Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
A városkép és a tanácsok C okán talán, első hallásra túlzásnak érzik, mégis megkockáztatjuk: ha megérkezünk egy eddig számunkra ismeretlen magyar városba, a látványon keresztül egy kissé mintha a város vezetőinek ..arculata” is elénk rajzolódna. 'Í2s ez nem véletlen. Ma a városiasodás egyre gyorsuló iramában nemcsak a régebbi népes települések fejlődnek rohamtempóban, hanem a nagyközségek is eg\ más után „lépnek elő” várossá. Hogy eközben milyen köntöst öltenek magukra, milyen „öltözékben” fogadják f, - odalátogatót, jelentős mér- jtékben a helyi és megyei tanácsi vezetésen is múlik. A növekvő és minőségileg fejlődő igények a lakásépítéstől, az ipartelepítéstől a szó. rakozóhelyekig mind olyan létesítmények megépítését kívánják, amelyek igencsak „belejátszanak” a városképbe De vannak-e a tanácsoknak valódi lehetőségeik a beleszólásra — és ezt közigazgatási, népképviseleti jogaikon túlmenően is gondoljuk — arra, hogy eldöntsék, hol, mi és főleg milyen épület. út, vagy egyéb létesítmény gazdagítsa a városképet? Terin éuzetesen — vannak és éppen annyi, amennyivel élni tudnak, és amennyiben arra érdemes szakembereket állítanak az építési és egyéb osztályok, szakigazgatási szervek e tekintetben meghatározó szerepű, felelős posztjaira. Ez azonban még távolról sem elég. A tanácsi bizottságokban például olyan tanácstag és nem tanácstag szakembereket vonhatnak be, akiknek ilyen irányú képességeiben, urbanisztikai érzékében meg lehet bízni. Ezenkívül a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok munkájában is tudatosítani kell a harmonikus városkép kialakításának, illetve megőrzésének jelentőségét. Ugyanerre van szükség a lakosság körében is. Ennek — felsorolni is sok lenne — számos útja-módja létezik. Elég itt a sok településen már örvendetesen polgárjogot nyert nyílt várospolitikára utalni, s ehhez a tanáos«fon- tos_ segítőtársra találhat a népfrontmozgalomban. A városrendezési viták, széles társadalmi fórumok, ankétok, az értő, de a még szakmai értelemben „laikus” vélemények kikérése és figyelembevétele is a döntések előtt/ nagymértékben elősegíthetik a lehető legszerencsésebb megoldások megszületését. Nem véletlen., hogy azokban a városokban, amelyekben már kialakult, vagy kialakulóban van e helyes irányú urbanisztikai szemlélet, hadat üzentek számos városképet csúfító, korábban sajnos eléggé elterjedt jelen- sí gnek. Utalhatunk itt Zala. egerszeg, Nagykanizsa örvendetesen átgondolt fejlesztésé-, re, Kaposvár példájára, ahol’ az új lakótelepek monotóniáját száműzték, a gyulai tanács kiemelkedő városfejlesztési munkájára, a mű. emlékvárosok, Sopron, Eger nemzetközileg elismert, féltőn óvó, környezetbe illeszkedő fejlesztésére, a városrekonstrukció legkitűnőbb megoldását produkáló Salgó. tarjánra. Hivatkozhatunk Pécsre, ahol — többek között — a Mecsek-oldal szőlő, és gyümölcskultúrájának megóvásával, csak az odaillő épületek engedélyezésével, rendkívüli gondossággal óvja a tanács a városképet. S zólhatnánk új szocia. • lista városaink, Du. naújváros és Kazincbarcika tanácsainak eddigi és Le. ninváros most kibontakozó erőfeszítéseiről is. Szaporíthatnánk még a példák sorát, de az eddig elmondottak is meggyőzően bizonyítják: az értő tanácsi munkára, a helyes urbanisztikai szemlélet térhódítására a városkép harmonikus kialakításában, megőrzésében és továbbfejlesztésében, ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ellenkezője ugyanis szinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a városképben, saját világunkban. Komor Vilma Az ötödik ötéves terv el£tt Fejlődő telepek az állami építőknél V A LL A L ATAINKN AL ezekben a hetekben rögzítik a már korábban kidolgozott elvek alapján a következő évek fejlesztési terveit. Fő vonalaiban már most meghatározzák a feladatokat, azokat a mutatókat, amelyek az előrehaladás irányát, mértékét szabják meg. E munkáról tájékozódtunk ezúttal a megye legnagyobb építőipari vállalatánál, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Mint arról Boldis Pál műszaki igazgató tájékoztatott, felméréssel kezdték a következő évekre való felkészülést. A megye összes vállalatának, • termelő egységének; a korábbi üzletfeleknek, felmérő lapot küldtek, hogy azon adjanak tájékoztatást az elkövetkező években megvalósítandó fejlesztéseikről, építési igényeikről. Csaknem mindegyik megkérdezett vállalat válaszolt, s így a nemrégiben befejezett összegezés után nagyjából már képet alkothatnak a várható megrendelésekről. A bizonytalanság nagy •százalékát figyelembe véve is növekvő építési igényekről tanúskodik a felmérés. Ez mindenképpen a gyorsabb fejlesztés mellett szólj ugyanakkor kevesebb felújítási munkával, több új építkezéssel bízzák meg a jövőben a vállalatot; ezt tartalmazza az összehangolt megyei program. Mindezeknek a figyelembevételével alakították ki az állami építők fejlesztési feladataikat. Tavaly már átadtak ezer lakást, sőt a szakiparuk egy része Miskolcon Is besegített. Az idén hasonló a helyzet, a szakipar ezúttal a 43-as számú Építőipari Vállalatnak segít a lakásépítkezésben. A következő években előreláthatólag 600 lakást kell a megyében évenlcént átadniuk, így a kapacitástöbblet megmarad, s a bükkábrányi beruházáshoz kapcsolódó mezőkövesdi lakásépítkezéseket is vállalni tudják. Az egyik legnagyobb feladatuk a megyei kórház megépítése lesz. A beruházás az idén kezdődik, s az Sfödik ötéves terv során valósul meg; Ilyen nagy feladatot ritkán kap a vállalat, s ezért — hangsúlyozta a műszaki igazgató — különös figyelmet szentelnek a jó előkészítésnek, a magasan szervezett munkának. A CUKOR- ÉS KONZERVIPAR nagy beruházásokkal gyarapodik, s a sely- pi ipari körzetben is több feladata lesz az építő vállalatnak. Jelentős szociális beruházásokat kezd a MÁV is Hatvanban. Ezeket figyelembe véve az ötödik ötéves terv végére a jelenlegi 500 millióról a vállalat várhatóan 750—800 millióra növeli termelési értékét. Ezt az előrelépést természetesen nem a létszám bővítésével tehetik meg,' hiszen jelenleg is mintegy 200 műn- kás hiányzik a vállalattól és a jövőben sem számíthatnak munkaerő-ellátottságra. Gépesítéssel, telephelyeken történő előregyártással, jobb szervezéssel igyekeznek növelni munkájuk termelékenységét. Ezt szolgálja a nemrég elkezdett telepfejlesztés Gyöngyösön és Egerben, ehhez 100 millió forint központi támogatást is kapott a vállalat. Gyöngyösön valósul meg ennek a saját beruházásnak a nagyoob része: korszerű szociális lé tesítmények, ebédlőterem, több részes előregyártócsarnok és festőműhely épül az első ütemben, 1976 első félévének végéig. A gyöngyösi telep később még új szerelőcsarnokokkal, raktár- épületekkel is kiegészül majd. Házgyári elemekből körülbelül ezer lakást építenek öt év alatt, a többi túlnyomórészt alagútzsalus technológiával készül. Ez utóbbi kiegészítéséhez tovább korszerűsítik a homlokzatpanelek előregyártását, s így egységesen korszerű építkezési formává fejlesztik az alagútzsalut. Saját tervezésnek a térelemes rendszerű felvonulási épületeik: ma már nem alkalmaznak hagyományos módszert ezeknél sem. Néhány nap alatt változtatható méretű, elrendezésű felvonulási épületeket szerelnek össze az új rendszerrel, meggyorsítva az építkezés előkészületeit. A munkahelyi szociális ellátást az ÉRDÉRT által értékesített kényelmes fa házak felállításával javítják tovább. A VÁLLALAT ÜZLETKÖTÉSI rendszerét a jövőben az úgynevezett kapacitásszerződések kötésével korszerűsítik. Ezzel ugyanis hosszabb távra, legalább másfél évre előre programozhatják a munkáikat, s igen sokat jelentenek ezek a megállapodások a szervezés terén is. Így lehet tervszerűbbé tenni, jobban ösz- szehangolni az egyes szakterületek munkáját s biztosítani a folyamatos tevékenységet. (hekeli) Bányászlakások Tapolcán Tapolcán, a Bakonyi Bau. xit Vállalat beruházásában kilenc, egyenként 100 lakásos Y-háztömb épül a város nyugati részén. Az első tömbbe tavaly, a másodikba pedig a múlt hó. napban költöztek be a fiatal bányászcsaládok. Bár még csak két tömb készült el, de á hőközpont már kilencet is ki tudna szolgál, ni. A házak mindenesetre már Tapolca új nevezetessé. gei közé tartoznak. (MTl.fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) A helyzet csak jövőre javulhat Út- és hidgondok megyénkben A tanácsi feladatok féléves teljesítését figyelemmel kísérve — mint ezt a megyei testület végrehajtó bizottságának nemrégi ülésén is megállapították — feltűnő a lemaradás az út- és a híd- program megvalósításánál. Az erre o célra biztosított központi pénzösszegnek csupán a 20 százaléka került felhasználásra a munkák során, ami meglepően kevés. A tapasztalat, őszintén szólva eléggé furcsa: hiszen bizonyos tjervek, máskor éppen a kellő anyagi fedezet híján jutnak zsákutcába. Jelen esetben viszont úgy néz ki, hogy a forintokat nem tudták elkölteni. A sajátos helyzetre a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályánál kerestünk választ. Mint Testért László megyei útfelügyelőtől megtudtuk: tulajdonképpen az a helyzet, hogy nincs megfelelő kivitelezői kapacitás. A 27 millió forintos községi igényből hússzal a környék legnagyobb cégét, az Egri Közúti Építő Vállalatot bíztuk meg — ez azonban sajnos nem úgy sikerült, mint akarták. A községi tanácsok részéről kívánt, úgynevezett itatásos burkolatok elkészítése meglehetősen jelentős fizikai munkát igényel, amire a közúti építők kevésbé vállalkozhatnak. Különösen pedig az egri járásban — ahol egyébként a legtöbb tennivaló lenne. A recski, a bélapátfalvi beruházások a körzeti főépltésvezetőség úgyszólván teljes erejét lekötik. A lehetőségek alapján egyelőre inkább csak a gépesít- hetöbb aszfaltozásra nyílt mód. Így tudták beütemezni Mónosbél, Egeresein, Péter- vására, Recsk és Verpelét kívánságait. S így kerülhetett sor a füzesabonyi Széchenyi utca munkáira, így végzik a kápolnai régi 3-as úton, illetve az Ostoroson jelentkezett feladatokat. — 12 milliós a napokban kezdett program, ami különösen Heves számára ígér sokat — hallottuk az útfelügyelőtől. — Jelentős azonban a makiár}, a szűcsi és a rövidesen következő ecsédi vállalkozás is ... Az aszfaltozás egyébként, nyilvánvalóan tartósabb, mint az itaA lakodalmas kenyér... Szederkénypuszta a megye északi csücskében fekszik, meglehetősen távol e6ik Síroktól. Ennek ellenére any- nyira azért még sincs távol, hogy lakodalmak idején fel ne kerekedjenek az örömszülők, vagy a házasulandók — egy kis jó siroki kenyérért. — Nemcsak Szederkénypusztáról, Istenmezejéről, s a szomszédos Váraszóról, Er- dőkövesdről, de Egerből is nagyon sokan hozzánk járnak kenyérért — mondja a siroki kenyérbolt vezetője, Pallagi Béláné. Aztán azt ik elmondja, hogy ez "a nagy érdeklődés bizony néha zavarba hozza őket: befut egy- egy nagyobb rendelés, s jönnek az említett közséÁ kis kenyérboltban megállás nélkül folyik a kiszolgálás .(Fotó; Szabó Sándnr) gekből, s a környékről máshonnan is hozzájuk, és bizony egy-egy népes lakodalom vendégsége nem keveset fogyaszt... A siroki kenyeret helyben sütik, egy régi kisüzem kemencéjében.,- amely egyébként az egri sütőipari válla lathoz tartozik. — Mi a titka a siroki jó kenyérnek7 — Nem vitás, hogy elsősorban jó alapanyagra és jó kemencére van szükség — válaszol Bozó Ernő, aki a szabadságon levő Morvái Béla üzemvezetőt helyettesíti. — Ugyanakkor mindez mégis kevés, ha nincs lelkiismeretes munka, ha a pék is nem teszi hozzá a szaktudását és a szakmai szerete- tét, — Mire fektetnek főleg hangsúlyt? — Elegendő időt kell szentelni a tészta kidolgozására. Aztán meg arra is ügyelni kell, meg ne égjen a kemencében, de az ellenkezője is nagy hiba; senki sem szereti a nyers kenyeret... Három műszakban dolgoznak ebben a kis üzemben, s 24 óra alatt 35—36 mázsa valóban jó minőségű kenyeret sütnek. Morvái Béla, Schwarcz Sándor, Pallagi Béla, Kiss Kálmán, jMengvi László és Nagy Ferenc örülnek a sikernek, amely az ő lelkiismeretes, jó munkájukat dicséri. Mert hiszen kell-e annál nagyobb elismerés: az ő kenyerüket úgy hívják a környéken, hogy a lakodalmas kenyér.— .(t sJ , tásos burkolat, de ugyanekkor költségesebb is. Viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy néha az olcsó is drága: az itatásos út hamar tönkremegy, újra meg újra javításra szorul. Ami megannyiszor további kiadás. Így sokkal célszerűbbnek látszik a másik megoldás, amit, ahol csak lehet, szorgalmazunk Is. Mindenesetre nem mondhatunk le teljesen az eredeti programról sem, miután a pénzügyi lehetőségeket tekintve számos esetben csak ez jelenthet megoldást. Ezért tárgyalunk például a Bélapátfalván dolgozó Üt- és Vasútépítő Vállalattal, hogy legalább a körzetében teljesítsen néhány kérést. — Az említett többletkiadás miatt azonban így is minden bizonnyal elmarad néhány feladat elvégzése. — Sajnos. Valószínű, hogy nem jutunk előbbre Mikó- falván, Sirok.on, Szajlán, sőt a nagy idegenforgalmú Szilvásváradon sem ... S a tervezett hídmunkák elmaradása mialt még nagyobbak a, gondjaink. Hidaink állapota ugyanis közismerten elég rossz. Domoszlón, Istenmezején ezért már kénytelenek voltunk elterelni a forgalmat, súlykorlátozást kellett elrendelnünk Bekölcén és Felsőtárkánybap, hogy csupán néhányat említsek. A magyarázat szinte ugyanaz, mint az utak esetében: az Egri Közúti Építő Vállalat Nógrádban, Bélapatfalván és a 25-ös út más szakaszán az említetteknél nagyobb, fontosabb megbízásokkal van elfoglalva. Így a helyzet inkább csak jövőre javulhat... (gyóni) Több bútor a BUB1V lói Terven felül még az idén mintegy 400 millió forint értékű bútort adnak a BUBIV dolgozói, akik IV. ötéves tervüket több mint négy hónappal előbb, már augusztusban befejezték. A vállalaton belüli széles körű munkaverseny mellett ebben jelentős része van a gyáregységek közötti szakosításnak, a takarékosabb gazdálkodásnak, továbbá a munka- és üzemszervezés „hozamának” is. Mindezek révén tudták évente mintegy 100 millió forintos növekedéssel elérni az idén már várhatóan több mint egymilliárd forintos termelési értéket. 1975. szeptember 3, Ktud-é
