Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
Volga menti utas fisok Hat éve annak, hogy a Heves megyei pártküldött- ■éggel a Csuvas ASZSZlibán jártam. Akkor hat napot töltött küldöttségünk Nyikolájev űrhajós szülőföldjén, időnket az ismerkedésnek, a barátságnak szentelve, de egy egész életre rzóló élménnyel gazdagodva tértünk haza. Azóta százakra tehető már azoknak a száma, akik Csu- vasiába látogattak, vagy akik itthon. Heves megyében láthatták vendégül csuvas barátaikat. A két nép barátsága — örömünkre — egyre mélyebb gyökereket ereszt, megyénk és Csuvasia testvéri kapcsolatai napról napra szélesednek, terebélyesednek. Ennek az egyre szélesedő és mélyülő barátságnak köszönhető, hogy kollégámmal, Fazekas István rovatvezetővel most ismét egy hetet tölthettem — a Szovjetszkaja Csuvasia című lap vendégeként — barátainknál, hogy hat év után ismét érezhettem azt az őszinte. mély. testvéri barátságot, «melyet szovjet Csuvasia népe táplál a magyar nép, a Heves megyeiek iránt. Először is kellemes kötelességemnek teszek eleget: tolmácsolom a Csuvas ASZSZK párt- és állami vezetőinek jókívánságait, számtalan szívélyes üdvözletét Heves megye vezetőinek, lakosságának. Csuvas elvtársaink sok sikert kívánnak a XI. kongresszus határozatainak és ötéves tervünknek végrehajtásához, társadalmi és egyéni céljaink megvalósulásához és barátságunk további szélesítéséhez. Csuvas barátaink annyi erőt és egészséget kívánnak a magyar népnek. Heves megye kommunistáinak, és minden lakójának, ahány cseppje van a Volgának és a Dunának, és olyan hosszú életet, amilyen hosszú életűek a csuvas tölgyek — így mondták és örömmel írtam így le. Ami barátainkat illeti: jól vannak, gyors ütemben fejlődnek, óriási léptekkel haladnak előre. Hat év alatt például Űj-Csebokszári lakóinak száma harmincezerrel növekedett és a jelenleg hetvenezer lakosú új város a következő, a tizedik ötéves terv végére meghaladja a százezret. Itt az új városrész mellett épül a traktorgyár, amely néhány év múlva a világ legnagyobb erőgépeit gyártja. Jellemző az építés ütemére: 1972. január 12-én történt meg az első kapavágás, és ma már négyezer ember dolgozik a gyárban. Elkészült és összeszerelés előtt áll az első T—330 típusú erőgép, amely húszféle munkaműveletet végez, s amelyet követ majd a T— 500-as, a világ legnagyobb ilyen típusú gépe. A gyárat az egész Szovjetunió építi — több mint száz gyár, tudományos intézmény stb.. „vállalkozó” működik közre — és néhány év múlva több mint tízezer ember dolgozik majd itt. Jó ütemben halad a Volgán az 1,4 miihó kilowatt teljesítményű erőmű építése, hatalmas gátak zárják el a Volgát és a mélyben — a víz szintjét a Balti- és az Északi-tenger szintjéig emelik fel — már mutatja magát az a beton- és acéiko- losszus, amely nyolcadikként a Volgán a kommunizmus építését szolgálva energiát juttat el az épülő gyárakba, az új lakások százezreibe. Jártunk a csebokszári gépszerelő gyárban Is, ahol öt és fél ezer munkás gyorsjáratú szövőgépeket gyárt, szerel össze. Erről a gyárról azért is érdemes szót ejteni, mert a mindössze 11 esztendős üzem először sok mindent próbált gyártani, ahogy mondani szoktuk: nem találták a profilt. Míg aztán 1971-től, a KGST-n belül szakosodva elkezdték a vetélő nélküli szövőgépek gyártását, amelyet A Mpjmhngi I®75, szept. 28„ vasamap rajtuk kívül csak Svájcban gyártanak. A kilencedik ötéves terv alatt már ötezer ilyen gép készül el. Magyar- országról 600 féle alkatrészt szállítunk ezekhez a gépekhez, és az alkatrészekért kész gépeket kapunk. Az üzemek kollektíváinak, de az egész köztársaságnak az erőfeszítése most —, készülve az SZKP XXV. kongresszusára — a kilencedik ötéves terv teljesítésére, befejezésére irányul. Bármerre ' ' •* * ,A ■ jártunk a köztársaságban, bármilyen üzemben, vagy intézményben. fordultunk meg, a téma ugyanaz: akkor fogadják méltón pártjuk kongresszusát, ha teljesítik tervüket, ha minél több és jobb minőségű terméket adnak az országnak. Erről beszélgettünk I. P. Prokopjev elvtárssal, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkárával is. aki elismeréssel szólt a kollektívákról, azokról a munkavállalásokról és teljesítményekről, amelyek mögöttük vannak. • Az elektrotechnikai műszereket előállító gyáruk például kimagasló munkateljesítményéért százezet- rubel lenini prémiumot kapott. A gépszerelőgyár kollektívája vállalta, hogy ötéves és éves tervüket október 15-ig teljesítik, a traktorgyáriak pedig a kongresszusig elkészítik, „kibocsátják” az első traktort. Ugyancsak jelentős vállalások születtek a tizennyolcezer munkást foglalkoztató textilgyárban, a bútor- és az élelmiszeriparban, minden termelő üzemben. Ennek az eredménye, hogy a köztársaság ipara 1975 első nyolc hónapjának a tervét 101,9 százalékra teljesítette, több mint húszmillió rubel értékű terméket adott terven felül. Egyébként még egy jellemző adat az ipar gyors fejlődésére a Csuvas Autonóm Köztársaságból. Amíg a y r- V>H,. •*, Szovjetunióba« e jelenlegi ötéves terv során az ipari termelés 34—35 százalékkal növekszik — és ez sem kevés! — addig Csuvasiában éppen az új, nagyberuházások miatt 73 százalékkal. Sajnos, a mezőgazdasági termelésben nem ilyen jó a helyzet. A kedvezőtlen időjárás miatt — a több mint kéthónapos aszály — óriási erőfeszítésre van szükség, hogy hús- és tejtermelési tervüket teljesítsék. Nagyon kevés a takarmány, szalmát például Ukrajnából kénytelenek hozni. A Gvarvejec (Gárdista) Kolhozban például, amely a baturevszki járás legnagyobb kolhoza és főleg állattenyésztéssel foglalkozik, szemes takarmányból általában egy évben 28 mázsát takarítanak be hek- táranként, az idén azonban mindössze 16 mázsás átlagot értek el. Vannak kolhozok, ahol ennél is rosszabb a helyzet. Hat évvel ezelőtt is jártam ebben a kolhozban és szembetűnően nagy az a fejlődés, amit az eltelt évek alatt elértek. Üj, modem lakóházak — nyolctól tizennyolc lakással — új középiskola, gazdasági központ, egészségház, óvodák, klubok épültek. Évente 7—800 ezer rubelt fordítanak építkezésre és a tizedik ötéves terv végére várossá fejlődik ez a kis tatár-orosz település. A győzelem 30. évfordulójára monumentális emlékművet emeltek a település közepén — 1800 emberből több mint 500-an áldozták innét életüket a II. világháborúban — ezt az emlékművet öleli majd körül az új, modem, felépülő város. Ez a gyors, az ember érdekét szolgáló, az életet szebbé, jobbá tevő gyarapodás jellemző egész Csuvasiá- ra. Az üzemben minden munkásnak biztosítják az étkeztetést. Üj óvodák, iskolák, szociális, kulturális és sport- létesítmények szolgálják a szellem és a test gyarapodását, a pihenést. (Nagyon kellemes délutánt töltöttünk egy Volga-parti üdülőtáborban, mert a. Volga kiváló pihenőhely, szanatórium is.) S ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy például Űj-Csébokszáriban, aho! hetvenezer ember él, 24,5 év az átlagéletkor. Vagy a gépszerelőgyárban: az öt és fél ezer munkásból kétezer a nő és az átlagéletkor itt 23 év. Ez önmagában is megköveteli, hogy minél több lakás, óvoda, iskola épüljön. Csak ez az egy gyár évente munkáslakásra két-két és fél millió rubelt fordít, háromezer fős munkásszállása van, évente 200 munkást juttat lakáshoz. A gyár gyermek- és egészségügyi kombináttal rendelkezik, most egy újabbat épít, amelyben 360 gyermeket tudnak bölcsődében, óvodában elhelyezni. Űj-Cse- bokszári 23 óvodájában, bölcsődéjében 12 ezer apróság ismerkedik az élettel, iskoláiban 15 ezer diák készül az életre, amely egyre jobb, és egyre • többet, szebbet ígér. Egy hét gyorsan elszalad, főleg jó barátok között. S mi abban a reményben* köszöntünk el Volga-parti szovjet barátainktól, hogy megvalósulnak terveik, céljaik, újabb és még nagyobb sikereket érnek el a kongresszusi készülődés során és majd a XXV. kongresszus határozatainak megvalósításában. És abban a reményben, hogy mielőbb találkozunk. Van-e mindig friss zöldség, gyümölcs? Milyen a választék a gyermekcipőkből? Elég udvariasak-e a kereskedelmi dolgozók? Olyan kérdések ezek, amelyek naponta vetődnek fel a vásárlók részéről. A közelmúltban azonban nem a vevők, hanem a hevesi járási párt-végrehajtóbizottság tagjai tették fel ezeket, s az ehhez hasonló kérdéseket azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen többek között a Heves és Vidéke ÁFÉSZ munkájáról esett szó. Nem véletlenül, hiszen ez a fogyasztási szövetkezet Heves, Atány, Erdőtelek, He- vesvezekény, Pély, Tarna- 6zentmiklós és Tenk, összesen mintegy 24 ezer főnyi lakosát látja el élelmiszerrel, különböző iparcikkekkel, ruhával, cipővel és vendéglátóipari egységei révén gondoskodik szórakozásukról is. Dinamikus fejlődés (Mind az előterjesztett jelentés, mind a vita résztvevőinek felszólalásai megerősítették, hogy a megye második legnagyobb fogyasztási szövetkezete az elmúlt években dinamikusan fejlődött, hatékonyan gazdálkodott és alapvető feladatát, a lakosság jó áruellátását megfelelően végezte. A két fő ágazat, a kereskedelem és a vendéglátás ebben a tervidőszakban évente átlagosan tíz százalékkal növelte forgalmát — a tervezettnél nagyobb mértékben — s ennek következtében a szövetkezet várhatóan túlteljesíti negyedik ötéves tervét. Az alapvetően pozitív tendencia mellett azonban igen sok gond és probléma is jelentkezett, olyanok, amelyek nehezítették mind a kereskedelmi, mind a vendéglátóipart tevékenységet. Egyik ilyen gond például az, hogy a szövetkezet mintegy száz egysége közül igen sok az elavult, a korszerűtlen bolt, ahol szinte lehetetlen megteremteni a kellő áru- választékot és nincs lehetőség a korszerű eladásra, kiszolgálásra sem. A boltok egy része 150—200 éves vályogépületben van, ezeket modernizálni nemcsak hogy nem érdemes, de nem is nagyon lehet. A felszólalók elmondották, hogy Hevesen nagyon elkelne egy bútoráruház és egy vendéglátóipari kombinát, hiszen a jelenleei bútorbolt és kisvendéglő nagyon elavult és korszerűtlen. Az új egységek építése azonban meglehetősen nehéz feladat, hiszen a közelmúltban épült hevesi nagyáruház a szövetkezet anyagi lehetőségeit annyira kimerítette, hogy csak nagyon óvatosan lehet tervezni. S nem csupán az építkezés nehéz, hanem a jelentős beruházás következtében még a kellő árukészlet biztosítása is komoly problémát jelent. A készletek — az országos helyzettel ellentétben — túlzottan szerények, s ez bizony esetenként meglátszik az áruellátásban is. A hiánycikkeket azonban nem lehet csak a szövetkezet „terhére” írni. Hiába rendelnek, nem kapnak eleget például az édesipari termékekből. egyes bútorféleségekből, mint például a szekrényekből. a szekrénysorokból, nincs mindig kellő választék cipőből és nagyon elgondolkoztató, hogv a vasműszaki cikkekből csupán 30—50 százalékban tudják az igényeket kielégíteni. Az alapvető élelmiszerekből megvan a kellő mennyiség és a választék is. de korántsem l"het usvanezt e1 mondani a hústöltelékárukról. Rugalmasabban A véleményeket mérlegelve a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a nehézségeket nem lehet ,csu- 'pán tudomásul venni, hanem keresni kell a megoldás útjait. Egyöntetű vélemény volt például, hogy a jobb áruellátás érdekében jobban kell támaszkodni a helyi árualapok felku^-ésára. különösen a zöldség és a töltelékáru tekintetében. Rugal- masabbaknak kell lenniük a boltvezetőknek is, hiszen jó néhány esetben az is hiánycikk a szövetkezet körzetében, ami máshol nem. Körültekintőbb rendelésekkel lényegesen lehet növelni az áruk választékát, A rugalmasságot természetesen nem csupán a boltvezetőktől, hanem a szövetkezet vezetőitől is meg kell követeim, nekik is jobban kell arra törekedniük, hogy a hagyományos beszerzési források mellett újabbakat is felkutassanak. Már csak azért is — s ez jogos kritikai észrevételként merült fel —.hogy a vásárlók ne csupán modem, de az olcsóbb árukhoz is hozzájussanak. Igen sok szó esett a kiszolgálás kulturáltságáról is. Többen elmondották, hogy ezen a téren korántsincs még minden rendben. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kereskedők, a vendéglátóipari alkalmazottak vannak a lakosságért és nem fordítva. Néhányan hivatkoztak arra, hogy a szomszédos Szolnok megyében általában kulturáltabb a kiszolgálás és nagyobb a választék is. Az a vélemény is* megfogalmazódott, hogy nem ártana néhány tapasztalatcserét is szervezni — éppen a vásárlók érdekében. A végrehajtó bizottság arra is felhívta a szövetkezet vezetőinek figyelmét, hogy indokolatlanul nagy a differenciáltság az egyes boltok között, mind az áruellátás, mind a kiszolgálás kulturáltsága tekintetében. Éppen ezért szükséges megtenni a kellő intézkedéseket, hogy egyetlen község se érezhesse magát „mostohagyereknek”. Másrészt pedig nagyobb figyelmet kell arra fordítani, hogy a szövetkezeti alkalmazottak még magasabb szintű szakmái es politikai képzettségié tegyenek szert. A kommunisták felelőssége Nagyon határozottan megfogalmazódott a végrehajtó bizottság ülésén az a vélemény, hogy a kereskedelem, a vendéglátás, a jó áruellátás politikai kérdés is. A lakosság hangulatát jelentősen befolyásolja az, hogy az alapvető cikkeket be tudja-e szerezni, vagy sem, és az is nyilvánvaló, hogy minél kevesebb a hiánycikk, annál kevesebb a lakosság részéről jelentkező jogos kifogás. Éppen ezért — mint a végrehajtó bizottság felhívta rá a figyelmet — nagyon fontos, hogy a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó kommunisták még nagyobb körültekintéssel végezzék feladatukat, és személyesen is mutassanak példát. A pártszervezet pedig a folyamatos ellenőrző és irányító tevékenységével nyújtson segítséget a gazdasági vezetőknek a munka színvonalának további emeléséhez. A jövő körvonalainak megrajzolása, a munka színvonalának javítása azért is fontos, mert a közeljövőben a hevesi körzeti ÁFÉSZ. minden valószínűség szerint egyesül a oélyi, a tiszaná- nai és a kömlői ÁFÉSZ-szel. A nagyobb működési terület az eddiginél még nagyobb feladatot jelent. Másrészt az egyre inkább városiasodó Heves is megköveteli, hogy az igények magasabb szinten elégítődjenek ki. Éppen ezért valósul meg valószínűen a következő ötéves terv időszakában a nagyközségben az új bútoráruház és a véndéglátóipari kombinát. A végrehajtó bizottság tehát a járásban betöltött szerepének megfelelően -foglalkozott a körzeti szövetkezet munkájával, a jövő terveivel. S nagyon hasznos módon arra is felhívta a szövetkezet vezetőinek figyelmét. hogy a szükséges intézkedések megtételén túlmenően. a szövetkezeti dolgozókkal is ismertessék még: a végrehajtó bizottság véleményét, javaslatait. Kaposi Leueojte Papp János X<Ualkozas a Volgán i lakosság jó áruellátása politikai íeladat is
