Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
űjdoniág — és a gondok Évkezdés küszöbén az egri szakmunkásképzőben (/•efrefc A FELTVE ÖKZÖT1 KINCS A Bükk mélye. Talán itt igazi csend lesz! Évszázados fák, őserdő a Tarkő mellett. Az égnek meredő sziklák szinte félelmesek, kocsiút nem vezet erre. A fák derekáról is lekopott már a turistajelzés. A süppedő avar elnyeli a zajt, finomabb, mint a legfinomabb perzsaszőnyeg. — Itt végre csend van. Üljünk le, vegyük elő a tarisznyát. Egyszer csak óriási robbanás rázza meg a levegőt. — Légrobbanás. A repülők... Meg kell értenünk. Néhány jó falat után elfelejti az ember. Újra csend. Mélységes csend. Persze, ez sem tökéletes, hiszen szellő bujkál a fák között, diszkréten megborzolja a bokrok leveleit, rigó szól, mókus ugrik, őz surran a sűrűben. Ezek a zajok azonban hozzátartoznak a csendhez. Hanyatt fekszünk a fűben, lessük a valószínűtlenül kék eget. — Milyen jó itt! Már-már elszunyókálok. Rádió egyre erősödő hangját sodorja erre a szél. — Hallod? — Adj, adj, uram, esőt... Meghalt a csend. A mókus is eszeveszett ugrálásba kezd a fán, a közelben bóklászó őzike riadtan menekül. Továbbmegyünk. A tebrek vidéke is csendes. Messze a ménesből nagy néha jókedvében felnyerít egy csikó. Ez is a csendhez tartozik. Egyszer csak éktelen hallózás. — Jenőőő! Itt vagytok? Gyertek ide.;: — Hééé! Itt vagyunk. Gyertek ti. Szép pázsit és csend van... Két teherautó kapaszkodik fel a fennsíkra. Gázolajszagtól lesz egyszerre teli a levegő. Az egyik megáll, felcsapja a tetőt Túráztatja a vén motort. Legalább negyedóráig tart a csendháborítás. A következő vasárnap a házunk előtt szinte sorakoznak az autók. — Hová mentek? — Kiugrunk egy kicsit valahová. Csendet hallgatni, jó levegőt szívni. — Egyedül? — Jönnek JŐskáék is. A három gyereket is visszük. Nekik is jó lesz egy kis kikapcsolódás. Csend és friss levegő után vágynak az emberek. Nem valamiféle öreguras mániából. Életszükségletből. És nemcsak a vadász, a turista, akit vágya, szenvedélye hajt. Azok is, akik pléden heverve, kristálytiszta erdei patak mentén akarnak pihenni, az erdő sűrűjében gyűjtött rőzse lángjánál szalonnát sütni. Ám minél nagyobb az igény, sajnos, annál nagyobb hiánycikk lesz a csend. Nagyon kell vigyáznunk, hogy végképp ki ne fogyjon... Szalay István Verdi, Rossini, Puccini, Erkel .. up Operaest Egerben MÁR CSAK NÉHÁNY NAP és tanulókkal telnek meg az iskolák padjai, véget ér a nyári vakáció. A munka természetesen már korábban megkezdődött minden oktatási intézményben, s a hagyományos felújítások, korszerűsítések mellett jó néhány iskola új tantermekkel, korszerűbb felszereléssel is gazdagodott. A megye legnagyobb szakmunkásképző intézetében. Egerben is újdonság fogadja majd az elsőéveseket: egy központi tanműhely, ahol mintegy 500 tanuló végez majd termelő- munkát, szakmája elsajátítása mellett. Az új tanév előtti felkészülés legtöbb tennivalóját ennek a tanműhelynek a berendezése, felszerelése adta, ugyanakkor a legtöbb gondot is ez okozta a szakmunkásképző vezetőinek. — Valóságos kis üzem a tanműhelyünk — tájékoztatott Cseh István, az intézet igazgatója. — Mint ahogyan ez már az ország nagyobb szakmunkásképzőiben is gyakorlat, ez a központi tanműhely termelőtevékenységet folytat majd, s megrendelésre szállítja az itt készített — természetesen egyszerűbb — termékeket. A Ferroglobussal és a megyei VASVILL nagykereskedelmi kirendeltséggel kötöttünk szerződést és vállalunk bérmunkát is. Tervünk is lesz: az első esztendő kísérleti, de aztán legalább két és fél millió forint termelési értéket állítunk majd elő. — Az üzemek, vállalatok nem mindegyike fogadta egyforma lelkesedéssel ezt a kezdeményezést. Mi ennek az oka? — Valóban, a tanműhelyek vezetői nem nagyon örültek ennek, noha ismétlem, általános gyakorlat már központi tanműhely szervezése, és a következő években Gyöngyösön, Hatvanban is felszerelnek hasonlókat. Az iskola szempontjából igen nagy előny, hiszen egységes nevelési koncepciót valósíthatunk meg: a kollégium munkája, az elméleti és a gyakorlati oktatás együtt, egymást kiegészítve eredményesebb lehet a képzésben, nevelésben egyaránt. Egyébként csak az elsőévesek dolgoznak majd a központi tanműhelyben, tehát nem minden tanulót veszünk ki a vállalatok fennhatósága alól; a másod- és harmadévesek egy héten három napig ezután is az üzemi tanműhelyekben dolgoznak majd. Természetesen, hogy a vasipari szakmák elsőéves tanulói egész héten az intézetben lesznek, ez az ottani tanműhelyek munkájának megváltoztatását kívánja, s némi kiesést is jelent a vállalatoknak. De tapasztalatunk szerint kevésbé szervezett körülmények között dolgoznak az üzemekben, mint amit mi itt majd megteremtünk, s ez a szigorúbb munka később megtérül. Nagyobb eredményekben mutatkozik meg a hatása; biztos vagyok benne, hogy azok a forgácsoló, lakatos tanulók, akik a központi tanműhelyben dolgoztak elsőéves korukban, több munkát elvégeznek az üzemeikben, mint eddig. Korózs Lászlóval, a tanműhely vezetőjével végigjártuk az „üzemet”, amely már teljes felszereléssel várja a tanévkezdést. — Két műhelyben 15—15 esztergapadot szereltünk fel, a vasipari alapképzést külön helyiségben kaphatják mega tanulók, ezenkívül ponthegesztő berendezésünk, s külön hegesztőműhelyünk is van, ahol ennek a munkának alapfogásaival ismerkedhetnek meg a tanulók. A tervszerű termelőmunkát ezenkívül jól felszerelt trnk-mű- hely és anyagraktár biztosítja. „Gyártmányaink” között szerepelnek az első kísérleti évben például kalapácsok, különböző méretű csőbilincsek, csavarok, csuklós lakatreteszek. Persze a legfőbb dolog azért itt is az oktatás, minden ennek van alá— Lenyűgöző az a szépség, amely a belvárosi séták során megragadott — mondja Galina Ovcsarova, Targoviste megye művészeti osztályának vezetője. — Nálunk Bulgáriában vallási eltérések folytán nincs román, gótikus, vagy barokk templom. S ha lett volna, a majdnem ötszázötven éves török uralom (1334 —1878) vagy a két évtizedes fasiszta diktatúra után aligha maradt volna belőle valami. Amikor a székesegyházban megszólalt az orgona, a kitűnő akusztikai hatás miatt egyszerre hatottak rám a sokszínű festmények, a domborművek és szobrok, az épület hatalmas méretei, Bach orgonaszonátái. Felejthetetlen volt. A várceban járva azt is észrevettem, hogy a műemlékek védelme Egerben nemcsak állami, hanem közösségi feladat is. Példa- mutatóak a barokk házsorokba beépített új épületek. Nem vagyok ugyan szakember, de bárki, akit megragad e szépség és harmónia, az első látásra megállapítja azt. rendelve. A szakoktatónak itt nem kell anyag, alkatrész után szaladgálnia, mint ahogy ez a vállalati tanműhelyekben előfordul. Azért van a kiszolgáló személyzet, a tmk, hogy mindent előkészítsenek. Nagyobb a szakoktatók kötöttsége iVt, mint az üzemi tanműhelyben, viszont 6okkal nyugodtabb körülmények között dolgozhatnak. Persze, mi meg csak most kezdjük ezt a munkát, s így csak jósolgatni tudunk. Az viszont kétségtelen, hogy a már régebben megvalósított hasonló tanműhelyekben nagyszerűen dolgoznak a gyerekek. Az esztergapadjainkat például Diósgyőrből kaptuk, a 100. számú Szakmunkásképző Intézet tanulói készítették. Ott másod- és harmadéveseket is foglalkoztatnak a központi tanműhelyben. AZ INTÉZETNEK egyébként az új tanüzem beindításán kívül bőven lesznek egyéb tennivalói, gondjai is. Például a létszám nagyarányú emelkedése miatt. Az igazgató elmondta: örvendetes, hogy egyre többen érdeklődnek a szakmunkásképző iránt, s az új tanévre a tervezett 589 tanuló helyett ösz- szesen 606-ot vettek fel. — Ügy gondolom, hogy a műemlékvédelem is kapcsolódik munkaterületéhez vagy legalább is érinti azt. — Csak a múzeumi szervezeten keresztül, tehát közvetve állok kapcsolatban a műemlékvédelemmel. Inkább Targoviste megye kulturális ügyeivel foglalkozom. A Znamena Komunizma c. megyei lap, a Targovistei Állami Drámai Színház — még három hónappal ezelőtt itt voltam dramaturg —, a Targovistei Állami Bábszínház és egy fotóközpont tartozik még a művészeti osztályhoz. — Érdekes, hogy Targovis- tének két állandó színháza is van... — Igen. Városunknak kb. 35 ezer lakosa van, s ehhez képest talán szokatlan a két színház. Viszont annál hasznosabb. A Targovistei Állami Drámai Színház 1969-ben lett önálló, s azóta minden évben hat-hét darabot mutat be. Büszkék vagyunk arra, hogy a színházban két nézőtér és két színpad van, amelyeken egyidőben is rendezhetünk Együtt a három évfolyamon már 1800 tanuló ismerkedik leendő szakmájával az egri intézetben, a szeptembertől már teljesen egységesitett képzési rendszerben. Heti három nap elméleti ‘ és három nap gyakorlati foglalkozáson vesznek részt minden szakma tanulói. A nagy létszám az iskola bővítését is indokolttá teszi, s az intézet mellett új tantermek építését kezdik meg az idén. A mostani tanulólétszám tehát sok az iskolának, a vállalatoknak azonban még mindig nem elég: az igényeknek körülbelül a 70 százalékát tudták teljesíteni az újonnan beiskolázott tanulókkal. A fejlődő üzemeket viszont előnyben részesítették, így például a KAEV 10-es számú egri gyára 100-nál több tanulót kapott, de előfordult az is, hogy a tanműhelyét nem fejlesztő vállalatokhoz egyáltalán nem küldtek szakmunkástanulót. EZEKBEN A NAPOKBAN elkészülnek az órarendeik, a tantárgyfelosztás, augusztus 28—29-én pedig már megérkeznek az elsőévesek, kiosztják a munkaruhákat, a tankönyveket. Elkezdődik az új tanév; egy sor új tennivalóval, követelménnyel. előadásokat. A 600 személyes nagytermen kívül van egy 100 fős kamaratermünk, ahol fiatal színészek évenként két- három új darabot mutatnak be iskolásoknak és a munkásifjúságnak. Utána a iszíné- ezekkel megvitatják a látottakat: elemzik a darabot, értékelik az alakításokat, vitáznak, szórakozva tanulnak. Régi vágyunk, hogy testvérkapcsolatot alakítsunk ki a Gárdonyi Géza Színházzal. Tudom, hogy nem lesz köny- nyű, mert az egri színháznak nincs önálló társulata, kapcsolatteremtési kérelmünket azonban a Miskolci Nemzeti Színház vezetőinek is címezzük. 1976. nyarán Targovisté- ben megrendezzük a bolgár úttörők fesztiválját, amelyen gyermek- és felnőtt színtársulatok is fellépnek. Mint illetékes, egyelőre szóban, később írásban is meghívom az egri—miskolci színészeket erre a fesztiválra. Ha ez az első lépés sikerül, utána tovább keressük a kapcsolatteremtés újabb formáit. Saiga Attila Népszerű áriák címmel operaestet rendeznek Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Augusztus 25-én este 8 órakor, nagy olasz és magyar zeneszerzők műveinek legnépszerűbb részleteit mutatja be a közönségnek Buday Lívia, a barcelonai énekverseny II. díjának nyertese, Palócz László érdemes művész, valamint Ötvös Csilla és Szigeti László, a Magyar Állami Operaház magánénekesei. A műsoron áriák szerepelnek Verdi Aidájából, a Rigó- lettoból, a Trubadúrból, a Traviátából és az Álarcos-* bálból, Gounod Faustjából, Bizet Carmenjából, valamint Rossini A tolvaj szarka, Puccini Tosca és Mascani Parasztbecsület című operájából. A magyar zenedarabokat Erkel Hunyadi Lászlójának palotása és Kodály Háry Jánosának toborzója képviseli. A Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekarát Krá- lik János vezényli. Hekeli Sándor Meghívás Targovistébe Keressük a kapcsolatteremtés újabb formáit Ax első olvasók Alkotmányunk ünnepén adták át Hort község új, korszerű könyvtárát. Pillanatképünk az első olvasókat örökítette meg. (Fotó; Szabó Sándor) Mostanában gyakran vannak rémlátásaim. Látom magam a bíróság előtt, amint kiskorú gyermekem fölött mondanak ítéletet, garázdaság, huliganizmus, vagy mit tudom én milyen, korához illő bűntett miatt. Látomásaimban én is ott ülök a vádlottak padján, majd meg a sajtóval álmodom, közelebbről; a bűnügyi krónikával. Rólam szólnak a dörgedelmei, engem ostoroz, mert szülő vagyok és elhanyagoltam a gyermek nevelését. Sőt, ha jól emlékszem, egyszer még a Kék fény is foglalkozott velem, csak ott, azt hiszem, háttal voltam fordulva a nézőknek, vagy csak a szememet ragasztották le, s ezért nem láttam magamat a képernyőn, ezt már nem tudom biztosan. Elég az hozzá, hogy rém- látomásaimban könnyezek, meakulpázok, és amikor felocsúdok valahogy, mindig elhatározom, hogy tennem kell valamit. Tenni, amíg nem késő...! Nevelni kell azt a gyereket! Igen, így lesz! Nevelem! De mikor? Mert reggel elmegyek otthonról és hazatérek este. Munkaidő, túlóra, másodállás, maszekolás, miegymás. Az asszony nem különben! Talán annyi különbséggel, hogy nála miegymás nincs. Mikor neveljük a gyeNem nevelek bűnözőt Nemrég aztán támadt egy ötletem. Éjszaka kellene. Éjszaka! Akkor ráérünk. Valahogy így gondolom; — Kérlek — mondom a feleségemnek a Tv-híradó második kiadása után —, készítheted a gyerek reggelijét, mindjárt felébred. — Ezzel megyek a gyerek szobájába: — Halló! Te hétalvó! Mindjárt a hasadra süt a villany! Bs elkezdődik a . nap. a gyerek napja. A fiú előbb tornázik, majd hideg vízben zuhanyozik, és bőségesen eszik. (A reggelidet fogyaszd el magad, az ebédedet oszd meg a felebarátoddal, a vacsorádat add az ellenségednek!) így egészséges. Éjfél után kettőkor van az ebéd, ekkor meleg ételt kap, majd ahogy pitymallik, kö- vetkezik a lefekvés ideje, ekkor könnyű és kevés eledelt vesz magához. Visszatérve a nevelési programhoz; éjfélig rendszerint játszunk. Pajkos, tréfás, sokmozgásos játékokat. Amint azonban a Kossuth adó befejezi a hireket, és csárdások, verbunkosok következnek, a magyar népzene szépségeire irányítom a gyerek figyelmet. Az egyik legfontosabb dolog, természetesen, a mozgás a szabad levegőn. Erre ebéd után, úgy éjfél, három tájban kerül sor. Lemegyünk a parkba és elengedem a csemetémet, hadd mozogjon. Ha nincs telehold, hosszú zsineget kötök a derekára, s ezzel biztosítom, hogy meg is találjam, ha befejeződik a program. A hintát, homokozót zseblámpával világítom meg. Erre a célra nagy teljesítményű, fókuszos lámpát használok. Külön kell szólnom, kedves szülőtársaim, e nevelési módszer kivételes biztonságáról. Szinte zéróra csökken a gyermeket fenyegető veszélyhányados. Például, kigurul a labda az országűtra! Na és! Nincs forgalom, ami veszélyeztetné a gyerek testi épségét. Szaladjon csak a labda után, nem jön semmi. Különben is, csak egyszer gurulhat ki. a sötétben úgysem találjuk meg többé. Ugyanekkor, mi sem természetesebb, hogy ilyenkor is foglalkozom a gyerek morális nevelésével. Ha egy üzem előtt megyünk el, megmutatom a gyereknek a portásfülkét, és megmagyarázom neki, hogy belőle js válhat még olyan bátor, semmitől sem rettegő dolgozó, mint aki ott hortyog az ajtó mögött, az asztalra dőlve. Rendszerint akkor indulunk hazafelé, amikor a kakas először megszólal. Ekkor az asszony veszi át a srácot így kell ezt a nevelési feladatot megosztani, kérerr szépen. En pihenek egy kicsit, majd borotválkozom éí készülök a hivatalba. Kicsit törődöttnek látszom — ezt meg kell adni —, és a feleségem sincs éppen elhízva a maga 40 kilójával. Dehét édes istenem ...! Foglalkozunk a gyerekkel! Mi néni nevelünk bűnözőt! Amint éppen borotválkozom, behallatszik hozzám a feleségem hangja. — Nézd csak. kisfiam! Már késő hajnal van. No, csucsukálj szépen! Nézd, nézd csak ...! Mindjárt feljön a nap! Ilyenkor a rendes gyereknek már aludni kell! — Mi az a nap? — kérdezi a fiam félálomban. — Majd megtudod, arany virágszálam — biztatja az asszony a gyereket. — Ha nagy leszel, egyszer majd kimaradtok édesapáddal... Bizony! Az lesz a nagy nap! Egyszer majd délelőtt mentek el sétálni. D. JCiss János 1975. augusztus 23., szombat
