Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Jubileumi nyitány az üvegpalotában MA MAR A FÖLDKEREKSÉG MINDEN RÉSZÉN ismerik a New York-i East River partján levő, érde­kes formájú üvegpalotát. Ebben az épületben, amint a kommentátorok mind nagyobb joggal neveznek „a vi­lágproblémák lombikjának”, megnyílt az ENSZ-köz- gyűlés harmincadik, jubileumi ülésszaka. Már a köz­vetlen előzmények is jól érzékeltetik napjaink bonyo­lult, reményekkel és fenyegetésekkel teli időszakát. A veszélyekről sokat elmond az a tény, hogy a tavalyi, huszonkilencedik ülésszakot hivatalosan csak most, az új ülésszak előestéjén rekesztették be. Az ok az volt, hogy — elsősorban a közel-keleti háborús góc miatt — biztosítsák a világszervezet munkájának „nonstop”-jellegét, vagyis azt, hogy az ülésszak bár­melyik szükséges pillanatban összehívható legyen. A reményekről — egyebek között — a másik köz­vetlen előzmény, a közgyűlés hetedik rendkívüli ülés­szaka tanúskodik. Ezen mindenekelőtt a fejlődő orszá­gok mind tekintélyesebb csoportjának problémáiról volt szó. Olyan problémák ezek, amelyek végső soron minden országot érintenek, mert megoldásuk, például egy igazságosabb gazdasági világstruktúra kialakítása nélkül nincs biztosítva az emberiség egyenletes fejlő­dése. A MOST KEZDŐDÖTT ÜLÉSSZAKON több mint százhúsz napirendi pontot vitatnak meg. Szó esik majd olyan problémákról, mint a közel-keleti, a ciprusi, a dél-afrikai és namibiai, a chilei. Ez önmagában is igazolja Waldheim főtitkár szavait, aki a nyitány elő­estéjén hangsúlyozta: manapság számos kérdést a leg­eredményesebben a világszervezet fórumán lehet meg­vitatni. Gromiko szovjet külügyminiszter, a szovjet delegáció vezetője megérkezésekor tett nyilatkozatá­ban ezt a vitathatatlan igazságot mintegy kiegészítette egy nem kevésbé fontos gondolattal. „Mi ellene vagyunk annak — mondotta —, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete másodrendű kérdé­sekre fordítsa a fegyelmet és megkerülje a béke és háború kardinális problémáit”. A világszervezet szá­mos feladata közül kétségtelenül ez a legfontosabb: hogy a saját, nem lebecsülendő, eszköztárával segítse további terebélyesedését az enyhülési folyamatnak, amelynek nem lebecsülendő tényezője volt a Helsinki­ben az elmúlt hónapban aláírt, az európai békét és biztonságot szolgáló záróokmány. A SZOVJETUNIÓ ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK eddig minden ülésszakon maradandó javaslatok­kal segítették ezt a nagyszerű munkát. Nem nehéz megjósolni — elég, ha a leszerelési világkonferenciá­val, vagy az ázsiai kollektív biztonság megteremtésé­vel kapcsolatos indítványokra gondolunk —, hogy ez az értéke hagyomány a harmincadik ülésszakon is folytatódik. Wilson Bukarestben Harold Wilson Nagy-Bri­tarmia miniszterelnöke hiva­talos látogatásra Bukarestbe érkezett. A repülőtéren Ma- nea Manescu miniszterelnök és a román kormány má6 tagjai fogadták. Isabel Perón „hosszú szabadsága” Italo Luder, Argentína ideiglenes elnöke, alig két nappal hivatalba lépése után átszervezte a kormányt. Le­mondott a kabinet két kulcs- fontosságú tagja, Vicente Damasco belügy- és Jorge Garrido hadügyminiszter. Az argentin lapok általá­ban arra számítanak, hogy Luder igyekszik majd eltá­volítani a kormányból a be­tegszabadságra vonult Perón asszony minden személyes hívét. Isabel Perón egyhó­napos betegszabadságra ment és a fővárostól 700 ki­lométerre levő hegyekben pihen. Távozásakor közölte, hogy Luder minden döntését előre jóváhagyja. Politikai megfigyelők azonban arra is emlékeztetnek, hogy a sze­nátus elnöke a kongresszus nyomására és Perón asszony ellenkezésével szemben lett az elnök utód jelöl tje, kette­jük között tehát nem lehet tökéletes az összhang. A la­pok máris célozgatnak arra, hogy az elnökasszony egyhó­napos betegszabadsága