Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
Kiszorult a színház Gyöngyösről Ismerkedés a tankönyvekkel A kérdést Szívós Józsefnek, M gyöngyösi Városi Művelődési Ház igazgatójának tettük fel: — Mikor volt utoljára színházi előadás a városban? Egy pillanatra eltűnődött. — Nem is tudom — mondta aztán bizonytalanul. — Olyan régen volt, hogy nem is emlékszem rá. Annyi biztos, hogy egy mai témájú darab ment akkor, méghozzá. nagy sikerrel. Mi is volt a címe? Gondolkoznom kell rajta. Ahá, megvan! Makra. Tavaly játszották vagy ta- valv előtt? A gyöngyösi szabadtéri színpadon az idén nem volt és nem lesz színházi előadás a nyár folyamán. Pedig ez még eddig nem fordult elő. — Minden évben terveztünk előadást a szabadtéri színpadra — folytatta a korábbi beszélgetést Szívós József —, az idén viszont ki kellett cserélnünk az ülőhelyeket, és ezért hagytuk el a nyári előadásokat. Szeptemberben pedig a gyöngyösi szüreti napok veszik igénybe a színpadot. — Tulajdonképpen a gyöngyösieket becsültük le annyira, hogy nekik nem kell a színház, vagy a színházak becsülik le annyira Gyöngyöst, hogy ők ide nem jönnek el előadást tartani? — Sem ez, sem az. Meggyőződésem, hogy a művelődési ház nagyterme nem alkalmas ma a színházi előadások megtartására. Mindenekelőtt a legfőbb kifogás ellene, hogy a nézőtere nem lépcsőzetes kiképzésű. Maguk a színházak is panaszkodtak a színpadra is, mert még a kamara jellegű előadások mindegyikének igényeit sem tudja kielégíteni. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a színházak nem jelentkeznek azzal, hogy van egy előadásom, ezt elvinném Gyöngyösre Fogadjá- tok-e? A tájolás nekik is ráfizetés, de a színházi előadások nekünk is azok. A 21.15: A béke nehéz útján I. Szovjet dokumentumfilm. A kétrészes szovjet dokumentumfilm felidézi a háború befejezése óta eltelt időt; a szovjet békepolitika jelentősebb állomásait. Megrázó háborús képsoro- ka1 szembesítenek a béke pillanataival. A háború szenvedő alanyait, a mai emberekkel. Elvisz a film a háborús idők Leningrádjába, Sztálingrádjába, Lidicébe, Oradourba, Londonba, Párizsba. Képek, emlékművek, háborús pillanatok és Brezs- nyev párizsi látogatása, Nixon, De Gaulle moszkvai tárgyalásai váltják egymást a képernyőn. A Szovjetunió nagy béketárgyalásai, az elnyúlt 30 esztendő legfontosabb háborúellenes akciói szerepelnek a filmben, amely híven tükrözi a Szovjetunió békepolitikáját, s mindazt, amit a békés egymás mellett élésért tesz immár 30 éve. A film második részét szeptember 4-én, csütörtökön 21.15-kor sugározza a tévé. JJJüÉ 1915. szeptember 3., szerda döntő szempont azonban nem az anyagiak kérdése. Gyöngyösön kamaraestekkel igyekeztek pótolni a színházat. Elmondhatjuk, ezek a maguk helyén szép feladatot láttak el. A Déryné Színház évente négyszer- ötször hívja magához a fiatalokat. de a szélesebb, a felnőtt közönségre nem épít. Valamikor Gvöngvösön rendszeresen felléptek az egri, a miskolci, a szolnoki, a debreceni és a békéscsabai társulatok. A körülmények akkor sem voltak sem jobbak, sem rosszabbak, mint manaoság. A nvári hónapokban pedig általában kéthetenként várta a nézőket a szabadtéri színpad. — Ma is könnyebben tudok megecvezni a hÄk“=c«R- baiakkal. mint a miskolciakkal. Tavaly nyáron a debreceniek is szerepeltek nálunk. — Tehát nincs remény arra, hogy az új évadban rendszeres előadásokat láthatnák a gyöngyösiek? — Amíg az úi művelődési központ fel nem épül, addig nem. Abban az épületben kialakítanak egy színháztermet is, igaz, nem lesz zsinóroadlása, nem lesz forgatható színpada, nem lesz süllyesztett zenekari árok benne, de lényegében minden szokásos díszletezésű színdarabot elő lehet adni rajta, kivéve az operaházi, vagy a körszínházi' darabokat. Akkor majd megtervezzük egy-egy évad műsorát, ha eleinte esetleg nem is tudjuk egy évvel korábban az előadás pontos napját is kijelölni. A városi tanács élnökétől, Berényi Józseftől is érdeklődtünk ebben a témában. — Kétségtelenül, létezik a városban igény a színházi előadások iránt. Az is látjuk, hogy a városi művelődési ház az utóbbi időkben inkább a fiatalokra számít. Könnyebb egy könnyűzenei hangversenyt megrendezni, eladni, mint egy komoly drámát. Ez a közönségszervezés szempontjából is nagy különbséget jelent. — Ha ez ilyen egyértelmű, nem kellett volna erre a városi vezetés szintjén is felfigyelni? — Azért is említettem most is, mert látjuk a hely1 zetet. De addig aligha kö-t vetkezhet be változás, amíg megfelelő színházteremmel nem rendelkezünk. Ez pedig csak az új művelődési központban lesz. Akkor majd erre a tényre alapozva építjük ki a színházi életet is a városban. — Nem is olyan távoli múltban. az egyik tanácsülésen elhangzott a kérdés: miért ninbs színháza Gyöngyösnek? — Ennek a kérdésnek a realitása vitatható. Gvöngvös n^m bír el egy önálló színházat. , Van még azonban egy álaovető dolog, amiről nem feledkezhetünk meg. A megfelelő színházterem, a rendszeres előadások ténve még nem minden. A közönség csak akkor megy színházba, ha ió előadásokat láthat, remélhet, feltételezhet. Egyszóval: ha érdemes elmennie. a» Igaz. kétségtelen tény, hogy a színházlátogató ma szinte a szó szoros értelmében „szívességet tesz” azzal, ha megváltja a jegvét. Nem fizeti meg a jegy árával az előadás ráeső anyagi hányadát, mert az állam pótolja ki, nem is a kisebbik arányban a tényleges kiadások és a bevétel közötti különbséget. Semmit sem dönt el, semmit sem szab meg. semmit sem befolyásol tehát a gazdaságosság kérdése. Aki erről az oldalról akarja vitatni az előadások létezését vagy hiányát, rossz úton jár. Ha úgy tetszik, eleve bekalkulállak a költségvetésbe a színházak deficitjét. Tehát nem a szűkmarkúság a kerékkötője Gyöngyöaön sem. máshol sem az előadások megtartásának. Közművelődési politika, vonatkozó párthatározat, jut eszünkbe, ha arra gondolunk, mióta vaiúdik Gvöo- gyösön a művelődési központ építésének ügye. És még mindig hány évet kell rá várni? Senki sincs, aki határozott számot tudna vagy merne mondani. Csak sóhajtani tudunk: reméljük, eljön az idő, amikor újból pezsgő színházi élet lesz Gyöngyösön, mint akár öt-hat évvel ezelőtt is. Reméljük. G. Molnár Ferenc MAI a hatvani Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola I/'b. osztályában és ismerkedés Ignáczy Rita osztályfőnökkel. (Fotó: Szabó Sándór) Egri diákok sikere Szigetváron A Magyar Rádió egyik közismert ifjúsági műsora: A várbarátok bajvívása sorozatának a keretében került sor a szigetvári várban az egri és az odavalósi általános iskolai tanulók vetélkedőjére. Az egri csapat tag. jai az 1. és a ÍV. számú általános iskola tanulói sorából kerültek ki. A szigetvári „portyára” indult ötfőnyi lelkes csapat a rövid felkészülési időt értékesen hasznosította és előrelátással nem csupán az egri vár, de Szigetvár történetére és viadalainak hőseire vonatkozó adatokkal is alaposan megismerkedett. A vetélkedőre a szigeti belső vár egyik kazamatatermében került sor. A „bajvívás” előtt az egri diákok átnyújtották „vetélytársaik”-nak ajándékaikat: az egri városi tanács juttatta Gink Károly- féle egri fotóalbumot s az Egri Vár Baráti Kör küldeményét: Tinódi egri históriás énekeinek kommentátoro6 kiadását, mely a Gárdonyi Géza Társaság gondozásában látott napvilágot, s melynek aktualitását az adta meg, hogy a lantos Szigetváron, Török Bálint udvarában élt s kezdte írói pályafutását. A Szigetvár—Eger várbarátok bajvívása a vendég egri általános iskolások elsöprő fölényű sikerével ért véget! Sikerük különös jelentőségét emelte, hogy még a szigetvári feladatok többségére is jobb, korrektebb választ tudtak adni, mint a helybeliek. A sikeres vetélkedő után könyv- és pénzjutalomban részesült a győztes egri csapat, melynek első két helyezettje, Denke Gergely és Majoros Klára, I. számú általános iskolai tanulók lettek. A további három helyezés a IV. számú általános iskolások között, név szerint Radnai Szabolcs, Seabó Gábor, és Kádár Péter között oszlott meg. A szigetvári—egri diákok vetélkedőjét a rádió folyó hó 8-án, hétfőn a kora délutáni órákban sugározza. SUGAR II. Ami az első osztályú kocsik bőrüléseinek a lenyúzását, elektromos fűtő- és világító berendezéseinek a felaprítását illeti, ezek a műveletek ugyancsak nem igényeltek túl sok ráfordítást, sem időben, sem fáradtságban, sem szorgalomban. Egyáltalán: bármely történelmi korban vizsgálnánk meg a pusztítás, a rombolás, a kártevés, a gyilkolás műveleteit, a megszólalásig hasonló lenne az eredmény. A bőrüléseknél, a tükröknél, a villanykörtéknél, az utcai telefonfülkéknél milliószorta nagyobb értékek elpusztításában is. Akik a háborút átélték, szerezhettek erről számolat- lan személyes tapasztalatot. Épületek, közművek, hidak, amelyek hosszú évekig épültek, a pillanat tört része alatt elpusztíthatók. Az évtizedes gonddal, szeretettel, tö- redelemmel fölnevelt ember életét egyetlen golyó kiolthatja. Világos ennyiből is a képlet- százak és ezrek munkáját egyetlen ember, az alkotás, az építés évtizedeit a rombolás egyetlen perce megsemmisítheti. Százszor és ezerszer hatékonyabbak te. FEKETE GYULA: Biztató hát a pusztítás erői, mint a teremtésé. És lám, mindezek dacára mégis azt tapasztaljuk: gazdagodik a világ, gyarapodik az alkotásokban, az építésben — kétségkívül előre megy. Lehetséges volna ez, ha nem ezerszer annyi szándék, akarat, tehetség, erőfeszítés tömörülne az egyik fronton, a teremtésén, mint a másikon, a pusztításén? Pedig még korántsem teljes az előbbi mérleg. Hiszen nemcsak a szándékosan, a rosszindulattal okozott kár pusztítja az értékeket, hanem az is, amelyet nyilvánvalóan minden szándékosság nélkül az ostobaság, a hozzá nem értés, a hanyagság okozott. Eldobnak egy égő cigarettát — egyetlen hanyag mozdulat —, és leég a gyár, sokmilliós érték pusztul el. Vagy leég az erdő, és a fák ezreiben sok évtized óta halmozódó értékek semmisülnek meg. Akár a hanyag mozdulat is ' elmaradhat, csak ne figyeljen oda, akinek kellene figyelnie, és máris indulhat ezernyi ember, neki a Dunának, a hideg víznek, hogy megpróbálja úgy-ahogy visszahalászni a vízbe bocsátott több millió forint értékű pakurát. A 6okat emlegetett környezetszennyezést sem tekinthetjük általában szándékos- nak, és erre is érvényes a képlet: a levegőt, a vizet, a talajt szennyezni könnyebb, mint tisztán megőrizni. Törvényszerűnek fogadhatjuk el végtére, hogy pusztítani százszor könnyebb, mint alkotni, teremteni — bár van az értékeknek olyan tartománya, ahol ezt a közhely-törvényt nem ilyen egyszerű bizonyítanom. Ahol ugyanis nincs megbízható mérőeszköz az értékek megállapítására, mert ezek az értékek sem forinttal — és egyáltalán: számmal, menynyiséggel — nem mérhetők. Pedig a szellemi-érzelmi világ, s> az erkölcs értékei is, a humánum, az emberi együvé tartozás megmérhetetlen értékei is, a kultúra ember nemesítő, időtálló értékei is igen-igen lassan, évszázadok, sőt évezredek során, az egymást váltó nemzedékek legnemesebb törekvései, tevékenysége, áldozata révén halmozódnak fel, és — noha itt számokkal nem bizonyítható a képlet — igen valószínű, hogy érvényes ebben a tartományban is: szellemi, érzelmi, erkölcsi, kulturális értékeket ugyancsak jóval nehezebben, sokszor-hoszszabb ideig tartó, s nagyobb erőfeszítéssel lehet alkotni, teremteni ■— a rontás-rombolás iszonyú hatásfokához képest. Térjünk vissza ezek után az eredeti kérdéshez: jók az emberek vagy rosszak inkább? Mondom, én rábízom a választ az olvasóra. S ha netán arra a következtetésre jutna, hogy a százszcr_ezerszer annyi — sőt még annál is több — tisztességgel, munkával, alkotókedvvel magyarázható meg —, ha erre a következtetésre jut, hadd kerekítsem ki ezt az egyenletet még valamivel. Valami olyannal, ami sokunkban' növelné a bizakodást. ha úgy tetszik: az optimizmust. Láttuk: mennyivel könynyebb értekeket pusztítani, mint értékeket teremteni. Nos, hát amennyivel köny- nyebb, legyen a kártevőkre nézve annyival — veszélyesebb is. RÁDIÓ ál TAKÁCS 8.15 Kulturális program 8.20 Népdalok 9.00 A Pickwick Klub 9.23 Szovjet ^művészek operafelvételeiből 10.05 Gyerekeknek! 10.32 Schumann-művck 11.30 A Szabó család (Ism.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Nótacsokor 14.03 Válaszolunk hallgatóinknak 14.18 A VDK kultúrájának hete 14.30 Nőkről, nőknek 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Fúvószene ' 16.05 Kantáta 1G.20 Prognózisok 16.30 Operettrészletek 17.20 Bemutatjuk új felvételeinket 17.50 Hol itt az ésszerűség? 18.10 Lakatos Sándor népi M* nekara játszik 18.30 A VDK kultúrájának hét# 19.30 Kritikusok fóruma 19.40 Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont Kb. 21.13 Tervezzük a jövő iskoláját Kb. 21.43 Verbunkos muzsika 22.20 Magnósok, figyelem! 23.05 Arabella PETŐFI 8.05 9.03 10.00 11.55 12.00 13.23 13.40 14.00 18.20 18.46 18.56 19.22 20.25 20.30 20.33 21.13 21.43 22.03 22.20 23.15 Hallgassuk együtt! Kiváncsiak klubja Zenés műsor üdülőknek Néhány perc tudomány Kamarazene Monteverdi: Gloria Orvosi tanácsok Kettőtől hatig.. . Magyar operákból Kekkonen: a finn külpoH- tika útja Epizódok a musical történetéből Cserébe önmagunkat Kis magyar néprajz Üj könyvek „Budapest fényei*» Népi zene Metronom Oleg Lundsztrem bigbandje játszik A Tátrai vonósnégyes játszik Do-re-mi SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hirek 17.40 Takarékosság 17.55 Népi hangszerszólók 18.00 Alföldi krónika 18.15 Horváth Jenő szerzemé- nyeiből 18.25 Zenés autóstopp 18.55 Hírösszefoglaló TPJ MAGYAR 9.31 Tévétorna (Ism.) 9.35 Delta (Ism.) 10.15 Mjért jössz ilyen későn? 11.55 Játék a betűkkel (Ism.) 12.20 Dalban mondjuk el. . . 17.10 Az inkák földjén 17.40 Közművesítés 18.20 Munka és ember 19.30 TV-híradó 20.00 Két szerelem története (Angol tévéfilm) 20.50 Diana Ross műsora 21.15 A béke nehéz útjai (Dók film) 22.10 TV-híradó 3 2. műsor 20.01 Julien Cerk az Otympl. színpadán (Ism.) 21.10 TV-híradó 2 21.30 Egy tanító naplója (Ofras: tévéfilmsorozat) POZSONYI 18.10 Autó-motor revű 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Filmmúzeum 21.30 Híradó 21.50 Menyegzői szokások Zemp Jenben 22.25 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG1: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Légy jó mindhalálig Magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor A nagy medve fiai Indián történet színes, KTD filmen Este fél 8 órakor A mi völgyünk Színes, csehszlovák fűm EGRI KERT: Este 8 órakor A lopakodó hold \ GYÖNGYÖSI PUSKIN: Vér és virág GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Magas szőke férfi, felemás cipőben GYÖNGYÖSI KERT: Váltságdíj egy halottért HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Piedone, a zsaru HATVANI KOSSUTH: Vádol a felügyelő
