Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

Vasári zárszó A JELKÉPES KORONÁT P 17 napig nyitva tartó 68. Országos ivlnzogazuasagi és Élelmiszeripari Kiállítás és Vasár, valamint az AGRO- MAEEaxU ’io oemutatóso­rozatára az az ünnepség tet­te föl. amelynek keretében vasárnap dr. Romany Pal mezőgazdaságj és élelmezés­ügyi miniszter átadta a ván­dordíjakat a legjobb nyolc gazdaságnak, illetve válla­latnak. Ezek az ezüstserle­gek — amelyek „vándorol­nak”, minden vásáron új gazdához kerülnek — egyéb­ként már a nyitáskor oda­ítéltettek új tulajdonosaik­nak, amelyek 1980-ig, a kő­vetkező vásárig őrizhetik ókét. Közülük hadd említ­sünk meg hármat, a három szövetkezeti gazdaságot, ame­lyek az 160C tsz reprezen­tánsainak bizonyultak. Kettő közülük országosan ismert: a nádudvari Vörös Csillag Tsz, valamint a zöldség- és gombatermesztéséről neveze­tes csepeli Duna Tsz A har­madik a kocséri Petőfi Tsz. A főpavilonban voltak a vásár tartama alatt a serle­gek — rögvest a bejáratnál, két-kétoldalt vehették szem- ügyre őket a látogatók. Min­denféle hangulatrontási szán­dék nélkül hadd írjam le mindjárt: a főpavilonra irá­nyult a legfőbb kritikai össztűz, mert általánosság­ban és részleteiben is szín­telen, nehezen áttekinthető volt ez a részleg. Természe­tesen a vásár egészéről ez már nem állítható. Ellenke­Egy hónap múlva megkez­dődik a hivatalos fűtési idény, bár ezt a tüzelőke­reskedelem lakossági forgal­ma még korántsem jelzi. Augusztusban és szeptember első két hetében a vártnál jóval kisebb volt az érdek­lődés. A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes osztályán a tüzelőforgalomról, a várható e' látásról tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmon­dották, hogy a példátlanul a’aesony forgalom okát — a szilárd tüzelőanyag Iránt év­ről évre egyébként la csök­kenő igényen kívül — a ko­rábbi hónapok élénkebb ke­resletében látják. Eredmé­nyes volt az idén a belke­zőleg: egybefonódott Itt a hagyományos paraszti gaz­dálkodás megannyi eleme "az iparszerű rendszerekével, s elmondhatjuk, hogy össztár­sadalmi érdeklődést váltott ki ez a kiállítás. LEMÉRHETŐ EZ a láto­gatók számán is: a mostani 17 napon ugyanannyi — 1,2 miilió — vendeg jött el, mint a legutóbbi, 1970-es vásár 24 napján! Ami az érdeklődők összetételét ille­ti, az első gyorsmérleg meg- vonói úgy vélekednek, hogy most minden eddiginél több voit a szakember, a külön­féle földművelő és állattar­tásban használatos masinák, berendezések értő szemlélő­je, s viszonylag kevesebb a laikus, aki pusztán a lovas­bemutató és a birkacsárda, a hízott disznó vagy a ba­dacsonyi borozó kedvéért jatt el. Így van ez rendjén, hiszen az 1857 óta keltezett-sorszá- m azott mezőgazdasági vásá­roknak mindig is az volt a rendeltetése, hogy tanulja­nak a mezőgazdák, s fris­sen szerzett ismereteiket hasznosítsák mindennapi gyakorlatukban. De jól egé­szítette ki a vásárt, hogy gyermekjátszó+grén kétszáz­ezer kislány és kisfiú íor- du’t meg. iát'kokkal szóra­kozva, amelyek — például a kenderköt°l — föltehetően bevonulnak az állandó ját­szóterekre is. Nemkülönben föl gyújtotta a fe’nőttkorba átnövekedő korosztály lelke­sedését Is a kiállítás: kitűnt reskedelem tüzelőakcioja is. Az április elsején kezdődött kedvezményes tüzelővásár­ban — annak ellenére, hogy a keret felhasználása miatt az akció két héttel korábban zárült»—v.az előző évinél 8000 vagonnal több, összesen 103.000 vagon szenet, briket­tet adtak el. A májusban kezdődött másfél hónapos, ugyancsak kedvezményes tü­zelőolaj akcióban a tervezett 150 000 tonna helyett 256 000 tonna olaj fogyott. A két ak­ció eredményeként egyébként a lakosság 308.6 millió forin­tot takarított meg. Az előző félévi nagyobb forgalom és a két akció sikere alapján megállapítható, hogy a téli tüzelő többségét már a ház­ez az alkotó ifjúság napján, amikoris a legkülönfélébb pályázatok bizonyították az ifjú agrárértelmiség hozzá­állásét. A szó valódi értel­mében volt színfolt az az „alkióllitás”, amit képzőmű­vészek műveiből rendeztek. Az ő képzeletüket természe­tesen ősidők óta foglalkoz­tatja a földművelés, így a gyökeresen megváltozott fa­lukép és gazdálkodás is. Dr. Bürgen Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója egy rádiónyilatkozatban hason, lattal jellemezte, miként módosult a vásárkép az évek folyamán. Lám, ma Bábolna — hagyományaihoz illőn — az ország legnagyobb lóte­nyésztő gazdasága, ám 1100 lovának „termelési értéke” alig 2 százaléka a kombinát teljes termelési értékének. Így fest az országos összkép is: gépek dominálnak mind több részterepen, jóllehet, a hagyományos módszerekről sem szabad megfeledkez­nünk. A VASAK TEHAT JÓ TÜKRE VOLT élelmiszer- és fagazdaságunknak, egyszer­smind megmutatta azokat a lehetőségeket, amelyekkel él­ni kötelessége minden veze­tőnek. örvendetes lenne öt év múltán majd elmondani, hogy az idei vásár után épp­oly lendületesen fejlődött mezőgazdaságunk. élelmi­szeriparunk. fagazdaságunk, mezőgazdasági gépgyártá­sunk, vegyiparunk, mint 1970 és 1975 között. K. N. tartásokban, pincékben, kamrákban tárolják. Bőséges kínálattal várja a fűtési idényt a kereskedelem. A TÜZÉP és az ÁFÉSZ-ek lakosságnak szánt készlete 65.500 vagon, tavaly ugyaneb­ben az időben 27.500 vagon volt. Egyes szenek, főleg a pé­csi iszapolt szén, az egercsehi és a királdi kivételével a szénválaszték megfelelő — a mennyiség talán nagyobb is a kelleténél — s a telepeken sok az NDK brikett is. Je­lenleg kielégítenek minden tűzifa-megrendelést, de a készlet nem túlzottan nagy, országszerte 5000 vagonnyit tárolnak a telepeken. Fontos tehát, hogy az erdőgazdasá­gok a fűtési, idény előtt fo­kozzák szállításaikat. (MTI) ill JANCSIKÁM, NE VACAKOLJ A Felsőmagyarországi Ven­déglátó Vállalat feladata el­sősorban az üzemi étkezte­tés, a munkásellátás. Tóth László igazgató mondja, hogy napi 12 ezer adag ebédet ké­szítenek az üzemeknek. — Mindezek mellett ter­mészetesen részt veszünk Eger ellátásában is. Miénk a Platán, a Vörösrák, a Strand-étterem. Elégedettek vagyunk a munkájukkal. Hogy mást ne mondjak, a Platán a mostani főszezon­ban 200 ezer forinttal forgal­mazott többet —‘ugyanolyan árak mellett — mint az el­múlt évben. A munkaerő- helyzet azonban súlyos. A nyári szombat-vasárnapi munkát úgy tudtuk ellátni, hogy üzemi konyhákról ren­deltünk ki embereket, főleg konyhai személyzetet. Per­sze, ez nem ment könnyen, sokszor radikálisan kellett fellépni, hogy bejöjjenek. Így is volt, aki azt mondta, nem csinálom, inkább kilé­pek. — Es meg is teszi? — Igen. N.em általánosan jellemző, de ahol fegyelme­zik az embereket, ott elhagy­ják az üzletet. Mert szak­emberekben nagy a hiány és nagy a kereslet. Így aztán a pincér, a szakács könnyen kimondja, hogy megyek. És más üzletek természetesen már várják őket, főleg az italboltok. — Példát hallhatnánk-e? — Év elején egyik fiatal üzletvezető-helyettesünk — 3500 forint fizetése volt — elment a vámosgyörki ital­boltba. Mondtam neki, Jan­csikám, ne vacakolj, mi szá­mítunk rád, szakemberekre, vezetőkre van szükségünk, egy év múlva te is az le­szel, vezető... De hiába, nem várta ki: az italboltok­kal, sajnos, nem tudunk ver­senyezni. —- Mennyi lehet egy pin­cér keresete.? — Csak a fizetést tudjuk és a jutalékot. Hogy meny­nyi a borravaló, azt nem tudja senki, nem mondják meg. Sokszor panaszkodnak ugyan, hogy kevés a jatt, de három-négyezer forintos fi­zetéssel, vezetői állással nem cserélnek, Pedig lényegében dolgoznak úgy napi öt órát... — Várható-e javulás Eger vendéglátásában? — Erőfeszítés mindig tör­ténik. Megnyílt ugye a Va­dászkürt. két éve üzemel a Kazamata, a Park is bővült a Fehérszarvassal, és ott A fűtési idény előtt A tavalyinál nagyobb a készlet—de a színválaszték nem mindig megfelelő Technikusod munkában Mihály Ferenc nyolc ive dolgozik az Egri Dohánygyár cigarettagyár­tási osztályán mint gépész. A múlt évben elvégezte a dohányfeldolgozó technikumot. Munkaköre, beosztása nem változott. — Szeretem a munkámat, eszem­be sem jutott, hogy műszaki állo­mányba kerüljek. Tanulmányaim Művelték elméleti felkészültsége­met, ami a gyakorlat szempontjából — Tíz éve dolgozom a 'dohány­gyárban — mondja Zobolyák Iván­ná. — Érettségi után kerültem ide, majd elvégeztem az Irinyi János dohányfeldolgozó szakmunkásképző iskolát, tavaly pedig technikusi mi­nősítő vizsgát tettem három gyer­mekem mellett. A technikumi ta­nulmányok lehetőséget adtak arra, hogy ne csak a saját munkakörö­met ismerjem meg, hanem bepil­lantást nyerjek más technológiai folyamatba is. Jelenleg a segéd* és nyersanyagok átvételével foglalko- *«P­~ A laboratóriumban már hét éve dolgozom, s amikor elvégeztem a technikusi minősítőt, továbbra is itt maradtam. Sok érdekest izgalmas feladattal találkoztam már itt. Az elméleti felkészültség sokat jelent. A vizsgálat, az analizálás esetében nem csupán egy begyakorolt mun­kát végez az ember, hanem érti és tudja is, hogy mit csinál, hol a he­lye a cigarettagyártás technológiai folyamatában —, mondja Tátrai Imréfrí, (Fotó: Perl Márton) j i vannak a Szépasszony-völgy kerthelyiségei. — Mégis kevés... —■ Jövő év elején a Ta­verna újra belép a forga­lomba, megkezdjük a Vö­rösrák rekonstrukcióját és a most felépülő nagy bérház földszintjén — a Lenin úton — megnyitjuk az új étter­münket, a Három Farkast. — Jó név. Jó lesz az étte­rem Is? — Névadónak dr. Bakos Jóska bácsit, a nyelvészt kértük meg. <3 úgyis mindig bírálja a neveinket... KI is derítette, hogy a farkasvöl­gyi részen volt valamikor egy ilyen nevű fogadó. így javasolta, legyen Három Farkas. Egyébként száz ülő­helyes étterem lesz, hozzá egy 80 négyzetméter alapte­rületű reggeliző tejbár — közös bejárattal. Úgy hi­szem, hamar népszerű lesz. Csak a „falu szája"? Csehó Tibor és Tregova László, a Platán vezetőhe­lyettesei. Azonos a beosztá­suk — és a véleményük is. — Mi mindent megtettünk, hogy kielégítsük a vendégek igényeit — mondják. — De az az igazság, hogy személy­zethiány miatt a vendégek sokszor nem azt kaptak, amit vártak. Elsősorban a konyhaszemélyzet hiánya miatt. Mert átlagosan nyolc fővel dolgoztunk keveseb­ben, mint tavaly. Nem be­szélve arról, hogy négyen felmondtak, mert nem bír­ták a hajtást. Igaz, ehhez még hozzátartozik a sza­badszombat és a vasárnap. Mi azonban ilyenről nem is hallunk. Ezek a tények. — Délután és este a Pla­tán forgalma minimális. Igaz ez? — Igaz. — És mi lehet az oka? — Ez nemcsak a mi prob­lémánk, más üzletek is van­nak, ahol hasonló a helyzet. Néhány vendégünktől már érdeklődtünk, és volt, aki azt válaszolta, hogy talán a •lakótömb1 jellege miatt. Itt mindenki ismeri egymást, és ha meglátnak valakit, hogy munka után bejön egy-két üveg sörre, könnyen elter­jesztik róla, hogy kocsmázó, italozó ember. — Szóval: csak „a falu szája” miatt...? ' — Nem. Mint említettük, a személyzethiány is sok gondot okozott, de a pin- cérgamitúránk sem nyújtot­ta azt, amit joggal elvár­nának a vendégek. Ez vi­szont megint olyan kérdés, ami nemcsak nálunk prob­léma, hanem az egész or­szágban, de mélyen senki nem mer ebbe belemenni .., Szóval, úgy van ez vala­hogy, mint a régi nótában: „Vagy alusznak vagy nem hallják — vagy talán nem is akarják.H Hogy milyen állapotban látták.., A Minaret melletti Me­cset már a neve miatt is hí­res étteremnek számít, és vendégcsalogató is az Eger­be látogatók számára. Hidy Mihály pedig, az üzlet veze­tője — szókimondó ember, nyíltan válaszol a kérdé­sekre: — Mi a véleménye Eger vendéglátásáról ? — Nyáron kevés, télen sok. — És a saját étterméről? — Most már egyenletesen fejlődik. De az jó lenne, ha már kinyitnák ezt a Mina­retet, mert ez a bolt itten, éppen azért van itt, ahol van. Mert felmegy az ember, ugye azon a 99 lépcsőn, az­tán mire lejön, remeg a lába. Hát persze, hogy beül ide hozzánk egy pofa sör­re... — Milyen a személyzet? — Ki lehet válogatni egy jó gárdát, fiatalokból. Ezt meg is tettem, és ha itt .most valaki elkezd nyikhaj- kodni, azt a többi úgy rúg­ja ki, hogy a lába sem én a földet. — Mi a véleménye a ven­dégekről ? — Hogy is mondjam... 11 év alatt sokat láttam, ez az egyik, a másik meg, persze, a Mecset... De egyik-másik vendég úr, ha tudná, hogy milyen állapotban látták, igencsak gondolkozóba esne. Legtöbbször ők írnak „ha­talmuk tudatában” a pa­naszkönyvbe is — általában olvashatatlanul. Egyébként: minden vendég jó vendég, nálunk a bánásmód, a ki­szolgálás nem tesz különbsé­get vendég és vendég kö­zött, legyen az miniszter, vagy segédmunkás. Az vi­szont megint más, ha vala­ki itt erősködni akar, csak azért például, mert idehord­ja a fizetése felét, még ak­kor is, ha nem akarja. Kö­zöttük akad, aki néha erős akar lenni. Akkor én azt mondom, „ugyan menj már ki. diókám!” Van, aki mé* meg is kérdi erre, hogy, mi­ért? „Azért fiam, mert te 55 kiló vagy, esetleg hetven, én viszont száz. Világos?... — (Melyik a legjobb étte­rem Egerben? — Az Unicornis. Magasan. —- Legrosszabb? — A Széchenyi. — Miért? — Ha mi Itt már nem szolgálunk ki valakit, mert piás, azt mondja, megyek a Széchenyibe. Ha aztán zár­óra után véletlenül beülök oda én is a barátaimmal, ott találom a hapsit, előtte egy üveg sör... Bár... lehet, hogy ott azt mondják, a Mecset a legrosszabb, ők vi­szont ezt nem tudják ellen­őrizni, mert mi 11-kor zá­runk, ők meg éjfélkor. — Mi az összefüggés * pincérek jövedelme és vi­selkedése között? — Itt, amit keresnek, meg­érdemlik. Mert ide bejön * pincér reggel 9-re, délig le­nyom vagy hat csoportot — ez legalább nyolcezer forint termelés, testvérek között is. Na, ennek kettőig vége. Négyre meg már más jön, például egy esküvő, ahhoz meg kell teríteni. Utána reg­gel négyig ittmarad, dolgo­zik. Hát persze, hogy meg­van az anyagi elismerése. Hogy mit kap? — ne írjuk ki, Megvan a pénze, és ha aztán én azt mondom még hajnalban az esküvő után. hogy szedjük szét az asztalt reggelre, mert jön egy száz­fős csoport, még ahhoz is megterítenek. És ez nem kamu, meg tüdőm mutatni a naptárban. — Isznak-e. a pincérek munka közben ? — Hogy lekopogjam: a három pincérem közül egy se. — Szakképzettség? — A jelenlegi gárdánk 36. — Kell-e és lehet-e javí­tani Eger vendéglátásának színvonalán? — Igen. Képzett szakem­berekkel. (Folytatjuk’.) B. KUN TIBOR Következik: MÉG MINDIG A RAK —, DE HOL A BÉKA? Országgyűlési bizottságok ülése Kedden ülést tartott az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága, valamint az építési és közlekedési bi­zottság. Az előbbin dr. Schült- heisz Emil miniszter tájékoz­tatójában kiemelte: nemcsak az egészségügyi tárcát, ha­nem egész társadalmunkat is nagy feladatok elé állítja az a tény, hogy immár állam- polgári joggá vált az egész­ségügyi ellátáshoz való jog. Az építési és közlekedési bi­zottság az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium, il­letve a Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium múlt évi költségvetésének végrehajtá­sát elemezte.. wwm€\ szeptember 17* «eras Éttermek, pincérek, vendégek

Next

/
Thumbnails
Contents