hosz- szabra is nyúlhat, sőt Isabel Perón talán vissza sem tér többé az elnöki palotába. Megalakul Portugália új kormánya Simó Endre, az MTI tu­dósítója jelenti: Lisszabonban kedden foly­tatódtak a kormányalakítási tárgyalások Gomes elnök, Azevedo kijelölt miniszter- elnök a kommunista és a szocialista párt megbízottai között. Hivatalos helyről származó értesülése szerint nehézsé­get okoz az új kabinet ösz- szetételének meghatározásá­ban a Soares-féle szocialis­ta párti vezetésnek több olyan követelése, amely ar­ra irányul, hogy a „tömeg- tájékoztetás pluralizmusá­nak” jegyében szervezzék át az államosított lapok, továb­bá a rádió, és a televízió tá­jékoztatási rendszerét. A szocialisták több személyi változást is követelnek. A forrás szerint továbbra is várható, hogy Azevedo ten­gernagy még a héten meg­alakítja kabinetjét. A portugál hatalmi szer­vek összetételében végbe­ment személyi változások és a szocialista társadalom irányában tartó fejlődés le­fékezése kedvező visszhang­ra talált a közös piaci orszá­gok vezető köreiben, külö­nösen a nyugatnémet szoci­áldemokrata pártvezérek között — ez tűnt ki a Lisz- szabonban kedden hazatért Soares szocialista párti fő­titkár repülőtéren mondott szavaiból. Kijelentette, hogy az NSZK a korábbinál sok­kal nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy gazdasági segítséget nyújtson Portugá­liának. Schmidt kancellár es Genscher külügyminisz­ter hivatalos üzenetet is kül­dött Soares-nek a küátás- ba helyezett segéllyel kap­csolatos kérdésekről. A fő­titkár azt mondta, hogy tá­jékoztatni fogja az üzenetről An tunes őrnagyot, akit min­den bizonnyal külügymi­niszternek neveznek ki. Sc­ares igen elégedetten nyilat­kozott a nyugatnémet veze­tőkkel, köztük Brandt-tal, a szociáldemokrata párt elnö­kével folytatott tárgyalásai­ról. Megnyitották az ENSZ 30. ülésszakát I>r. Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár a közgyűlés har­mincadik ülésszakának megnyitása előtt Oscar Fischer kül­ügyminiszterrel, az NDK-delegációjának vezetőjével beszél­get. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) (Folytatás az l. oldalról) Mi már nem egyszer beszél­tünk arról, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének és az ENSZ olyan tó­USA—Izrael titkos megállapodása Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Az Egyesült Államok a legkorszerűbb fegyverek, köztük atomrobbanótöltetek továbbítására alkalmas raké­ták szállítására és Izrael minden eddiginél messzebb­menő politikai diplomáciai és gazdasági támogatására köte­lezte el magát. Ez tűnik ki abból az eddig titkos emlék­iratból, amelyet kedden ho­zott nyilvánosságra az ame­rikai sajtó. Az okmány szerint, ame­lyet a legutóbbi izraeli— egyiptomi csapatszétválasz­tási egyezménnyel kapcsolat­ban írt alá szeptember else­jén Kissinger amerikai kül­ügyminiszter és Babin izrae­li kormányfő, az Egyesült Ál­lamok vállalja Izrael „védel­mi erejének fenntartását kor­szerű fegyverzet szállításá­val". A Washington Pose szerint ez a gyakorlatban — a többi között Pershing típu­sú rakéták szállítását is je­lenti. E rakéták alkalmasak 60—400 kilótonna robbanó­erejű atomtöltetek földi cél­pontok ellen való továbbítá­sára. Ilyen rakétákkal szerel­ték fel a NATO nyugat-euró­pai csapatait is. Jóllehet az egyezmény kiköti, hogy Iz­rael csak hagyományos tölte­tű rakétákat kap, a Wa­shington Post forrásai sze­rint „Izrael felhasználhatja majd saját atomlövedékeit”. A korszerű rakétatípussal a legtöbb arab főváros elér­hető — jegyzik meg az első amerikai kommentárok. A kedden nyilvánosságra hozott emlékirat szerint az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában „ellene szavaz minden olyan határo­zatnak, amely megváltoztat­ná a csapatszétválasztási megállapodást”. Vagyis a tit­kos megállapodás amerikai vétót ígér arra az esetre, ha a Biztonsági Tanács többsé­ge például nem értene egyet az amerikai fegyverszüneti ellenőrök egyoldalú állomá- soztatásával, mivel erre a célra már amúgy is jelen vannak a Sinai-félszigeten az ENSZ csapatai. rum a inak, mint a közgyűlés. Az igazság megköveteli an­nak kimondását is, hogy az ENSZ tevékenységének ered­ményei még mindig kiseb­bek, mint amilyenekre a né­pek joggal számíthatnak. A Szovjetunió a közgyű­lésnek ezen az ülésszakán is a népeket foglalkoztató kér­déseket fog felvetni. Minden állam, minden ál­lamcsoport, ha valóban törő­dik a béke sorsával és jó­szándékkal vesz részt az ENSZ-közgyűlés harmadik ülésszakán, mint mindenkor, érezni fogja most is a Szov­jetunió és a szocialista kö­zösséghez tartozó, a béke es a népek közötti barátság irányvonalát szilárdan kö­vetó valamennyi állam támo­gatását. Salvador Allende, a két évvel ezelőtt meggyilkolt el­nök Kuba nagy Darátjavolt. Hatszor járt a szigetország­ban. Személyes jó barátság fűzte Che Guevarához, Fidel Castróhoz. Az elnök 1972 decemberében látogatott Ku­bába kormányküldöttség élén. Öt, Luis Corvalánt, s a Népi Egység más vezetőit egymi'lió ember köszöntötte és fogadta Havannában. Tu­dósítóként tíznapos program­juk minden számottevő ese­ményén részt vettem. A sze­rencse úgy hozta, hogy de­cember 14-én délután egy pálmaligetben több mint két óráj beszélgethettünk: Allen- de, Luis Corvalán, Fidel Castro és néhány külföldi újságíró. Most, amikor újból kuta­tok jegyzetfüzetemben, egy későbbi dátumozású. ceruzá­val aláhúzott’megjegyzés öt- lik a szemembe: „A nemzet legfőbb ellenségének nyom­ra vezetője 500 ezer escudót kap.” így adott ki országos körözést a junta a Chilei Kommunista Párt főtitkára ellen. A körözési lapon ez szerepelt: Luis Corvalán ta­1973. szeptember 17- seesda Chile éjszakája (2.) Találkozás Corvalánnal nító. Egy hét múlva elfog­ták. A koncentrációs tábor­rá alakított santiagói nem­zeti stadionba hurcolták. Vérebek vigyázták. Később Dawson-szigetére, onnan a Trés Alamos koncentrációs táborba hurcolták. Most is ott tartják fogva, a parancs­noki épület második emele­tén. Egészsége megromlott. Kiújult gyomorfekélye, látá­sát is kezdi elveszíteni. El­lenőrizhetetlen a juntának az a közleménye, hogy Corva­lánt vakbélgyulladással meg­operálták. Az egyik őr segítségével nemrég kicsempészett levelé­ben az állt, hogy a pribékek már sétálni sem viszik. Nem érintkezhet senkivel. Szen­ved a most befejezéséhez közeledő chilei télben. Fiá­val beszéltem alig egy évvel ezelőtt, ő mondta: „Apám hite töretlen.” Ez a hit. szenvedély áradt Luis Corvalán minden mon­datából, amikor azon a ku­bai beszélgetésen vázolta a terveket, formálgatta a chi­lei nép jövőjét. „Amit te­szünk, a népért tesszük. A sokat szenvedett, jobb sors­ra érdemes chilei munká­sért, parasztért” — mondot­ta. A reakció már az első percektől támadott. Igyeke­zett olyan légkört teremte­ni az országban, hogy lejá­rassa a Népi Egység vezető­it. A terrorcselekmények, szabotázsakciók sorozatával nehezített^ az új útra tért Chile első lépéseit. Emlékszem Allende sza­vaira. Amikor azt kérdeztük: „ön szerint lehetséges-e ka­tonai hatalomátvétel?” Azt válaszolta: „Az lehetetlen!” A hadsereg alkotmányhű, a parancsnokok hűségesküt tet­tek nekem.” Tíz hónappal később, halála előtti órában jegyezték fel keserű, késői beismerését: „Életem talán legnagyobb bűne, hogy rosz- szul ítéltem meg az embere­ket. Nem mertem gondolni, hogy árulókkal vagyok kö­rülvéve.” Azok, akik, meg­gyilkoltatták. Pinochet, Arel­lano, Palacios tábornokok, előtte két nappal még azt bizonygatták: „Elnök úr, a hadsereg hű önhöz, bízzon bennük.” ~ Mtende biaait, Egészen • tragikus nap reggel kilenc órájáig, amikor az áruló tá­bornokok lövetni kezdték a Monéda-palotát. S van ab­ban valami mély, történelmi jelkép, hogy Allende azzal a pisztollyal tüzelt az árulók­ra, amelyet az említett ta­lálkozáson kapott Fidel Castrótól. — „Őrizze meg, elnök elvtárs! Még szüksé­ge lehet rá.” A junta csendes halált szánt Corvalánnak. Bíróság elé nem meri állítani. Hi­szen jól tudja, a mondva­csinált perben lelepleződnék az árulók igazi arca, szán­déka. Nem véletlen, hogy a chilei Gestapo egyre gyak­rabban „szivárogtat” ki hí­reket Corvalán romló egész­ségi állapotáról, hogy felké­szítse a közvéleményt a legrosszabbra. A Chiléből érkező napi­hírek szinte visszatérő mo­tívuma: fokozódik a terror. Az olvasóban joggal fogal­mazódik meg: minden tiszt, minden katona fenntartás nélkül egyetért a fasiszta juntával? A válasz: nem. Erre sok jel mutat, de leg­főképpen az a helikopter­szerencsétlenség, amely a belügyminiszter rejtélyes ha­lálával végződött. Király Ferenc (Következik: Ki volt a helikopteren?.} Külpolitikai kislexikon A 30 éves ENSZ Részlet az EN SZ-alapokminy 1. fejezete (Célok és elvek) l. cikkéből: „Az Egyesült Nemzetek cél­ja, hogy 1. fenntartsa a nem­zetközi békét és biztonságot, és evégböl hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények meg­előzésére, és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek, vagy a béke más módon tör­ténő megbontásának elnyomá­sára, valamint békés eszkö­zökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek meg­felelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetkö­zi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontásá­ra vezethetnek ...” Az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezet léte­sítésére összehívott értekez­lete 1945. június 26-án San Franciscóban elfogadta az ENSZ alapokmányát, s ez­zel megalakult az idén har­minc esztendős világszerve­zet, amelynek 30. közgyűlési ülésszaka a hagyományok­nak megfelelően a hónap harmadik keddjén kezdődött New Yorkban, s előrelátha­tólag december közepéig tart. A jellegzetes, szinte az egész világon ismert vasbeton­üveg felhőkarcoló, az ENSZ- 6zékház az amerikai metro­polis szívében, ä 42' utca és az 1. Avenue sarkán, az Egyesült Nemzetek terén áll. A Magyar Népköztársaság 1955. december 14-én lett az ENSZ tagállama. New York-i ENSZ-képviseletünk a 75. utca 10. szám alatt található, vezetője: Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes. Az ENSZ-nek alakulásakor 51 tagállama volt, jelenleg 138. A mostani közgyűlési ülésszakon is várható né­hány tagfelvétel. Az ENSZ legfelső fóruma a közgyűlés, amelyben min­den országnak legfeljebb öt képviselője lehet; a tagor­szágok egy-egy szavazattal rendelkeznek. Évente ren­deznek közgyűlési üléssza­kot, s időnként rendkívüli ülésszakot; a 7. éppen most ért véget. A Biztonsági Ta­nács a tagállamok nevében őrködik a nemzetközi bé­kén, öt állandó (a Szovjet­unió, az USA. Nagy-Britan- nia, Franciaország és Kína) és kétévenként választott további tíz tagja van. Ha­zánk 1968. január 1-től 1969. december 31-1® volt a BT tagja. Az EgyéSült Nemze­tek fő szervei még: a gaz­dasági és szociális tanács, a gyámsági tanács, a nem­zetközi bíróság és a titkár­ság. A közgyűlés munkáját két ügyrendi és hét főbizottság segíti (csupán emlékeztetőül néhány: politikai, különle­ges politikai, gazdasági és pénzügyi stb.L A világ egyik legbonyolultabb nemzetközi szervezetének, az ENSZ-nek még 36 kormányközi és sza kosított szervezete van (Nemzetközi Atomenergia­ügynökség, Egészségügyi Vi­lágszervezet, Egyetemes Pos­taegyesület, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet stb.). Az ENSZ mostani 30. köz­gyűlési ülésszakán a nem­zetközi béke és biztonság további szilárdítása, az eny­hülés erősítése és az anti- imperialista egység szilárdí­tása várhatóan bő teret kap a küldöttek felszólalásaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents