Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
ÄÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 226. szám ARA: 80 FILLER 1975. szeptember 26., péntek Lázár György beterjesztette a kormány munkaprogramját Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka AAAAA/WVVWVWVAAA/WVVWVVtAAAVtA/VWWVWWVWVtAAAAAAA/NAA// ' Kádár János fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küléöitségét Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A júniusban újjáválasztott legbelsőbb államhatalmi testület első munkaülésen részt vett Losonczi Péti, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZM Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Részt vett az ülésen a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége is. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában meleg szavakkal köszöntötte a szovjet vendégeket: a küldöttség vezetőjét, Pjotr Mironovics Maserovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagját, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, valamint a delegáció több tagját. — Pártjaink és kormányaink rendszeres találkozói mellett már hagyománnyá váltak legfelsőbb törvényhozó testületeink küldöttségeinek kölcsönös látogatásai — hangsúlyozta Apró Antal. — Meggyőződésem, hogy a mostani látogatás, legfőbb törvényhozó testületeink munkájának kölcsönös ismertetése tovább erősiti népeink testvéri barátságát és együttműködését. A vendégeket köszöntő taps utáni percek a megemlékezésé voltak: az alakuló ülésszak óta elhunyt Simon István országgyűlési képviselő, Kossuth- és József Attila- díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkárhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja. Simon István érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; 2. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A napirendnek megfelelően ezután Lápár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Láxár György besxéde Tisztelt Országgyűlés! A képviselőválasztásokat követő alakuló ülésen bejelentettem, hogy a kormány — alkotmányos kötelességének megfelelően — megvitatás és jóváhagyás céljából az országgyűlés elé terjeszti munkaprogramját. Ennek a megtisztelő kötelességünknek kívánok most eleget tenni. Itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert tény, hogy a magyar nép egyre javuló feltételek között, biztonságban él és dolgozik szépülő, gazdagodó hazájában. Népi rendszerünk erős és szüntelenül fejlődik * Űi- gyár Népköztársaságban al- kataányos rend, naocialis,u törvényesség van. Szilárd a közbiztonság, az állampolgárok jogai maradéktalanul érvényre jütnak. Az állami élet irányításában, a kormányzati feladatok megtervezésében és végrehajtásában a párt XI. kongresszusának határozatait tekintjük vezérfonalnak. Magunkévá tesszük és teljesíteni kívánjuk a Hazafias Népfrontnak az idei ország- gyűlési választásokon népünk szavazataival imponáló módon megerősített programját. A kormányt az a törekvés hatja át, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a békés, alkotó munkához, lel kesítő céljaink eléréséhez. Fiszlétr Országgyűlés! Társadalmi céljaink elérését, az életszáüvoaaL a kultúra, a tudomány fejlesztését a jövőben is csak akkor biztosíthatjuk, ha ehhez tervszerű és egyre magasabb fokon szervezett munkával megteremtjük az anyagi alapokat. Ezért a kormány tevékenységében az elkövetkező években is kiemelkedő szerepe lesz a gazdaságirányító munkának. Jövő terveinket a ma meglevő alapokra építjük, fontos tehát, hogy helyesen ítéljük meg, hol tartunk, miben jutottunk előre, mi az, amit tennünk kell, hogy elhárítsuk a fejlődés útjában álló akadályokat. Pártunk XI. kongresszusa valósághű mérlegben világos képet adott eredményeinkről, és nyíltan szólt problémáinkról is. Alig negyedév van hátra ebből az évből és ezzel a negyedik ötéves terv időszakából. A tenyekre alapozva megállapíthatjuk, hogy a X. kongresszus határozatában megjelölt irányt követve — noha nem várt nehézségekkel is találkoztunk — elérjük a IV. ötéves tervben magunk elé tűzött legfontosabb célokat. Nemzeti jövedelmünk növekedési üteme több év óta 6 százalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat-európai tőkés országokét, és megfelel annak,'ami a világ leggyorsabban fejlődő részében, a KGST-be tömörült országokban megvalósul. Az ipari termelés a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalék-: kai emelkedik. Előbbre jutottunk a termelési szerkezet és a gyáriapápyjfeszfjftki korszerűsítésében, kielégítően teljesülnek a központi fejlesztési és a rekonstrukciós programok előirányzatai. Folytatódott az energiatermelés és -felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar. a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közúti járműprogram, az elmúlt években meghonosítottuk a számítógépgyártást. Széles fronton korszerűsítettük, megújítottuk a ruházati cikkek, a bútorok és más köz- fogyasztási cikkek választékát. Előre léptünk az építőanyag-ipar fejlesztésében, az építés, különösen a lakásépítés Iparosításában. A tervezettnél nagyobb mértékben — az előző öt évhez képest 17—18 százalékkal — emelkedik a mező- gazdaság termelése. Számottevően bővítettük az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek anyagi-technikai alapjait, mind több és egyre jobban felkészült szakember segíti a gazdálkodás színvonalának emelését. Az elmúlt években nagyot léptünk előre a növénytermelés — különösen a kenyérgabona- és a kukoricatermesztés — fejlesztésében, az iparilag szervezett termelési rendszerek meghonosításában és ezáltal a hozanaok növelésében. öt év alatt több mint kétszeresére növeljük a szociálpolitikára fordított költségvetési kiadásokat, ennek keretében több mint kétszeresére emelkedik a családi pótlékra kifizetett összeg. Állami és társadalmi erők összefogásával számottevően bővítettük a gyermekintézmények hálózatát. Állampolgári joggá tettük az ingyenes egészség- ügyi ellátást. Az új társadalombiztosítási és a módosított nyugdíjtörvény jobb feltételeket teremtett az idősekről való gondoskodás számára, de nem állítjuk, hogy maradéktalanul kielégítjük jogos igényeiket Jelentősét léptünk előre a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javításában, a hátrányukra mutatkozó béraránytalanságok megszüntetésében, természetesen tisztában vagyunk vele, hogy mindebben még sok tennivalónk maradt. Egész társadalmunk helyesléssel fogadta azokat az intézkedéseket, amelyeket a népesedési helyzet javítására határoztunk el. Ez évben sikerrel befejezzük a 15 évvel ezelőtt meghirdetett lakásépítési tervet. Az utóbbi időszakban évente 1000 lakosra számítva 8—9 lakást építünk, ami a nálunk gazdagabb európai országok sorában is előkelő helyet biztosít számunkra. Jelentősen bővítettük az egészségügyi és az iskolahálózatot, megnöveltük a kereskedelmi és a szolgáltató intézmények teljesítő- képességét Az áruellátás bővítésében lépést tartottunk a 1 Cl.tv.l töt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB szék- házábán fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttségét, élén Pjotr Mironovics Maserovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a legfelsőbb tanács elnökségének tagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, meleg légkörben lefolyt találkozón ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Tisztelt Képviselőtársaim! Országépítő munkánk kézzel fogható eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, népünk büszke lehet elért sikereire. Eredményeink mellett azonban gondjaink és nehézségeink is vannak. Gondjainkat növeli, nehézségeinket fokozza a megváltozott világgazdasági helyzet. Különösen terhes számunkra, hogy' a tőkés országokban bekövetkezett nagyméretű infláció megváltoztatta külkereskedelmünk cserearányait és ez népgazdaságunknak jelentős veszteségeket okozott. Nehézségeink más része munkánk elkerülhető gyengeségeiből fakad. Abból, hogy szocialista gazdaságunk sok tartalékát kihasználatlanul hagyjuk, nem vagyunk elég következetesek gazdaságpolitikai elveinkhez, gyakran késlekedünk a már felismert és elhatározott feladatok végrehajtásával, a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban reagálunk a világpiacon végbemenő változásokra. A világpiaci árak emelkedését a költségvetésből folyóöüőü; . aUami—-támogatással ■ VWK*'' - jfr)» J •* csaknem teljesen ellensúlyoztuk. Mivel a terheket a költségvetés viselte, a vállalati gazdálkodásban és a lakosság életfeltételéinek alakulásában nem, vagy csak kis mértékben mutatkoztak meg a nehezebbé vált helyzet következményei. Sőt, nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túlteljesítettük az életszínvonal és a beruházások múlt évi előirányzatait, és amint ismert, nagy méreteket öltött az anyagkészletek felhalmozása is. Számításba kell vennünk, hogy a KGST-országok egymás közötti forgalmában is emelkednek az árak. Ez közös elhatározásunkon alapul, és az az indítéka, hogy a világpiac megváltozott viszonyai között is fenn kívánjuk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érdekeltséget az együttműködés fokozásában. A KGST-országok viszonylatában újonnan megállapított export-importárak lényegesen kedvezőbbek, mint amelyeket a tőkés piacon elérünk, forgalmunk ismert struktúrája miatt azonban a cserearányok terhűnkre változnak, és időre van szükség ahhoz, hogy megfelelő mértékben növelni tudjuk exportteljesítményünket. *- (Folytatás a -2r-olááum)r~
