Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Nagyobb sebességre kell átkapcsolnunk Beszélgetés egy gyári párttitkánal Popovits Ferenc, a HAFE egri gyára pártvezetöségének titkára kicsit kellemetlenül érezte magát a megyei párt­értekezleten. A gazdasági életünkben fellelhető lazasá­gokról, néha már a felelőt­lenség határát súroló ese­tekről akart szóini, annak kapcsán, hogy két évig öt- 6zaz görgőseke porosodott, rozsdásodott az ő gyáruk udvarán, míg végre aztán el­szállították. Felszólalására — szóban — nem kerülhetett sor, mert a párttitkár szé­gyenszemre berekedt, nem tudott - beszélni, így írásban juttathatta el észrevételét az értekezlet irodájának. — Valóban, szerettem vol­na elmondani ezt az esetet, mert mindenkit felháborított nálunk a gyárban, hogy igen nagy értékekkel sokan így bánnak. Aztán képzelje el, a pártértekezlet után, ahogy hazamentem, bekapcsoltam a tv-t és a Hét műsorában éopen ezt az ötszáz görgős­ekét láttam, mar egy ócska­vastelepen, kiselejtezve. Ak­kor, amikor tudomásom sze­rint igen sok ekét importá­lunk. Az ilyen dolgokra alig lehet szavakat találni. Igaz, hogy az eset óta el­telt njár néhány hónap, de érzésem szerint néhány he­lyen még mindig nem tulaj­donítanak kellő fontosságot az előrelátásnak, az éssze­rűségnek, a takarékosság- nak. — Beszélgetésünk témáid is ehhez kapcsolódik. Véle­ménye szerint miért halad egyes esetekben vontatot­tan a gazdaságpolitilcai párt- határozatok végrehajtása. Il­letve önöknél milyen ez egyes határozatok végrehaj­tásának mechanizmusa? i — Először hadd válaszol- : jak a kérdés második ré- ; szere. Nekünk budapesti i központunk van. a központ- ! hoz öt gyár tartozik, köztük n .miénk is. Nyilvánvalóan a [ vállalati tervek figyelembe ’ veszik a párthatározatokat. A tervezéskor ä mi párt­szervezetünk is képviselteti . magát és ilyenkor nyíltan elmondjuk véleményünket. ‘ — Lehetne erre példát hozni? — Hogyne. Az Idei terv készítésekor például felve­tettük, hogy a terv túlzot­tan termelés- és mennyiség- centrikus, ugyanakkor ki­sebb súlyt kapnak az olyan 1 tényezők, mint a hatékony ság, a nyereségesség és a mi­nőség. Észrevételeinket fi­gyelembe is vették. A lé­nyegesnek tehát azt tartom, hogy már a tervezés idején ..legyen észnél1 a pártszer­vezet, a pártvezetőség és nyíltan fejtse ki, mit tart jónak, mit tart .rossznak. — És amikor a lebontott gyári terv is elkészül? — A feladatok ismerete­ben gyárunkban komplex , in­tézkedési terv készült. Ez .mindenre kiterjed, a terme­lési célkitűzésektől egészen az anyagtakarékosságig, a .munkafegyelemig, a termé­kek minőségéig. Nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy az in­tézkedési tervet mindenki alaposan megismerje. Alap­szervezeteink például tag­gyűlésen tárgyalták .meg, de a pártonkívüli dolgozók is megismerték valamilyen ta­nácskozás kertében. De nem elég csupán, hogy a dolgo­zók megismerjék a felada­tokat, hanem arra is szük­ség van, hogy magukévá te­gyék a célkitűzéseket. A politikai agitációnak itt van igazán nagy szerepe. Hiszen hiába vannak a gyárban mondjuk kitűnő mérnökök, ha a munkások nem lelke­sednek a feladatokért. Az alapvető kérdések a terme­lés szintjén dőlnek el. S engedje meg, hogv megje­gyezzem. van esetenként olyan érzésem, hogy a po­litikai agitációt, mint a meggyőzés „fegyverét” nem mindenhol használják ki kellően. Ezért hallani üt­ött olyan véleményt, hogy a inur,'ó.''t fásultak, közöm­böse’ 'T-—n is '»''•'‘np'ftrií­•'orn kel’"'. öVo*. nem meg éket s ők sem mond­hatják. «I észrevételeiket. Nálunk a munkások érzik, hogy nem csupán a munká­jukra, de a véleményükre is szükség van. A DH-ládánk állandóan fele van javasla­tokkal, amiből jó néhányat meg is valósítottunk. Na­gyon szerencsésnek tartjuk, ha a kezdeményezés nem „fentről”, hanem egy adott üzemi kollektívától indul el. Hadd hozzak erre egy pél­dát. A takarékossági tervek jegyében nálunk a kazán­házi dolgozók újítást vezet­tek be. Az újítás révén jelentős mennyiségű föld­gázt lehet megtakarítani. De ez csupán egy a sok kö- züL — Mi a véleménye arról, hogy bizonyos estekben, amikor egy T vállalat nem tudja teljesíteni a tervét, akkor „megy a labda”, min­denki a másikra hivatkozik, hogy azért nem sikerült, mert a másik nem szállított időben, vagy gyengébb mi­nőséget adott... — Tagadhatatlan, hogy egy vállalat eredményes te­vékenységét nem csupán a belső, hanem a külső ténye­zők is befolyásolják. Sok­szor nem elég a belső ten- níakarás. Mi például a kö­zelmúltban megvizsgáltuk a selejtforrásokat. Kiderült, hogy a selejt 50 százaléka anyagselejtből származott, főként az öntvény- és ko­vács anyagoknál. Mi ezeket az anyagokat" kapjuk, éppen ezért például felkerestük az Öntödei Vállalat egri gyár­egységét es elmondtuk ki­fogásainkat. Az öntöde meg­értette gondjainkat, szocia­lista szerződést kötöttünk vek"’s. közős munkabizott­ságot hoztunk létre, és ez­zel lényegesen csökkentek gondjaink. .Sokkal praktiku­sabb tehát nem. „továbbdob­ni a labdát”, hanem közö­sen tisztázni a problémákat és segíteni egymást, hisz a közös érdekről van szó. Ha az öntöde jobb terméket ad nekünk, az nemcsak nekünk jó, hanem nyilván nekik is. És ennek kapcsán azt sze­retném hangsúlyozni, .hogy úgynevezett komplex szemle­let kialakítására van. szük­ség mindenütt. Hiszen hiába dolgozik jól egy-két gyár, ha mondjuk a partnereik gyen­gébben dolgoznak. Minden­kinek tisztában kell lenni azzal, hogy terméke tovább vándorol és a termék vagy örömet, vagy gondot okoz — máshol. — Gyakran esik szó ma­napság a munkafegyelemről és a termelő eszközök jó ki­használásáról is. — Valóban. Rendkívül so­kat lehet azzal nyerni, ha a gépeket jól kihasználják. Ez elsősorban vezetői feladat. A munka- és üzemszervezést magas .szinten kell kidol­gozni és megvalósítani. Ha ez így van, akkor kevesebb gond van. a munkaíegyelem­mel is. Mert, ha egy mun­kás olyan feladatot kap, ami egész embert kíván, ak­kor nem ér rá újságot ol­vasni. Ez a dolog egyik ré­sze. A másik pedig az, hogy meg is kell győzni a mun­kást, hogy az nem csupán a népgazdaság, vagy a gyár érdeke, hogy a gép és a munkaidő jól ki legyen használva, hanem személye­sen neki is. Persze esetenként akad­nak gátló tényezők is, ame­lyek a jó közösségi szellem, a munkafegyelem ellen hat­nak. — Például? — Nálunk a dolgozók pél­dául megértették — bár eleinte kissé dohogtak —, hogy mondjuk a tízórai szü­netben állítsák le a gépeket, s fölöslegesen ne égessék a villanykörtéket Egyszóval belátták, hogy az energia­takarékosságnak ez is egy formája Ugyanakkor szám­talanszor elmondták és bi­zonyára el is mondják még, hogy rendben van. ők taka­rékoskodnak. leoltják a vil­lanyt, de mi1 yen takarékos­ság az. hogy nem réven épült hí matiném tel­ir'G-tn T »•**<'-««; ’S ^STTlá]­va. Fs i-TR-n-'- ;s van. Vert. vagy nincs szükség erre a csarnokra — máshol bizo­nyára elkelne —, vagy ha szükség van rá, akkor miért nincs kihasználva. — A pártveztöség jelezte ezt már az illetékeseknek? — Természetesen. Ennél meg többet is. A közelmúlt­ban — bizonyos gyárak kö­zötti protilmegosztás kap­csán — azt is megírtuk köz­pontunknak, hogy távlatilag nem látjuk megnyugtatónak gyárunk gazdaságos kihasz­nálását és fejlődését. S nem csupán megírtuk az észre­vételt, hanem intézkedést is kértünk. Szóval a pártszer- veztnek van kötelssége, jo­ga, de felelőssége is. — Ahogy mondják, az egyik „vesszőparipája” a mi­nőségi szemlélet. Mit ért pontosan ez alatt? — Érzésem szerint még sokszor kilókban, mázsák­ban mérünk, amikor pedig a minőség jellemzőit kellene figyelembe vennünk. Mert hát egy gép korszerűségét nem az fejzi ki, hogy hány má­zsa, hanem az, hogy mit tud. De nem csupán erre gondo­lok, hanem . másra is. A közelmúltban például a KͧZ-kb felhívást bocsátott ki a hulladék vas- és fém­gyűjtésre. Valóban szüksége van a kohóknak az ócska­vasra, egyet is értek a fel­hívással. Csakhogy neap, va­gyok benne biztos, hogy ahol a legtöbb ócskavasat gyűjtik össze, ott eddig nagyon is rendjén mentek a dolgok. Miért csak most — a felhí­vás nyomán — szűr szemet sok helyen a hulladék. Miért nem korábban? — Szavaiból is kicsendill, de általában is ezt tartják önről az ismerősei, hogy tü­relmetlen ember. — Lehet, hogy az vagyok. De véleményem szerint a Túlzott türelem sem egészsé­ges. Ügy érzem az élet egy­re fokozottabb és minőségi­leg is magasabb szintű fel­adatokat állít elénk. Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk ol­dani, jó vezetőkre van szük­ség, és emellett még na­gyobb sebességre is át kell kapcsolnunk. Nem újszerű dolog ez, benne van a ká­derpolitikai. irányelvekben. S miután a takarékosságtól eljutottunk a" káderpolitiká­ig, hadd mondjam el, hogy véleményem szerint althoz, hogy a párthatározatokat — akár nagyobb, akar kisebb szinten — jól végrehajthas­suk, ahhoz a határozatokat nem külön-külön, hanem egységükben kell látnunk. Kaposi Levente Teljes ü*em a Nyer * új fa I is! Eternitgyárban ” ............." \'■ A z előírt határidőre befejeződött a Nyergesújfalui Eternitgyár nagyarányú re­konstrukciója. 850 millió forintos ráfordítással háromszorosára növelték a gyár kapaci­tását és így az idén már 13 millió négyzetméter eternitlemezt szállítanak a megrende­lőknek. A gyár teljes termelési felfutását 1976-ban éri el, amikor már 22 millió négy­zetméter tetőfedő hullám- és burkolólemezt készítenek. (MTI fotó— Bisztray Károly) Termelési rendszerekben egyesülnek az állattenyésztők Újabb rendszereket hagyott jóvá a MÉM Az idén .félmillió hektáron gazdálkodnak növényter­mesztési rendszerekben az üzemek. A kedvező tapaszta­latok alapján sorra alakul­nak meg az állattenyésztési termelési rendszerek is. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter nyolc újabb rendszert hagyott jóvá, ez­zel számuk 10-re nőtt. Az együttműködő termelők abból indultak ki: a gyors ütemű intenzív fejlesztéssel kapcsolatos költségek az ál­lattenyésztés legtöbb ágaza­tában meghaladják egy-egy üzem lehetőségeit. Ezért szükség van a termelők ősz- szefogására, a széles körű in­tegrációra, amely biztosítja a maximális üzemi és ágazati jövedelmet. Az állattenyész­tési termelési rendszerek a . vállalati kategóriába tartoz­nak, létesítésüket — a nö­vénytermesztőkhöz hason­lóan — a mezőgazdasági üze­mek, közös vállalkozások és a feldolgozó vállalatok egy­aránt kezdeményezhetik. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a rendszerek ön­álló működését és a tagként reszt vevő gazdaságok tevé­kenységének koordinálását az úgynevezfaRf renSszergazda — egy-egy állami gazdaság vagy termelőszövetkezet — bizto­sítja, amely kidolgozza és a partnerüzemek adottságaira alkalmazza a korszerű eljá­rásokat, módszereket". A rendszert vezető gazdaság szaktanácsadást nyújt, szakmai képzést és tovább­képzést tesz lehetővé a gazda­ságok számára, az üzemben pedig megszervezi az eszkö­zök helyes felhasználását, valamint az üzem működésé­hez szükséges állatállomány INGAZOK MIÉRT maradlak nagy számban falun a jórészt pa­raszti sorból származó mun­kások? Ebben — az admi­nisztratív intézkedéseken túl — feltétlen szerepe volt- an­nak, hogy a városok nem tudták befogadni — elsősor­ban- megfelelő lakással el­látni — az újonnan iparba kerültek nem csekély há­nyadát. Az sem növelte egy­értelműen a városba költö­zési hajlandóságot, hogy a hagyományos ipari centru­mok csupán a leromlott öve­zetekben, elöregedett város­részekben tudtak az új vá­roslakóknak hajlékot adni. Így a helyzetet mérlegelve sokan a zsúfolt városi laká­sok helyett megmaradtak eredeti falusi lakhelyükön, kivált a 60-as évektől kezd­ve, amikor is fellendült a községekben az építkezés. Köztudott, hogy jóval ol­csóbban lehet a községek­ben lakást, házat építeni, mint a városokban, s ez megint csökkentette a váro­sokba áramlást. Ennél is fontosabb, a falu­hoz kötő tényező azonban a hogy a községekben élő ■v -nkásofc java nem saakad t Miért élnek falun l ei végleg a mezőgazdasági munkától. S itt nemcsak az ún. „kettős jövedelmű” csa­ládokra gondolunk, amelyek­ben az aktív keresők egy része a mezőgazdaságban, a másik része az iparban dől gozik, hanem azokra a csa­ládokra is, amelyeknek, ugyan már egyetlen kereső­je sem mezőgazdasagi fog­lalkozású, de változatlanul megművelik a ház körüli kertet, állatot tartanak és gyakran piacra is termelnek. AZ IPARI MUNKA és a mezőgazdasági tevékenység közti átmeneti szakasz tar- tosulása egyben számos problémát és kedvezőtlen je­lenséget rejt magában. En­nek csupán egyik jellemzője, hogy az a munkás, aki az üzemben eltöltött nyolc óra után még otthon számottevő mezőgazdasági munkát is vé­gez. olyan ..önelfogyaszto” életformára rendezkedik be, amely minimálisra csökkenti a szabad idejét. Ez az élet­forma még inkább gátjává válik annak, hogy a szabad időt fizikai és szellemi fel­frissülésre használjak ki. Jelentős a különb lg — az ipari munkához Való alkal- madiodásba&j az élztfmzaár ban — aszok között, akik na­ponta kis távolságra város­ba, vagy iparosodott közsé­gekbe járnak dolgozni, és azok között, akik ideiglenes városi lakóhelyükről csak hetente vagy annál ritkáb­ban járnak haza. Míg az előbbi csoporthoz tartozók közül többen az iparban el­töltött idő mennyiségével párhuzamosan képesek ki­alakítani egy sajátos elő- munkási életmód családi, életformabeli kereteit, addig ez jóval több nehézséget je­lent a családi környezettől tartósan elszakadt ingázó munkásoknak. EGYES VIZSGALATOK arra utalnak, hogy épp ezt a munkáscsoportot érintette a legkevésbé az iparosodás „szelleme”. Gyökértelensé- gük miatt nem tudnak meg­honosodni az iparban. Közü­lük tehát többen a munkás­sá válás folyamatának „zsák­utcájába” kerülnek, s mint­egy életmódjukkal konzer­válják ennek az átmeneti ál­lapotnak valamennyi konf­liktusát Bánik Katalin — Ladányi János (folytatása löm) , és a gépek beszerzését. A patnerüzemek ugyanakkor kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogy betartják a rendszer gazdája által előírt technoló­giát, korszerű munkaszerve­zetet alakítanak ki, továbbá . biztosítják, a termelés- folyta­tásához szükséges pénzügyi fedezetet. A rendszergazda a közös termelési érdekeket elősegítő szolgáltatásokért a tisztes anyagi haszon erejéig térítési díjat számít fel. ennek mértékében az együttműködő felek szerző­désben állapodnak meg. Az országban működő ál­lattenyésztési termelési rend­szerek komoly gazdasági erőt képviselnek. A HSZV mar­hahústermelési közös vállal­kozásnak mintegy 130 taggaz. dasága van, az AGROKOMP- LEX tejtermelési rendszeré­hez eddig" mintegy 15 üzem csatlakozott. Egyre meghatá­rozóbb szerepű a sertéshizla­lásban az ISV közös vállalko­zás 110 gazdasága, és szíve­sen csatlakoznak a termelők a KA-hús, húsmarha-íenyész- tői, az ' AGROKOMPLEX hússertéstartási, valamint a bábolnai sertéshústermelój rendszerhez is. Mintegy 250 gazdaság" vesz részt a Hunnia- hibrid broiler-csirke rend­szerben. Figyelemre méító gazdálkodási sikereket ért el a bólyi étkezésitojás-termelé- si, a palotás! kacsatermelési, a bikali házinyúltermelési rendszer, a bennük tömörülő gazdaságok nagy mennyiségű áru szállításával járulnak hozzá a lakossági ellátás ja­vításához. A termelési rendszerekhez csatlakozó gazdaságok intenzív fejlesztésre kötelezték el magukat. Az üzemi korszerűsítés ütemét természetesen a meglevő le­hetőségeik is meghatározzák, ezért termelési színvonaluk­ban még különbségek mutat­koznak. Fejlesztési, szakmai elképzeléseik azonban már egyre egyöntetűbbek, s vala­mennyi üzem korszerűsítés; programját, az intenzív ál­lattenyésztésre való törekvés jellemzi. (MTI) 135a, Eedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents