Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: II portugál ajtó­ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára Evora városban nagy beszédben ele­mezte az ország jelenlegi zaklatott belpolitikai helyze­tét. Egyebek között így fogalmazott: „A kommunista- ellenesség a reakció fő fegyvere s azok, akik személyes ambíciójukból vagy pártállásukból következően ennek szószólóivá válnak, kinyitják az ajtót az ellenforrada­lom előtt”. Nem túlzás, ha kijelentjük, hogy ez a mondat a portugál helyzet kulcsa. Ezt igazolják a legutóbbi fej­lemények is. Északon, Portugália legelmaradottabb részén, a nagybirtok és az egyházi oligarchia évszáza­dos fellegvárában folytatódnak a felhecceit parasztok kommunistaellenes megmozdulásai. A szomorú ered­mény: eddig két halott és számos sebesült. Az antikommunizmus a legfőbb faltörő kos, ami­vel az ellenforradalom feszegeti azt az ajtót, amiről Cunhal beszélt. De ha egyszer kinyílik az az ajtó — ez már a történelemben sokszor bebizonyosodott — a fasiszta vérengzés nem áll meg a kommunistáknál. ELLENŐRIZHETETLEN HÍREK vannak forga­lomban a hadsereg, sőt a biztonsági alakulat, a Cop- con berkeiben viharzó vitákról, ellentétekről. Ponto­san ez az a közeg, amire a reakció a legjobban vágyik — és természetesen nem tétlenül. Ügynökei „profi módon”, külföldi politikai, és nyilvánvalóan anyagi segítséggel találják meg a legjobb módját annak, hogy kihasználják a helyzetben számukra kétségtelenül lé­tező lehetőségeket. A legutóbbi órákban is kiderült, hogy ezek az erők „minden húron játszanak”, és gyorsan alkalmaz­kodnak a változó helyzethez. A skála az északi kom- $ munistaellenes programhangulat felszításától a szo­cialista párt egységbontó külön platformjain át az Angolából hazaáramló portugálok ideológiai-politikai megdolgozásáig terjed. A HELYZET VESZÉLYES, de ez nem meglepő. Portugáliában, Európa nyugati szélén forradalmi fo­lyamat zajlik és a forradalom sosem rózsákkal kira­kott út, nem megy áldozatok és megpróbáltatások nélkül. Most a legfontosabb feladat egységes, ütőké­pes vezetés megteremtése, erre utalt Cunhal is. Por­tugáliának olyan irányításra van szüksége, amely a körülmények és lehetőségek gondos mérlegelésével halad tovább a buktatókkal és aknákkal megtűzdelt, de a jobb jövő felé vezető úton. Csak ilyen vezetéssel lehet eltorlaszolni azt az „ajtót”, amely az ezzel hom­lokegyenest ellentétes irányba — a nyílt ellenforra­dalom felé nyílik. Castro nyffatltozsta A latin-amerikai kommunista mozgalom ja nyugati félteke legelterjedtebb politikai ereje A latin-amerikai kommu­nista pártok értekezletének eredményei a latin-amerikai kommunista mozgalom ha­talmas sikereként értékelhe­tők — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a kubai forradalmi kormány minisz­terelnöke Nyikolaj Csigirnek, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. Cast­ro egyebek között hangsán lyozta: Az értekezleten részt vett a kontinens minden kommu­nista pártjának főtitkára, ki­véve azokat, akik az orszá­gaikban kialakulj konkrét politikai helyzet miatt nem utazhattak Havannába. E pártokat azonban más ma­gas rangú vezetőik képvi­selték. A nyugati félteke kommu­nista pártjai egynemű poli­tikai erőt képviselnek. Egyetértenek az összes őket illető közös kérdésben és az egyes latin-amerikai or­szágok előtt álló konkrét problémák megítélésében. Kétségtelen, hogy a latin­amerikai kommunista moz­galom a nyugati félteke leg­elterjedtebb és leghomogé­nebb politikai ereje —mon­dotta Castro. Az értekezleten jóváha­gyott nyilatkozat — folytat­ta — elemzi a nemzetközi helyzetet, megállapítja, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatalmas szerepet játszik a békéért és a nemzetközi enyhülésért vívott harcban: foglalkozik az okmány, a szocializmus erőinek a nemzetközi eny­hülés létrehozásában elért eredményeivel és ezeknek a nemzetközi forradalmi moz­galomra gyakorolt hatásával. A latin-amerikai kommu­nisták egyetértenek abban, hogy az enyhülés és a bé­kéért vívott harc eredményei azokat a változásokat tük­rözik. amelyek az erőviszo­nyokban a szocializmus ja­vára mentek végbe. A nyi­latkozat rámutat, hogy a Szovjetunió politikája mé • lyen internacionalista jelle­gű, szolidáris a nemzetközi forradalmi mozgalommal. A Szovjetunió szolidaritása a kubai forradalommal —mu­tatott rá — döntő tényező­ként jelentkezett a kubai szocializmus megszilárdítá­sában. A havannai értekezlet — állapította meg Fidel Castro — állást foglalt a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának ösz- szehívása mellett, amellett, hogy meg kell teremteni egy ilyen értekezlet kedvező fel­tételeit Castro igen fontosnak ne­vezte a havannai nyilatko­Ford fogadta Miki Takeót VWWVWWVWWWVWVWWVWWWVWAÓA^WVóAAAÓAAAiM^AAVAAV Vasco Goncalves politiká­ja és kormányfői funkciójá­nak megtartása mellett fog­lalt állást a lisszaboni ka­tonai körzet néhány tucat tisztje, köztük a háromtagú dire.'tórium, az MFA legfel­sőbb forradalmi tanácsának néhány tagja és a Copcon — a fegyveres erők mozgalma legfontosabb katonai szervé­nek — operatív parancsno­kai. Ez a döntés azért igen fontos, mert az Otelo Sárái­vá De Carvalho tábornok ve­zette Copcon-ban egyesek ,.balról” bírálták Goncalvest és szerették volna, ha De Carvalho foglalta volna el helyét a miniszterelnöki szék­ben, vagy legalábbis egyen­rangú partnerévé vált volna Goncalvesnek a kabinet­ben. Megbízható forrásból szár­mazó értesülések szerint a lisszaboni katonai körzet — lényegében a Copcon — kép­viselőinek tanácskozásán a „merre tovább?” kérdése szerepelt fő napirendi pont­ként. A Copcon egyes pa­rancsnokai olyan „kemény kezű” politikai vezetés mel­lett kardoskodtak, amelyik az országban kialakult osz­tályerőviszonyokat figyel­men kívül hagyva, a hadse­regre támaszkodva „vinné 1 tovább a forradalmat”. Ezt a kispolgári radikalizmust a katonák túlnyomó többsége 1 elvetette és Vasvo Goncalves I tudatos, következetes népi politikáját biztosította támo- ! gatásáról. (Haladó körökben ( Vasco Goncalvest tartják az ’ MFA leghaladóbb és legtu- datosabb vezéregyéniségé­nek). QM&M& 1SWS, augusztus <w szerdai Lisszabonban arra számí­tanak, hogy ezek után végre megalakul az új ideiglenes kormány, amelynek minisz­terelnöki tisztségében meg­erősítették Goncalves tábor­nokot. Gerald Ford a washingtoni Fehér Házban fogadta Miki Takeó japán miniszterelnököt. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az MTI és az ADN jelenti Sokrétű kulturális kapcsolat hazánk és az MDk között SZERTEÁGAZÓ, sokrétű kapcsolat és dinamikus fej­lődés jellemzi hazánk és az NDK együttműködését a művészeti, irodalmi élet te­rületein. Az irodalmi művek kölcsönös megjelentetésének tapasztalatairól. a színmű­vek, filmalkotások fogadta­tásáról, a képzőművészeti és zenei események gazdag vá­lasztékáról számolnak be kö­zös tudósításukban az MTI és az ADN hírügynökség munkatársai. Mindkét országban termé­szetes és folytonos törekvés, hogy a klasszikus művészeti értékek mellett egyre széle­sebb rétegek számára te­gyék hozzáférhetővé a szo­cialista világnézetű, elköte­lezett szerzők műalkotásait. Az elmúlt három évtizedben az NDK irodalmából mint­egy hat és fél száz mű lá­tott napvilágot Magyaror­szágon, több mint nyolcmil­lió példányban. A német klasszikusok hagyománya elevenen él a magyar olva­sótáborban. Goethe 45 ki­adásban, 300 ezer példány­ban, Heine 20 kiadásban, csaknem 150 ezer példány­ban, Schiller 17 kiadásban, 200 ezer példányban került az olvasókhoz. Hasonlóan je­lentős a XX. századi haladó német írók és a szocialista német irodalom legjelentő­fru lllp-j YU^ kiariácy I 1945 óta Thomas Mann 75 kiadást ért meg, s elkészült összes müveinek tizenkét kö­tetes sorozata is. Anna Seghersnek szinte minden műve megjelent magyarul. Hamarosan napvilágot lát Brigitte Reimann „Franciska Linkerhand” című regénye, Kunért „Amerikai útinap- ló”-ja, s a tervek között sze­repel Wolf „Unter den Lan­den” című regényének meg­jelentetése is. Nyomdában van a régóta várt NDK köl­tészeti antológia is, amely teljes keresztmetszetet nyújt a baráti ország lírájáról. A magyar—NDK kulturá­lis kapcsolatok az elmúlt években új tartalommal, új formákkal bővültek a szín­házi élet területén is. Az NDK-ban tavaly megtartott magyar színházművészeti na­pok viszonzásaként, az idén november 20 és 30 között Budapesten és az ország számos .városában kerül sor az NDK színházi és zenei napjainak megrendezésére. Ennek programjában — jól­lehet a klasszikusok sem hiányoznak majd — a mai aktuális gondokat, problémá­kat, megelevenítő NDK-beli drámák, darabok bemutatá­sán lesz a hangsúly. Az ün­nepi megnyitóra a budapesti Nemzeti Színházban kerül sor. A magyar közönség az -*otóbbt ötf-eszteitóöbeö 50# aa NDK-ból származó filmalko­tást láthatott, amelyek közül különösen a kétrészes Goya- életrajzfilm aratott nagy si­kert, erre több mint 350 ezren voltak kíyáncsiak. SZÉP EREDMÉNYEK szü­lettek a képzőművészeti életben is. A magyar művé­szek rendszeresen részt vesz­nek az NDK-beli nagy nem­zetközi seregszemléken, s NDK-beli művészeket szíve­sen látunk hazai nemzetkö­zi bemutatókon. Most ké­szül él az 1976—80-ig terje­dő időszak , kiállítás-csere- programia is. Közvetlen együttműködés alakult ki, amely gyümölcsöző munká­vá ért az elmúlt években a magyar Munkásrpozgalmi Múzeum és a német törté­nelmi múzeum, a Néprajzi Múzeum és a lipcsei nép­rajzi múzeum között. Föllendülőben vannak ze­nei kapcsolataink is. Az el­múlt évben 38 magyar mu­zsikus csaknem 90 alkalom­mal szerepelt az NDK-ban, míg nálunk 35-en viszonoz­ták a vendégszereplést ORSZÁGAINK kulturális minisztériumainak támoga­tásával különösen jó együtt­működés alakult ki a nem­zetiségi kulturális területen. Magyar nemzetiségi együt­tesek vendégszerepeltek nem egy alkalommal az NDK- bm, i zatnak azt a részét, amely hangsúlyozza: sokoldalúan kell bővíteni a szolidaritást a különböző országok forra­dalmi mozgalmaival, a kom­munista pártokkal, meg kell erősíteni a proletár interna­cionalista szolidaritást. Az értekezlet — mutatott rá — feladatként tűzte ki annak a mozgalomnak a kibővíté­sét is, amely Luis Corvalán és a nyugati félteke más politikai • foglyai életének megmentéséért küzd. Gyakorlatilag valamennyi latin-amerikai kommunista párt képviselője aggodalmát fejtette ki a kínai külpoliti­ka negatív következményei miatt — állapította meg Fi­del Castro. Meggyőződésünk — jelen­tette kl Fidel Castro —, hogy a nyilatkozat hatalmas se­gítség valamennyi latin-ame­rikai kommunista párt szá­mára. A nyilatkozat elemzi a kontinéns országaiba való imperialista behatolást és a következő stratégiai jelentő­ségű megállapodást tartal­mazza: Latin-Amerikában a szocializmushoz vezető út szükségszerűen az imperia­listaellenes harcon vezet ke­resztül. Más szavakkal: az imperialista uralom alóli fel- szabadulás kérdése a szocia­lizmusért vívott harc szerves alkotó részének kérdéseként jelentkezik. Castro végezetül rámuta­tott, hogy a latin-amerikai kommunista mozgalom több tízezer kipróbált harcossal rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a mozgalmat és tagjait a kontinens sok országában üldözik, de nincs egyetlen olyan ország sem, ahol a reakciós erőknek sikerült volna megsemmisíteniük a kommunista pártot. HONGKONG: Fegyveresek fényes nappal kiraboltak égy hongkongi bankot és másfél millió dol­láros zsákmánnyal távoztak. Ez volt Hongkong történet i­ben az eddigi legnagyobb fegyveres bankrablás. A biztonsági szervek riadóz­tatták a repülőteret, a v«s- útállómásokat és más közle­kedési csomópontokat. GENF: Kedden Genfben újabb ta­lálkozót tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő két küldöttség. MADRID: A spanyol rendőrség beje­lentette, hogy a múlt hét szerdáján letartóztatták Ped­ro Ignacio Perez Beoteguit, az ETA baszk szeparatista szervezet katonai alakulatá­nak vezetőjét. Más terror­akciók végrehajtásán kívül azzal vádolják, hogy egyik irányítója volt annak a me­rényletnek, amelynek során 1973. decemberében megölték Luis Carrero Blanco minisz­terelnököt. NICOSIA: Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökön Athén­ben újabb per kezdődik a. junta volt kiszolgálói ellen. Összesen 31 tiszt és altiszt áll a bíróság elé, az ellenük felhozott vád a foglyok ke­gyetlen kínzása. LISSZABON: Jelentést tett Costa Go­mes elnöknek angolai útja tapasztalatairól Rosa Costin- ho tábornok, aki az MFA legfelsőbb forradalmi taná­csának megbízásából békél­tető küldöttség élén a múlt héten Angolában járt. 18 halott, 16 sebesült Izraeli támadások palesztin menekülttáborok ellen A libanoni fővárosban ked­den délelőtt kiadott hivatalos közlemény szerint a hajnali órákban Tirusz és környéke ellen végrehajtott izraeli kommandó-akció során öt li­banoni katonatiszt és öt pa­lesztin vesztette életét, a sebesültek száma 11-re rúg. A halálos áldozatok között egy kisgyermek is van. A szemtanúk beszámolójából kitűnik, hogy a támadók lét­száma 200 és 300 között moz­gott. Az akcióval kapcsolat­ban Tel-Avivban azt hangoz­tatják, hogy, arra Izraelnek a palesztinok elleni általános stratégiája keretében került sor. Az izraeli fegyveres erők kedden — közép-európai idő szerint — 12.00 órakpr újabb támadást hajtottak végre a libanoni Tirusztól északra fekvő palesztin menekülttá­borok ellen. Ezúttal a légierőt vetették be. A támadás té­nyét Tel Avivban és Bejrút­ban egyaránt közölték. A kedden lezajlott két támadás­nak összesen 18 halálos és 16 sebesült áldozata van. A palesztin parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy az izraeli Kirijat Smona tele- /pülés elleni keddi támadást a I parancsnoksághoz tartozó ge­rillák hajtották végre..A szó­vivő szerint a támadás meg­torlása volt a palesztin mene­külttáborok ellen hajnalban végrehajtott izraeli akciónak. Remii lőqr^Ri-k a tasztró i*a A marokkói Agadir város közelében lezuhant egy bé­relt Boeing 707-es óriásgép. Képünkön: elszállítják az áJ4e- zatok maradványait. telefotó — AF—MTI—KS) Megerősítették Goncalves pozícióiát

Next

/
Thumbnails
Contents