét. Be­szélgetésüket az alábbiakban közöljük. Hogyan ítélhetjük meg a pártoktatás fejlődését az utóbbi években? Megállapítható, hogy a pártok tatás fejlődése az el­múlt években alapjában össz­hangban volt a követelmé­nyekkel és jelentősen bő­vültek még hatékonyabb ki­bontakozásának lehetőségei. Szervesebben kapcsolódott a párt politikai munkájához, tudatosabban szolgálta a po­litikai feladatok megoldását. Sokat fejlődött a pártoktatás hallgatóinak, az azok zömét kitevő párttagok elméleti fel- készültsége, szemlélete, poli­tikai ítélő- és cselekvőképes­sége. A pártoktatásban az elmúlt időszakban évente átlagosan 700 ezren tanultak. Eredmé­nyes tanulásukat elősegítette a propaganda eszmei, politi­kai irányításának javuló színvonala, a propagandis­ták elméleti, politikai és módszertani felkészültségé­nek növekedése, munkájá­nak fejlődése. A pártsajtó is fokozottabban támogatta a propagandisták és a hallga­tók felkészülését és tanulá­sát. A pártoktatás fejlődésével azonban az elért eredmények ellenére sem lehetünk min­den szempontból elégedettek. A pártoktatás kapcsolódása a politikai feladatokhoz nem mindig biztosította a kívánt hatásokat. Az oktatásban egyaránt fellelhető volt az elvont elméietieskedés és a szűk prakticizmus. A hallga­tók elméleti tudatosságának növelése és szemléletének, magatartásának formálása nem mindig érte el a politi­kai gyakorlat által támasz­tott igényeket. Az oktatás és a tanulás színvonala helyen­ként elmaradt a lehetőségek­től és a követelményektől. A pártpropagandának milyen eszmei-politikai feladatokat kell megol­dania a következő évek­ben? A pártoktatás fejlesztésé­nek fő Irányát a XI. párt- kongresszus határozata, a kongresszusi dokumentumok feldolgozásának feladatait a partoktatásban a Politikai Bizottság 1975. június 3-i ha­tározata szabja meg. A következő években to­vább kell erősíteni a pártok­tatás kapcsolatát az élettel, a szocialista építőmunka gya­korlatával. A propaganda alapvető feladata, hogy el­méleti igényességgel, rend­szerezetten értesse meg poli­tikánk elméleti alapjait, is­mertesse megvalósulásának tapasztalatait, s ezzel készít­se fel, mozgósítsa hallgatóit politikai feladataink meg­oldására. Fontos feladata a maga eszközeivel elősegíteni a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének állan­dó erősítését, a párttagok fel­készítését jogaik érvényesíté­sére, kötelességeik teljesíté­sére. A pártoktatás tartalmát a következő évekre szintén a XI. kongresszus dokumentu­mai szabják meg. Biztosítani kell a kongresszus határoza­tába. a jóváhagyott Szerveze­ti Szabályzatba és az elfoga­dott új programnyilatkozat­ba foglalt elvek és célok egy­séges értelmezését. A káder­képzésben mélyebben szük­séges foglalkozni a fejlett szocialista társadalom megte­remtésének távlati feladatai­val is, a tömegoktatás viszont inkább a szocialista építő­munka mai gyakorlatának el­méleti és politikai kérdéseire koncentráljon. A propaganda megfelelően foglalkozzék a tulajdonvi­szonyok. az osztályok, a szö­vetségi politika, az állami élet és a szocialista demokrá­cia fejlesztésének kérdései­vel. Népgazdaságunk alapjai­ban egészségesen fejlődik, ugyanakkor a népgazdaság­ban, belső és külső okok kö­vetkeztében, feszültségek is vannak. Ezek megoldására, a népgazdaság továbbfejleszté­sére van programunk. A propaganda erősítse a gaz­dasági helyzet reális felfogá­sát. tudatosítsa a fejlesztés, a hatékonyság növelésének, az ésszerű takarékosság fokozá­sának, a szocialista nemzet­közi gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének feladatait. Ideológiai és kulturális fejlő­désünkkel összefüggésben sokoldalúan ismertesse a szo­cialista tudatosság és közgon­dolkodás, műveltség és élet­mód tartalmát és szerepét társadalmunkban. Hívja fel a figyelmet