Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

Heves megyei úttörők Bulgáriában Kranyevo. Nemzetközi út­törő-paradicsom a Fekete- tenger partján. Várnától 25 km-re, az Aranyhomok és a Druzsba szomszédságában, mintha túlságosan szerényen húzódna meg az árnyas fák aiatt. Az itt nyaraló gyere­kek azonban mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy az idegent, a kételke­dőt meggyőzzék ennek ellen­kezőjéről : a tábori kürtösök jeladásától,, vidám kacagá­sától, messzehangző ének­szótól, önfeledt lubickolástól visszhangzanak a partmenti dombok. Ebben a vonzó környezet­ben üdült Heves megye 21 úttörője. A háromhetes nya­ralás élményeiről kérdezzük Németh Lászlóné csoportve­zetőt. az egri I. sz. Általános lókóla csapatvezetőjét. Megyénk legjobb mun­kát végző Úttörői vettek részt ezen a jutalomkirán- dulásom. Tulajdonképpen missziót teljesítettünk, mert Targoviste megye és Heves megye között első ízben va­lósult meg úttörőé:# re. A küldetést, úgy érzem, ered­ményesen teljesítettük. Jő kedvű, játékszerető, vidám kis rajunk belopta magát a lengyel, német és bolgár pio­nírok szivébe. —- Ezek szerint nemzet­közi táborban töltötték el a ?1 felejthetetlen napot. Ez nyilván rendkívül jó alkat mat nyújtott az internacio­nalista nevelésre. ' — A gyerekek elsősorban a barátság hullámhosszán ertettek szót. Az orosz szó, az iskolában betanult példa­mondatok először nagyon nehezen formálódtak, később azonban valamilyen megha- tározhatatalan nemzetközi „nyelven”, a barátság nyel­vén már folyamatosan „be­szélgettek” egymással. A Az irodalombarátok egyre nagyobb érdeklődéssel for­gatják e népszerű folyóirat­nak lapjait. Erre vall az a tény, hogy a kidobott példá­nyok hónapról hónapra telje­sen elfogynak. Az új szám ugyancsak színvonalas íráso­kat közöl. Az emberért való 'küzdés, ha kell, a részvét, ugyanakkor mindennemű érzelgősség ke­rülése — ez a legjellemzőbb Jurij Nagidin írásaira. Az e számban közölt egyik elbe­szélése is ezt példázza. közös rendezvények, a gya­kori találkozók, játékok, tán­cok, kirándulások egységes közösséggé formálták a tá­bor négy nemzetiségű la­kóit. Ä barátság lényegét, „tartalmát” szavakkal nem tudnám érzékeltetni, a for­mai oldalát azonban annál inkább: volt olyan pajtás, aki legalább hatszor cserél­te el „magyar” nyakkendő­jét bolgárral, mivel nem akart — vagy nyelvi nehéz­ségek miatt — nem is tu­dott ellentmondani. Többen egész kis jelvény gyűjte­ménnyel tértek haza, s a kellemes benyomásokat, a vidám lubickolást sem fe­lejtették ki a „gyűjtemény­ből”. A tábor vezetői nem­zetiségi napokat szerveztek, amelyek kiváló lehetőséget biztosítottak az egyes orszá­gok úttörőéletének megis­merésére. A magyar úttörők napján kiállítást rendez­tünk, amelyen a gyerekék által készített néprajzi műn. Icákat (hímzés, faragás, rajz), egri és Heves megyei em­léktárgyakat, úttörőéletünk szimbólumait tekinthették meg az érdeklődők. Magyar játékokkal és tábortűzzel színesítettük a programot. Nagy érdeklődéssel fogad­ták népdalainkat, s a ma­gyar napot az egész tábor csárdással búcsúztatta. Van-e valamilyen elté­rés a bolgár és a magyar úttörélet, illetve iskolarend­szer között? — A tiszteletadás és a je­lentés formája nem külön­bözik. A táborozási rendszer­ben és az úttörőakciók le­bonyolításában azonban van, eltérés. Náluk viszonylag ke­vés az iskolai tábor, viszont annál több az építőtáborok száma: nyáron és ősszel ösz- szesen húsz napot segítenek a mezőgazdasági munkák­négy augusztusában című re­gényének recenzióját a Szem­le rovat közli. A környezetvédelem prob­lémája a tudományos techni­kai előrehaladás időszakában különösen, fontossá válik. Érthető, hogy e téma az író­kat is foglalkoztatja. Csingiz Ajkmatov Lenin-díjas kirgiz prózaíró és Leonyid Növi- csonki ukrán kritikus be­szélgetését közli a folyóirat erről a rendkívül időszerű té­máról. ban. Minden évben élőre meghatározzák, hogy meny­nyi fémhulladékot, papírt vagy rongyot kell összegyűj­teni, mennyi gyümölcsöt kell leszedni. Például ebben az évben Targoviste megye 23 ezer kisdobosa és úttörője fejenként 3 kiló gyógynö­vényt ad át az államnak. Az akciók sikerét legtöbb he­lyen függetlenített csapatve­zetők biztosítják. Bulgáriában három évvel ezelőtt vezették be az is­kolareformot, amely értelmé­ben a 11 osztályos alap- és középfokú oktatást 10 évre csökkentették és kötelezővé tették. Legjobb jegyük a ha­tos, leggyengébb a kettes. Az iskolákban és az úttörő- házakban csak gyakorlati jellegű szakkörök vannak. — Ott-tartózkodásuk során merre jártak? — Megismerkedtünk az északi tengerpart néhány üdülőcentrumával. Országjá­rásunk során Targovistében, a második bolgár birodalom fővárosában, Velko Tarnovö- ban, a humor központjában, Gabrovóban és a legendás Sipka magaslaton jártunk. A pajtásokra igen mély benyo­mást tett Bulgária hősies és ugyanakkor tragikus törté­nelme. Hazaszeretetről, ön- feláldozásról, az elnyomók iránti gyűlöletről vall min­den egyes műemlék. Jasztre- binóban hat gyermeket mé­szároltak le a fasiszták szü­leikkel együtt, a partizán- mozgalom talán egész Dél- Európában itt volt a legtevé­kenyebb. Ha pedig az öt­százéves török elnyomás ke­gyetlenségeit, a bolgár nép hazaszeretetét, az orosz— bolgár csapatok sipkaj küz­delmét nézzük, amikor lő­szer híján halott bajtársai­kat dobálták az ostromló törökökre, úgy érzem, sike­rül ízelítőt adni e történe­lem embert formáló erejé­ről. — A tábornak nyilván lesz folytatása is. Milyen tapasz­talatokat ad át a következő turnus vezetőjének? — Jövőre ismét megy egy úttörőküldöttség Kranyevó- ba, mi pedig Zánkára vár­juk a targoviste! gyerekeket. Az önfeledt nyaralás érde­kében vidám, játékos kedvű csoportot kell toborozni. Néhány hangszer, bőséges kiállítási anyag fokozhatja még a táborozás eredményes­ségét. A pajtások véleményét leghívebben a rajinduló fe­jezi ki: „Kranyevo, Kranye- vo! Csodálatos táj! / Fái alatt táborozik sok fiú és lány. / Kacajukat, víg dalu­kat elviszi a szél, / Tábo­runknak minden tagja itt vidáman él.” Saiga Attila Megjelent a Szovjet Irodalom augusztusi szama Ugyancsak a próza rovat­ban olvashatjuk Edüard Sim elbeszéléseit „Az olvasó és a kritikusok egyaránt figyelnek írásaira... az író sokat tud, jól érzékeli az életet” — írja róla egy kritikusa. Szergej Jeszenyin új verseit is olvashatják a versszeretők Nagy László, Veress Miklós, és Weöres Sándor fordításá­ban. Megismerkedhetnek az olvasók Olansz Szulejmenov kazah költő verseivel, Rab Zsuzsa fordításában. „Alig is­merek költőt, akiknél ilyen harmóniában simulna össze a tradíció a legmodernebb hangvétellel... ” — írja róla á fordító. Izgalmas vitát, beszélgetést közöl a folyóirat augusztusi száma Miért írunk még ma is a háborúról? címmel. Jurij Bondarev, Vaszil Bikov és Mihail Kuznyecov beszélget­nek erről a szellemi izgalmat keltő, kérdésről. A rövidesen magyarul is.megjelenő Vla­gyimir Bogomolov: Negyven­ISlőu augusztus szerda tBefejező részi ' Ülnek egymással szemben. A nagynéni, aki kórházba vonulása előtt végakaratát közli kedvenc unokahúgá­val: ilyesmit tippelhetnek a cukrászda unatkozó vendé­gei. Panni remekül szórako­zik. Tisztában van vele, hogy Lugosné egyetlen vá­gya a megnyugvás. Oly egy­szerű a dolog: néhány lát­ványos mozdulattal szétfújja körülötte a gyanú füstfel­hőit ... Figyelte a lassú átalaku­lást Lugosné örömtelen ar­cán. — Hát ennyire .,. elvakít­ja az embert a saját... Ugye, nem haragszol, ked­vesem! Csak tudod, bizo­nyos jelek... mintha Lala fölszínesebb, szórakozottabb volna mostanában... — Ügy érted, hogy elha­nyagol? Lugosné feje. oldalt, billent, s most egyszerre milyen ráncos a nyaka. Ügy látszik, a hal fejtől, a nő nyaktól. — jutott Panni eszébe. — Tán inkább bennem a hiba — szólalt meg újra szé- gyenkezőn. — Az ember eb­ben a korban úgy érzi ... — O, hol vagy te még at­tól a kcrt&l Vidor Miklós: Változó Lugosné bólogatott, mint aki köszöni a részvétet, de azért érzett rajta a meg­könnyebbülés. Már csak a föloldódó szorongás mon­datta ki vele: — Meg aztán, ő sem gye­rek már, hiába szeretné el­hitetni a világgal. Annyiszor , jár a fejemben nap közben. Nem vigyáz magára. A gyomra, a szíve... — és hosszasan mesélt egy há­rom évvel korábbi, váratlan rosszullétről, mikor Lala falsápadtan ért haza, s a ki­hívott orvos sokáig, titok­zatosan ráncolta homlokát — De azt hiszed, el tudom imádkozni egy kivizsgálásra? Búcsúzáskor Panni jó­kedve mintha elillant. volna. Már nem élvezte a játékot. Lugosné visszafogta a bejá­ratban, még egyszer karjára tette a kezét: — Ugye, nem haragszol? Látod, milyen bolond lesz az ember... De hiszen neked is van férjed! — Van, van... — bóloga­tott és rávillantott egy tűnő J3206 Zenei üdvözlet j Szófiából Ä Tilev vonósnégyes egri hangversenyéről Talán furcsának tűnhetett első pillanatra a hétfő esti egri koncerten a Szófiai Rá­dió Tilev vonósnégyeséhek műsorválasztása; Mozart vo­nósnégyese (458), Bartók III. Vonósnégyese és Beethoven £-moll vonósnégyese szerepelt a házasságkötő teremben megrendezett hangversenyen. A kiváló együttes azonban bebizonyította, hogy tudato­san történt a választás, mely­nek nyomáh nemcsak a han­gok élményét nyújtották át e csokorral a szép számú kö­zönségnek, hanem érdekes zenetörténeti összefoglalót is kaphattunk. Mozart tobzódik. zsong­lőrködik a hangokkal, meg­magyarázhatatlan könnyed­séggel, valahogy úgy, hogy az ember szinte elhiszi: nem. ia olyan nehéz a zenét tolmá­csolni. Igen, mert Mozart át tudja adni azt a gyönyörűsé­gét, élvezetet muzsikájában, amit ő is érezhetett, amikor kottára vetette zenei gondola­tait. Pedig nem könnyű mű ez a vonósnégyes. Bonyolult a játékossága, ritmikája, el- gondolkodtatóan szép a meló­diája. Különösen a harmadik tétele volt megrázó, és Tile- vék nagyszerűen, megoldották feladatukat. S ezután hallhattuk Bartók vonósnégyesét. Nem kényez­teti az ellustult füleket, ha­nem szívbe markol, önkont­rollt követel, s nagy-nagy emberséget a hallgatótól. Azt hihetnénk, hogy a négy hang­szer szinte önmagára van 21.50 Családok és dinasztiák Dokumentumfilm, Hajdú János, Kígyós Sán­dor és Mestyán Tibor filmet készített a nyugatnémet élet­s hóra A Bercsényi utcai délutá­nokra gondolt. Kéthetente, néha még ritkábban sikerült Lúgosnak megszereznie a la­kást egy ismerősétől. Mikor először ment föl, kicsit úgy érezte, megfizeti a tandíjat. Aztán már nem is töprengett rajta. Lelkifurdalása most sem volt, csak a szája íze vált fanyarabbá. Férjét otthon találta. Esti meccset közvetített a tv, ott ült a lesötétített jszobában, kezeügyében a termosz, ci­garetta. — Hol voltál? — kérdezte furcsállóan Pannit. Szeretett volna a képébe nevetni. Aztán megmondta: — Képzeld, Lugosné kéri tőlem találkozót. Féltékeny a férjére. A képernyőn rohanó csa­tárok törnek a kapura, s Csobán Géza feszülten elő­rehajolt. — Azt mondta, fél, hogy Lugos többet érez irántam a megengedettnél, meg ilye­nek... Most mit szólsz? — Ezt nem belőni! — &3P& ofisgi ce&yeréí CsoháE, utalva. Az biztos, hogy sok más művel ellentétben nem a dallam kiszolgálói csupán, hanem az első hegedűtől a csellóig felelősen önálló, szin­te szólisztikus szerepeket kap­nak. A teljesítmény nagy vo’t, s ebben nem a vendégek gesztusát dicsérjük, hogy magyar művel kedveskedtek, hanem tudásukat, művészetü­ket. A hangverseny csúcspontja a Beethoven-vonósnégyes volt. A legnagyobbként emle­getett zeneszerző e műve szinte összefoglalta az előző két alkotást. Majdnem arra gondolt az ember, hogy Beet­hoven játszik a hallgatójá­val. .. Nem, Beethoven part­nert, megértő társakat keres a publikum soraiban, baráto­kat, s tudjuk: az igazi barát­ság nem andalítóan kényez­tető, hanem féltő, kritikus — az emberi kapcsolatok érde­kében kegyetlen is, megbo­csátó is. Beethoven, kényel­mes székre ültet, elmagyaráz­za, hogy az élet szép, s ha látja, hogy elbiaod magad, megráz, felpofoz — s kér, hogy nyisd ki jól a szemed... Az együttes tagjai — Geor- goj Tilev, Szvetoszlav Marí­non. Ognjan Sztancsev és loncso Bajrov —, akik a bu­dapesti Bolgár Kultúra és a Hazafias Népfront Heves me­gyei Bizottságának közös ren­dezésében adták a hangver­senyt, méltóan forró sikert arattak. Az ilyen találkozá­sokra mindig szükségünk van. (hátat) formáról, a különböző tár­sadalmi helyzetű emberek életminőségéről. Hajdú János, aki a Népsza­badság tudósítójaként töltött hosszabb időt az NSZK-ban, írta és készítette elő a filmet, ő mondja, hogy azzal a cél­lal keresték fel a különböző foglalkozású embereket, hogy kiderítsék; ki hogyan élvezi azt az anyagi jólétet, amely az NSZK-ra jellemző. Kísér­let ez a film, hogy emberkö­zelbe hozzák a magyar néző­höz az NSZK polgárait. In­terjúk, beszélgetések hangza­nak el a filmben munkahe­lyeken, asztalosműhelyben, operaszínpadon, lakásokban, családi otthonokban. Detmo- lában és Esseriben — egy kis­városban és az ipari központ­ban, Géza. Lecsavarta a kávés- termosz tetejét. — Nem akarsz? Panni akkor kinn volt már a fürdőszobában. A tükör alatti polcon férje fogápoló kegyszerei sorakoztak. Néz­te őket, megbűvölten. Aztán a konyhába indult, hogy tál­cára rakja a vacsorát. Lúgoson semmit sem fe­dezett föl. Ügy látszik, az asszonynak volt annyi esze, hogy békén hagyja. Neki semmi kedve sem volt eldi­csekedni a találkozással. Elő­kerültek a cukrászdái asztal mellett a jegyzetek. S mi­kor néhány nap múlva a férfi elsuttogta a -kitűzött napot, értetlenül nézett rá. Jobban tenné, ha a gyomrá­ra vigyázna, meg az arit- miás szívére. Ápolónőnek még épp jó az öregasszony. Annak mindegy, ha ráncot vet is a nyaka. Azért letette a hátralevő szigorlatot is közepessel. Tél végén Csobán Géza diadallal újságolta, hogy át­került tartaléknak az első csapatba. Addigra Panni megállapodott már az egye­temen az egyik kollégájával, hogy az államvizsgára együtt frrézüiaefc. ‘ MŰSOROK BÍDID KOSSUTH 8.20 öperettrészletek 8.00 A Pickwick Klub 9.22 Szimfonikus zene 10.05 Gyerekeknek! 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.57 Válaszolunk hallgatóiaknak 14.12 Gyermekrádiö 14.30 Nőkről — nőkne* 15.10 Harsan a kürtszó. 15.40 Keringők 16.05 Musicalrészletek 16.29 Utak, hidak, vasutak 16.39 Dankó-dalok 17.20 Prokofjev: Péter és a , farkas 17.45 Utak, hidak, vasutak. II. rész 18.00 Könnyűzene 18.18 A zongoraművészet első aranykora 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Verdi-áriák 19.59 Irodalmi kirándulások 20.29 Sanzonok 21.03 Tervezzük a jövé iskoláját 21.35 Népdalok 22.20 örökzöld dallamok 23.05 Schumann: Az éjszaka dala 23.13 Könnyűzene PETŐFI 6.05 Bolíviai táncok 8.20 Scarlatti-szonáták 9.03 Kíváncsiak klubja 12.03 Magyar táncokról 12.23 Régi' híres énekesek 12.40 Házunk tája 13.03 Néhány perc tudomány 13.03 Szimfonikus zene 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől — hatig « 18.20 Jókai: Egy magyar nabob, (Rádióváltozat* 19.07 Nóták 20.25 Mozart: Kis éji zen© 20.43 Kis magyar néprajz 20.48 Catakani: La Wally« (Opera) 21,32 Utak, hidak, vasutak,, Ili. rész 23.49 Toronyzene SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés^ — Hírek 17.40 Munkanapló 17.47 Mezei szőttes 18.00 Alföldi krónika 18.15 Háromnegyed ütemben 18.20 Zenés autóstop 18.57 Hírösszefoglaló. — Lapelőzetes TEJ MÄGYÄB 9.30 Tv-íoroa. 0sra.il 9.35 Delta. (Ism.) 10.00 Az aranyrablók. X. (Ism.) 10.45 Játék a betűkkel. (Ism.) 11.10 Hazánk, Magyarország. (Ism.) 17.18 Hírek 17.25 30 év úttörődalaiból 17.35 Film a Komszomolról 13.05 Zöld utat! 18.35 Memenló. H. Kosztusz Kordubalosz 19.10 Közönségszolgálat 19.30 Tv-híradó 20.00 Labdarúgóbajnokok tornája 21.50 Családok és dinasztiák, (Dokumentumfilm) 22.30 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.00 Schiller: Stuart Mária 21.25 Tv-híradó. 2. POZSONYI 18.00 Autó, motor revű 18.30 Dalok 19.00 Híradó 2U.00 Nápolyi látni és. .. (Magyar filrnvígiáték) 21.45 Folklór mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél e és este 8 órakor Lila ákác Színes magyar film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du- fél 4. fél 6 és fél 8 órakor A Mattéi ügy EGRI KERT \ Este 8 órakor Egy királyi álom GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4, háromnegyed 6 és este _ 8 órakor A kashimai paradicsom GYÖNGYÖSI szabadság Du. fél 4 és fél 6 órakor Hegyen, völgyön Este fél 8 órakor Anna és a farkasok GYÖNGYÖSI KERT Lánv a szabadcsapatba— HATVANT VÖ^ÖK CSILLAG Egy kis előkelőség HATVANI KOSSUTH Robbanás

Next

/
Thumbnails
Contents