Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
Aktívabbá vált a KISZ tagsága Beszélgetés Deák Gáborral, a KlSZ-kb titkárával Megközelítően másfél esztendős múltra tekinthet visz- sza a KTSZ központi bizottságinak az ifjúsági mozgalom belső életét továbbfejlesztő határozata. Az 1974. áprilisi határozat megvalósításának tapasztalatairól beszélgettünk Deák Gáborral, a KISZ-kb titkárával. — A KISZ vezető tes. tületeinek megítélése szerint milyen fejlődést hozott az ifjúsági szövetség 6'été ben az 1974. ápri- • hsi határozat? Sikerült-e elérni az akkor kitűzött célokat? — A régi mondás szerint a pudingnak az a próbája, ha megeszik. Határozatainknak, döntéseinknek pedig az, hogy miként értik meg és hajtják végre azokat. Nos, az 1974 áprilisa óta eltelt csaknem másfél év gyakorlati tapasztalatain mérve határozatunk iiiállta a próbát. Ezért ifjúsági szervezetünk központi bizottsága a valóra váltásban elért kezdeti eredményeket politikai sikerként könyvelte el. Mindenekelőtt azért, mert tovább erősödött a KISZ kommunista, politikai jellege, a KISZ tagjai felkészültebben, szilárdabb meggyőződéssel állnak ki a párt politikája mellett és munkálkodnak megvalósításán. Ügy is fogalmazhatnám, hogy a tagság nagyobb része politikailag értékesebb cselekedetekkel vállal részt az alapszervezeti közösség tervszerűbbé vált munkájából. Nem kevésbé fontos továbbá, hogy a KISZ egész tevékenységének középpontjába az alapszervezetek kerültek, s ez a szemlélet mindinkább érvényesül a gyakorlatban. — A határozat egyik alapgondolata volt, hogy jobban a figyelem előterébe kell kerülnie az egyes KISZ-tagok személyes tevékenységének. Mennyiben tudták ezt elérni? — Ügy tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek többségében jobban számításba veszik az egyes KISZ-tagok személyes képességeit és ambícióit, erőteljesebben építenek ezekre a közösségi programok kidolgozásakor és megvalósításakor. Ezt örvendetes dolognak tartjuk, amit tovább kell erősíteni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy mindenütt jól értsék az egyéni és közösségi érdekek összefüggéseit. — A határozatnak megfelelően a KISZ a korábbinál nagyobb követelményeket támaszt tagjaival szemben. Ezek a követelmények gyakorlatilag a KISZ-tagok megbízatásaiban, egyéni feladatvállalásaiban öltenek testet. Nagyon fontos, hogy e megbízatások testhezállóak legyenek, mert csak ezeknek van húzóerejük. Hiszen akárcsak a magasugrásban, a túl magasra vagy túl alacsonyra állított léc itt is komolytalanná teszi a dolgot, nem sarkad erőfeszítésre. —A múlt év tavaszán kezdődött mozgalmi évünkben az alapszervezetek mintegv háromnegyedében tettek a fiatalok egyéni feladatvállalásokat, s ez az arány idén tovább nőtt. örömmel láttuk és helyeseljük, hogy a dolgozó fiatalok alapszervezeteiben a feladatvállalások jelentős része a párt XI. kongresz- szusán és az MSZMP KB 1974. december 5-1 ülésén megfogalmazott gazdasági feladatok megoldásához kapcsolódik. A helyesen megválasztott és konkrét vállalások mozgósító erejét bizonyítja például ifjúsági szövetségünk úgynevezett Radar- mozga.mának sikere, vagy a fiatalok jelentékeny szerepe a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer elterjesztésében. — Az egyéni vállalások teljesítését és általában a KISZ-tagok tevékenységét az alapszervezetekben nemrég szemé. Ivenként értékelték. Mi jellemezte ezeket az értékeléseket ? — Az értékelés új elemei közül a legfontosabb talán az, hogy most először volt igazi tétje: a megítéléstől függött, hogy az illető fiatal továbbra is tagja maradhat-e a KISZ-nek. Ez nagy felelősséget hárított mind a minősítéseket előterjesztő KISZ- vezetőségekre, mind a döntést meghozó taggyűlésekre. Elmondhatjuk, hogy a javaslatok is. a döntések is túlnyomórészt körültekintőek, megalapozottak voltak. A közösség előtt történt értékelést általában a felelősségérzet és a bizalom szelleme hatotta át, egyáltalán nem volt jellemző a személyeskedés vagy az egyéni sérelmek emlegetése. Elsősorban az ipari üzemek alapszervezeteiben volt az értékelés elvszerű, politikailag érett és határozott. Más szervezetekben viszont előfordult, hogy szemet hunytak egymás gyengéi fölött, elnézően kezelték a hanygságot és a lustaságot. — Hogyan alakult az értékelések után a KISZ taglétszáma? — Az értékelő taggyűlésekkel megindult a KISZ egészséges öntisztulása,' s többségében kikerülték sorainkból azok, akik évek óta nem akartak semmit tenni közös céljainkért. Hozzá kell mindjárt tennem, hogy e folyamattal egyidejűleg számos új tagot is felvettek, így szövetségünk taglétszáma körülbelül azonos szinten maradt. A tagság összetétele azonban némiképp változott. Mint említettem, az üzemekben kritikusabb, politikailag érettebb volt az értékelés, a tagsági viszony megújításakor jobban elkerülték a liberalizmust. Ez kedvező tény, viszont annál kedvezőtlenebb, hogy a munkásfiatalok körében csökkent a tagfelvé- te.ek száma. A tagfelvételt természetesen befolyásolja az is, hogy az alapszervezet élete vonzó és tartalmas legyen. Ehhez megítélésünk szerint az 1974. áprilisi határozat jó feltételeket teremtett, s erre építve a tagfelvételi munkát mindenütt tudatossá és tervszerűvé lehet tenni — fejezte be nyilatkozatát Deák Gábor. fGy. L.)-■MsA szívgyógyászat központja Felépült az Országos Kardiológiai Intézet tízemeletes székhaza. A budapesti István Kórház Márnán Kató utcai frontján emelt 250 ágyas új intézetben jelenleg a szívsebészeti osztályt, e. kutatólaboratóriumokat és a négy műtöt készítik elő a korszerű műszer- és géppark fogadására. (MTI fotó — Soós Lajos felvétele — KS) Három hét múlva nyit az őszi BNV Csaknem ezer kiállító 24 országból és Hongkongból Nagy a forgalom, a zsúfoltság a budapesti nemzetközi vásárközpont területén, hiszen gyors helycserével kell felváltani a néhány nappal ezelőtt zárult Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, valamint az AGROMESEXPO anyagát a három hét múlva, október 15-én megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár látnivalóival. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi kínálatát bemutató második szakosított őszi BNV-re a hazaiakkal együtt eddig csaknem ezer kiállító jelentkezett 24 országból és Hongkongból. A múlt évi premier tapasztalatai alapján a vásár rendezői ezúttal nagyobb gondot fordítottak arra, hogy a szakosítás szerinti árucsoportok bemutatóját ne zavarják meg oda nem illő, más témakörhöz tartozó termékek. Félúton innen,az első lépéseken túl Az egri Flnomszerelvénygyár part~végreha)toblzottságának ülésé Ismét napirendre tűzte a nők helyzetét a gyárban. „A főosztályon belül dolgozó nők elmondták, hogy azonos iskolai végzettséggel rendelkező kezdő férfi dolgosát már eleve nagyobb fizetéssel vesznek fel, mint amilyen a három-négy éves gyakorlattal rendelkező nők fizetése. Bírálták, hogy a premizálásnál a férfi dolgozók javára „vastagabban” fog a ceruza”. „Az önálló szerkesztőknél a felsőfokú végzettséggel és átlagosan négyéves üzemi gyakorlattal rendelkező férfi dolgozók fizetése mindössze 125 forinttal haladja meg a hasonló végzettségű, de csak kétéves üzemi gyakorlattal rendelkező nők fizetését. A különbség a szakmai gyakorlat idejéből adódik.” Mindkét jelentés az egri rinomszerelvénygyárban készült, amikor a pártalapszer- vezetektől az üzemi pártbizottság végrehajtó bizottságig oezáróan elemezték a nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeit. Egymagában már ez a két beszámoló is bizonyítja, van még tennivaló bőven, hogy egyazon a gyáron belül is lehetnek differenciák a nődolgozók helyzetében, attól függően, hogyan foglalkoznak a határozat végrehajtásával a munkahelyi vezetők. De vajon a vezetők hozzáállásán múlik minden? ERRE NEM LEHET egyértelműen igent mondani. Ezt igazolja egy másik felmérés. amelyet a MFO-ban készítettek, ahol tizenkét szakmunkás do'«ozik. s akik körül heten í!?> szereztek srakmunkás-bizopvttvánvt az elmúlt, öt év alatt. Ugyanitt 160 nő dolgozik. De az Itt dolgozó százhatvan nő közül az elmúlt évek alatt, amikor a gyár is nagyon sokat áldozott azért, hogy enyhítse a nők és férfiak között szakmai, műveltségben különbségeket, mindössze hét tartotta fontosnak, hogy éljen az adott lehetőséggel. És most újabban öt. Az -egész gyárra vetítve, a szakmunkások és a szakkép- zotlenség aránya még elgon- dolkodtatóbb. A gyár dolgozóinak 47.5 százaléka nő, de a szakmunkások között a nők aránya csak 9.5 százalék! És ez is jórészt az elmúlt ötéves feszített program eredménye. Ezek a számok önmagukban is arról beszélnek, milyen sok a teendő még az egri Finomszerelvénygyár- ban, és — tegyük hozzá — más gyárakban, üzemekben is, ahol szintén nem jobb a helyzet. Sokat beszélünk az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvéről, de munkahe- helyenként differenciálni kell a szakképzettség szerint, mér csak azért Is, hogy érdemes legyen tanulni. A képzettségben nedlg az Ilyen nagy eltérés jelentős és helyeselhető bérkülönbséget okoz. A nők hátrányos helyzetének egyik magyarázata éppen a szak- kéozettségük hiánya. Nagyon sok erőfeszítésre van szükség, hogv ezt az évszázadosnak is mondható hátrányt megszüntessük. Ha most és azonnal. teü»s erővel hozzálátnak a szakkén zés a vo-s« n hoz. akikor is csak évekkel lenne mérhető az Hő a lemaradás behozására. És vajon menynyivel még. ha a nők közf*t sin-,, meg a kel'ő törekvés? Ám nézzek tovább a «o- Trat m'VnrM ^ Hnl«/-,ziMrn»k, — akik a ®”ár létszámának mairtnem felét jelentik. — mindössze ],? százaléka rendelkezik felső fokú képzettséggel, és csákót százalékuk szakmunkás. Ugyanakkor 21.4 százalékuk még az általános iskola nyolc osztályával sem rendelkezik. Igaz, hogy ezek többsége negyven éven felüli. De vajon egy 'negyvennegyvenöt éves asszonynak akire azért már nem nehezedik olyan súllyal a kisgyermekek nevelése — nem érdemes továbbtanulni? A fejlődő technika, ezt követelné tőle is. Mert, aki még legalább tíz esztendőn át a termelésben dolgozik, annak szüksége van arra, hogy lépést tartson a mindennapi fejlődéssel. 1971-TÖL 1975-IG mindössze 13 nő vett részt a vasas szakmunkásképzésben. Ez a szám önmagában is mutatja, nagyon sok a tennivaló, még akkor is, ha az idén a tanuló nők száma már önmagában is magasabb, mint a korábbi négy év alatt. De mégsem lehet ezeknek az adatoknak az alapján túlértékelni a fejlődést. Hiszen a számok azt • is mutatják, hogy nem elegendő csak az anyagi feltételeket megteremteni, nagyon sok múlik a nőkön is, hogy lesz-e előbbre lépés. A nők képzettségének, pontosabban a képzetlenségének ismeretében, viszonylag érthető Is, miért olyan kevés a vezetők között a nő. Az osztályvezetők, vagy az ennél magasabb beosztásúak komp pavá'mián nincs is. ENNEK CSAK RÉS.TR5N oka az, hogy általában számszerűen Is kevesen vannak a magasabb képzettséggel rendelkezők. Volt már példa rá a gyárban, hogy a feleség azért nem vállalta a magasabb beosztást. — noha vezetői kéoessége és képesítése egyaránt megvolt hertó — mert az megoldhatatlan családi problémát jelen lett volna. | Természetesen nagyon sokan hivatkoznak arra is, hogy a család, a háztartás, a gyermek ellátása mellett nem vállalhatják a felelősségteljesebb beosztást. El kell Ismerni, erőiek van is alapja. Egyetlen vezetői beosztás sem bírja el, hogy hetekre, hónapokra- otthon maradjon a vezető, mert beteg a gyermeke, A középszinten már valamivel jobb a helyzet, bár dicsekedni ott sincs ok. Ott is nehéz egy-egy nőt rábírni arra, hogy vállalja a vezetéssel járó pluszt, ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy sok esetben a nőkön bukik meg a vállalkozás, akik önmaguk is szívesebben veszik, ha férfi a vezető. Érthető hát, hogy a Finomszerelvény párt-végrehajtóbizottsága e havi ülésén ismét napirendre tűzte a nők helyzetét. És meg ia határozta a továbbhaladás tennivalóit, amelyek között első helyen a sokkal hatékonyabb nevelőmunka, a tudatformálásra való fokozott törekvés szerepel. Az a munka, amely a nőpolitikái határozat jegyében folyik az oktatás megszervezésénél, kapcsolódik a köz- művelődési határozathoz. Az általános és a szakmai műveltség fejlesztésében együttesen is sok a tennivaló, és különösen több, ha a tennivalókat, csak a nők helyzetére szűkítjük. ÜT ESZTENDŐ TELT el a nőpolitika! határozat megjelenése óta. A fejlődést nem látni éppen annyira hiba lenne, mint megelégedni az eddig elért eredménnyel. A fi nőm szerel vény gyári p'-rt-vb tulajdonképpen ezt áilanít- hatja meg a vita summáiéban. a feladatok meghatározásánál. Deák Eözsi Rugalmasan alkalmazkodtak azonban a fejlődő országok lehetőségeihez, s ezért létrehozzák a nemzetek csarnokát, amelyben kollektív kiállítóként, országonként mutathatják be eredményeiket, kinálatúkat a fejlődő országok. A távlati fejlesztési tervek szerint a pavilonok megtekintését függetlenítik majd az időjárástól, mert fedett összekötő folyosókat építenek az épületekhez. Az idén azonban még számolni kell az időjárás nehézségeivel, annál is inkább, mert az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár miatt szeptember helyett < október második felében kell megrendezni az őszi BNV-t Ezért felkészültek arra is, hogy szükség esetén olajfűtésű hőlégfúvókkal melegítsék a pavilonokat, s megfelelő elektromos csatlakozókkal látták el a kiállítók irodáit, tárgyalóhelyísé- geit is, hogy az elektromos fűtésnek se legyen akadálya. A kiállítási terület mintegy egyharmadán a külföldi, kétharmadán a hazai vállalatok, cégek, szövetkezetek mutatják be termékeiket. A szocialista országok bemutatói foglalják el a külföldi kiállítási területnek mintegy 60 százalékát, s gazdag termékkínálatukkal újabb lehetőségeket ajánlanak a szocialista integráció, a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére. A legnagyobb külföldi kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelor'-ág. az NSZK, Anglia, Ausztria és Finnország. Valóságos bútorparádét láthatnak majd a látogatók elsősorban jugoszláv, szovjet és finn bútorokból. A „C—2” jelű pavilonban bar- kácsáruházat és kiállítást rendeznek be, a vásár szabadtéri közlekedés-szektorában pedig ismét sok érdeklődőre számíthat a szocialista és tőkés országok személygépkocsi-bemutatója. A magyar kiállítók felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntik bemutatóikkal. Az ..A” jelű és a ..B” jelű pavilon kirakatsorában dokumentációs kiállítással emlékeznek meg a három évtizedes fejlődésről. A legtöbb magyár kiállító az őszi BNV Otthon-szektorában mutatja be termékeit, mintegy 7000 négyzetméternyi területen. Több mint 5000 négyzetméternyi területet foglalnak el az Öltözködés-szektorban kiállított magyar tenné kék. divatcikkek, s a kiállítás idején naponta kilenc alkatommal rendeznek majd divatbemutatót. Jól takarékoskodnak r a Füzesabonyi AMami Gazdaságban A közelmúltban a Füzesabonyi Állami Gazdaságban a vállalati szakszervezeti tanács is megtárgyalta az év elején elkészített takarékos- sági intézkedési terv időarányos végrehajtásának tapasztalatait. Ezt megelőzően a gazdasági pártcsúcs vezetőség is napirendre tűzte a témát, önmagában már ez is bizonyítja, hogy az állami gazdaságban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a takarékosságnak, az ezzel kapcsolatos párt- és állami határozatok végrehajtásának. Mindkét testület előtt vaskos jelentés „árulkodott" az eddigi, az első félév eredményeiről, s azt elöljáróban is megállapítjuk, hogy ahol olyan alapos, minden üzemegységre, sőt szinte minden műhelyre, erő- és munkagépre kiterjedő előzetes takarékossági intézkedési tervet készítenek, mint Füzesabonyban, ott van miről beszámolni, van mit értékelni. Ennek tudható be, hogy — a többi között — 283 ezer forint értékű műtrágyát takarítottak meg az első félévben, a vállalt 177 tonna tüzelőolaj-megtakarításból i sikerült máris számottev” eredményt elérni. A műtrágyázás korábbi gyakorlatát például felülvizsgálták, s kiderült, hogy a cukorrépa után tavasszal földbe kerülő árpa alá felesleges a hatóanyag. Ugyanis a nagy adaggal műtrágyázott cukorrépa- terülélen annyi tápanyag marad vissza a talajban, hogy az a tavaszi afpa megfelelő tennéseredmenyét biztosítja. Ezt az a több éves tapasztalat biztos-tja. hogy a cukorrépa-elővetemény után a műtrágyázott tavaszi árpa nagymértékben megdőlt — éppen a túltápláltság miatt, s nem adott annyi termést, mint a tápanyagban gyengébben ellátott táblák. A tüzelőolaj megtakarítását elsősorban a lucernaliszt előállításánál, a szárítóberendezés szakszerűbb üzemeltetésével érték el. A múlt évben egy mazsa zöldtakarmányliszt előállításához 27.8 liter tüzelőolajat használtak fel. az idén. az első félévben ez a felhasználás 22,5 volt. .Hvulíak az állattenyésztési ágazatban az ab- rakfelhasználási mutatók is: tavaly például 8.9 kilogramm abrakból „állítottak elő 1 kg húst”, az idén 8,03 kilogrammból. (f. s.) 1975. szepl. 25., csütörtök
