Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Lima, Hotel Criilon A PERUI FŐVÁROS egyik legelegánsabb szállo­dájában megnyílt az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszteri konferenciája. A szálloda neve: Criilon. Ez persze véletlen, de a név óhatatlanul.bizonyos gon­dolattársításhoz vezet. Crillonnak hívják ugyanis "Pá­rizs legelőkelőbb szállodáját is. Ez a név Európában és világszerte éppúgy a kevesek gazdagságának, ragyo­gásának jelképe volt, mint mondjuk a New York-i Walldorf Astoria. Nos, van valami furcsa jelkép abban, hogy az el nem kötelezettek éppen egy Crillon-hotelben tanács­koznak. A résztvevő hetvennyolc ország közül negy­venegy ugyanis a földkerekség legszegényebb államai köze tartozik és ez az arány önmagáért beszél. A tör­ténelmi fejlődés, a szocialista világ megszületése, a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelmeinek soro­zata úgy hozta, hogy ma ebben a csoportban, az el nem kötelezettekében, foglal helyet a minapi gyarma­tok, a fejlődő országok csaknem száz százaléka. Ez jórészt eleve meghatározza e csoport magatar­tását bizonyos alapvető kérdésekben. Bár tagjainak politikai rendszere sokban különbözik egymástól, éppúgy mint fejlettségi foka és lehetőségei is, a tag­államok egyetértenek az olyan meghatározó jelensé­gek megítélésében, mint az imperializmus és kolonia- lizmus. EBBŐL ÉS HELYZETÜK hasonlóságából követ­kezik az is, hogy szinte minden Limában képviselt ország vallja: át kell alakítani a tőkés világ eddigi gazdasági struktúráját. Meg kell szüntetni azt a lehe­tetlen állapotot, hogy a legfejlettebb tőkés országok filléres nyersanyagot és energiát szerezzenek a fejlődő országoktól, majd az annak segítségével készült ter­mékeket méregdrágán adják el nekik. Ez korunk egyik döntő dilemmája — és nem lehet elégszer emlékeztetni arra, hogy például a sokat em­legetett olajválság csak egyik oldala ennek a szerte­ágazó problémának. Addig már eljutott a világ, hogy ez a kérdés ma már megfelelő hangsúlyt kap külön­böző nemzetközi fórumokon. A limai konferencia az el nem kötelezettek algíri csúcsértekezletét is az ENSZ tavaly tavaszi rendkívüli konferenciáját követi — és közvetlenül megelőzi, mintegy előkészíti, a világszer­vezet szeptemberi hasonló értekezletét, valamint a hetvennyolcak jövőre, Colombóban, Sri Lanka (Cey­lon) fővárosában várható csúcstalálkozását. EZ PEDIG már olyan sorozat, amire'mindenkinek oda- kell figyelnie. Azoknak is, akiknek nem tetszik bizonyos régi struktúrák megváltozása. Észak írországi helyzetkép Kissinger » <• -1 ## „ingázik Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn Alexandriában folytatta a tárgyalásokat az egyiptomi— izraeli katonai megállapodás részleteiről. A tanácskozásokról Tan- szín Basir az egyiptomi el­nöki hivatal szóvivője tájé­koztatta sajtóértekezleten az újságírókat. A Szadat elnök vezette egyiptomi és a Kis­singer vezette amerikai kül­döttség a hétfő délelőtti órákban egyórás megbeszé­lést folytatott, melyen meg­állapodás született arról, hogy az amerikai külügymi­niszter még délután vissza­utazik Izraelbe, s magával viszi a Sinai csapatvissza­vonási egyezménnyel kap­csolatos egyiptomi megjegy­zéseket. OPEC-srtekezlet A kőolajexportáló orszá­gok szervezetének (OPEC) szakértői hétfőn Becsben folytatták a múlt hét elején megkezdett értekezletüket. Az OPEC szóvivője sze­rint a tanácskozás résztvevői azt tárgyalják meg, hogy 1974-ben az infláció milyen hatást gyakorolt az OPEC tagországainak importköltsé­geire. A szakértők jelentést terjesztenek az OPEC gazda­sági bizottságának szeptem­ber 16-án Bécsben kezdődő ülése elé. Csak most került nyilvánosságra ez a Daccában, a puccs után készült felvétel: tankok és lövedékek. (Népújság telefotó — AP—MTI— KS) nem kötelezetlek perui értekezlete Kopreda Dezső, az MTI munkatársa írja: Hétfőn kezdődött a perui fővárosban az el nem kötele­zett országok külügyminisz­tereinek értekezlete, amely utoljára az 1973-as algíri ál­lam- és kormányfői konfe­renciát megelőzően ülésezett. Az ötnaposra tervezett ta­nácskozás napirendje magya­rázatul szolgál az értekezlet időzítésére: a konferencia befejezése után pár nappal kezdi meg munkáját. az ENSZ-közgyűlés 6. rendkívü­li ülésszaka. Az el nem köte­lezett országok külügymi­niszterei limai értekezletü­ítéSet Athénben Észak-Irországban a kato­likus hadsereg, az IRA úgy­nevezett ideiglenes szárnya, azt a szokatlan hírt terjesz­ti magáról, hogy halálra ítél­te egyik saját emberét a pro­testánsokkal szemben alkal­mazott terror miatt. Egy tizennyolc éves IRA- terroristáról szól a hír, arról, aki tíz nappal ezelőtt Bel­fast katolikus Falls Road la­kónegyedében agyonlőtt egy protestáns munkást. Az eset az egymást sorozatban köve­tő gyilkosságok és bosszú­gyilkosságok mozzanata volt. Emberileg is különösen meg­rendítő tragédia, mivel a protestáns ember véletlénül éppen építőanyagot szállított egy bombától lerombolt ka­tolikus negyedbeli ház újjá­építéséhez. Az attrocitások miatt felhecceit helybeliek meglincselték, és egy terro­rista agyonlőtte. A halálos ítéletet egy IRA- vészbíróság mondta ki. Nem tudjuk, végrehajtották-e, de a szomszédos Ír Köztársaság­ból azt jelentették, hogy ti­tokzatos emberrablás történt egy határmenti faluban, s ennek valószínű áldozata a saját társai elől odamenekült gyilkos volt. Hétfőre virradóra egyéb­ként megint holttesteket ta­láltak a rendőrök Észak-tr- országban, ezúttal Armagh járás egy falujában mindkét emberrel orgyilkosok végez­tek, s az újabb áldozatok a katolikus közösséghez tartoz­tak. 1975. augusztus 23-án ítéletet hirdetlek az 1967. évi katonai puccs végrehajtóinak perében. A vádlottak padján a megbukott katonai rendszer halálra ítélt vezetői balról jobbra: Papadopulosz, Makarezosz és Pattakosz. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Rhodésiai tárgyalások Hétfőn a Rhodesiát és Zambiát elválasztó határfo­lyó egyik hídján, egy vasúti szerelvényben megkezdődtek a Smith-rezsim és a Rhodé- sia feketebőrű többségét képviselő nemzeti tanács kö­zötti tárgyalások. 0J'wm£ 1875. augusztus 26., kedd Sötét kampány Ciliiében i A legutóbbi hetekben újabb letartóztatások híre érkezett; a világ minden ré­szében megmozdultak Luis Corvalán megmentésére; a junta pedig nagyszabású kampányt kezdett — nem először, és nyilván nem is utoljára — „a nemzetközi marxizmus” ellen. ENSZ-vizsgálat Júliusban kellett volna Chilébe utaznia az ENSZ emberi jogok bizottsága nem­zetközi munkacsoportjának, hogy ' a helyszínen tanulmá­nyozza a politikai foglyok körülményeit és általában az emberi jogok megsértését. Pinochet rendszere előbb hozzájárult a különböző nemzetiségű szakértőkből ál­ló csoport beutazásához, majd meggondolta magát. Már javában folyt a készülő­dés a nem szívesen látott vendégek fogadására: sok foglyot áthelyeztek, a bör­tönökben és a táborokban ideiglenesen jobban bántak a politikai foglyokkal. Aztán a junta közöké; nincs szük­ség a bizottság jelenlétére, mert tagjai külföldön kap­csolatba léptek a Népi Egy­ség néhány vezetőjével. Az ENSZ által megbízott személyek így kénytelenek voltak lemondani a hely­színi tapasztalatszerzésről, de nem mondtak le arról, amit vállaltak. A venezuelai fő­városban politikai emigrán­sokat, volt chilei foglyokat hallgattak meg és bőséges terhelő bizonyíték alapján megállapították: a junta fo­lyamatosan megsérti az em­beri jogokat. A különleges munkacsoport ezekben a na­pokban ül össze Genfben, az ENSZ európai központjában, hogy kidolgozza jelentését. Működnek a junta ügynökei Pinochet emberei szeretnék megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt. Saját bűneik­ről kitalált bűnökkel akar­ják elterelni a figyelmet. Jú­lius vége felé a chilei sajtó — egy brazil napilap és egy fasisztabarát argentin újság nyomán arról írt, hogy a chi­lei baloldali szervezetek „tisztogatásokat” kezdtek, és saját társaikat végezték ki néhány latin-amerikai és más országban. Ennek a sajtó- kampánynak a szervezői azt akarták elhitetni a chileiek­kel, hogy a baloldali pártok és szervezetek az utóbbi hó­napokban körülbelül hatvan emberüket ölték meg Argen­tínában, Mexikóban, Fran­ciaországban és másutt. Ez a célzatos rágalomhadjárat egyúttal a junta felelősségét ' akarta csökkenteni, azt ál­lítván, hogy eltűntnek tar­tott (vagyis a fasiszta fegy­veresek kezébe került) sok -baloldala ember valójában külföldre szökött. A valóság egészen más. A junta titkos ügynökei nem egy országban aljas módon meggyilkolták a Népi Egység nem egy hí­vét. Az eltűntek családtagjai­nak szövetsége arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy az állítólag külföldön meg­halt 119 személy közül 77-et a junta börtöneiben és láge­reiben tartottak fogva. Hi­vatalos iratok, családtagok és szemtanúk beszámolói is alátámasztják a közlést, minthogy sokan jelen voltak az áldozatok letartóztatásá­nál, vagy valamelyik tábor­ban látták őket. Világméretű szolidaritás Corvalánért A rendszer belügyminisz­tere. César Benavides tá­bornok július 21-én elismer­te. . hogy az országban 4168 politikai fogoly van. A foglyok száma pedig ál­landóan nő. Néha kiszabadul­nak baloldali gondolkodású személyek, esetenként ismert politikusok is, de helyükre újak kerülnek. A haladó vi­lág szolidaritásának újabb szép példája a legutóbbi he­tekben az a kampány, amely Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak megmentéséért bontako­zott ki. Todero Frigyes kön egyeztetik országaik kö­zös felkészülését a világszer­vezet ülésére. Az el nem kötelezettségi — vagy pontosabban tömbön kí­vüli — mozgalom elsősorban a volt gyarmati országokat, az úgynevezett fejlődő orszá­gokat tömöríti és mintegy húszéves múltra tekinthet v;ssza. A zárt politikai-kato­nai szövetségi rendszereken való kivülmaradás gondolata első ízben az 1955-ös ban- dungi értekezleten fogiama- zódott meg. Az el nem köte­lezettek első csúcsértekezle­tét 1961-ben tartották Belg- rádban és azóta a mozgalom dinamikus fejlődésen ment át. A jelenleg 78 tagot szám­láló mozgalom meglehetősen heterogén összetételű, jelen­tős eltéréseket mutat a tár­sadalmi rendszert, a szociális, gazdasági berendezkedést il­letően. Az összetartó erő a politikai-gazdasági függet­lenségért, az imperializmus ellen folytatott harc. A limai értekezleten az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszterei összehangol­ják akcióikat az ENSZ-köz­gyűlés 30. rendes ülésszaká­ra is. A világpolitika aktuá­lis kérdései közül különleges figyelmet szentelnek majd a közel-keleti, a délkelet-ázsiai, a ciprusi és a dél-afrikai helyzetnek, valamint az In­diai-óceán térségének. A mi­niszterek foglalkoznak az új országok felvételi kérelmével is. és megkezdik az előkészü­leteket az el nem kötelezett országok következő, 1976- ban Colombóban tartandó csúcsértekezletére. Az el nem kötelezett or­szágok limai értekezletének megnyitását megelőző napon Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere saj­tóértekezletet tartott a perui fővárosban. Binh asszony hangoztatta, hogy a dél-viet­nami kormány maradéktala­nul támogatja az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak céljait és elveit. — Meg­elégedéssel tölt el az a tény, hogy a szabad Dél-Vietnam küdöttsége első ízben vesz részt az el nem kötelezettek konferenciáján. Külpoliti­kánk alapelve, harc a bé­kéért az egész világon, a né­pek közötti barátságért, szo­lidaritás az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolo- nializmus ellen küzdő moz­galmakkal. Ebben azonosak a nézeteink a szocialista álla­mokkal és az el nem köte­lezett országokkal — jelen­tette ki a DIFK külügymi­nisztere. Nguyen Thi Binh kormánya nevében tiltakozott Dél-Ko- rea felvételi kérelme ellen. A kambodzsai delegáció is til­takozott az ellen, hogy Dél- Korea tagja legyen az el nem kötelezettek mozgalmának. Erősödnek a munkások nemzetközi kapcsolatai A SZOCIALISTA gazda­sági integráció folyamata je­lentősen hozzájárul az embe­ri és szakmai kapcsolatok fejlődéséhez is a KGST-tag- országok munkásai között. Világosan megmutatkozik ez a különböző nemzetiségű munkások részvételével tör­ténő közös építkezéseken. Ki­tűnő példa erre az NDK-ban, Lübmin mellett épülő Nord atomerőmű, amelynek a ter­veit szovjet szakemberek ké­szítették. A német munká­sokkal együtt szovjet szak­én,berek dolgoznak itt, to­vábbá magyar, lengyel, cseh­szlovák munkások és szakem­berek népes csoportjai. Az építkezésen nemzetközi mun­kabrigádok alakultak, köl­csönösen kicserélik az élen­járók tapasztalatait, közösen dolgozzák ki az újításokat, az ésszerűsítési javaslatokat, együttesen tesznek szocialista kötelezettség-vállalásokat. Az integráció folyamán a szocialista munkaverseny új formái alakulnak ki, s a ver­seny új tartalmat nyer. Je­lenleg több, mint 800 szovjet üzem és szervezet versenyez a szocialista országok üzemei­nek és kooperációs vállalatai­nak kollektíváival. A moz­galom legfőbb célja: a ter­melés növelése és a gyárt­mányok minőségének javítá­sa, az anyag- és a munkará­fordítás csökkentése, a mun­ka termelékenységének és a termelés hatékonyságának a növelése. A baráti országok munká­sai minden ágazatban kere­sik, és meg is találják az egy üttműködés leghatéko­nyabb formáit. Így például a Lvovi Vasútfőnökség határál­lomásain dolgozó szovjet vasutasok szocialista munka­versenyt szerveztek lengyel, csehszlovák és magyar kollé­gáikkal. Erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy határidő előtt teljesítsék az export- import rakományok szállítá­sát, meggyorsítsák a kocsi­fordulót, pontosan betartsák a vonatforgalom menetrend­jét Immár gyakorlattá vált a kubai kikötőmunkások és a Kubába teherrakományo- kat szállító szovjet hajók le­génységének munkaverseny- szerződése. A szocialista gazdasági In­tegrációval a munkások együttműködésének új for­mái születnek. Az egyik ilyen forma, amikor a szocialista és a kommunista munkabri­gádok tagjai szocialista orszá- gokbeli kollégáikkal munka­helyet cserélnek, s az új munkamódszereket köz­vetlenül a munkapadnál ho­nosítják meg. így például a legnagyobb drezdai villamos- gépgyártó üzem, a Sachsen­werk minden évben tíz él­munkást küld négy hétre a leningrádi Elektroszila gyár­ba, s erre az időre munkahe­lyüket Drezdában a lenin­grádi gyár munkásai fog­lalják el. A LEGKIVÁLÓBB mun­kaeredmények népszerűsíté­sének. a jó módszerek elter­jesztésének hatékony formá­jává váltak az élenjárók ta­pasztalatait továbbadó nem­zetközi iskolák. Az acélol­vasztárok sok hasznos is­meretet szereztek ;«okon a tanfolyamokon, amelyeket a szovjet kohászati üzemekben — Magnyitogorszkban, Kri- voj-Rogban' és Cserepovec- ben szerveztek. Magyar, bol­gár, NDK-beli, román, cseh­szlovák és szovjet kohászok vettek részt a szakmai okta­tásban. Borisz Zlobin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents