Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
(Folytatás az l. oldalról) A gondot azonban továbbra is az. okozza, hogy a tőkés kereskedelmi áruforga- lom — elsősorban a kivitel — a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Mindez arra int, hogy nem csökkenthetjük, ellenkezőleg, fokoznunk kell erőfeszítéseinket a határozatok következetes végrehajtásáért, és ha szükséges, további intézkedéseket kell tennünk ez évi tervünk teljesítése érdekében. A középpontban álló legfontosabb feladat változatlanul gz, hogy célravezető és gyakorlati intézkedéseket tegyünk exportképességünk növelésére, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztésére és termelésének növelésére. Az utóbbi hónapok tapasztalatai ismét megerősítették, hogy ez a legcélravezetőbb és úgyszólván ez az-egyedül járható útja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a megváltozott árarányok hátrányos következményeit és a szükségletének megfelelően bő- víthessük behozatalunkat. Az elkövetkező hónapok másik , kiemelkedően fontos feladata az őszi mezőgazda- sági munkák szervezett és tervszerű lebonyolítása. Gondoskodtunk arról, hogy a betakarításhoz, a Jövő évi termés megalapozásához minden szükséges feltétel rendelkezésre álljon Mindannyiunk közös érdeke, hogy a betakarított termést veszteség nélkül megóvjuk és gazdaságosan feldolgozva, értékesítsük, Az irányító szerveknek, a felvásárló és értékesítő vállalatoknak, az élelmiszeriparnak egyaránt elsőrendű kötelessége, hogy ezt minden módon elősegítse. Tisztelt Országgyűlés! Az aktuális gazdasági feladatok végrehajtása mellett megfelel figyelmet fordír tunk a jövő előkészítésére is. A tervezőmunkában azokat a gazdaságpolitikai irányelveket érvényesítjük, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Olyan tervet kívánunk az országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban áll a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Reális, de erőfeszítésre késztető növekedést irányoz elő, biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését, lehetőséget ad a legszükségesebb mérető felhalmozásra, és megfelelő feltételeket teremt az egyensúly fokozatos helyreál - lításához. A hatékonyság növelésének meggyorsítását sürgeti többek között az, hogy az elkövetkező években még tovább fog növekedni gazdaságunkban a külkereskedelem amúgy is magas részesedése, és nem függetleníthetjük magunkat a világgazdaság folyamataitól. Árra nem számíthatunk, hogy a külgazdasági feltételek számunkra a következő években kedvezőbbé válnak. A tőkés válság nem szűnt meg, a piaci feltételek továbbra is nehezek, a cserearányok változását, ha mértékében nem is, de irányzatéban tartósnak kell ítélnünk. Ahhoz, hogy mindezt ellensúlyozni tudjuk, számottevően meg kell növelni: struktúrájában pedig gyökeresen meg ke}l újítani, gazdaságosabbá kell. tenpt exportunkat, \ . A gazdaság néhány ágazatában és.az ország egyes te-1 rületein, de különösen .a fővárosban már thá .já, munkaerőhiány van. Az 197(1—BO-as időszakban' a számításba. vehető munkaerőforrás csökken. a foglalkoztatottak szá-. mának növelésére is csak nagyon csekély a lehetőség. Minthogy a nem termelő és szolgáltató ágazatok munkaerő-ellátását feltétlenül javítani kell, az anyagi termelés bővítésénék a létszám ins, szeptember 26., péntek növelése már nem lehet forrása, a növekedést teljes egészében a termelékenység emelésével kell megalapozni. Ezért nem halaszthatjuk tovább, hogy határozott lépéseket tegyünk a munkaerőgazdálkodás megjavítására, a munkaidőalap jobb kihasználására. El kell érnünk, hogy az üzem- és munka- szervezés fontos es állandó elemévé váljon a vállalati irányító munkának. Ügy gondolom, e néhány utalás is elegendő annak igazolására, hogy fokoznunk kell az önmagunk és a másolt munkájával szemben tanúsított igényességet; az előttünk álló időszakban a meny- nyiségi növekedést még inkább, mint eddig, minőségi változásokkal keli egybekapcsolni, és olyan gazdaságfejlesztést . kell megvalósítanunk, amely egyre jobb feltételeket teremt a hatékonyság növeléséhez. Elengedhetetlenül szükséges, hogy társadalmi méretekben fokozzuk a szervezettséget, meggyorsítsuk a műszaki-tudományos eredmények gyakorlatba való átültetését, szervesebben kapcsolódjunk be a szocialista integráció előre vivő. folyamatába, általában jobban használjuk ki a terv- gazdálkodás adta lehetőségeket, A másik kérdéskör, amire a tervezőmunkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk, az egyensúlyi követelmények feltárása és azok kielégítésének megalapozása, Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külkereskedelmi cserearányok már bekövetkezett és felmérhető módosulásait figyelembe véve, az egyensúly javításának követelményei akkor elégíthetők ki, ha 1976—1939. között évi átlagban legalább 5,5—6 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést érünk el, a belföldi felhasználást viszont legfeljebb évi 4,5 százalékkal ndvejjük„„é|i ehhez igazítjuk fiz, .