a párt irányító te­vékenységének és a pártélet fejlesztésének feladataira, tu­datosítsa a pártirányítás, a pártszervezeti munka elveit és módszereit, a párttagok­kal szemben támasztott köve­telmények szerepét és tartal­mát. A nemzetközi helyzet megítélésében erősítse az enyhülés tendenciájának. a szocializmus, a haladás és a b 'ke erői szerepének felisme­rését, tudatosítsa a párt és a kormány nemzetközi tevé­kenységének alapvető elveit, ismertesse a konkrét lépése­ket és a további feladatokat. A pártoktatás jelenle­gi rendszere és módsze­re mennyire felel meg a követelményeknek, milyen irányú fejlesztés vált szükségessé? A pártoktatás rendszerén és az alapvető módszerein nem szükséges változtatni. A káderképzésben folytatjuk a pártiskolák és az esti egye­temek tematikáinak a XX. kongresszus dokumentumai alapján szükséges korszerűsí­tését és további lépéseket te­szünk a speciális tanfolya­mok, az elméleti konferen­ciák és az esti középfokú is­kola kereteinek tartalmasabb és hatékonyabb kihasználá­sára. A tömegoktatásban — fenntartva a politika fő kér­déscsoportjaira történő kon­centrálás elvét — több új tanfolyamot indítunk a szo­cialista társadalom alapvető kérdéseinek, a gazdaságpoli­tika ipari és mezőgazdasági vonatkozásainak, valamint a kongresszus dokumentumai­nak az új párttagok által tör­ténő részletesebb tanulmá­nyozására. Arra törekszünk, hogy valamennyi tematika és tananyag híven tükrözze pár­tunk politikai célkitűzéseit, jobban alapozza meg a poli­tika elméleti alapjainak és NDK-beli folklór-együttes Egerben (Tudósítónktól): Az Építők Szakszervezete „Vadrózsa" tánc. és énekka­rának meghívására néhány napja hazánkban tartózkodik az NDK-beli Cottbus város 55 tagú művészegyüttese. A kul­turális delegáció tagjai Cott­bus város építői, szakszerve­zeti aktivistái. Az együttes országjárása során a keddi és szerdai napot Egerben töl­tötte. A vendégek Hajdú Miklósnak, az Építők Szak- szervezete megyei Bizottsága titkárának kalauzolásával a »áros kulturális életével és történelmi nevezetességeivel ismerkedtek. Mint Rita Richter, az együttes vezetője Anandotta; a hazájában méltán népszerű folklór­együttest testvéri szálak fű­zik a „Vadrózsa” ének- és tánckarhoz, amelynek tagjai ez év júniusában látogattak el az NDK-ba. Az együttes magyarországi tartózkodása során a nyer­gesújfalui Eternitgyár mű­velődési házában és Kalocsán adott ízelítőt a gazdag né­met folklór hagyományaiból. Az együttes számos kitünte­tés birtokosa és Magyarorszá­gon kívül Csehszlovákiába és Lengyelországba is ellátoga­tott a közelmúltban. A vendégek az egri látoga­tás után visszautaztak Buda­gyakorlati tapasztalatainak megismerését. A pártoktatás növekvő fel­adatainak akkor tud eleget tenni, ha növeli a hatékony­ságát. Az oktatás színvonala és hatékonysága nagy mér­tékben függ a propagandista felkészültségétől és munká­jától. Tovább szélesítjük a propagandisták elméleti és módszertani kiképzését és to­vábbképzését. javítjuk évkö­zi felkészítését. Ez utóbbi szempontból különösen jelen­tős az év eleji előkészítés és a propagandista szemináriu­mok jó előkészítése és szín­vonalas lebonyolítása. A hatékonyság növelése szükségessé teszi a tanulócso­portok színvonalasabb mun­káját Is. Törekedni kell a foglalkozásokon az aktív vé­leménycserére, a marxista ál­láspont meggyőző megismer­tetésére, a téves nézetek és megítélések leküzdésére. Ha a marxista-leninista világ­nézet és módszer áthatja az oktatás-nevelés egész folya­matát, a propaganda ered­ményesen tölti be a pártta­gokat felkészítő, a párt befo­lyását erősítő íeladatát. javítják a Hidro­glóbust Hazánkban több mint Uz éve készülnek vasszerkeze­tű hidroglóbusok, községi vízművekhez és mezőgazda- sági telepekhez. Eddig több mint 4000 víztornyot állí­tottak fel. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltségének víztorony­szervize megkezdte a hid­roglóbusok felújítását. Je­lenleg a nádudvari vízmű hidroglóbusának felújításán dolgoznak. (MTI fotó — Balogh P. László felv. — KS) Munkáslakások Gyöngyösön Kényes ügy: lakáselosztás. Hány embernek borzolja az idegeit, ha ez szóba kerül? Csak azok elégedettek, akik lakást kaptak. Akik kimarad­tak, akiknek még várakozni­uk kell, mindent mondanak a tanácsra, csak jót nem. — Pontosan 1909 jogos la­kásigénylőt tartunk nyilván — halljuk Berényi Józseftől, a városi tanács elnökétől. — Számításaink szerint még a következő ötéves terv végére is csak az igényeknek legfel­jebb harminc százalékát tud­juk kielégíteni. Ezek a számok mindent megmagyaráznak. Lehet-e ilyen körülmények között mindenkinek kedvére tenni? Munkáslakások. Külön ka­tegória, amelynek értelmét nem a statisztikai rubrika adja. Célja egyértelmű en­nek a megkülönböztetésnek: következetesen törődni az­zal, hogy a lakások jelentős részét munkások és a terme­lés közvetlen irányítói kap­ják. Persze, a nagycsaládo­sokról, az ifjú házasokról sem lehet elfeledkezni. Szempont tehát akad bő­ven. Joggal kérdezheti az, aki a felsorolt kategóriák egyikébe sem tartozik, hogy vele mi legyen? Ö talán má­sodrangú állampolgárnak 6zámít? Igazságérzetünk mégiscsak azt követeli, hogy az anyagi­lag jobban rászorulók kapja­nak nagyobb segítséget. Így lesznek a vállalatnál „pro­tekciósok” a munkások. Kapnak is pénzt, támogatást, kimondottan azért, hogy megkönnyítsék a lakáshoz jutásukat. Ha nagyon le akarjuk egy­szerűsíteni a dolgot, azt mondhatjuk: hiába a ra­gyogó gép az üzemben, ha nincs, aki irányítsa. Persze, kell a mérnök is, kell az ad­minisztrátor is, ha nem ijs a géphez, de a gép „környé­kére”. Egy a lényeg: ha valamiből nincs annyi, mint amennyi kellene, ahhoz, hogy minden­kinek jusson belőle, akkor valamilyen elv szerint kell azt szétosztani, és ilyenkor a „kiválasztottak” kapnak belőle. O 1973-tól összesen 272 mun­káslakást osztottak ki Gyön­gyösön. A legtöbbet a Mát- raalji Szénbányák dolgozói­nak, pontosan 66-ot. Érdekes, hogy a második helyre a ki­térőgyár kerül 39 lakással, aztán következik a Gagarin 33 lakással, de az olyan nagy létszámú gyáregység, mint amilyen az Izzó Gyön­gyösön, már csak 19 lakást mutathat fel. Ezek a számok sok min­dent elárulnak. Lehet kom­binálni is, következtetéseket is levonni a statisztikai ada­tok alapján. Mindenesetre, érdemes elgondolkozni raj­tuk egy kicsit — Még nem használnak ki minden lehetőséget a vál­lalatok a munkáslakásokkal kapcsolatban — jegyezte meg Berényi József tanács­elnök. — Az már természe­tes, hogy akár a hétvégi te­lek, akár a szövetkezeti kert munkáihoz, a pihenő meg­építéséhez jutányos térítés fejében gépeket adnak. Mi­ért ne lehetne ezt a megol­dást átvinni a munkáslaká­sokra is? Miért ne lehetne a munkásoknak lakásépítő szö­vetkezetbe tömörülniük, amelyben a vállalat is sokat tudna segíteni, gépekkel, szerszámokkal, tereprendezé­si munkákkal, a szocialista brigádok a tényleges fizikai tevékenységükkel. Számít­suk ki, mennyivel lehetne olcsóbban építkezni ezzel a módszerrel. Az ötlet csakugyan kitű­nő. Ha úgy tetszik, kézen­fekvő. Mégis elkerülte eddig az emberek figyelmét. Munkáslakások. Azért azok, mert az épülettömbben ezt vagy azt a lakást ilyennek minősítették. Egyik olyan, mint a másik. Ahogy szok­ták mondani, valamennyi egy kaptafára megy. Ha a munkások lakásépítő szövetkezetei tudnának ala­kítani, jobban figyelembe lehetne venni az egyéni igé­nyeket is, nem kellene egyet­len séma szerint kialakítani a lakásokat. — Nehézséget okoz az a körülmény is, — magyarázta tovább a helyzetet Berényi József —, hogy a gyáregysé­gek a munkások lakásgond­jának a megoldásához a központjuktól kapják a pénzt. Csakugyan, elképzelhető, hogy ott „fent” nem egészen úgy látják a helyzetet, mint itt „lent”. Aztán az is a do­log realitásához tartozik, hogy akár az Izzónak is, az ország különböző városaiban, Gondot jelent a tárolás Négy és félezer mázsával több dohányt vásároltak Kápolnán Munkában a tűsorkeresztes szárítók Kedvező az idei dohány- termés Heves megyében. A Tárná mentén, ahol nagy múltra tekint vissza e fontos élvezeti növény termelése, most ezekben a hetekben jócskán ad munkát a szövet­kezeti gazdáknak. Négy fajtát: hevesit, sza­bolcsit, kálóit és burleyl ve­tettek az idén a gazdaságok. A Minisztertanács által meg­hirdetett dohányprogram megvalósítására a szövetke­zetek ebben az évben 710 hektáron termelték a ciga­retta- és szivargyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanya­got. A gazdaságok közül első­sorban a hevesi Rákóczi, az Egyesült Tarnamenti, a ver­peléti és az erdőtelki jár az élen. Az elmúlt két eszten­dőben már négy kanadai do­hányművelő gépsor dolgozott ezekben a szövetkezetekben. Az idén ezeknek száma ket­tővel nőtt, mert tavasszal az erdőtelki—tenki Szabadság­ban és a feldebrői Rákóczi­ban is üzembe helyezték az új gépeket. Tart a feldolgozási szezon a kápolnai dohánybeváltóban is. Mint Tóth János üzemve­zetőtől megtudtuk, július vé­sőig a közös gazdaságokból érkezett szabolcsi, kerti és kálói fajták szárítását vé­gezték. most viszont a tűsor- kerctekr^ fűzött hevesi do­hányt szárítják az Idén elő­ször működő füllesztőkam- rákban. A zölddohány fel­dolgozása előreláthatólag ok. tóber végéig tart, a téli hó­napokban pedig a szárított dohányleveleket készítik elő és raktározzák. A nagy termés miatt rak­tározási gondok vannak. Ez bizonyos fokig elveszi a ter­melők kedvét, ezért a do­hánybeváltó a tiszanánai, a hevesi, a besenyőtelki és az Egyesült Tarnamenti Ter­melőszövetkezetnek soron kívül 20 vagon dohányt szá­rított. Ezzel igyekeztek se­gíteni a tárolási gondokon. í— tasz) településein vannak érde­keltségei. Ide is kell adnia, oda Is. Az ellenkező példa is adott: a kitérőgyár is a nagykalapból kapja a pénzt. A Gagarin pedig magaszab­ja meg, mennyit fordít a la­kássegélyezésre. Mégis meny­nyivel másként gondolkoz­nak. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a la­kásalap képzése bizonyos feltételekhez kötött. Egyszóval: mehetne ez a munkáslakás-építés még job­ban is, ha jobban összefog­nánk ehhez az erőinket. De ha már pénzről van szó, nem elég csak az igé­nyeket megfogalmazni, a kí­vánságokat felsorolni, hiszen minden szándéknak az alap­ja a pénz, .ami — nem meg­lepő — csak a termelés fo­kozásával növekedhet. Az alapok alapja tehát az üze­mekben, a gépeknél terem­tődik meg. Ne feledjük! — Eddig még minden olyan igénylést kielégítet­tünk, amely mögött ott volt a vállalati pénzbeli támoga­tás. Tehát egyetlen munkás­lakásügy sem maradt elinté­zetlen. Ügy gondolom, ez a tény a városi tanács szervei­nek, szakosztályának a mun­káját kedvezően minősíti. Jó ezt hallani. És a közvélemény? Hogyan lehetne tetten érni az embe­rek gondolatait erről a do­logról? Túl azon, hogy hányán és milyen fórumon vizsgálnak meg minden lakásigénylést, a határozathozatal előtt a ja­vasoltak névsorát harminc napra a tanácsház utcai hir­detőtáblájára helyezik ki. Emberek, nézzék, mondja­nak véleményt! — Az elmúlt négy év so­rán két észrevétel érkezett a tanácshoz, ebből az egyiknek helyi is adtunk. A felszóla­lások száma azt is mutatja, hogy az elosztást alaposan előkészítettük. Ennyit tehát a közvéle­ményről. O Lakásgond van, lesz is még hosszú évekig. De ha a vállalatok többet segítenek a munkásaiknak, ezt a gondot jelentős mértékben lehet csökkenteni. G. Molnár Ferenc tMmmO 1975. szept. 11., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents