Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-24 / 198. szám
Láthatatlan kincs: az idő I Láthatatlan, ámde mérhe- * 16. Az ára mutatójával a ' naptár lapjaival, s ezer más módon is. Így "például: a gyártás kezdetekor — a hatvanas évek elején — egy hűtőszekrény előállításához átlagosan 40 óra kellett. Ma erre négy órát fordítanak. Ha ez a csökkenés nem következik be, akkor a jelenlegi havi termeléshez — 35 —37 ezer darab, tavaly ösz- *7esen 417 ezer — 1,4 millió óra szükségeltetnék. Ami ■lig lenne kevesebb, mint a papíripar összes munkásainak áprilisi órateljesítménye. S harmada annak, amit a villamosenergia-iparban felhasználnak. Hol találnának ennyi embert, s mi pénzbe kerülne?! I » Ami nincs többé s Az elmúlt percet, órát, napot nem lehet többé visszahozni. Ezért kincs, mégpedig pótolhatatlan az idő. Am hallott-e már valaki olyat, hogy kergetnek egy embert, s azt kiáltozzák: ellopott ezerórányi időt magától, a társadalomtól?! Vicces? E „viccre” sűrűn kínálkozik alkalmunk! Egyetlen munkanapon 7300 kárpitozott ülőbútor, 25 ezer női kosztüm és ruha készül el, vagy — további példaként — egymillió iz- 1 zólámpa. Csakhogy idén, az 1 első félévben a textilruházati iparban januárban teljesí- 1 tették a legtöbb munkaórát, ugyanakkor a termelés ebben a hónapban volt a legalacsonyabb! Furcsa? Csipetnyi abból a keserű tubákból. melyet időpazarlásunk miatt felszippantunk. meghatni se érünk rá. Art azonban, hogy az idő körös, társadalmi méretű érték, csali kétkedve fogadjuk el, ha megtesszük egyáltalán. Hiszen „nem kerget a tatár”, „megvár a munka”; kínálják a mentséget hamis bölcsességeink. Észre kellene vennünk: ha az óránk késik, bosszankodunk. Ha mi késünk valamilyen feladatunkkal, mindig lelünk rá magyarázatot. Tavaly az iparban 2,3 milliárd munkaórát teljesítettek, s ez valamennyivel kevesebb, mint az 1970. évi mennyiség volt. A munka- időalap nem bővült, s a jövőben sem lehet számítani erre. Más népgazdasági területeken úgyszintén az kerül előtérbe, mi történik a munkára fordítható, lényegében változatlan számú órák alatt. Rossi hagyomány A munkaidő-veszteségek egy része elkerülhetetlen, mert a szabadság, a betegség is csökkenti a munkaidő- alapot. De szükségszerű-e, hogy ügyes-bajos hétköznapi dolgaink túlnyomó részét csakis munkaidő alatt intézhetjük el? Mert hivatalok, szolgáltató vállalatok, intézmények még mindig nem elég öntevékenyek annak keresésében, hogyan lehetne a közös kinccsel szűkmarkúbban bánni. S mert ez a kényelmesség hagyománnyá merevedett — miért? —, mert ezt megszokta az állampolgár, saját munkájában sem tulajdonít különösebb Jelentőséget annak, hogy múlnak az órák, s haszontalanul telnek el. Egy ember, esztendőnként átlagosan 260 napot dolgozik. Fonna és papír szerint, s a fennmaradó 105 napot a vasárnapok, ünnepek, szabad szombatok, a szabadság tölti ki A forma szerinti 260 napból mennyi telik tényleges, hasznos, társadalmat és egyént gyarapító munkával? Kevesebb, mint lehetne, mint kellene Mai gondjaink, nehézségeink közepette még inkább megnő a jól felhasznált és az elpocsékolt idő arányának jelentősége. M. Q. Ingyen van? ■**’ i Leintik a gyártásvezetőt; ne bíbelődjék azzal, miként takaríthatna meg egyetlen percet az alkatrész forgácsolásakor. Hagyja hát, s utólag ki gondol arra, hogy ez az alkatrész tízezer számra készül már, mégis érdemes lenne azt a hatvan másodpercet megtakarítani? Sokan abban a tévhitben élnek, az idő ingyen van, nem kell fizetni érte. Pazarlását, bő markú mérését viszont nagyon is megfizetjük. A beruházások megvalósítási ideje az indokoltnál két, két és félszer hosz- szabb. Az építőipari gépek állásidejének — mint ezt egy vizsgálat megállapította — kétharmada belső — azaz vállalati — és kooperációs szervezetlenség következménye. Ezek és a hasonlók a < nyílt pocsékolás közé sorolhatók. S akkor még hol vannak a rejtett tékozlások, ■ a munkahelyen tétlenül töl- / tött percek, félórák, a selejt- i be beleölt műszakok, a rossz | tervek okozta várakozások?! ' A Gazdaságkutató Intézet • számításai szerint a mun-1 kaidő 20—25 százaléka vész el. Ez annyi, mintha a ténylegesen számon tartott 1 mii- » lió 745 000 ember helyett | csak 1,4 milliót foglalkoztat- f na az ipar. S ez még csak í az ipar... «• Kőiős érték ' I Egyéni életünkben köny- fi nyen felismerjük az időmú- . lását, hiszen gyorsan eltelik'] szabadságunk, elillan néhány | szabad óránk, ha összefut- I nak teendőink, azt tartjuk, | Tilos az öntapadó „H” betűk és a Lyra zenegépek árusítása A KERMI intézkedésére az érintett zenegépeket darabonként felül kell vizsgálni és a kifogásolt hibákat ki kell javítani. Az így rendbehozott zenegépek árusítására a kereskedelem csak a MEEI minősítő irata alapján kaphat engedélyt Intézkedtek arról is, hogy a július elseje után eladott Lyra 68 típusú zenegépek hibáit a vásárlókat megillető jótállás alapján kell megszüntetni. y “ (MTD A határidő leiár Nem a konzerv, a tej vagy a réteslap szavatossági idejéről akarunk most példákat felsorakoztatva beszélni, bár ezek sem mellékes dolgok. Sokmilliós beruházásokat állítunk most érdeklődésünk középpontjába. Ezek mind gyermeknevelési intézmények, valamennyi Gyöngyösön épül, és mindegyikre gyerekek százai várnak. Miután az iskolakezdés időpiontja szeptember 1., a határidő itt van a sarkunkban. Vajon mi lesz belőle? ■ ■ ■ A Mérges utcai lakótelep új, nyolctantermes általános iskoláját tizenegymillióért készítik el az állami építők. — Az eredeti határidő december 31-e lett volna — halljuk Berényi Józseftől, a városi tanács elnökétől. —• De az építőkkel szocialista szerződést kötöttünk, és ennek nyomán az iskola átadása augusztus végén történik meg. Az új tanévet már itt kezdik majd a tanulók. örvendetes fordulat, tegyük hozzá: nem is nagyon kényeztettek el bennünket eddig az építők hasonló „kivételekkel”. Semmivel sem kisebb foiW1 tosságú annak a 250 személyes középiskolai kollégiumnak a sorsa, amelynek munkáit a tanácsi építők végzik. Ez a beruházás ti- zennégymilliós értékű. Tulajdonképpen nagyon rövid idő alatt, egyetlen év leteltével kellett a feladatot végrehajtani. És hogy ezt maradéktalanul teljesítették a tanácsi építők, az dicséretet érdemel. Az id$i tanév kezdésére a kollégium is megnyitja kapuit Mátrafüreden a körzeti iskola és kollégium konyhájának építési munkáira figyelnek sokan. Lényegében a mátrai települések fiataljainak ellátása forog kockán ezzel a munkával. Nem ment egyszerűen ennek az előkészítése, de a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz építőbrigádja megígérte, helytáll. A határidő itt is augusztus vége. Itt a költségek csak 1,3 milliót tesznek ki. Hátra marad még a tornaterem kialakítása, amelynek az előkészítési munkái folynak. De a tornaterem birtokba vételére csak jövő év szeptemberében kerülhet sor. Még egy szeptemberi adósság” van hátra — a zeneiskola. Ennek korszerűsítése közel két és fél millióba kerül. A gyöngyösi építőipari szövetkezet néhány hónap alatt végezte el ezt a munkát, nem is akármilyen nehézségek ellenére. A gyöngyösi szüreti nanok- ra akarnak a felújítással örömet szerezni. ■ ■ ■ A csupasz épület önmagában még nem sokat ér. Ahhoz, hogy abban a fiatalok oktatása, nevelése megkezdődhessék, még „néhány apróságra”, bútorra, különböző eszközökre, felszerelési tárgyakra is szükség van, de a pedagógusok sem hiányozhatnak. Hogyan állnak ezekkel a dolgokkal, erre Fejes Jánostól, a városi művelődésügyi osztály vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — A Mérges utcai általános iskola felszereléséről már egy évvel ezelőtt elkezdtünk gondoskodni. A nevelő- testület is együtt van. A régi 3-as iskola sem szűnik meg, a két épület egy intézménynek számít. Ezt az iskolát úgy valósítottuk meg, hogy abban konyha és két napközis terem is van, de bővíteni is fogjuk még ezt négy tanteremmel, egy nap- közis foglalkoztatóval és egy könyvtárral. A középiskolai kollégium a megyei tanács művelődésügyi osztályához tartozik, de annyit tudok, hogy ott sincs semmi nehézség a felszereléssel. A mátrafüredi napközis konyha elkészítése már nem ment olyan simán. Még folyt a tanítás, amikor már megjelentek az építők. A bentlakó kisdiákok étkeztetését csak a "Panoráma vállalat segítségével tudták biztosítani, de ez is zökkenőkkel folyt. A régi zeneiskolai épületnél a falak szigetelésére új eljárással kísérleteztek. A magyar szabadalom itt technikailag fiaskóval végződött. Kénytelenek voltak megal- . kudni a tényekkel, tehát a falak „beinjektálására” nem került sor. Az idő viszont rohant, és a kiesett' heteket nagyon nagy erőfeszítések árán lehet csak váiameny- nyire is behozni. Amint kiderült, az új építkezések kevesebb izgalmat okoztak, sokkal több fejtöréssel járt együtt a korszerűsítés és a bővítés. És mindannyiszor az építők lelkiismeretessége, lelkesedése adta a megoldás kulcsát. ■ a a Két adóssága van a városnak a gyermekintézményekkel kapcsolatban. Az egyik a százszemélyes óvoda a Kálvária-parton, a másik a 6-os számú általános iskola négy tanteremmel való bővítése. Az óvodával kapcsolatban nemrégen írtunk arról, hogyan vett el ennek magvalósításából egy évet a tervdokumentáció késedelme. — Nem hallgathatom el — jegyezte meg itt Fej»* János —, hogy a miskolci postaigazgatóság milyen figyelemre méltóan válaszolt a megkeresésünkre. Ugyanolyan összeggel járultak hozzá ennek a közös vállalkozásnak a sikeréhez, mint a város nagy üzemei, piedig a gyöngyösi postás dolgozók száma össze sem hasonlítható a nagyüzemek dolgozóinak létszámával. A tervek késése ellenére vállalták a gyöngyösi építőipari szövetkezetiek, hogy 1976 szeptemberére élkés? - tik az óvodát. Óriási erői - szítésre lesz ehhez szüks - gük. A 6-os iskola bővítése is régi téma. Itt a pénz elő! - remtése okozott nagy gondo . Most ott tartanak az előkészítéssel, hogy jövő szép - temberre ezzel a bővítéssel is végeznek. ■ 1 ■ A tanév megkezdésének semmi tárgyi vagy személyi feltétele nem hiányzik Gyöngyösön. Az iskolákat kicsinosították, rendbe tették. Kellett ehhez sok segítség is, amivel a szocialista brigádok, az üzemek sem fukarkodtak. Nemcsak a festőecsetet vették kézbe az üzemi dolgozók, nemcsak a villanyszerelési munkákat végezték el, hanem társadalmi munkában megtervezték és meg is valósították az erőműviek az 1-es iskola olajtartályának beállítását is. Ezreket és tízezreket lehet számolni a társadalmi munkák értékére, de sokkal többet ér az a készség, amivel munkálkodtak az emberek. Ügy látszik, a határidő az idén senkit sem fenyeget Gyöngyösön az iskolai é* kezdete előtt. G. Molnár Ferenc Vállalati segély — tanszervásár- lásfror {? Ä tavalyánál na&ydBb' öte-i i szeget, mintegy 53 ezer fo— i rintot osztottak M a Mátra- • vidéki Fémműveknél a dolgozók iskolás korú gyermekeinek segélyezésére. A gyermeküket egyedül nevelő anyák és a több gyermekes családok kapták differenciáltan ezt az összeget tanszervásárlásra. Átlagosan 200 forint jut gyermekenként a tavalyi 150 forinttal szemben. Ezzel a támogatással biztosítják, hogy a szociális támogatásra szoruló családok is gond nélkül megvásárolhassák az iskolakezdéshez szükséges felszereléseket gyermekeiknek. A most kiosztott pénzt 145 dolgozó kapta meg a vállalataáL •............. G yakorlatiasabb pártmunkát A KÖZPONTI Bizottság 1974 decemberi határozatát | követően a termelőszövetkei zetek és az állami gazdaságok pártszervezetei is kése- delem nélkül megkezdték a határozat ismertetését, a végrehajtás szervezését. Az in- { tézkedési tervek legtöbbje az anyag- és energiatakarékos- i ságot, a melléktermékek és * hulladékok hasznosítását, a f termelőberendezések jobb ki- t használását, a beruházások , gyorsítását, a költségek csökkentését foglalja magában. A határozat következetes végrehajtására való törekvésnek is szerepe van abban, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás okozta soksok nehézség ellenére is idejében elvégezték az időszerű mezőgazdasági munkákat, a növénytermesztésben a terméskilátások kedvezők. A gondok és nehézségek ellenére sikerrel vívták meg kenyércsatájukat a kombájno- sok, a vontató- és gépkocsi- vezetők, a raktári munkások, a terményátvevők. Tekintve azonban, hogy a mezőgazdaságban is megszűnőben van a munka idényjellege, a következő hónapokban szinte valamennyi állami gazdasági dolgozóra, termelőszövetkezeti tagra és alkalmazottra további nehéz feladatok vár.nak A párt központi szervei, a megyei és járási pártbizottságok a közelmúltban megvizsgálták a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtását, s számos olyan tapasztalatot szereztek, amelyeket a jövőben hasznosítani kell annak érdekében, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének stabilizálásában jobb eredmények szülessenek. MINT KITŰNT, a mezőgazdasági üzemekben is számos helyen egyes vezetők a tartalékok feltárását, a takarékosságot kampányfeladatként fogják fel és nem tekintik a gazdálkodás állandó részének, az elérhető eredmények forrásának. Nem egy mezőgazdasági nagyüzemben a decemberi határozat végrehajtását úgy értelmezik, hogy annak végrehajtása csupán a vezetők feladata. Az ilyenfajta értelmezés súlyos hiba, ezzel ugyanis lebecsülik a dolgozókat. Az ilyen vezetők nem támaszkodnak beosztottaik politikai érettségére, a társadalom iránt érzett felelősségérzetére, kezdeményezőkészségére. Az is elóg gyakori, hogy az intézkedési terveket nem bontották le a munkahelyekre, a termelőkollektívákra. Emiatt az üzem feladata a határozat végrehajtásában az egyes úz<®esy_gég^k£eiV ágasatokban dolgozók számára meg- foghatatlanná váltak. A felsorolt néhány probléma elsősorban szemléletbeli fogyatékosság következménye, s ellenük harcolni elsősorban a pártszervezetek feladata. A decemberi határozat megvalósításának egyedüli módja a feladatok konkrét meghatározása, a megvalósításért felelősök kijelölése, a tennivalók határozott és következetes számonkérése. Valamennyi gazdaság, szövetkezet pártszervezete ismeri, hogy üzemében hol, milyen tartalékok vannak, s az is nyílt titok, hogy mely területeken laza a gazdálkodás, hol lehet takarékosabban és hatékonyabban gazdálkodni. Való igaz, eredményt nem lehet egycsapásra elérni, s minden tartalékot sem lehet azonnal a termelés szolgálatába állítani, de határozott és következetes munkával felbecsülhetetlen eredmények érhetők el. A Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása a pártszervezetektől gyakorlatiasabb munkát i igény el. Irányítóinak, cselekvő részeseinek kell lenniük a működési területükön folyó politikai, társadalmi, gazdasági munkának. Karolják fel a jó kezdeményezéseket és batátatottaa lépjenek lel a párt politikájának megvalósítását akadályozó jelenségekkel szemben. Hogyan kell értelmezni a pártmunka gyakorlatiasabbá tételét, továbbfejlesztését? A PARTSZERVEZETEK nem lehetnek passzív szemlélői annak, hogy területük gazdasági vezetői vagy az ott működő társadalmi szervek hogyan látják el feladatkörüket. Irányítaniuk kell e tevékenységet, közbe kell avatkozniuk, ha problémát tapasztalnak. Nem úgy, hogy önmaguk próbálják a feladatokat megoldani, hanem, hogy segítő munkájukkal képessé teszik a vezetőket és ezeket a szerveket teendőik ellátására. Sok gond, probléma adódik a következetlen, a szubjektív és nem tényekre alapuló elhatározásokból, a könyebb ellenállás, a „kiskapuk” kereséséből. Nem könnyű szemléletet és azzal együtt vezetői stílust változtatni, de meg kell ■ tenni. Napjainkban ugyanis nagyon fontos feladat a vezetés színvonalának emelése. A kommunista vezetés morálja nem ott kezdődik,1 hogy valaki összeütközésbe kerül vagy sem a törvényekkel, a szabályokkal, hanem ott kezdődik és folytatódik, hogy miként szervezi, meg n tezamxu lókat. mennyire igényes magával és munkatársaival szemben, mennyire képes a népgazdasági érdekek összhangját elősegiteni és képviselni, milyen hatást gyakorol és vált ki környezetéből. A kommunista vezetőtől, legyen igazgató, tsz-elnök, szocialista brigádvezető, a gazdaság1 élet szocialista morálja azt követeli, hogy következetesen érvényesítse a párt gazdaság- politikáját, oldja meg a rábízott feladatokat. A pártszervezeteknek ennek elérésében is nagy a felelősségük. De rendelkezésükre állnak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel ezt biztosíthatják. Meg kell azonban azt' is mondani, hogy feladatuk gyakorta nem \ könnyű. Számos alapszervezet nem kap kellő információt felsőbb pártszervétől. A „végeken” — a telephelyeken — működő pártszervezeteknek a jövőben nagyobb segítséget kell kapniuk a pártbizottságoktól, az üzemi pártvezetőségtől. A MEZŐGAZDASÁGI üzemek termelésükkel közvetlenül hatnak,az életszínvonalra. Sok még a tennivaló, s ebben nagy felelősség hárul a mezőgazdaságban dolgozó párt- szervezeteikre, kommunistákra. Míhók Sándor .1975. .aoirusztes M„ vasiagg) í A KERMI ellenőrzése megállapította, hogy olyan — a kocsikra kívül felrakható — öntapadó papír „H” betű van forgalomban, amely nem felel meg a követelményeknek. A személygépkocsik nemzetközi jelzésére szolgáló kifogásolt termék a halásztelki Alkotmány—Egyetértés Szövetkezet gyártmánya, fekete festékkel készült és a víz ha- ; fására oldódik. Ezért az inté- I zet az említett „H” betűt reiw deltetésszerű használatra alkalmatlannak minősítette és felhívta a kereskedelmi szer-i veket, hogy vonják ki a-sfoc-' gálámból. _ A Magyar Elektrotechnikai! Ellenőrző Intézet a forgalom- ! ban. levő Lyra 68 típusú im- i port zenegépről megállapítoU I ta, hogy nem felel meg as : élet- és vagyonbiztonság követelményei nek. A szakvéle- ' mény alapján a KEBMT a zenegép további árusítását' i azonnal megtiltotta. A forga- j lomba hozatali tilalom a jú— ' Iius elseje után érkezett»:»-* í negépekne -vonatkozik.