élösztá» .Sm irányzátait. Vagyis, a következő ötéves téirv időszakában — de különösen az első években — a megtermelt nemzeti jövedelmet nem fordíthatjuk teljes egészében felhalmozásra és fogyasztásra, hanem egy meghatározott hányadát, a cserearányok romlásának ellensúlyozására kell fordítanunk. A nemzeti jövedelem növelésének, az egyensúly javításának feltételeit az anyagi termelés, elsősorban az ipar é* a mezőgazdaság lendületes — a változó követelményekhez igazodó — fejlesztésével kell megteremtenünk. Most és a kővetkező években az az előttünk állá legfontosabb feladat, hogy meggyorsítsuk a termelési szerkezet korszerűsítését. Egész előrehaladásunknak, a nehezebbé vált külgazdasági feltételek ellensúlyozásának az az egyik kulcskérdése, hogy milyen ütemben és milyen mértékben tudjuk termelésünk és ezzel kivitelünk szerkezetét gazdaságosabbá tenni, a világgazdasági mérce követelményeihez igazítani. Az, hogy e követelményeknek milyen mértékben és milyen időtávon belül. teszünk eleget, számottevő befolyással lesz gazdaságunk fejlődésére, arra, hogy milyen .ütemben tudunk előre haladni a szükségletek kielégítésében. Az iparban és a mezőgazdaságban tervezett fejlesztésről a következőket mondhatom: Nagy figyelmet fordítunk az ipar, de az egész népgazdaság kiemelkedően fontos ágazatára, az energetika fejlesztésére, Mint már utaltam rá, ez a beruházások igen gyors ütemű növelését igényli, de ettől mégsem tekinthetünk el, mert a gazdaság általános és tartós fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele. Az intenzív hazai kutatások és termelésíejlesztós ellenére, energiaellátásunkban a jövőben is — sőt fokozódó mértékben — a behozatalra kell támaszkodnunk, A legfőbb forrás a jövőben i* • Szovjetunió, ahoiu>*íi a következő öt év alatt mintegy 60 százalékkal növeljük fűtőanyag-behozatalunkat. A KGST legutóbbi tanácsülésén egyetértettünk abban, hogy országaink energia- szükségletének kielégítésére összehangolt intézkedéseket és közös erőfeszítéseket teszünk. De egyetértünk abban is, hogy saját tartalékainkat és lehetőségeinket az eddiginél jobban kiaknázzuk- Ebben jelentős szerepet szánunk a szénbányászat fejlesztésének, a szén bázisra épülő villa- moserőmüvekre. Azt tervezzük, hogy a jövőben a kőolajat elsősorban - az ún. fehéráruk, azaz üzemanyag előállítására és a vegyiparban használjuk fel, ás mérsékeljük annak energetikai eélú felhasználását. Emellett is fejlesztjük az olajfeldolgozást és jelentősen bővítjük a gázfelhasználást. Erőteljes ütemben építjük első atomerőművünket, amelyet mielőbb bővíteni kívánunk. Minőségileg új feladatokat kell megoldanunk a vaskohászatban. Hengereltacél- Bzükségletünket a jövőben kevésbé tudjuk import útján kielégíteni, ezért új, korszerű eljárások bevezetésével igen gyors ütemben kor-, szerűsíteni keli acélműveinket. Folytatjuk az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtását, előtérbe helyezve a feldolgozás fejlesztését. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program következő lépcsőiéként uj pvc- polipropilén- és műszálgyártó kapacitást tervezünk létesíteni. Fontos szerepet szánunk a gyógyszeriparnak, nemcsak gyógyszerek, hanem növényvédő szerek, állatgyógyászati és takarmánykiegészítő szerek gyártásában is. A szocialista nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelő- szövetkezeteket is úgy jy'ván- juk , továbbfejleszteni, hogy ' mind jobban ki tudjuk használni azokat, a -kedvező'természeti adottságokat, amelyekkel országunk a mező- gazdasági termelés növeléséhez rendelkezik, és amelyek előnyösen hozzájárulhatnak importunk tehermentesítéséhez. devizabevételeink fokozásához. A közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem és a szolgáltató ágazatok fejlesztésére a következő években is