Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
N e magyarázkodjunk: manapság takarékoskodik az egész világ. Például * svéd parlament júniusban tízéves energiatakarékossági programot fogadott el, s ebben egyebek között meghatározták az energiafelhasználás évi növekedési ütemének mérséklését — az eddigi négyről két százalékra —, a munkahelyek és lakóépületek fűtésének korszerűsítését, s július elsejétől tetemesen emelte a magánfogyasztók villanyáram, benzin stb. díjszabását. Nem azért utalunk erre, hogy azt mondhassuk, no lám, a gazdag svédek is. Sokkal inkább annak érzékeltetésére: a jelenlegi világgazdasági helyzetben törvényszerű jobban sáfárkodni mindazzal, amit emberi kéz alkotott, amit földünk nyújthat. Számunkra e törvényszerűség még nyomatékosabb, hiszen anyagaink, energiaforrásaink javát vásároljuk, s hogy megvehessük, ellenértékét meg kell termelnünk. A jobb energia- és anyaghasznosítás követelménye szorosan összefonódik az ész- szerűsséggel, akik tehát kerül amibe kerül alapon akarnak takarékoskodni, azok nem értik, vagy félreértik az ésszerű gazdálkodás lényegét A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése, s a XI. kongresszus határozata, miközben erőteljesen figyelmeztetett a takarékosság szükségességére, többszörösen aláhúzta annak fontosságát, hogy ez terveinkkel összhangban, minden esetben a hatékonyságot segítve menjen végbe. Nem a lényeggel törődnek azok, akik „legyünk túl ezen a kampányon is” felkiáltással csak látszatintézkedéseket tesznek, s közben hagyják, hogy továbbra is hulladékba kerüljön a nagy értékű acélötvözet sok-sok tonnája a forgácsolóüzemből, kilowattok százait nyeljék el a szükségtelenül forgó villanymotorok, a senkinek se világító égők. Persze, nagy baj lenne, ha csupán a takarékosság címkéjével ellátott csacskaságok- ra figyelnénk fel, s nem kerülnének szemünk elé nagyon is biztató tények. Mint például az, hogy az ország erőműveiben mérséklik a fajlagos hőfelhasználást, hogy az idén már — tekintélyes tőkés behozatalt fölöslegessé téve — az ipar teljes petrolkémiai termékigényét 58 százalékban fedezi a hazai gyártás, hogy kimozdult a holtpontról a másodlagos nyersanyagok, a hulladékok hasznosításának ■— főként összegyűjtésének — ügye. Az ésszerű, az érdekeket jól egyeztető takarékosságra nagy számban lelhetünk tényeket a gyógyszer-, a műszeriparban, — így a röntgenberendezések eddig importból származó bizonyos alkatrészeinek hazai előállítása egymillió devizaforint kiadásának elkerülését teszi lehetővé —, azaz előre halad, bővül, s mindeközben szilárdul a takarékosság szemléletének, gyakorlatának frontja, de... de ne feledkezzünk el azokról, akik csupán felmutatni akarnak valamit. Megelégednek bármivel, csak hivatkozni lehessen rá, . nem veszik észre — vagy nem akarják? —, hogy a náluk jól mutató takarékosság más vállalatoknál, iparágakban zavart, esetleg többszörös kárt okoz. Ök azok, akik „leállítanák az importot”, akik számlálatlanul sorolják a tippeket, mit kellene a takarékosság érdekében másutt tenni, ám saját munkahelyükön a legelemibb dolgok sem kapnak figyelmet, ott pazarlódik anyag, energia, munkaerő, még egy műszakban is akadozva dolgoznak a gépek... Nem ilyen ötletadókra, nem kibicekre van szükség, hanem cselekvőkre, józan mérlegelőkre, elemzőkre, akik értik az összefüggéseket, társítják az utakat és módszereket, akik tudják, hogy a takarékosság folyamat, állandó kísérője mindenfajta — azaz nemcsak a termelő — tevékenységnek. Q okán vannak ilyenek? ^ Igen, sokan. Csaknem mindenütt kérdezik őiket, s ha kéretlenül mondanak valamit, süket fülekre találnak. Munkások, mérnökök, tisztviselők, szövetkezeti tagok nagy tábora ez, vezetőké és beosztottaké, akik jól érzékelik, hol húzódik a vízválasztó ésszerűtlen és ésszerű tényleges és látszat között. Figyelmet az ő szavuk, szabad utat az 6 cselekedetük érdemel. Aí. O, Csúcsforgalom közben, korszerűsítés küszöbén Miként a mezőgazdaságban, úgy a vasútnál is „jegyzik” a kampányidőszakokat, amikor összesűrűsödnek a munkák, megnő a dolgozók terhelése Igen gyakran kaprítás, vagy például a cukorrépaszezon jelentősen megnöveli Hatvan pályaudvarának terheit. De a két kampánymunka idejére esik a szabadságolások zöme. auÉvente milliók indulnak el a hatvani pályaudvarról. csolódik is egymáshoz a paraszti termelőmunka fő idénye és a vaspályák forgalmának duplázódása. — Valóban így van, hiszen a nyári gabonabetaka2,3 milliárd a sütőipar fejlesztésére Az újonnan őrölt gabona nagyobbik része új kenyérgyárakba, korszerűsített sütödékbe kerül. A IV. ötéves tervben mintegy 2,3 milliárd forintos beruházással új létesítményeket helyeztek üzembe, nagy teljesítményű kenyérgyártó berendezésekre bízták a korábban , igen fáradságos kéri munkát. Nagy gyárakat adtak át Miskolcon, Szolnokon, Szegeden, Kaposváron és Egerben. A fővárosban új üzemek látják el a lakótelepeket Óbudán, Újpalotán és Csepelen. A gépesítéssel az iparban sokat javítottak a tervidőszak kezdetén még kritikus munkaerőhelyzeten, és a fejlesztést ügy valósították meg — ami a fogyasztók szempontjából különösen fontos —, hogy az új berendezések jó minőségű kenyeret és pékárut készítenek. A legmodernebb gépekből kikerülő kenyér a legkényesebb ízlést is kielégíti. A IV. ötéves terv fejlesztési programja összefüggésben volt a fogyasztói igények fokozatos eltolódásával, vagyis azzal, hogy a vásárlók a kenyér helyett egyre inkább a péksüteményeket keresik. Évente 2—3 százalékkal esik vissza a kenyér- fogyasztás, s ezzel arányosan több zsemle, kifli és más péksütemény fogy. A korszerűsített sütőipar termelési értéke évente már megközelíti a hatmilliárd forintot. ''Az üzemek 1975-ben hozzávetőleg 1 millió tonna kenyeret adnak, ennek 96 százaléka fehér kenyér. A péksüteményekből évente átlagosan 2,3—2,4 milliárd fogy, összesen több mint százféle péksüteményt és más lisztes árut állítanak elő. Édesipari és cukrászati termékeket szintén gyártanak. Az iparban alkalmazott korszerű technológia lehetővé teszi az új búza szakszerű, igényes sütőipari feldolgozását és a lakosság ellátásának további javítását. Ózdi martinász gyermeke Hetedik volt, a legkisebb Nevét és munkásságát ma már messze földön ismerik. Tudományos dolgozatai orosz és angol nyelven jelennek meg. Dr. Szabó Béla, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa, mégis messziről érkezett. Alig két évtized alatt azonban pályája magasra ívelt. A Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karának tanszékvezető tanára nemrég töltötte be a negyedik x-et. Egyszerű, de határozott egyéniség, aki fiatalos lendülettel dolgozik: oktat és kutat. Ez a kettősség pedig szervesen eggyé kovácsolódva szövi át életét, hétköznapjait. Íróasztala olyan mint egy „dzsungel”. Szakkönyvek, folyóiratok, óravázlatok és kézzel írt jegyzetek kusza sokasága. Ezek között válogat, tál- ló?. Azután üres .cédulákra jegyzi fel gondolatait. Most azonban a szakkönyvek helyett néhány percre az emlékezés könyvében lapozunk. Életéről és munkájáról beszél. — Ózdi vagyok, martinász családból származom. Édesapám több évtizedes munka után a kohászati üzemekből ment nyugdíjba. Heten vagyunk testvérek, én a legfiatalabb. Testvéreim ma is a kohászatban dolgoznak. Ózd most is úgy él bennem, mint régen. Ismerem a várost, a körülötte levő hegyeket és a földet úgy, mint a tenyeremet Nem is csoda, hiszen ott, az egri káptalan egykori birtokán, egész kisgyerekként kezdtem dolgozni az erdé- fzetnék Nagyon nehéz voltakkoriban a magamfajta fiatal munkásnak. De. azután jött a felszabadulás, és minden megváltozott. 1950-ben nem kis nehézség árán szak- érettségit tett, később pedig a Szovjetunióba küldték tanulni. — A Harkovi Mezőgazda- sági Főiskola talajtani és agrokémiai karára kerültem — folytatja —, ahol a kollégiumban orosz nemzetiségű hallgatókkal laktam egy szobában. Nekem a legmaradandóbb élmény az maradt, hogy tanáraim megtanítottak a tudományos kutatómunka módszereire. Ezeket hazatérve, itthon is jól hasznosítottam, és alkalmazom ma is. A csoportban akkor heten voltunk magyarok. Közülünk ma hatan tudományos és oktató munkakörben dolgoznuk. Összesen tíz évet töltött a Szovjetunióban. Harkovban mint egyetemista, 1960-tól 1965-ig pedig Moszkvában, a Tyimirjazev Biológiai és Agrokémiai Intézetben, mint aspiráns. — Ma is aktív, személyes kapcsolatot tartok az akkori szovjet kutatókkal. Elsősorban Peterbugszkij professzorral, a mezőgazdasági tudományok doktorával, akinek értékes szakmai irányításával írtam kandidátusi disszertációmat. Állandó levelező partnereim a Tbiliszi Mezőgazdasági és Talajvédelmi Kutatóintézet, a Szovjet Állami Földtani Intézet és a szófiai Talajtani Kutatóintézet munkatársai. Dr. Szabó Béla éveikig « Kompeliz Növénytenaeezié«! és Talajvédelmi Kutatóintézetben dolgozott. Elsősorbán a szénmeddők mezőgazdasági hasznosítása foglalkoztatta. Búzát, árpát termelt az ipari felhasználásra már alkalmatlan meddőkön. Megfigyeléseit, eredményeit sorban félj egy ezte. Szorgalmasan gyűjtögette az adatokat. Erre irányuló törekvéseire és kísérleteire azután több helyen is felfigyeltek a világon. Mint szakértő, két alkalommal képviselte hazánkat a KGST-ülésen Katowicében és Lipcsében, ahol éppen ezzel a témával foglalkoztak. Az utóbbi években több mint negyven tudományos dolgozata jelent meg. Ezek közül egyet-egyet a Nemzetközi Talajtani Társaság moszkvai folyóiratában és a Tyimirjazev Intézet évkönyvében tettek közzé. — Nagyon kevés az időm — jegyzi meg mosolyogva —, mindig időzavarra] küzdők. Sokszor késő éjszakáig dolgozom, írok és tanulok, nappal pedig tanítok. Vaskos, egymásra helyezett papírlapokra mutat. Könyvnek beillő kéziratgyűjtemény. — Hozzáláttam az akadémiai doktori disszertációm írásához. Néhány évvel ezelőtt, amikor még a kompolti kutatóintézetben dolgoztam, részletesen foglalkoztam a Heves megyei Ecséd község határában kitermelt szénmeddők hasznosításával. Negyvenféle növény termelését próbáltam ki es kísérleteim eredményesen zárultak. TapűKitalataisurói — amelyek (Fotó: Perl Márton) azt igazolják, hogy a meddőkön is lehet szántóföldi növényeket termeszteni —, adok majd számot disszertációmban. Szívós, kitartó ember, tele energiává) és alkotókedvvel. Messziről indult, de akart és tett is. Az akarat vággyá érett, a vágy pedig valósággá. — Amikor munkám közben egy kis lélegzetvételnyi szünethez érek, családommal felkerekedünk és hazalátogatunk Ózdra. A szülőföld, az ismerős táj, ahonnan elindultam, ma is nagyon kedves nekem. Mindig szívesen érkezem, mert hazajövök. Várnak a szülők, a testvérek és az Ismerősök. Jólesik velük találkozni, ,o Mintás» Karolj gusztus végén a diákok visz- szaáramlása kollégiumaikba, ami tovább fokozza forgalmunkat — mondotta látogatásunkkor Körösi Gyula ál- lomásfőnök-helyettes. —■ Ezekben a hónapokban például csak tehervagonból 3000 halad át naponta pályaudvarunkon. személyjegy pénztáraink pedig 1500—2000 utas részére adnak bilétát. Vágányhálózatunkat alaposan igénybeveszi a Záhonyból és Somoskőújfaluból belépő tranzitforgalom, s nem szabad megfeledkeznünk a Borsod megyei iparvidék nagy mennyiségű termelvé- nyéről, ami szintén itt utazik keresztül. Mondanom sem kell, ilyenkor mindenki a „fedélzeten” van, közel ezer vasutas szolgálja a zavartalan forgalmat. Korszerűsítés Ami a zavartalanságot illeti, e kérdéssel érdemes bővebben foglalkoznunk, hiszen az állomás, a vágányrendszer túlterheltsége kampányidőben igen sok baleseti veszéllyel jár. Sőt alaposan megnyomja a MÁV- igazgatóság ilyen jellegű statisztikáját. — Kocsirendezőink, váltókezelőink, kocsimestereink csökkentett munkaidőben dolgoznak, hogy maximálisan elláthassák felelősségteljes munkájukat. Minden dolgozónknak ugyanekkor kijelölt pihenőnapja van, az esetleges túlórát pedig szabadnappal ellensúlyozzuk. Ez is egy módja a biztonságosabb pályaudvari szolgálatnak! — válaszolt gondolatunkra Körösi Gyula. — A személyforgalom azonban akkor válik igazán baleset- veszély mentessé, ha megkezdődhet végre állomásunk korszerűsítése, elsősorban pedig a szigetelt peronrendszer kialakítása. Nos, e tekintetben most már komoly előrelépésről számolhatok be! Az államvasutak tervező irodájában elkészültek az idevágó beruházás pontos műszaki és gazdasági tervei, s értesülésem szerint meg ez év végén megkezdődik a hatvani pályaudvar átalakítása. Ha ez befejeződik, az egyes szeméiyvoriati vágányokat kerítés választja el egymástól, s a vonatokhoz földalatti folyosókon jut az utazóközönség. Nyugdíjas segítők Látogatásunk arra is fényt derített, hogy különböző vasúti munkakörökben után- pótfáshiánnval küzd a hatvani állomásfőnökség. Elsősorban érvényes ez a kocsi- kezelőkre, sarusokra! örvendetes ugyanakkor, hogy sok fiatal tanulja meg a váltókezelést, a nők érdeklődése pedig « vonaiátveváí,. vonatfelvevői és távirász munka iránt fokozódik. A munkaerőhiány különösen kampányok idején okozhat kiesést, lemaradást a termelőmunkában. Akkor, amikor például a hatvani kavicsbányának kell tucatszám vagont kiállítani keletszlovákiai exportcélra, vagy pedig Hatvan legnagyobb ipari üzemei, a konzervgyár és a cukorgyár jelentenek be kétszeres. háromszoros igényt. Ahogyan Sasvári Béla pénztár ionok tájékoztatott bennünket, ezekben az időszakokban sok nyugdíjast hídnak be szolgálattételre. Tóth Dezső, Kassa János. Király Ferenc például rendszeresen kisegít, s valamennyi nyugdíjasnak érdeme van abban, ha különösebb probléma nélkül fut le a szezonmunka. Természetesen az utóbbi évtizedben könnyűit a vasúti munka. Sokfele műszaki berendezés szolgálja ezt a célt. Érthető tehát, hogy Haraszti János váltóőr, aki tizenkét óra alatt 30—35 Salgótarján, Miskolc felől ér kező szerelvényt enged át Hatvanon, nem tartja már kimerítőnek szolgálatát. Pedig 33 éve dolgozik egyhuzamban az állomáson! Árubiztosítás Vasúti csúcsforgalom idején fokozott gondot jelent a pályaudvarra érkező, ott Vasútőrök vagonellenőrzésen, (Fotó: Szabó Sándor) időző különböző teherárü szerelvények biztosítása is, hiszen nem közömbös a MÁV-nak, hogy azok sérülésmentesen. hiánytalan rakománnyal fussanak be a megrendelőhöz. Ilyen szempontból a vas- űtőrségre hárul a legtöbb felelősség. Soraikból Kepes Józseffel és Somogyi Mihállyal beszélgettünk, akik egyöntetűen állították: a rendszeres ellenőrzés, a munkahelyi morál javulásának eredményeként mindinkább csökken a szállíttatok sérelmére elkövetett cselekmények száma. S ami külön érdem, ebben részük van nem csupán a rendé- szeknek, hanem a pályaudvar valamennyi doigoaojá nak. A hatvaru állomáson ve gül is .miként zárul az idei. forgalmi csúcs? Reméljük, tavalyihoz hasonló módon. Akkor pedig ismét „kinéz” a MÁV-igazg'atóság elismerése ennek a hatalmas családnak. Vagy ne igyunk a medve bőrére...? (m. gy.) Műm! .3935, aasuszüffi* .33» smmteat A takarékosság vízválasztói a Ék. W/* *Hní 4* A fi IMA
