Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
Javult a háztartási gépek minősége — Sok még a hibás bútor Mecénások kerestetnek Mi lesz a mátraderecskei gyógyvíz sorsa? A vevők többet reklamálnak A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet összegezte az év első telében elvégzett vizsgálatait. Ebből kitűnik, hogy összesen 45 690 termék minőségét ellenőrizték műszeres és laboratóriumi vizsgálatokkal, 2506 árumintával többet, mint a múlt év azonos időszakában. Elsősorban a megbízásra végzett ellenőrzésekkel növekedett munkájuk. Így a vásárlók reklamációinak alapján a korábbinál 30 százalékkal több termék ellenőrzésére kaptak megbízást. A kereskedelmi felügyelőségek is több feladatot adtak az intézetnek, s közösen végeztek úgynevezett célvizsgálatokat a hús- és húskészítmények, a zöldség- és gyümölcsáruk, a csecsemő- és gyermekellátási cikkek, a konfekcióipari termékek, a mezőgazdasági kisgépek és kerti szerszámok minőségének ellenőrzésére. A műszeres, laboratóriumi vizsgálatok alapján 4862-vel több szakvéleményt adtak, ki, mint a múlt év első felében. Az ország üzlethálózatának 918 kereskedelmi egységében tartottak hatósági ellenőrzést. Egyebek között a kiskereskedelmi hálózatban több mint háromezer kiló húsáru minőségét vizsgálták, s ennek mintegy 30 százalékát kifogásolták. Elsősorban a kolbászféléknél, a főtt-füstölt áruknál, a hurkánál és a felvágottaknál állapítottak meg hibákat az alapanyag kivágásában, aprításában és kidolgozásában, a szakszerűtlen kereskedelmi tárolásban, árukezelésben. A boltokban megvizsgált csaknem ezer tej- és tejtermékminta túlnyomó része — 95 százaléka — megfelelt a követelményeknek. Több mint négyezer péksütemény minőségét ellenőrizték, s ebből mindösz- sze néhány darab adott lefogásra okot. A fővárosban és vidéken létesített több új, korszerű sütőüzem ellátási körzetében javult a kenyér és a péksütemény minősége. A géppel és kézzel készített száraz tészták minősége is megfelelt, a forgalomba hozott áruk túlnyomó része első osztályú volt. A ruházati termékek minőségét kedvezően javította a korszerű textiláruk újabb változatainak forgalomba hozatala. A méteráruk, a felső- és alsóruházati konfekcionált gyártmányok minősége a korábbinál ritkábban adott okot kifogásolásra. Ezúttal sem volt azonban kielégítő a cipők, főként a női cipők minősége. Ezúttal is sok volt a jogos kifogás a forgalomba hozott bútorok minősége ellen. A kereskedelmi hálózatban csaknem ezer különféle bútor minőségét vizsgálták, s ezeknek alig egyötöde volt kifogástalan. Technológiai mulasztások, konstrukciós hibák és silány minőségű anyagok felhasználása miatt a megvizsgált bútorok egyhar- madánál hatósági intézkedést kellett tenni. A mosó-mosogató és tisztítószerek minősége megfelelő volt, s ebben az időszakban már a korábbinál kevesebb lejárt szavatosságú terméket találtak. Több esetben még kifogásolni kellett, hogy hiányzik a termék használati utasítása. A különböző gyártási hibák, vagy a kereskedelmi hálózatban elkövetett mulasztás miatt csaknem ezer esetben kötelezték a vállalatokat arra, hogy a nem megfelelőre minősített árukészletet vonják ki a forgalomból, vagy ármérsékléssel, a kifogásolt készlet átválogatásával és egyéb előírt módon oldják meg az árusítást. A vásárlók reklamációi alapján az intézet ez év első felében összesen 15 725 terméket, 3592-vel többet vizsgált meg, mint a múlt év azonos időszakában. A megalapozott, jogos panaszok aránya azonban mérséklődött, 70-ről 67 százalékra csökkent. Kedvező, hogy a vállalatok mind nagyobb arányban élnek a lehetőséggel, hogy a kereskedelmi forgalomba hozatal előtt nemcsak a kötelezően előírt, hanem más termékeket is előzetes minőségvizsgálatra küldjék. Így a forgalomba hozatal előtt összesen 1242 hazai terméket és 1085 import mintát vizsgáltak meg. Ebből mindössze 996 a kötelező vizsgálatra küldött termék. E megállapított súlyosabb hibák vagy a vásárlók érdekeit más okból sértő eset miatt összesen 490 terméket minősítettek a forgalomba hozásra alkalmatlannak, vagy meghatározott feltételekhez kötötték az árusítást. (MTI) Nem csupán szórakozás Magyaros lakodalommal készül Mikófalva Nagy eseményre készül az ország: az I. magyar—szovjet barátság fesztivált augusztus 8. és 16. között rendezik meg Magyarországon. Fiatalok százai készülődnek lázas izgalomban, s nemcsak a Szovjetunióban, ahol idestova már időszerű a bőröndök, sporttarisznyák összekészítése, hanem itthon is, ahol a vendégvárás előkészületei már a „célegyeneshez” értek. A KISZ KB-ban már elkészült a fesztivál forgató- könyve, amely a részletese programot úgyszólván xoét-* sód percnyi pontossággal tar—' rtalmazza. \ Készülnék a megyék lei aé' testvérkapcsolatok jegyében várják szeretettel a szovjet testvérterűletek. Heves megye Csuvasia fiait, lányait. A Mezőhegy esi Állami Gaz- [ daság lovasbemutatót ren- 1 dez a vendégek tiszteletére. I Újszegeden, a KlSZ-vezető- 1 képző táborban labdarúgó- I mérkőzésen, kézilabdamecs- I csen és lövészversenyen mé- : .tik össze tudásukat. A tata- ! bányai Viscosa-gyár ifjú- 1 munkásai bemutatót tarta- ! nak, hogyan készítik a mű- ! selymet, a celofánt. A Ko- j márom megyeiek „napfény- ! programjában” ilyen kélle- ianes pontok is foglaltatnak: f jstrandolás a tatai tóban, du- I nai sétahajózás. Kőszegen, a ! vár megtekintése után, a I yeiemi KISZ-táborban adnak I műsort egymásnak a szovjet 1 és a magyar fiatalok. I S hogy a folklór se maradjon ki, Mikófalván tősgyökeres, magyaros lakoda- ’ lomba cseppennek a szeretettel várt vendégek. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Is fölkészülten fogadja majd a fesztivál résztvevőit, otthont adva egyúttal a fesztivál klubjának is, amely a szovjet és a magyar fiatalok egyik „főhadiszállása” lesz. Naponta különböző rendezvények, találkozók és kiállítások várják az érdeklődőket. A gazdag programot teljes «»észében fölsorolni lehetetlen. Azt azonban megemlítjük hogy a kettős ifjúsági fesztivál célja nem csupán a szórakozás. A fiatalok politikai delegációja, háromnapos közös szemináriumon vesz részt, majd aláírják a Kom- szomol és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közötti újabb öt évre szóló együttműködési megállapodást. \z I. magyar-szovjet barátság fesztivált hazánk fel- szabadulása és a fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulója jegyében rendezik meg. Ez az új típusú, ifjúsági és politikai rendezvény várhatóan hozzájárul ifjúsági szervezeteink hagyományos, testvéri barátságának további erősítéséhez. B. £. A természet bőkezű. Egy- re-másra lepi meg a titkait sejtő embert értékes ajándékaival. Ez történt Mátraderecs- kén is, amikor az érckutatók próbafúrás közben rábukkantak arra a melegvizű forrásra, amelynek gyógy- hatását hamarosan megállapították a szakemberek. Kiderült, hogy nagyszerűen hasznosítható, mozgászer- vi és gyomorbetegségek, reumatikus fájdalmak hatásos kezelésére. Ezenkívül gyógyítja a gyerekek fog- szúvasodását is. A község vezetői meglátták a nagy lehetőséget, s nem feledkeztek meg kiaknázásáról sem. A lakosság nemcsak egyetértett azzal, hogy strandot létesítsenek, hanem az első szóra felajánlotta önzetlen segítségét. Társadalmi munkát vállalt a falu apraja és nagyja. Egyetértettek azzal is, hogy a községfejlesztési hozzájárulást száz forintról háromszázra emeljék. Többen — ha csak tehették — pénztárcájukba nyúltak: igy százharmincötezer forint jött össze. Az emberek egymillió nyolcszázötvenezer forint értékű munkát végeztek. S nem is hiába, mert a nyitás napján együtt ünnepelt Derecske. S joggal, mért egyetlen fillér támogatás nélkül, csak az összefogás erejére alapozva építették alakították ki a strandot! amelynek híre eljutott nemcsak a megye, hanem az országhatáron túlra is. A víz gyógyhatásáról igaz sztorikat meséltek azok, akik betegen jöttek, s egész ségesen távoztak. Jelentkeztek a csehszlovák, a jugoszláv turisták is. Évről évre többen jöttek. Megérkeztek a telekigénylők is, s nem hiába kopogtattak, hiszen eddig közel 300 parcella talált gazdára. S az is tény, hogy egyre magasabb áron. Az érdeklődést ez 6em csökkentette, mert az emberek már a jövőt látják, s bíznak abban, hogy az annyira várt fejlesztés nem késik majd. Tervekben, jobbnál-jobb elképzelésekben nincs is hiány. Szeretnék bővíteni, té- liesíteni a fürdőt. Kellene kabinsor is, hiszen jelenleg csak egy istállóból kialakított női és férfiöltöző várja INGÁZOK Jó vagy rossz az ingázás? AZ OLYAN ELKÉPZELÉS, amely hatalmas gyártelepeket álmodik a technikai bázisoktól, a közlekedési gócpontoktól távoleső, a jórészt csak szakképzetlen munkaerővel rendelkező és legfeljebb csak közjogilag kinevezett kisvárosokba, vagy amely modern nagyüzemek létesítését reméli a községekben — csupán illúzió. Amikor a falvak erőteljes iparosításához fűzött megalapozatlan vágyakat kívánjuk eloszlatni és figyelmeztetünk a hatékony gazdasági fejlődést gátló túlzott és megalapozatlan decentralizáció veszélyeire, akkor korántsem azt az álláspontot képviseljük, hogy a magyar ipar történelmileg kialakult sajátos koncentrációja a harmonikus gazdasági növekedést szolgálná. A 60-as évektől kezdődő decentralizálás a kiáltó aránytalanságokat kívánta korrigálni, mind az ipari üzemek kirívó fejlődésbeli különbsége terén. Ennek a folyamatnak során több munkahely a munkaerő után „ment”, azonban ez korántsem eredményezte azt, hogy számottevő .mértékű kiegyenlítődés jött volna létre a hagyományosan ipari és a tradicionálisan mezőgazdasági területek között. Tehát a régi centralizált ipartelepitesi politika reformja, változtatása sem szüntetheti meg az ingázást. A fő tendencia továbbra is az maradt, hogy elsősorban a munkaerő megy az ipari lehetőségek után, nem pedig fordítva. Jó közlekedéssel azonban sorban csökkenthetők az ingázók nagy részét ma még súlyosan terhelő utazási idő. De az ingázással együttjáró társadalmi problémák természetesen nem orvosolhatók csupán a közlekedés korszerű fejlesztésével. AZ INGÁZÓK SZÁMAT növelte az is, hogy sokféle — objektív és szubjektív — ok gátolta az új munkások városlakóvá válását. Ebben nemcsak az fejeződött ki, hogy az utóbbi évek során kismértékben nőtt csak a városba 'véglegesen letelepedők aránya, hanem az is. hogy főként a hagyományos városok elég nehezen tudták városlakóvá hasonlítani, formálni az újonnan érkezetteket. A városiasodásnak azonban nem egyedüli formája a községi lakosoknak a városokba költözése, hanem ugyancsak alapvető . követelmény maguknak a községeknek a városiasodása, urbanizációs fejlesztése. S ebben szerepük lehet az ingásó munkásoknak is, akik a falu és a város közötti szüntelen érintkezéssel, csereforgalommal átvihetik a falusi községekbe a városi életmód bizonyos elemeit is. Az ingázás eme progresszív vonatkozásáról igen kevés szó esik nálunk, jóllehet az ingázás nemcsak a „fekete vonatot” hozza létre. Az ingázók nemcsak társadalmi normákat megszegő magatartást plántálhatják ót, a falvakba — ahogy azt jó néhány publicisztikai írás egyoldalúan ábrázolja, erősen felnagyítva a sötét színeket —, hanem a városias életforma iránti Igényt is éb- resztgethetik, egyszersmind szélesíthetik, tágíthatják a falusi lakóhelyi közösségek látókörét. A községekből a városokba járó munkások tehát bizonyos progresszív szerepet is tölthetnek be a falvak életében. Nyilvánvalóan számolnunk kell azonban azzal, hogy az ingázók életformáját kedvezőtlenül befolyásoló tényezők e lehetséges és kívánatos társadalmi szerep elleryében hatnak, illetve egyesek egyértelműen gátolják ennek érvényesülését. Ilyen visszahúzó erejű tényezőnek tartjuk például a tartós távolsági ingázást, a családi környezettől való elszakadást, vagy a családdal való kapcsolatok erős lazua vendégeket, s a vállfás ruhatárolás mindennek nevezhető, csak higiénikusnak nem. Villamosításra vár az üdülőterület. Erre annál is inkább szükség van, mert szinte gombamódra íiőnek a víkendházak. Jó lenne egy korszerű vendéglő, vagy étterem, mert az egykori istállóról Zöld bikának nevezett ital és hűsítőmérő bodega cseppet sem esztétikus. Megannyi életképes ötlet! Egyelőre úgy tűnik, mégsem lesz belőlük semmi, mert kimerült a pénztárca, s nem jelentkeznek a mecénások sem. A falu többre nem képes. Igaz ugyan, hogy az évi közel kétszázötvenezer forintos tiszta bevételt állami támogatás formájában visszakapja a tanács. Ebből azonban nem sok jut a fürdőre, mert pénzt igénylő feladat bőven akad ebben a majd háromezer lakosú községben. S az is tény, hogy ezt a negyed- milliót akkor is megkapnák, ha a strand nem lenne. A villamosítást, talán megoldják az idén, mert a megyei tanácstól kaptak nyolcszázezer forintot, melyből futja a költségekre. A járási hivatal is adott 256 ezret arra, hogy esztétikusabbá formálják a fürdőt. A többi kívánság azonban csak óhaj maradKár lenne ébbe belenyugodni, s megfeledkezni Derecske kincséről, hiszen egyáltalán nem bővelkedünk értékes gyógyvizekben. Százezrek mellett — még néhány millió kellene. S ez se mind a köz kasszájából! Vállalkozó szellemű termelőszövetkezetek társulhatnának, létesíthetnének egy hatvan-nyolcvan vendéget fogadó szállodát, természetesen büfével, étteremmel együtt. Nem járnának rosz- szul, mert ez a befektetés hosszú távon sokat ígérő. A lehetőségekre felfigyelhetne az idegenforgalom is, hiszen a környék festői, , s közel esik a Mátra, rnajd minden nevezetessége. A falu egyelőre magára- maradt, pedig újabb áldozatvállalásra, társadalmi munkára bármikor kész mindenki. Ez azonban bármennyire nagyszerű dolog is, önmagában kevés. Megtérülő milliók 1$ellenének, s mecénások kerestetnek. Pécsi István Besenyőtelek és Hatvan önkéntes tűzoltói az első helyen Számtalan érdeklődő és pártoló tag kereste fel az elmúlt hét végén az Almásfüzitői Timföldgyár sporttelepét, ahol szombaton és vasárnap zajlottak le a X. országos tűzoltóverseny küzdelmei. A döntő után itt mutatták be a tudásukat az ország különböző részeiből érkezett rajok. Hű képet adtak a tűzoltási technika fejlődéséről, megismertették a sok bátorságot, leleményességet és főként szakértelmet kívánó munka csínját-bín- ját. Az önkéntes tűzoltók országos versenyének az élvonalában ott voltak a Heves megyeiek is. A nehéz, rendkívüli ügyességet, gyorsaságot kívánó feladatokat sikerrel oldották meg a rajok lását, a kulturált életmód alapelemeit sem biztosító, rossz lakáskörülményeket, amelyekkel a tartós távolsági ingázók zömének be kell érniük. Sokféle gazdasági, társadalmi intézkedés, szociálpolitikai irányelv érvényesülése javíthatja meg gyökeresen a közel másfél millió ingázó helyzetét, életkörülményeit. Mindezek felsorolására itt nincs terünk, csak jelezzük az általunk legfontosabbnak ítéltek egyikét- másikát. Így elsőként említjük a valóság ismerete alapján nyugvó és a gazdaság dinamikus fejlődését elősegítő ipartelepítési, területfejlesztési politikát, amely elsősorban kis- és középüzemek vidékre telepítésével szolgálhatná a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő elhelyezkedését; a tervszerű, intenzív városfejlesztést, a falusi települések közelítését a városi települések szintjéhez, a közlekedés erőteljes fejlesztését. Végül, de nem utolsósorban az egyén, a család, a nagyobb közösség szempontjából egyaránt káros hatásokat kiváltó tartós távolsági ingázás csökkentését. ÉS AMI A LEGFONTOSABB: e jobbítási törekvés akkor lehet igazán eredményes, ha felöleli, átfogja az ingázók életkörülményeit meghatározó t tényezőket, mert csupán egy-egy területre irányuló erőfeszítéssel nem lehet e téren sem érdemlegesen előbbre lépni. i Hanák Katalin — ” Ladányi János Vég« Mentés az égő épületből tagjai. A szombati döntő után örömmel álltak fel a legjobbakat illető dobogó fo- , kaira a besenyőtelkiek, a hatvaniak, valamint a legfia- talabbakat képviselő, ugyancsak besenyőtelki és gyöngyösi tűzoltók. A legjobbak közé a női 800-as fecskendőszerelésben a besenyótel- kiek verekedték be magukat. A vállalati öntkéntesek közül a hatvani konzervgyár férficsap^ta jeleskedett: a 400-asok kategóriájában az elsők lettek. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat fiúraja osztottsugár-szerelés- ben szerezte meg a második helyet, míg az úttörőrajok közül — ők a július 30-án megtartott döntő után most csak bemutatót tartottak — a besenyőtelki lányok értek el második helyezést. A vasárnapi záróünnepségen Körösi György vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes köszöntötte a győzteseket és átadta az értékes tárgy- és pénzjutalmakat. 1975. augusztus 6,, szerda Magyar — szovjet fesztivál