a beruházásoknak az utóbbi években jelentősen megnövelt hányadát tervezzük fordítani. Túlzás nőikül állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrásaink mozgósítása mellett, egyre inkább a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek tudatos és kezdeményező kihasználásától függ. Csak a külgazdasági kapcsolatokra és ezen belül elsősorban a szocialista gazdasági integrációra alapozva tudunk a gazdasági fejlődést meghatározó ágazatokban előre lépni. A KGST-országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval való aktív együttműködésünk, a lefolytatott nemzetközi tervkoordináció V. ötéves tervünk megalapozásához már eddig is felbecsülhetetlen segítséget adott. A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján szükségesnek tartjuk a fejlett tőkés országokkal fenntartott áruforgalmi és ‘ kooperációs kapcsolataink bővítését is, de a jövőben is fellépünk a lehetőségek kiaknázását fékező diszkriminatív megkülönböztetések es korlátozások ellen. Külgazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepet szánunk a fejlődő országoknak. Határozott' törekvésünk, hogy jobban és az eddiginél hatásosabban koncentráljunk azokra a térségekre, országokra, amelyekkel politikai és gazdasági szempontból hosszú távon is eredménves- p*k ígérkezik együttműködésünk. Kedves Elvtársak! A szocialista építés ala'“1 elve, nuQdcn erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervező munkába» a XI, kongresszuson elfogadott életszínvonal-politikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. Számításba véve azokat a tényezőket, amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a kővetkező két évre csak szerény és az öt év egészére az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb; de biztosított reálbér- és reáljövedelem-emelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói . árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalában és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk viszont, hogy a fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjen. Továbbra is biztosítani kívánjuk a kiegyensúlyozott és választékos áruellátást. Számítunk arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében a jövőben is részt vállalnak a szövetkezetek és a kisiparosok. Lehetőségeinkkel arányban tovább kívánunk lépni a szociális ellátás fejlesztésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folyamán, amikor arra a feltételek megérnek, tovább javítunk a gyermekes családok és az idős korúak anyagi helyzetén. . Üjabb intézkedéseket tervezünk az egészségügyi hálózat, a gyermekmenté - nyék fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a lakásellátás javítását, mindenekelőtt Budapesten és a nagyipari központokban. A településhálózatot úgy kívánjuk fejleszteni, hogy a következő öt esztendőben érzékelhetően tovább javulnak mind a városi, mind a falusi lakosság életkörülményei. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van- az irányító és szervező munkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy az V. ötéves terv céljaival összehangoltan, kidolgozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedéseket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveíben nincs szükség változtatásra. Viszont szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a módosult feltételekhez és az újonnan jelentkező követelményekhez, Hogy minden .olyan ponton javítsunk és változtassunk, ahol az a hatékonyság megnövekedett követelményeinek érvényre juttatása szempontjából szükséges. Ez többek között azt is megkívánja, hogy az eddiginél jobban differenciáljunk, konkrétabban számoljunk az egyes ágazatok gazdálkodási feltételeiben levő különbségekkel, A közgazdasági viszonyok alakításának igen fontos kérdése a termelői árak tervezése, Az árrendszerben és a konkrét termelői árakban olyan módosításokat és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé táraik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányókhoz. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk tudományos kutatásra és fejlesztésre, ez nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jóval gazdagabb kapitalista országban találunk. Az elmúlt években sokat tettünk az oktatás fejlesztése, az, oktatási intézmények működési feltételeinek javí- . tása, fokozatos kiegyenlítése érdekében. Állami eszközökből és széles körű társadalmi összefogás révén az átlagosnál gyorsabban fejlődött a városi, a falusi és a peremkerületi iskolák színvonalai Különös figyelemmel, indokolt támogatással segítettük a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbjutását a felsőfokú tanintézményekbe. Előre léptünk a tananyag korszerűsítésében. Az államélet fejlesztésével, a gazdasági építőmunkával, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátással összefüggő állami feladatok megvalósításában fontos szerepe van a jogalkotásnak. Ezek közül kiemelem esz államigazgatási eljárásról, a városépítésről, a honvédé-1 lemről, az állami vállalatokról, a környezet védelméről, a közművelődésről és az államháztartásról szóló törvények tervezett megalkotását. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. Ez a külpolitika eredményes volt, ennek folytatásához kérjük az országgyűlés támogatását. Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése, hogy a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa népünk békés, alkotó munkájához. A szocialista országok, a haladó, békeszerető tömegek erőfeszítéseinek eredményeként mindinkább sikerül e feltételek lét-. rehozása, a béke és a biztonság megszilárdítása. Tisztelt Országgyűlés! A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon ég a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fontos feladatok állnak előttünk. Bizonyos, hogy a világgazdasági helyzet alakulása következtében az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szocialista közösség nagy családjában, javuló nemzetközi politikai viszonyok közepette, magunk mellett tudva népünk cselekvő támogatását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. Kérjük a pártszervezeteket, a Hazafias Népfront aktivistáit, a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és ' valamennyi tömegszervezetünket, hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkülözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a kormány programját. Köszönöm figyelmüket! Lázár György nagy tapssal fogadott expozéja után megkezdődött a kormányunk programja fölötti vita, mely-- ben szót kért Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku Béla beszéde Tisztelt Országgyűlési A kormány munkaprogramjának, amelyet a Minisztertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az országgyűlés elé terjesztett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI. kongresszusa és az idei választások után ez társadalmunk soron levő tennivalóinak és a kormányzati feladatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez a program egészében és részleteiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront vá- laastáaí felívásában megfogalmazott össxnemzeti céloknak. Amennyire fontos, hogy világos távlatok vonzásában rakhatjuk egymásra a jövő építőköveit, éppoly nagy jelentőségű, hogy a kormány munkaprogramjában előirányzott feladatok megoldása során bizton építhetünk dolgozó népünk cselekvő közreműködésére. Az idei képviselőválasztás eredménye tükrözi a dolgozó nép egységét, a szocializmust építő társadalom teimiakarását. A választás eredményében is erőteljesen megnyilatkozott a munkásosztály, a párt politikája iránti egyetemes bizalom, és az az ele-Tíié’íi- ség, hogy a dolgozók egyef- ertófS ÜjödAaUák * népszavazásra feltett politika valóra váltását Terveink realizálásának legfőbb záloga, hogy tovább erősödik a munkásosztály vezető szerepe, a szövetkezeti parasztsággal való szilárd egysége, az értelmiséggel és a szocializmus minden hívével való szoros ösz- szefogása. Azzal a hatalmas erővel, amit a szocialista nemzeti egység képvisel, a jövőben is minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Most, amikor a kormány előterjesztése alapján a következő évek munkaprogramját tárgyaljuk, népünk bizalomteljes támogatását érezve tekinthetünk a jövőbe. A kormány munkaprogramjának alapvető vonása; hogy céltudatosán és helyesen foglalja össze és önti konkrét formába azokat a •teendőket, amelyeket a kongresszusi határozatok tartalmaznak. Az állami munka egész területén, mind a bélés a külpolitikában, mind a gazdasági és a kulturális építőmunkában, mind pedig az életszínvonal-politikában folytatjuk az ecrdígi, nagy eredményeinket igazoló irányvonalat. A program ezzel biztosítja a kormányzati (Folj/totós 3. oldalon) Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka
