Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

% Hivatalból — barátságosan A TAN ACSTÜK VÉNY be­vezetése óta igen sokat vál­tozott — meg keil mondani, bogy előnyére, illetve mind- annyiunk előny ne — a ta­nácsi hivatalok szelleme, légköré. Azok az eligazító, felvilágosító irodák, ame­lyek egyre gyakoribbak a nagyobb tanácsoknál —- cél­jukul tartva, hogy bármikor es bármilyen ügyben gyor­san, egyszerűen tájékoztas­sák az állampolgárt —, so- at enyhítettek a bürokra­tikus formaságokon. Elérhe­tő volt a segítségükkel (ezért is lenne szükség min­den tanácsi szervnél ilyen eligazító szolgálatra), hogy az ügyfél helyben és bár­mikor hozzájuthasson fon­tos űrlapokhoz, kérdőívek- nez, adóbevallási és egyéb lapokhoz. Kevesebbet válto­zott viszont az írásos hiva­tali hangnem. Ma is gyako­ri panasz forrása, hogy az egyszerű felszólítások, az állampolgár jóhiszeműségét eleve figyelembe vevő hiva- *ali nyomtatványok szövege, hangja kioktató, büntetést, megtorlást kilátásba helye­ző. Sokan nem figyelnek fel erre a hangvételre: mások­nak viszont kínos perceket, rossz éi-zéseket szereznek. Jó ötlet és az állampolgár Senki sem vitatja: az egri Csebokszári lakótelep négy épületének kéményei valóban nem felelnek meg a követel­ményeknek. Lapunk március TI—i számában a lakók, az il­letékes hatósági, s építőipari szakemberek, és az újságíró is elmondta véleményét a történtekről, a tennivalókról, az életveszélyessé vált laká­sok gázkészülékeinek működ­tetéséről. Abban is teljes az egyetér­tés: jogosan panaszkodnak, — haborognak a lakók, hiszen végső soron rajtuk csattanta tervezők, a kivitelezők a beruházók, vagy a kémény­seprők — a mulasztás felelő­seinek megállapítása már megkezdődött — hanyag, fe­lelőtlen munkája. A kollektív jóindulatot sem lehet kétségbe vonni, hi­szen az érintett hatóságok, vállalatok példa nélküli gyorsasággal döntöttek úgy: azonnal cselekedni kell, hogy a lakók mielőbb visszakapják kényelmüket, visszanyerjék nyugalmukat, a jogászkodás­ra ázután is ráérnek majd. A bejelentést követő har­madik napon a városi tanács levele már meg is érkezett a beruházási vállalathoz, amelyben megbízták a beru­házókat a lakók által beje­lentett hibák felmérésére, a javítási munkálatokra pedig 600 ezer forintot biztosított soron kívül a tanács. Az ősz- szeget az Egri Ingatlankezelő Közvetítő és Lakásberuházó I Vállalat megtoldotta még 500 ezer forinttal, és közölték a panaszosokkal, hogy a kom­fort fokozata csökkenése miatt a javítás ideje alatt lakbérük is kevesebb lesz. A tanácsi, a vállalati szervek mindössze ezt kérték a la­kóktól — ki hivatalosan, ki emberségesebb hangnemben —, hogy próbálják meg türe­lemmel elviselni a javításo­dat Arra ugyanis nincs lehe­tősége a városnak, hogy a családokat szükséglakásokba költöztesse. A lakók többségé tudomá­sul vette — elsősorban a Cse­bokszári lakásfenntartó szö­vetkezét tagjai — az említett . döntéseket, több család azon­ban jogügyi, és levélszerkesz­MB miit nn WK> anguattw &• «stöáraa».. rok ügyeinek intézését gyor­síto eljárás: a nagyobb üze­mek és tanácsok szorosabb­ra fűződő kapcsolata. Miről van szó? Például arról, hogy jó néjiány nagyüzemben mű­ködik jogsegélyszolgálat; a gyárak jogászai pedig ele­ven és gyümölcsöző kapcso­latokat kezdenek „kiépíteni” a helyi tanácsokkal. Meghív­ják a tanácsi ügyintézőket az üzemekbe, egy-egy fonto­sabb, sokakat érintő kér­désről tájékoztató, felvilágo­sító előadásokat tartanak több helyütt a tanácsi osz­tályvezetők, csoportvezetők. Jó alkalom mindez arra, hogy a munkások, a gyá­rak, vállalatok alkalmazot­tai, kissé betekintsenek a tanácsi munka kulisszatit­kaiba, egyszerű és közérthe­tő felvilágosításokat kapja­nak jogaikról és kötelessé­geikről. J ILYEN ES HASONLÓ jó kezdeményezésekről egyre több híradás érkezik. Köze­lebb hozza egymáshoz a ta­nácsot és a lakosságot az olyan kezdeményezés is — több nagyközségi tanacs jár­ja immár ezt az utat —, hogy a kisebb helyiségekben levő kirendeltségek munka­társai állandóan járják a területüket, szinte jó előre tői bizottságot alakított. Nem engedték be a lakásokba a szakembereket, a szerelőket, s közben küldöttségeket me­nesztettek a különböző helyi és országos szervekhez, és egyre durvább hangnemben fogalmazták leveleiket, oly annyira, hogy a legutolsó be­adványokat tömény rágalom­nak is felfoghatnák a város vezetői. ^ Ök azonban — bölcs mér­séklettel — nem a haragtól kémek tanácsot, hanem a jó­zan észtől vezérelve a na­pokban ismét összehívták az érintett vállalatok vezetőit, akik a haragos lakók képvise­lőinek jelenlétében ismételten, megerősítették: augusztus kö­zepére az építők befejezik a javításokat De csak akkor tudnak haladni a munkával, ha dolgozóikat beengedik a lakásokba, ha a veszekedés, a vitatkozások helyett inkább a segítségükre lesznek. Rajtuk, az érintett lakókon is múlik tehát, hogy a tervezettnél to­vább húzódó javítási munká­latok meddig tartanak. A vá­rosi tanács elnöke által ösz- szehívott megbeszélésről lé­nyegében a haragosok szószó­lói is elegedetten távoztak, ezzel reméljük a háborúsdi is véget ért. „begyűjtik” ,a várható in­téznivalókat — gyorsítják az ügyintézést, javítják ezzel a lakosok hangulatát. Es dön­tögetik azt a 'falat, amely sokhelyütt ma is olt maga­sodik állampolgár és hivatal között. Jó ötletekről, módszerek­ről szólottunk. Tegyük hoz­zá: nem tekinthetők még ál talánosnak. nem minde­nütt alkalmazzák ezeket eredménnyel. Pedig a talá­lékonyságra, a hivatali mun­ka közvetlenebb, a lakos­sághoz közelebb álló stílusá­ra egyre nagyobb szükség van. mindenütt. Kis falvak­ban éppúgy, mint ‘sokezres lakosú városokban. Hiszen találkozásaink a hivatallal — azzal a hivatallal, amely legközvetlenebb tartozéka a köznapi életnek es munká­nak — gyakoriak, elkerülhe­tetlenek. Nem közömbös te­hát ezeknek a találkozások­nak a „légköre”. Az oldott- ság, a közvetlenebb, a ke­véssé „hivatalos” találkozá­sok* sora a munka színvona­lát is javítja, a lakók „po­litikai közérzetét” is kelle­mesebbé teheti. Ez pedig — megéri a töp­rengést mindenütt Van azonban az ügynek más tanulsága is: Az egyik: a hangulatot csak „cukkoló” hi­vatalos levelezgetések he­lyett érdemesebb lett volna egy lakógyűlést tartani; ame­lyen a lakók és az illetékes szakemberek . is véleményt cserélhettek volna. A hibák minőségéről, a javítások ide­jéről, a gyors munka feltéte­leiről. Egy ilyen megbeszél léssel egészén biztos,' hogy elejét lehetett volna venni a hónapok' őtá tartó háborúsdi­nak. Nagy kar, hogy nem így történt. A másik: az említett laká­sokat— ahogyan az egyik lakó iS fogalmazott — a magyar állam pénzén, a magyar ál­lam vállalatai építették. Nem ingyen és nem is társa, dalmi munkában. A tetemes milliókon a tervezők, a kivi­telezők, a bonyolítók, a mű­szaki ellenőrök, illetőleg a vállalatiak osztoztak. A jól végzett munka tudatában! E jól végzett munka ered­ményei a nap bármely órá­jában megtekinthetők az eg­ri Csebokszári városrész szó­ban forgó lakásaiban. Feltéve, ha a lakók kinyit­ják az ajtót, -v Koős József Végérvényesen betörtek az. életünkbe az elektromos ké­szülékek. Hazánkban az el­terjedésük robbanásszerű gyorsasággal történt, ám a „piac"’ — ahogy a kereske­delmi és a reklámszakembe­rek fogalmazzák — még nem telítődött. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még újabb és újabb típusú televíziók, rá­diók. háztartási gépek kerül­nek forgalomba — és talál­nak vevőre. Az elektromos készülékek tömeges megjelenése a szol­gáltatások egy új területét fejlesztette ki. Egyre nagyobb igény volt ugyanis az elrom­lott, hibás mosógépek, rádiók, hajszárítók, televíziók javítá­sára. Ki ne emlékezne rá: a „hőskorban” a legkeresettebb divatszakmák közé tartozott a rádió- és tv-szerel.es... S még valami jellemezte azokat az éveket: a mind jobban növekvő igények szakszerű kielégítése érdekében létre­hozták a javító vállalatok leg­nagyobbikát, a GELKA-t. 80—85 eier jovi'las Heves megyében az elektro­mos készülékek — hűtőgépek, porszívók, hagyományos és automata mosógépek, rádiók, magnetofonok, lemezjátszók, erősítőberendezések és televí­ziók — javításával jelenleg tizenhét GELKA-szerviz fog­lalkozik. Azt, hogy „jelen­leg”, érdemes hangsúlyozni, mert a korszerű javítóműhe­lyek száma még ebben az év­ben tizenkilencre emelkedik. Elkészül az egri Széchenyi ut­cai központi műhely, s hama­rosan fogadják az ügyfeleket a Csebokszári lakótelepi stol- gáltatóházban berendezett szerviz műszerészei is. Jövö- v re pedig Hatvanban, Péter- vásárán, Gyöngyösön, Kiskö­rén és Füzesabonyban nyílik majd egy-egy új szerviz. — Szükség is van a hálózat állandó bővítésére, mert az igények napról napra növe­kednek. Ez nem azt jelenti, hogy azért több a munkánk, mert a készülékek rosszab­bak, hanem mert egyre több van belőlük. Csupán televí­zióból több mint 73 ezer mű­ködik a megyében. A mosó­gépek, vagy a hajszárítók, centrifugák számát meg sem tudjuk becsülni — mondja Dósa Imre, a GELKA Heves megyei Kirendeltségének ve­zetője. És a piac még nem telítő­dött. A különböző készülékek számának a növekedését N (Tudósítónktól) Eredményesen tevékeny­kednek, s egyre gyarapodnak a káli művelődési ház klub­jai. Az ifjúsági klub, a gyer­mek klub, a nők klubja, az eszperantó csoport és a töb­bi kiscsoport, időről időre rendezvényeket tart és rend­szeresen. foglalkoztatja tag­jait. Többek között erről is szó esett a nagyközségi ta­azonban érezni lehet a szer­vizekben. Az idei év első hat hónapjában 5700 készülékkel többet javítottak meg a GELKA szerelői, mint az el­múlt esztendő hasonló idő­szakában. A pontosan veze­tett nyilvántartások szerint jy ezer 9U0 készülék ,,gyó­gyult meg” a kezük alatt, az év végére várhatóan 80—85 ezer javítást könyvelhetnek el. Munkád mellé add a neved!- Ilyen tempo mellett lehet-e seiejt nélkül dolgozni? A GELKÁ-nál ugyanis arra tö­rekednek, hogy minél keve­sebb legyen a készülék beadá­sa és az elkészülte közötti .átfutási” idő. És, természete­sen: minél kevesebb a rekla­máció, a panasz. Első hallás­ra úgy tűnik, hogy a kettő bi­zony ellentmond egymásnak.! — Nincs ebben semmi el­lentmondás — hangsúlyozzák a gelkások. — A'gyors és a. pontos munka az előfeltétele annak, hogy az ügyfelek elé­gedetten távozzanak, sót.: nö­vekedjen a GELKA iránti bi­zalmuk. Kerestük a megol­dást, hogy miként lehetne ezt a kettős jelszót, gyors és pon­tos, mindenütt elsőrendűve tenni. Sokáig töprengtünk, amikor a gyöngyösiek jelent­keztek az ötlettel. El is mond­ták, miként képzelik: tegyük versenyfeladattá, hogy min­denki adja le a névjegyét a munkája mellé! Ha dicsérik a munkáját, legyen ez Is elisme­rés, ha szidják a hanyagsá­gáért, tudjuk, kit illet az ügy­fél vádja... Az ötlet bevált. Az elmúlt évben 70 ezer készüléket ja­vítottak a szerelők, s mind­össze 13 írásos panasz érke­zett a munkájukra. Ezek leg­többje is az anyaghiányra vezethető vissza. „ügyeskedünk.. Ez a téma — anyagellatás, anyaghiány — önmagában is megérne egy misét. Már csak azért is, mert ez nemcsak az ügyfelet, de a szerelőt is bosz- szantja. Kisebb a gond, a probléma, ha nem régi készülékről van szó. Az ilyet, ha nem tudják megjavítani valamelyik al­katrész hiánya miatt, kicseré­lik. Legutóbb egy gyöngyösi ügyfél sztereó-rádióját cse­rélte ki újra a GELKA, mert: nem kapott hozzá a szerviz úgynevezett „vég-tr,anzisz­nács napokban tartott vb- ülésén, ahol a résztvevők a művelődéspolitikai feladatok gyakorlati megvalósítását ér­tékelték. Megállapították, hogy a munka színvonalá­nak javításával, jobb pro­pagandával elsősorban a fi­zikai dolgozók köréből kell gyarapítani a rendezvények, a könyvtár látogatóinak szá­torpárt”! Nagyobb » kai ültkor, ha a javításra beadott készülék már öreg, azaz: el­múlt tízéves. Az ilyenhez egyre nehezebb alkatrészt szerezni, de ha lehet ezt is beszerzik. — Ügyeskedünk — mond« jak. Ez a szó tulajdonképpen annyit jelent, hogy ha van ilyen alkatrész valahol az országban, akkor felkutatják és beépítik a készülékbe. Saj­nos, egyre jobban fogy az „aranytartalék”. Nem lehet például képcsövet szerezni a Kékes és a Duna típusú té­vékbe, vagy hullámváltó al­katrészt a Pacsirta rádiókba. A GELKA szakembereitől arról is hallottunk, hogy mi­ként lehetne mégis segíteni ezen a sokszor és sokakat bosszantó anyaghiányon. Ér­demes lenne felvásárolni a régi-régi készülékekét, azo­kat, amelyek már végképp felmondtak a szolgalatot és jobb htján a padlás egyik zu­gában porosodnak. Csakhát ez nem a GELKA profilja, ezért nem áll módjában ilyen tevékenységet folytatni. . • Az ötlet mindenesetre köz­érdekű. összefogni a lakosságért Érdemes lenne elgondol­kodni egy másik elképzelésen is, amelyet a GELKA part­nerek híján nem tud megva­lósítani. Heves megyében i* egy sor olyan település van, ahol nemhogy szerviz, de be­gyűjtőhely sincs. De lehetne, ha több szolgáltató szövetke­zet, vállalat összefogna és közös erővel — egy célért — felvevőhelyeket, begyűjtőál­lomásokat hoznának létre. Egy-egy szolgáltatási „fehér foltot” így a költségek meg­osztásával el lehetne tüntet­ni a térképrőL Mint ahogy — a még meg­lévő hibákról készített tér­képről — igyekszik e!-eltün­tetni egy-egy; fehér foltot a GELKA a saját háza táján. Most például úgy döntöttek, hogy egy komoly szakmai tanfolyamot indítanak a ké­szülékek felvételét végző dolgozóiknak. Nem mindegy ugyanis, hogy miként fogad­ják az ügyfeleket a szervizbe érkezésükkor. Az udvarias, ság, a szakma ismerete min­denképpen előfeltétele ennek a tevékenységnek. — A mi munkánkban nem lehel hiba. Az ügyfelet éppen eléggé bosszantja az, hogy a készülékében hiba van...! Szilvás István Faluszépítés, környezetvédelem (Tudósítónktól): A Hazafias Népfront füzes­abonyi járási bizottsága a he­lyi tanácsokkal együttműköd­ve évről évre eredményesen szervezi a „virágos falu” moz­galmat, Hatására az utóbbi néhány * évben fokozatosan javult a környezetvédelem és csinosabbakká váltak a köz­ségek. Az idén 12 falu neve­zett be e mozgalomba. A kö­zelmúltban bizottság járta végig a községeket és érté­kelte a parkosítást. A szak­emberek Aldebrőt, Feldebrőt és Kápolnát javasolták me­gyei elismerésre. A falvak közül jelentős fej­lődés tapasztalható Tófalu­ban, Nagyúton és Szihalmon. Dicséretes Kompolt újtelepi részén megvalósított parkosí­tás, ám a község régi utcái­nak elhanyogoltsaga lerontja az összhatást. A nagyközségek közül *>i- zesabonyban mutat kellő fej­lődést a faluszépítés, a kör­nyezetvédelem. Elismerésre méltó e mozgalom térhódítása Besenyőtelken, ahol társadal­mi munkával rendezett utcá­kat, szépen diszlő parkokat és köztereket alakítottak ki. A „virágos falu” mozgalom eredményeiről szóló értéke­lést a közeljövőben a Haza- , fias Népfront járási elnöksé- j ge napirendre tűzi. JCsőssénr IMadM Várkonyi Margit, Háborúsdi kémény ügyben A harag rossz tanácsadó Kiscsoportok a művelődési házban A hiba a készülékben van... Partnerek kerestetnek! msedén#, F&rstmz MARTINÁSZOK

Next

/
Thumbnails
Contents