Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

«FöJsebsett ujjammal a szabadság hírét kopogtatom* Találkozás a tegnappal az 1945-ös újságokban Terbessépejs’ÉítássSná! is kötelező lesz a vércsoportvizsgálat Űj jogszabály a születendő gyermek egészségének védelmére AZ EMBER BELELAPOZ na. 1945-os esztendő újság­jaiba, s pillanatok alatt el­merül benne. Szinte min- cL-n mondat keresztmetszetét adja az akkori időknek. Nagyszerű találkozás ez a tegnappal, a történelemmel. Két idézetet írok egymás alá. Mindkettő 1945. már­cius 24-én kelt a magyar földön legutolsók között megjelent Göcseji őrszem című Szálasj lapban. Így hangzik az egyik: „... A nemzetvezető testvér ismét kijelentette: nem lehet más cél. csak a hungarista ma­gyar irodalom. Utolsó dön­tés előtt áll a magyar nép. Vagy ő velünk, vagy mi nél­küle. Szó szerint igy, egy Tokkal sem enyhébben ... , (ß. J.)” S ez a másik: „...A ' mmet hadsereg egyre bel­jebb engedi az oroszokat, közben hatalmas ember- és anyagveszteséget okoz ne­kik, és apránkint felmor­zsolja őket a küzdelem­ben .. A tények azonban ma­kacs dolgok. Az egy nappal később legálisan először megjelenő Szabad Nép ugyanis hadljelentésében ar­ról tudósít, hogy a szovjet csapatok március 24-én újabb 361 helységet foglal­tok el az országban. Ezek- x ben a harcokban a németek több mint 70 ezer katonát vesztettek. 11 hadosztályuk és 107 repülőgépük semmi­sült meg. Budapest már több mint egy hónapja szabad, az or­szágban azonban még dúl a háború. A Kossuth rádió ek­kor röpíti az éterbe Várnai 7seni Kopogtatok című ver­sét. Íme a vers egy szaka­sza a korabeli lapokból: Még itt a német talpig fegyverekben, még torkukon a gyilkos vasmarok. de jönnek, jönnek, egyre közelednek a szabadító vörös csapatok, mir jönnek, jönnek, érzem, látom őket, dereng a fény a börtönablakon. . • rabtársaim, fölsebzelt ujjalmmal a szabadság hírét kopogtatom 1 PAR NETTEL KÉSŐBB a történelem jelen időbe csap át Magyarországon. Befeje­ződik a dráma, legördül a függöny, véget ér a 25 esz­tendős rabság utolsó felvo­nása. Hogy is volt? — kérdez­zük az egykori újságoktól. S a betűhalmaz válaszd. „Magyarország földjét nem tapossa többé egyetlen ter- rorlegány csizmája sem. A Vörös Hadsereg Bécs és Berlin kapuit döngeti”. — írja a Szabad Nép, az egész ország felszabadulásáról szó­ló ludósíiáéiban. A beszá­moló utolsó mondata így hangzik: „Moszkvában 124 löveg, 20 sortüze dördült el a második világháború újabb győzelmének dicsőségére!’’ A történelem filmje to­vább pereg. A felszabadulás másnapján, ezt a tudósítást olvashatjuk a Szabad Nép­ben: „A lyukas tetőzetű Nyu­gati-pályaudvar megtelik a vidám gyermekzsivalygóssal. Tizenöt vasúti kocsit tölt meg a kilencszáz gyermek, akiket a Nemzeti Segély leg­újabb szállítmánya Békéscsa­bára visz. oda, ahol oldalas szalonnákkal, nagy karéj ke­nyérrel és főleg meleg szív- i vet már várják őket...” S ' alatta a másik tudósítás: a Magyar Kommunista Párt tatabányai nagygyűléséről. Elhurcolt, agyonkínzott bá­nyásztársaikra emlékeznek ezen a napon a tatabányai­ak. A Balog családra, amely­nek kilenc tagját, apát, anyát és hét apró gyerme­küket mészárolták le a nyi-' lasok, mielőtt a Vörös Had­sereg másodszor is felsza­badította volna a várost. A gyászoló tataiak erről a gi'ű- lésről egyenesen a bányába mennek, az első nagy szén­csatára. És mire a Szabad Néo az utcára került, a moszkvai rádió víláegá röoíti a hírt, hogv Erich Greiser, a len­gve! nép legkesveflenebb hó­héra, a Vörös Hadsereg fog­ságába került. A Szabadság arról számol be olvasóinak, hogy a Gestapo Koppenhá­gában agyonlőtte Klausent, a német kereskedelmi kamara titkárát, mert Svédországba akart menekülni. A Kis Új­ság közli, hogy a bőrüket mindenáron menteni akaró náci vezérek újabb trükkel próbálnak besurranni a sem­leges országokba. A berlini bombatámadások következ­tében életüket veszített sváj­ci állampolgárok, diploma­ták okmányait felhasználva, máris több náci vezér szá­mára állítottak ki hamis •svájci útlevelet. S az United Press ezen a napon tette közhírré a 75 éves Gandhi nyilatkozatát, amelynek vé­gén Gandhi kijelenti: „125 évig akarok élni”. IGEN. VÉGE FELÉ köze­ledik a háború, az emberek élni akarnak. Az élni akarásról, az esz­méié» első napjairól írja egyik áprilisi vezércikkében a Figyelő című képes hetl- lan a következőket: „Ameg­gyötört ország él és lélegzik, bár eléggé vontatott még az ébredése Az ország él és lélegzik. Budát és Pestet még csak egy komp köti össze. Képe­ket közölnek a napilapok, alatta ilyen feliratok olvas­hatók: Végeláthatatlan em­bersor várakozik a kompra. Órákig lart, amíg a fáradt ember Budáról Pestre ér és viszont.” De a képek mel­lett már ott láthatják az új­jáépítés híreit is. „A Kos­suth-hid — írja a Szabad Nép — emberfeletti mun­kával készül. Éjszakai vál­tással 120D szakmunkás vég­zi a vasszerkezetek összesze­relését és a híd pályájának betonozását a jeges, szeles Duna felett.” EZEKBEN A NAPOKBAN a fővárosnak állandóan visz- szatárő gondja az élelme­zés. „Az éhező Budapestre, a Városháza udvarára 17 lovas kocsi kanyarodott be. Az első vidéki élelmiszer- szállítmány. A kecskemétiek küldték: ötezer kilogramm kenyér, ezer kilogramm szárnyas, és ötezer kilo­gramm alma — mindössze ennyi az ajándék, mégis igen nagyra értékelik a pes­tiek. Nagyra értékelik, mert minden darab kenyér, min­den deka cukor, minden gramm liszt kincset ér” — írja a Képes Figyelő. A többi hetilapok ilyen recep­teket adnak a háziasszo­nyoknak: „Pirított daraleves rántás nélkül” — „Puliszka sós Vízben” — „Zabpép*' — „Kelkáposzta gesztenyével” — stb. Érthető, hogy ebben az időben az újságok óriási cí­mek alatt teszik közzé Ró­nai Sándor közellátási mi­niszter rendeletét a lisztről, a cukorról és a burgonyáról és a batyuzásról. A rendelet a többi között megköveteli, hogy elsősorban az ország újjáépítésén dolgozók aszta­lára kerüljön kenyér. Ám a korabeli lapokból az is ki­olvasható, hogy a szervezett közellátás csak a Szovjet­unió segítségével indulható!t meg. Néhány hét alatt ki­lenc és fél ezer vagon élel­miszert ajándékozott Buda­pestnek a szovjet kormány; 1713 vagon gabonát és lisz­tet, 131 vagon cukrot, 210 vagon burgonyát, 6700 vagon zöldséget, gyümölcsöt és 273 vagon húst. S időközben be­vezették a jegvrendszert, ez- z“l tovább javult az élelme­zés. A TESTVÉRI SEGÍTSÉG, s az élni akarás egyre in­kább úrrá lesz a nehézsége­ken. Földosztás, diplomáciai győzelem és munkás képvi­selőválasztás — ezek a legújabb szenzációk a 30 év előtti Szabad Népben. „Annyi ezer és ezer tiltó paragrafus után, ameivről vastag könyvtárak állnak: az első adakozó törvény a földreform. A földreform, amely most van születőiben, de a mindszentaranvori ura­dalomban már leverték a cnvekeket. amelvek kopor- sószöeek a nagybirtok rava­talán” —. írja tudósításá­ban a Szabad Nép munka­társa. Valamennyi újság öles be­tűkkel közli a hírt a felsza­badult magyar nép első kül­politikai eseményéről. Íme, a hfr: „Magyarország nagy külpolitikai eseménye a Szovjetunióval való diplo­máciai kapcsolat felvétele. Végre kiszabadulhatunk ab­ból az erkölcsi vesztegzárból, amelybe a fasiszta világné­zet és az elmúlt 25 év bű­nös politikája börtönözte be a magyar népet. Ismét befo­gadnak bennünket a béke- 'szerető népek pagy családjá­ba és most rajtunk áll a sor, hogy ez az ország me­gint a tisztesség szabad föld­jévé váljék.” És elérkezik a legnagyobb belpolitikai győzelem is. „Az ország legfontosabb munkás* és kultúrcentruma beküldte 108 képviselőjét az Ideigle­nes Nemzetgyűlésbe” — írja a Szabad Nép, majd ismer­teti Apró Antal, Kádár Já­nos, Kállai Gyula és Major Tamás képviselők munkássá­gát. A hír szerint Budapest 108 képviselője szeptember 5-én vonul be először az új T. Házba. Erről írja a Ké­pes Figyelő krónikása, hogy sok minden először fordul elő az ülésteremben. Elő­ször fordul elő. hogy a kép­viselők egy részének nem ju* ülőhely; hogy a Szovjetunió magas rangú képviselői ül­nek a karzaton, hogy a rá­dió először közvetíti az ülést, s először fordul elő, hogy a fotorloortereket még az ülésterem közepére is be­engedik. AZ ORSZÁG ÉL és léleg­zik. Teljes talpraállásának azonban van egy óriási aka­dálya: a reakció mesterke­dése. „A reakció csodaboga­rai egyre többen emelik fel kezüket demokráciánkra, tes- tet-lelket átformáló szabad­ságot és emberiességet hir­dető politikánkra. Itt áll még az egész reakciós tábor: a nagybirtokos, a talaját vesztett és helyét nem lelő arisztokrata, a tőkéjét féltő kapitalista, a rég pusztulás­ra ítélt dzsentri a vidéken, itt vannak a vármegyék kis­zül számosán azok, akiket a régi, levitézlett rendszer ül­tetett a hivatalokba. Itt vannak közöttünk és várnak a pillanatra-, hogy ismét nya­kunkra ülhessenek” — írja a Képes Figyelő és felteszi a kérdést: „megindul-e a harc, az igazi harc a reakció el­len?” A választ már Bölöni György fogalmazta meg: „Véeső leszámolás órája közeledik. Az Oktogon sa­rokházának tetején villány­ii iság fut. Európa egvetlen villanyújsága. Ez a villány­ii jság azt hirdeti, hogy szá­moljunk le a reakcióval. Ezt a jelszót, a kommunista párt jelszavát kell beégetni a becsületes magyar ember tu­datába.” Kőszegi Frigyes A közeljövőben új rendelet jelenik meg a születendő gyermekek egészségének fo­kozottabb védelme érdeké­ben. A jogszabály értelmében — az eddigiektől eltérően — minden RH-negatív vércso­portba tartozó nő számára valamennyi szülészeti ese­mény alkalmával kötelezővé teszik az úgynevezett anti-d immuno-gammaglobulin vé­dőoltást. Ismeretes, hogy a vércso­portok felfedezése óta va­lamennyi (a nulla, az A, a B és az AB) fővércsoportba tartozó személy vérösszetéte­le alapján — két további, po­zitív és negativ alcsoportba sorolható. Súlyos betegség, vagy sérülés esetén ez az RH-negatív vércsoportba tar­tozók számára veszélyt je­lent: ha ugyanis vérátöm­lesztés alkalmával nagyobb mennyiségű RH-pozltív vért kapnak, szervezetükben a meginduló ellenanyag-reak­ció során vérrögösödés ala­kul ki, amely kritikus esetek­ben halált is okozhat. Az RH-negatív vércsoport­ba tartozó nők születendő gyermekét hasonló veszély fenyegeti. A terhesség alatt ugyanis a pozitív vércsoport­ba tartozó magzat eltérő tu­lajdonságú vörösvérsejtjei könnyen bekerülhetnek az anya szervezetébe, amely ezekkel szemben azonnal megkezdi az ellenanyag ter­melését. Ilyenkor még nem történik semmi különös: kli­nikai tünetek sem mutatha­tók ki, csupán az alaposabb laboratóriumi vizsgálat iga­zolhatja az ellenanyag-képző­dés megindulását. Mindez el­Pécs főterén, a Széchenyi téren, középkori falak ke­rültek napvilágra. A gáz­müvek munkásai vezeték- építés közben masszív falak­ra bukkantak, felfedezésük­ről értesítették a Janus Pan­nonius Múzeumot. Kárpáti Gábor régész megállapítot­ta, hogy Pécs középkori vá­rosközpontjának gótikus épületeiről, illetve azok fal­maradványairól van szó. A Széchenyi tér nyugati oldalán ásott 160 méter hosz- szú árok csaknem minden négyzetcentimétere egy-egy darabját tárta fel a régi Pécsnek. A tér legmagasabb pontján római téglasírt ta­láltak, benne egy bronzfi- bulát. A sír a belváros alatt húzódó római temetőhöz tartozott. A Nagy Lajos Gimnázium előtt szépen ra­kott gótikus kőfalra bukkan­tak, amelyet a XIII. század­ban építettek. Mellette egy kúp alakú gabonásverem tárult fel, benne tömérdek sősorban a következő és az azutáni terhességekre jelent veszélyt, amikor az anya méhében újabb pozitív vér­csoportú magzat indul fejlő­désnek. Az anya szervezete ekkor már korábban kialakult immunitás alapján „véde­kezik” a számára idegen, RH-pozltív vörösvérsejtekkel szemben. A következmény: rendszerint spontán vetélés, koraszülés, vagy az, hogy torz magzat születik, illetve az anya halott gyermeket hoz a világra Ennek a sú­lyos veszélyekkel járó im­munreakciónak a kialakulá­sát kívánják megelőzni az új rendelettel, amely kötelező­vé teszi a védőoltásokat. Szü­léskor, valamint a koraszü­lések és a művi terhesség- megszakítások alkalmával a vakcina eleve megakadályoz­za az anya szervezetében az ellenanyag-képződést, s igy a következő terhességek és szülések során már nem kell hasonló veszéllyel számolni. A jogszabály népesedéspo­litikai szempontból is jelen­tős, hiszen az egészségügyi statisztikák adatai szerint minden 100 nő közül 15 RH- negatív vércsoportba tarto­zik, akik védőoltás nélkül legfeljebb egy egészsé­ges gyermeknek adhatnának életet. A terhességük megsza­kítását kérő nők számára sem jelent azonban késedel­met az új előírás betartása; a rendelet alapján ugyanis a vizsgálatot és az esetleges ol­tást úgy kell elvégezni, hogy a terhesség megszakítása az engedélyezett határidőn belül mindenképpen megtörtén­hessék. (MTI) keramialöredék, a kőfalnál régebbi időből. A Széchenyi közben további két közép­kori fal húzódik. Az Elefántos tömb előtt ugyancsak gótikus falat tár­tak fel. Az ásatás során tíz darab középkori dénárt és egy török aranypénzt talál­tak. A legnagyobb szenzá­ciód a XVI. századi ötvös­műhely, amely Pécs régi fő­terén működött. A bronzból készült selejtöntvények mel­lett finoman megmunkált csontok és kavicsok kerül­tek elő, ezeket is ékszerként viselték. Az elhagyott ja­vak és az égett rétegek ar­ról tanúskodnak, hogy há­borús pusztítás következté­ben semmisült meg az épü­let, amelyben az ötvös la­kása és műhelye volt. A pécsi Széchenyi tér kő­burkolata alatt húzódó kö­zépkori falakat, mielőtt a gázcsöveket elhelyezik és az árkokat betemetik, régésze- tileg dokumentálják. Megtalálták Pécs középkori városközpontját A horgászó ember anatómiája A horgászó ember annyiban különbözik a vadászó em­bertől, hogy a horgászó em­ber nem lő, hanem akaszt. A horgászó ember a har­csát, süllőt, csukát, keszeget, pontyót és egyéb vízben úszó élőlényt szeretne lógni, de fogna vaddisznót is, csak az a baj, hogy a vaddisznó nem vízben élő állat, és nem kap­ja be a legyet. Ezt mások csinálják és nem vízben. A horgászó ember kezében mindig van valami, hogy mi, ez már évszázadok óta vita tárgya. A horgászó embernek vi­szonya van a halakkal, de ezt a viszonyt csak nagyon kevés horgászember felesé­ge ellenzi. A horgászó ember nem tudja, hogy mikor harap a kutya, de tudja, hogy mikor harap a hal. Nos, ilyenkor, amikor a hal harap, a horgá­szó ember kiül a víz partjára, és vár. Ezt a végtelenségig tudja csinálni. A horgászó ember a leg­őszintébb a világon, ö min­dig őszintén bevallja, hogy nagy halat fogott... Sőt... Bevallja azt is, ha nem fo­gott semmit, és ezt a semmit még meg is magyarázza. Kö­rülbelül így: „Láttam, hogy fürdenek a pontyok... Mondom magam­ban, fogok egyet, de azután láttam, hogy nem tisztálkod­nak alaposan, én meg piszkos halat nem fogok. így hát nem fogtam egyet sem!” A magyarázat őszintesége elvitathatatlan. A horgászó ember a haj­nali órákban kel, hogy minél előbb — megihasson egy ku­picával. A horgászó ember nagyon szereti a feleségét, és ezért nagyon keveset van otthon, hogy ne zavarja azt a szegény asszonyt. Vannak horgászó asszonyok is, de ezeket a legtöbb esetben más néven emlegetik. A horgászó ember tökélete­sen ismeri az állattant, tudja, hogy a hal a vízben nem nő nagyra, ezért még egészen pici korában húzza ki a víz­ből. Es végül: A horgász a legártatlanabb ember a világon, nem bánt sem embert, sem halat. Varga. Gésa * KOSSUTH 8.20 Harsán a kürtszó! 8.at> Oiiiinuacii: Houiuaan meséi. 3. felvon*» 10.05 mtiaLió Mágyárorazág: Makó 12.20 to.i nyer ma? 12.Melóinak oktél lj.od Rádiójáték gyermekeknek 14.43 éneklő ifjúság 13.10 Magyar szerzők műsorából 13.28 Klasszikus operettdaiok 18.05 Egy forintból kettőt 10.25 Grófé: Grand Canyon. Szvit 17.05 Móricz Zsigmondi Feltámadás 17.25 Az élő népdal 17.35 Vendégségben 18.00 Tánczene 18.30 A Szabó család 13.25 Népdalest 20.23 Ü.i lemezeinkből 21.02 Kilátó 22.29 Vonósnégyes- hangverseny PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.5U Kritikusok fóruma 12.03 Kórusok 12.43 Törvénykönyv 15.03 üperareszleiek 13.40 Eszperantistákuak 14.00 Kettőtől — hatig . .. 18.10 Titkon innen, titkon túl 18,45 Dz&esazhatások »za^adum zenéjében 19,13 operakórusok 13.39 Olimpiai helyezés kémiából 20.28 Nóták 21.00 Liszt zongoramüvei 22.04 Operetlrészleiek 23.15 örökzöld rí elódlák TCI MAGYAR 17.10 Irodalmi magazin gyermekeknek 18.00 BAM. Az APN rövidfilmje 18.25 Mementó. (Dokumentumfilm) 18.45 Játék a betűkkel 19.30 Tv-híradó 20.00 Tv-torna 20.05 Arséne Lupin sorozat 21.00 Szabó Gábor gitározik 21.20 Monitor 22.00 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.00 Hazatérni Jó. < Dokumentumfilm) 21.00 Tv-híradó. 2. 21.25 A Satumus-akció . (Csehszlovák film) mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fel 4. fél ö és este 8 órakor Nagyvárosi fények Amerikát film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és este 8 órakor A Mattel ügy EGRI KERT este 8 órakor Egy királyi álom GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4, háromnegyed t> és este 8 órakor Piedone, a zsaru GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4, és fél ti órakor Hegyen völgyön este fél 8 órakor Anna és a farkasok GYÖNGYÖSI KERT Lány a szabadcsapatban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy kis előkelőség HATVANI KOSSUTH Robbanás FÜZESABONY özönvíz I—II. HEVES Az utolsó parancs A kereskedelmi ellenőrük továbbképzése Hatvanban (Tudósítónktól): A hatvani városi tanács végrehajtó bizottságának ke­reskedelmi felügyelősége ta­nácskozást rendezett a társa­dalmi ellenőröknek. Kovács János, kereskedelmi felügye­lő bejelentette, hogy to­vábbképző tanfolyamot ren­deznek. Ennek megvalósítá­sára augusztus második fe­lében öt előadásból álló so­rozatot kezdenek az élelmi­szer. a vegyes-iparcikk, a vendéglátó, a vásári és pi­aci tárgykörökből. Szűcs Verám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents