Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

,.A film szélesvásznú és ezért a képernyőn alul és fe. liil vékony fekete csík látha­tó majd. Nézőink szíves elné­zését kérjük ezért” — ajánlja a néző szíves figyelmébe a fekete csíkot és a filmet a televízió béjos bemondónője •es Utána peregni is kézd a film. Alul és felül ama bizo­nyos fekete csíkokkal. Gya­kori eset ez a televízió mű­sorában. Gyakori az is — és szerencsére ez a gyakoribb *—i hogy nincs szükség elné­zésre, csak megértésre, mert a magyar. Vagy a külföldi film kópiája ..mintha-’ csak a képernyőre készült volna. Gyanakszom, hogy a fil­mesek szerte a világon, fél szemmel a televízió képer­nyőjére kacsingatnak új film­jeik készítése során és csak öze Lajos, mint Csontváry, —» a hasoncímű tévéjátékból. a másik fél szemüket ál­dozzák a vászonnak: általá­ban legalábbis. Mert a tele­vízió kielégíthetetlen Moloch nálunk is. Két csatornájával, heti ötven-hatvan-nyolcvan órás műsoridejével sok min­dent képes felemészteni és megemészteni is. Így a mozifilmeket is! Hazánkban a „vizuális sokk” utáni önmagához té­réssel egyidőben, más szóval a televízió térhódítása és mindennapossá válása után, elsősorban a fiatalok, de nem­csak a fiatalok körében, is­mét mind népszerűbb lett a mozi. Most és itt azt ne ku­tassuk, nem is tartozik a té­mánkhoz, hogy mindebben mennyi szerepe van a film szerencsés és szerencsétlen megújhodásának. A tény azonban vitathatatlan, a het­venes évek elejének, a hatva­nas évek végének mélypont­jai után határozott nézőszám- gyarapodás volt tapasztalha­tó filmszínházainkban: váro­son és a korszerű vidéki mo­zikban egyaránt. S ez örven­detesen állandósult is. Aligha leszek rossz jós, ha kétmilliós nézőszámot, vagy még annál is többét jósolok az idei esz­tendőre a magyar mozikban. Egy év: kétmillió néző! Ném kis szám. A televízió egyetlen este ennyi nézőt ültet le, hogy egy jó, közepes, vagy gyenge fil­met nézessen meg vélük. Egyetlen esté: kétmillió né­ző. Óriási szám. És óriási felelősség is. Mert azt tudni kell. Hogy Magyar- országon, éppen a televízió jóvoltából, nem bukhat meg film, mármint a nézők szá­mát és nem az ítéletét ille­tően. Sem hazai, sem külföl­di. Előbb vagy utóbb a kép­ernyőre viszik, s akkor a leggyengébb is. a bukásra jo­gosan méltó, így tehát a né­zőhöz és a filmművészethez méltatlan is a milliók élé kerül. Ugyanannyi ember né­zi meg a filmművészet egy- egy immáron klasszikus al­kotását, mint egy bóvlit, amelyért a főtelt sem lenne érdemes koptatni. Viszont az is igaz, hogy igen jelentős al­kotások. amelyek talán mert nehezebben érthetőek, talán mert gyenge volt a reklám­juk, vagy egyszerűen kissé „idő előtt” érkeztek, a kép­ernyőre és így a nézők mil­liói elé kerülve joggal kap­ják meg azt a közvéleményt, amelyet a film alkotói elvár­tak munkájukért cserébe. A hét végén a fóműsorban láthattuk például a tájat is fukarul mutogató, így tehát még bédeker-filmnek sem nevezhető esacskaságot, a „Ha kedd, akkor ez Belgium” — című amerikai filmvigjá- tékot. Bugyuta története — egy-két minden bizonnyal vé­letlenül sikerült jelenete el­lenére — szirupossága, alak­jainak jellegtelensége és rendezőjének, operatőrjének ötlettelensége még a szabad­téri mozikban is inkább bölcs megértést, mintsem széles kö­rű közönségsikert érdemelne. Most ezt a filmet, lévén szom­bat este és főidő, minden bi­zonnyal nem is két, de há­rommillió ember nézte vé­gig. Hogy ártalmas lenne ez a film? Szó sincs róla. De nem hasznos, És ez már magában is az ártalom egy fajtája. Tu­dom, hogy nem könnyű ki­tölteni a műsoridőt ügy, hogy minden pillanata kiállja az Idők és az igények próbá­ját, nem könnyű eleget tenni a néző jogos kívánságának, hogy derülni, jóízűt nevetni is szeretne a képernyő előtt. Egyrészt, mert sokfajta az igény, másrészt, mert kevés a jó, de még az elfogadható filmvígjáték is. A szombat esti amerikai film azonban csak példának szolgált töp­rengésemhez a filmről a kép­ernyőn, amely ott fejezheti be a diadalútját, vagy kezd­heti meg éppen. Csak nem bukhat meg.(?) Más szóval: a film mégha mozivászonra is készült és 18 25 Memento Dokumentum-filmsorozat I rész. Görög szabadsághősökről készített dokumentum-film­sorozatot a tv számára az OMmm Híj. augusztus 5., kedd eddig játékfilmeket rendező Kabay Barna—Gyöngyössy Imre rendezőpáros. Ök mondják munkájukról: történelmi és mai témájú filmjeinkben egyaránt pozi­tív hősöket keresünk és mu­tatunk be. Az az építő, al­kotó embertípus érdekel bennünket, aki nem mérics­kéli saját érdekeit, aki igaza tudatában bátran felveszi a harcot. — Egy játékfilm­sorozat előzményeként for­gatták most a görög sza­badságharcosokról szóló fil­met, Egy olyan játékfilm előzményeként. amelyben századunk szabadsághőseiről szólnak majd. E filmsorozat, amely négy részből áll — a hazánkban élő görög politikai emigrán­sokat mutatja be. Az első rész címe: Bizonyságtétel. A sorozat további filmjeit szer­dán, augusztus 6-án 18 35- kor, csütörtökön, augusztus 7-én 18.50-kor és szombaton, augusztus 9-én 18.40-es kez­dettel láthatják. , Y M&antoétm of», jó ApöflíF Középkori és barokk zenei estek Egerben A film nem képernyőre, akkor sém lehét töltélékanyaga a televí­ziónak, sem főidőben, sem délelőtt, vagy délután. A mü- ' észileg igénytelen és jelleg­telen, a semmitmondó filme­két ném kell műsorra tűzfii. mintegy megmentve ezzel a rendezőt, a színészeket a ,.fu­tok a pénzem után” alapján. Nem baj, ha gyengébben si­került a film, ha tiszta, ne­mes szándékú, becsületes pró­bálkozás különben, gondola­tokat, érzelmeket ébreszteni, embert vidámítani szívből akaró. Ha már nálunk úgy­sem bukhat még film — né­ha csak a jó, sajnos —, ak­kor ezt a vitatható lehetősé­get nyújtsa a tévé vitathatat­lanul arra érdemesnek. A Budapesti .Jitékfilmstú- dió hároméves fennállása alatt 27 rendező kapott lehe­tőséget elképzeléséi megva­lósítására. A filmműhely éz évi téma törve is meglehető­sen változatos, s a korábbi évekhez hasonlóan idén is bemutatkozik elsőfilmes ren­dező. Lugossy László például megkezdte „Azonosítás” cí­mű filmjének forgatását. Az 1947-ben játszódó izgalmas pszichológiai dráma főhősét Madaras József alakítja. El­készült Elek Judit rendezői filmje, az „Egyszerű törté­net” amelyben a rendező „Istenmezeje” című doku- mentumfilmjének tapasztala­tait dolgozta fel ugyanannak a filmnek a szereplőivel. A drámai cselekmény lényege és mondanivalója, hogy nem, elég felszabadultan, felsza­badult társadalomtan élni, az egyénnek is cselekednie kell önmaga kiteljesítéséért. Ősszel mutatják be a mozik Bacsó Péter szatirikus komé­diáját, az „Ereszd el » sza- kállamat” című alkotást. A történet egy fontos talál­mány kiötlőjének személye körül bonyolódik, s közben bepillantást nyújt egy in­tézet belső életébe. A ko­média a társadalmi igazság­érzet, a demokratikus köz- szellem nevében szolgáltat igazságot. Októberben tűzik mű­sorukra a filmszínházak a Gyöngyössy Imre rendezésé­ben és Kabay Barna for­gatókönyve alapján, készült „A várakozók” című alko­tást. Az emberiség béke- vágyának emléket állító Az Agria ”75 olyan rangos zenei eseményekkel is meg­ajándékozta közönségét, amelyek lehetővé tették, hogy az érdeklődők ízelítőt kapja­nak a francia, az ólasz, a németalföldi, a magyar re­neszánsz és a barokk muzsi­ka jeleséiből. ★ Az elmúlt hét péntekén az Ars Renáta együttes Mátyás király udvari zenéjét idéz­te fel remek hangulatú kör­nyezetben: a var romkertjé­ben. Mátyás udvara nem­csak politikai koncepciójá­ban emelkedett elődeinek fölébe, de a kulturális élet pezsgő színeinek megterem­tésében, ezen bélül a zenei élet erőteljes fejlesztésében is. A reneszánsz esztergomi vár, Janus Pannonius huma­nista köre mellett az orgo­nák építése, az olasz muzsi­kusok szerepel tetőse és a mű főszereplője Törőesik Mari és a lengyel Maya Ko- marowska. Utómunkálatai­nál tart Hényi Tamás „Az idők kezdetén” című alko­tása, amelynek alapjául Hol­lós Ervin novellája szolgált. A történet 1946 tavaszán a munkásosztálynak az új élet megindításáért vívott hősi harcát ábrázolja. „Ha József megjön” — ez a címe Kez­di Kovács Zsolt szerzői film­jének. A befejezéséhez kö­zeledő alkotás — főszereplő­je Ruttkai Éva és Monori Lili — a fiuk. illetve férjük hivatása miatt hosszú Ideig egyedül élő munkósasszo- nyok társadalmi és erkölcsi problémáit tárgyalja. Bizonyára nagy érdeklő­dést vált ki a közönség kö­rében a Tersánszky Józsi Je­nő azonos című kisregényé­ből készült „Legenda a nyúlpaprikásról”. Az év má­sodik felében bemutatandó film rendezője Kabay Bar­na; a főszereplő Gazsi alak­ját Himlőn Wojciech formál­ja. A napokban fejezi be a forgatást Fejér Tamás is. Üj filmjében, a Fekete Ist­ván írásai nyomán készült „Ballagó idő” -ben egy ser­dülő kisfiú nyári vakációját „meséli el”. A napokban kezdte meg „Járvány” című filmjének forgatását Gábor Pál rendező. A történet az 1831-es észak-magyarországi kolerajárvány s az azt kö­vető lázadás történetét dol­gozza fel. Bán Róbert ren­dező Mikszáth Kálmán „Kí­sértet Lublón” című regé­nyéből készített forgatóköny­vet. , kiváló udvari kórus is iga­zolja ézt a megállapítást. Nem véletlen hát, hogy az Ars Renata ének- és hang­szeres együttese — melynék tagjaj különféle és korabeli hangszereken játszottak — ezt a kort szólaltattak meg, s hozzátehetjük: méltókép­pen. Az együttesnek volt ér­zéke ahhoz, hogy a műso­rukban szereplő, jobbára egyházi zene a mai fűi szá­mára talán kissé ridegnek tűnő kórusát egyszerű, tiszta eszközökkel, a mai ember számára is a népi énekek­hez hasonlóan íélfoghalóvá, ráérezhetővé hangolták. Ugyancsak az ő műsorukat dicséri, hop_v nemcsak Má­tyás korabeli magyar, de a Mátyás udvarában játszott egykori külhoni és népszerű szerzők alkotásaiból is íze­lítőt nyújtottak át a közön­ségnek. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül, szere­peit a műsoron például a Minnésáangerék korában élt és alkotott bajor származá­sú Neldhard von Reueuthal két dala, valamint G. Dufay- nak Petrarca szonettjére írt hifnflikus fohászkodása is. ★ Szombaton az egri Park Szállóban két világhírű együttes, a Collégium Musi- cum és a Bakfark-CCrnsort adott zenei randevút egy­másnak. A Musica Histórica trió 1970-ben alakult, majd ki­bővülve felvette a Collégium Musicum nevet. Az együttes minden tagja s bécsi Zene- művészeti Főiskolán végzett, s a hazai fellépések mellett sikeresen szerelitek Európa számos országában is. Re­pertoárjuk a középkortól a barokkig terjed. A bécsi fő­iskolán találkoztak Zeger Vandérsteene belga énekes­sel. aki megnyerő egyénisé­gével igen népszerűvé vált az Agria Játékszín közönsé­ge körében is. Hangja a ba­ritontól a szopránig terjed, s ez a különleges adottsága képessé teszi arra. hogy elő­adásában korhű módon szó­laljanak meg a reneszánsz és a barokk művek szoprán és altszólamai, amelyeket, a szerzők eredetileg is férfi - hangra képzeltek, A Collégium Musicum francia programjában Bois- mertier egyik tenorkantátá­ját szólaltatta rr.eg. Marin Marais kiváló fran­cia zenész volt —- aki a gor­donka elődjén, a gambán játszott. Gamtakompozíciói — amelyékből Fischer Iván szólaltatott meg néhányat -- fátyolos lírájukkal, kifino­mult hangszertechnikájukkal a korszak komponistáinak legelső sorába állítják. Ez­után egy Clerambault-ksmlá- tából énekelt részletet Zeger Vandersteene szoprán han­gon, Hottetere blockflőte- művét peoig Stadler Vilinos szólaltatta meg. A Collegi­um Musicum műsorát egy XVI. századbeli francia dal­lal zárta. A XVI. század legnagyobb lantművésze a magyar Bak- fatk Bálint volt. Az 6 ne­vét viseli a Bakfark-Consort együttes, amelynek vezetője, Befikö Dániel közreadta és lemezré játszotta Bakfark összes müvét. Speer német zeneszerző magyar témájú intradájáúal, „belépőjével’^ kezdte az együttes műsorát. A régi magyar táncokat éne­kes muzsika követté, mely­nek során Tokodi Ilona, az Operaház művésze virágéne- keket adott elő. Az 1680 tá­ján összeállított Vietorisz- kódéx a XVII. századi ma­gyar és szlovák zenének egyik legfontosabb doku­mentuma. Ebből a gyűjte­ményből játszott három oláh táncot Benkő Dániel lant­művész. Tinódi Lantos Se­bestyén Eger várról szóló Históriás énekét Bordás György, az Operaház bari­tonistája énekelte. Magyarországi származású volt Neusidler János is. Kü­lönös stílusban komponált, könnyűzenei szerző volt. A Bakfart-Consort művészei részleteket mutattak be egyik utcazenéjéből. Elhangzott ezen a hangversenyen egy nagyon régi pollfónikusBak- fark-lantíarttázia Is. Még ma is él az a mondás, hogy „Bakfark után ne nyúlj a lanthoz”, de Btnkő Dániel lenyűgöző játéka a szombat esti hangversenyen mindezt legalábbis megkérdőjelezte. ★ „Lantodon oh, jó Apol­ló. ..” Az Ars Renata elő­adásában Pindaros Apolló himnusza című művével kezdődött vasárnap az egri várban az Agria Játékszín befejező programja. A kon­certen a régi muzsika és költészet néhány Örökbecsű darabját hallhattuk. Az est érdekessége .volt, hogy egy­szerre mind a négy együt­tes, Ars Antique, a Collégi­um Musicum. a Bakfark- Consort, az Ars Renata, va­lamint a vendégművész Ze* ger Vandersteene szólaltatta meg a középkor — a rene­szánsz — és a barokk zene értékeit. Az Agria Játékszín művészei. Agárdi Gábor, Bánffy György, Maros Gá­bor és Szabó Tünde a XVI. és XVII. század irodalmi kincseiből mondott el néhá­nyat. Az est s az Agria '75 mint­egy befejezéseként vala­mennyi együttes tolmácsolá­sában hangzott el Gyárfás Endre francia dallamra irt szövege, Eger dicsőítése cím­mel. Szüle Rita Gyurkó Géza A budapesti filmstúdió terveiről 2. Szeretné megkérdezni: — És neked? Neked mi hiány­zik? Egy kis földrengés ta­lán, hogy kicsússzon alólunk az is, amit sikerült megmen­teni? — De nem szól. Vár. S néha, mikor egyedül van, két óra között, az is eszébe jut, hogy agyrém az egész, magát őrjíti csak vele. Nem tehet róla. Abban a korban van, amikor az asszonyok elbizonytalanodnak, s két hang vitázik bennük. Az első szigorlaton Panni sikeresen túlesik. Benn a vállalatnál nincs különösebb esemény, Csobán Géza je­lentős előrehaladást tesz a bridzs művészete terén, már fölküzdötte magát a második csapatba, készül a nagy téli versenyekre. Lugosné szik­kadt arcából mind kutatóbb pillantásokkal lesi férjét Igen, a változások nemcsak az ő szervezetében történ­nek. hanem kinn a világban, ahol ez az öregedni nem akaró ember jár-kel, követ­hetetlen utakon, jópofáskod- va, barátkozón —, mert sze­retik mindenütt, a munka­helyén, a minisztériumban, és még arra is futja az ide­jéből, hogy azzal a fiatal nővel foglalkozzon. És ott is szeretik. Ahol nem kéne. Ezt érzi. egyre nyugtalanab­ba!. Mig ét aem szánja-ma­Vidor Miklós: Változás kora gát, hogy kilép a sötétség­ből. Nyirkos lesz a tenyerétől a telefonkagyló, s mintha a hangja sem az ő torkából közti találkozáson. Bánja is ő, marhaság. Dehogy szól a férfinak. Jámboran ül a falatnyi asztalnál, s élvezi, hogy Lu­gosné fesze- legve elcso­bogja a beve­zető közhelye­ket, Most gyűjt erőt. Jól van. Húsz év hát­rányt igazán nem könnyű jóvátenni. Plá­ne ilyen ropo­gó ízületekkel. — Laláról van szó... — merül föl fá­radt arca a te­áscsésze gőzei­ből. Hogy ké­szült, szegény! És milyen nem — beleköhent zsebken­dőjébe — hanem ő... már az én érzésem szerint... tu­dod, mintha többet jelente­nének számára azok a... a tanulási órák ... a ... a ... veled töltött délutánok.-.. — Hogyhogy többet? — Többet, igen... a meg­engedettnél ... Panninak erőt kell vennie magán, hogy ki ne csattan­jon belőle a jóízű, csibé­szes röhögés. — Nem tudom, Bellais- kám... — a nevét külön mámor belemondani a képé­be. — Elvégre te ismered igazán a férjedet. — Huszonnégy éve — só­hajt Lugosné. — De lehetet­len, hogy te... te egyáltalán semmit... — Egy kétértelmű szót, egy mozdulatot sem — néz szemébe a hitvallók nyíltsá­gával Panni. — A férjed igazi... jó kolléga — találja meg a szót. — önzetlenül jönne, ahogy a központtól nem férjért, hanem Csorbá­mét kéri. — Beszélni szeretnék ve­led, Pannikám — préseli ki magából. Hiszen most beszélsz, gon­dolja Panni, s már nincs kétségé, miről lesz szó azon ■e hoiüäß délutáni, nésysaem­gyöngén adja elő. Most meglepett képet kell vágni és visszaíuvolázni fi­noman : — Hogy érted, Bellas­kám? — Tudod, igazán nem sze­retnélek megbántani, drá­gám... félre ne érts... nem a& mondom, hogy le.^. ha­sé git és éppúgy örül az ered­ménynek, mint én magam. — De hát ez ... ez bor­zasztó ... — roskad meg Lu­gosné. — Miért? — Nem... nem tudom ezt >»JACÍ l (Toiytaljuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents