Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

$ Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Hága és az atom FIGYELEMRE MÉLTÓ CIKK jelent meg a NATO hivatalos folyóiratában. Szerzője Van Der Stoel holland külügyminiszter. A holland diplomácia vezetője tanul­mányában sürgeti, hogy a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének témakörét Bécsben, a haderőcsökkentési tárgyalásokon is tűzzék napirendre. Mi tagadás, a józan hang méltán feltűnést kelt. An­nál is inkább, mert a szervezet, amelynek folyóirata a cikket közölte, nem arról nevezetes, hogy a realitá­sokkal lépést tart. (Éppen a Krasznaja Zvezda legfris­sebb száma foglalkozott az észak-atlanti tömbnek az enyhülés feltételei közötti szerepével. A szovjet hadse­reg lapja megállapította: a NATO továbbra is fő aka­dály az európai tartós békéhez és biztonsághoz vezető úton.) Nos, Van Der Stoel cikke más húrokat penget, mint az atlanti paktum többi szószólója. Két alapvető reali­tásból indul ki, bár közülük nyíltan csak egyet vall be. Mégpedig azt, hogy Európában igenis lehetséges csök­kenteni a taktikai nukleáris fegyvereket. Ugyan ki ál­lítaná — józan ésszel — az ellenkezőjét, amikor a föld­kerekség egyik legkisebb kontinense az atomfegyverek valóságos arzenáljává lett. Igaz, a holland külügyminisz­ter — cikkének „szalonképessége”, netán közlése érde­kében — hozzáfűzi: a nukleáris fegyverek a kelet­nyugati biztonság „alapvető elemei”. Szerepüket azon­ban — szerinte — a jövőben radikálisan lehet csökken­teni. AKIK WASHINGTONBAN az atomzsarolás fegyverét oly gyakran emlegetik, bizonyára rosszallással olvassák a holland külügyminiszter fejtegetését. Ám akik Európa és a világ békéjét és biztonságát csakugyan szívükön viselik, józan hangjáért alighanem elismeréssel fogadják. Még akkor is, ha a politikus ellenzi azoknak a javasla­tát, akik Hollandia NATO-ból történő kilépését követel­ték, ha meghatározott időn belül a taktikai nukleáris fegyverek számát Európában nem csökkentik lényege­sen. Ez az a bizonyos másik realitás, amire Van Der Stoel csak utal, de nevén nem nevez. Hollandiában ugyanis a közvélemény már többször követelte: távolít­sák el az ország területéről az amerikai atomfegyvere­ket. A külügyminiszter szem- és fültanúja lehetett jó- néhány tüntetésnek, parlamenti vitának, amely az atom­fegyverek kivonását sürgette. Pártja, a munkáspárt leg­utóbbi kongresszusán is ebben az értelemben hozott fel­tételes határozatot, leszavazva őt magát és a vele együtt kisebbségben maradt hadügyminisztert. A HAGAI POLITIKUS józan hangja biztató jele annak, hogy nyugaton egyre több államférfi is felismeri: Helsinki szellemének, az enyhülés folyamatának mielőbb a leszerelés témakörében, a katonai kérdések szféráiban, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek vonatkozásában is érvényesülnie kell. Portugáliában fokozódott egy katonai puccs veszélye Spinola megszegte ígéretét (Folytatás az 1. oldalról) tábornok, a szárazföldi erők főparancsnoka is). A fegyveres erők tiszthe­lyetteseinek kilenc főből álló országos tanácsa és a légi­erő helyetteseinek közgyűlé­se éjjel visszautasított min­den olyan kísérletet, amely arra irányult, hogy ' meg­bontsák és megtévesszék a hadsereget, éket verjenek a hadsereg és a nép közé. Mindkét tanácskozáson ál­lást foglaltak a szocializmus felé való haladás folytatása mellett. Mint már jelentet­tük, a haditengerészet is tá­mogatásáról biztosította Vas- eo Goncalvest és kormá­nyát. RIO DE JANEIRO: Antonio De Spinola volt portugál elnök péntekre vir­radóan nyilatkozatot adott a DPA nyugatnémet hírügy­nökség Rio de Janeiró-i tu­dósítójának. A brazil hatósá­gok a március 11-i puccskí­sérlet kudarca után azzal a feltétellel adtak menedékjo­got Spinolának, hogy az ex- elnök nem fejt ki politikai tevékenységet az országban. Spinola a nyugatnémet hír- ügynökség jelentésének ta­núsága szerint, nyilvánvaló­an megszegte ezt az ígére­tét, mivel, mint a DPA írja Rio de Janeiró-i „főhadiszál­lásán” „Portugália politikai jövőjét tervezi”, több tucat munkatársával. A DPA tudósítójának adott nyilatkozatában Spinola a „demokrácia bajnokaként” próbálta feltüntetni magát. Ugyanakkor azonban támad­ta a fegyveres erők mozgal­mát: elutasította azt a fel- tételezést, hogy „antikommu- nista előítéleteket táplál”, de éles kirohanásokat inté­zet a PKP ellen. Spinola kijelentette, hogy visszatér Portugáliába, mi­helyt „megérnek a feltéte­lek egy valóban demokrati­kus kormány” megalakításá­hoz; elismerte, hogy kapcso­latban áll portugáliai politi­kai erőkkel és megerősítet­te azt is, hogy nemrégiben tett európai utazását politi­kai tanácskozásokra használ­ta fel. A volt államfő végül kife­jezte azt a véleményét, hogy a portugál gazdasági élet súlyos nehézségeit csak „a nyugati államok szilárd tá­mogatásával” és „drasztikus takarékossági intézkedések­kel” lehet orvosolni nyilván­való — mondotta —, hogy Portugáliának a Közös Piac tagállamává kell válnia. Elhunyt ■ ■ ■ a ■■ l.l ■ f a DÍVSZ alelnöki' A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája meg­rendüléssel közli, hogy Ha­mid Abdel Aziz, a DÍVSZ alelnöke az augusztus 20-a i bekövetkezett damaszkuszi légikatasztrófa következté­ben elhunyt. Hamid Abdel Aziz a vég­rehajtó bizottság tagja, a Szudáni Ifjúsági Szövetség alelnöke 1911 óta töltötte be a DÍVSZ alelnökének és az Afrika-bizottság vezetőjének tisztét. A DÍVSZ irodája részvétet fejezi ki Hamid Abdel Aziz családjának és testvéri szo­lidaritásáról biztosítja elv­társait, valamint a Szudáni Kommunista Pártot és a Szudáni Ifjúsági Szövetséget. Román kormányküldöttség Moszkvában A szovjet kormány pén­teken a Kremlben ebédet adott a román kormány- küldöttség tiszteletére, amely Manea Manescunak, a Román KP Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjának, a kor­mány elnökének vezetésével csütörtökön érkezett a szov­jet fővárosba. ' Az ebéden Koszigin ésMa- nescu baráti pohárköszöntőt mondott. (TASZSZ) Kissinger „ingázása Jf ALEXANDRIA: Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter pénteken délután Alexandriába Szá­dat elnökkel való tárgyalásá­nak színhelyére érkezett. A repülőtéren Iszmail Fahmi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadta az amerikai vendéget. Az amerikai diplomácia vezetője Egyiptomba utazá­sát megelőzően Jeruzsálem­ben csaknem öt óra hosszat tárgyalt az izraeli vezetőkkel. A közel-keleti közvetítő úton levő Kissinger péntek dél­előtti megbeszéléseiről Állón izraeli külügyminiszter telt szűkszavú nyilatkozatot a sajtónak. Állón szerint a megbeszélésen „haladást er. tek el egyes fontos kérdések tisztázásában”, s ez őt — mármint Allont — „remény­kedéssel tölti el”. , A Kissingert kísérő ame­rikai tudósítók jelentései szerint nincs rá biztosíték, hogy a legújabb ingázás so­rán sikerül tető alá hozni az újabb csapalszétválasztási megállapodást. A Washing­ton Post azt írja, hogy „a vitatott kérdésekben immár nem állnak egymással hom­lokegyenest szemben az ál­láspontok, „ennek ellenére” mind izraeli belpolitikai meggondolások, mind az ál­talános arab politika” meg­akadályozhatja a megegye­zést. Husszein és Asszad az arab összefogásról Husszein jordániai uralko­dó Szíriában tett látogatá­sáról pénteken visszaérkezett Ammanba. Időközben hírügynökségek kivonatokat közöltek abból a nagy jelentőségű közlemény­ből, amelyben a két ország vezetői bejelentették, hogy közös 6zíriai—jordániai leg­felsőbb politikai parancsno­ki tanácsot létesítenek. A do­kumentum leszögezi: a két vezető — Husszein jordániai király és Hafez Asszad Szí­riái elnök — különös fon­tosságot tulajdonít *az arab erőforrások mozgósításának. Ez a mozgósítás a cionista ellenség elleni harchoz szük­séges erők koncentrálását szolgálja: „Az arab népek­nek nincs más választásuk, mint az, hogy kiépítsék ka­tonai erejüket. Az esemé­nyek azt mutatják, hogy az ellenség mesterkedéseinek és makacsságának ellensúlyo­zására egyetlen alternatíva létezik: a katonai erő és készültség” — hangoztatja a közlemény. A két arab vezető elutasí­totta azt a tételt, hogy a Kiesinger által jelenleg szor­galmazott egyiptomi—izra­eli katonai megállapodás hozzájárul a térség békéje megteremtéséhez. Kijelen­tették: ezt a célt kizárólag az összes megszállt terüle­tekről való izraeli visszavo­nulás szolgálhatja. Egy ilyen visszavonulás garanciája pe­dig csakis egy katonailag erős arab nemzet lehet. Az újonnan létesített egye­sített parancsnokság felada­táról szólva a közlemény azt hangoztatja, hogy az új szerv tevékenységének a kö­zel-keleti helyzet normalizá­lásához kíván hozzájárulni. (REUTER, AP, UPI) McGovern: Hiba voit elszigelelni Kubát Heltai András, az MTI tu. dósíiója jelenti: At. amerikai sajtó — a köz­vélemény túlnyomó többsé­gével összhangban — megelé­gedéssel kommentálja, hogy a kormány még ha csak rész­legesen is, feloldotta a Kubá­val való kereskedelem tilal­mát. A New York Times „ré­gen esedékes első lépésnek” nevezi az intézkedést, amely­nek értelmében külföldön működő amerikai cégek im­már kereskedhetnek Kubával és nem alkalmaznak megtor­ló intézkedéseket azokkal az országokkal szemben, ame­lyeknek hajói árut szállíta­nak Kubába. Washingtoni megfigyelők a lépést elkerülhetetlennek te­kintétték azt követően, hogy az Amerikai Államok Szerve- zete júliusban (az Egyesült Államok egyetértésével) úgy döntött: megengedi tagjainak, hogy gazdasági kapcsolatokat létesítsenek Kubával. Nessen, a Fehér Ház szóvi­vője szerint az Egyesült Ál­lamok nem kíván állandó szembenállást Kubával, de „bármifajta változás kétolda­lú kapcsolatainkban Kuba magatartásától függ”. Infor­mációk szerint Washington elsősorban Kubában az álla­mosított — amerikai forrá­sok által 1,8 milliárd dollár­ra becsült — vállalatokért kért kártérítést helyezi elő­térbe. Bingham demokratapárti ■képviselő kijelentette: az embargó részleges feloldása, Amerikát még nevetségesebb helyzetbe hozza, mint ami­lyenben korábban volt, hi­szen amerikai cégek külföl­dön készült termékei most. már eladhatók Kubának, de az amerikai munkások által készített áruk nem. McGovern demokratapár­ti szenátor, aki májusban nagy érdeklődést keltett lá­togatást tett Kubában és is­mételten tanácskozott Fidél Castroval, kijelentette: „hiba volt és magunkat csaptuk be 14 éven át, amikor gazdasági rendszabályokkal akartuk el­szigetelni Kubát”. Kozmosz 756. MOSZKVA: Pénteken a Szovjetunióban föld körüli pályára juttat­ták a Kozmosz 756. jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon tudományos berendezéseket helyeztek el, amelyek a világűr kutatását szolgálják. A szputnyik berendezései kifogástalanul működnek. (TASZSZ) 1975. augusztus 23., szombat Augusztusi győzelem A síkságok zöldjét, a he­gyek barnáját, a Fekete-ten- ger kékjét, a Prut meg a Duna vonalát mutató tér­képre 1944 augusztusában egymás után tűzték fel a kü­lönféle seregtestek mozgását ábrázoló nyilakat, A szovjet hadsereg, mindenekelőtt a Harmadik Ukrán Front had­seregei és hadseregcsoport­jai elindultak Románia fel­szabadítására. Augusztus 23- án Romániában antifasiszta felkelés tört ki és ez elsö­pörte az Antonescu-diktatú- rát. A sikeres felkelés alapja azoknak a győzelmeknek a sora volt, amelyeket a szov­jet hadsereg mért a nácikra — nem kis részben az a Jas—kisinyovi hadműve­let, amely 44 náci hadosztály megsemmisítésével járt. A felkelésről szólván, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését elemezvén éppen tavaly állapította meg a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága: „ ... Eze­ket az akciókat a többi kö­zött a kedvező nemzetközi körülményeknek tulajdonít­hatóan hajtottuk végre, amely körülményeket első­sorban az egész háború leg­nagyobb terheit viselő és legnagyobb áldozatot hozó szovjet hadseregnek a hitk*­lpar, szocialista mezőgazda­ság szerveződjék Románia földjén. Harmincegy esztendő alatt úgy változott meg Románia, hogy most kevesebb, mint két hét kell például az ipar számára ahhoz, hogy előál­lítsa azt az értéket, amelyet a tőkés Románia 1938-ban termelt. A mezőgazdaság, ha csak 1950-nel hasonlítjuk össze, mintegy háromszoro­sára növelte termelését. Ezekben az eredményekben ott van a szocialista közös­ség sokoldalú gazdasági kap­csolatainak állandó bővülése, a KGST munkája — a szocialista gazdaságok együttmunkálkodása, amely éppen napjainkban lép fel­jebb és feljebb az integráció lépcsőin. Ott van az ered­ményekben a közös marxista —leninista elvekhez való ra­gaszkodáson túl az a bizton­ság is, amit Romániának, a többi szocialista országnak is a Varsói Szerződés Szer­vezetéhez való tartozás nyújt. A mai évfordulón a ma­gyar dolgozók szeretettel kö­szöntik a Román Szocialista Köztársaság népét, az orszá­got vezető pártot, új és még nagyszerűbb eredményeket kívánnak nekik a szocializ­mus építésében. A román főváros lakossága örömmel fogadja 1944. augusztus végén a szovjet felszabadító hadsereget. (TASZSZ — MTI—KS— Archiv felvétel) rista Németország elleni harcában kivívott ragyogó győzelmei teremtették meg”. A térképre emlékeztettünk bevezetőben. A térképre, amelyen Tyiraszpoltól és a Moldavai Szocialista Szovjet Köztársaság földjétől nyu­gatra, a Prut folyó völgyé­től délre, a Kárpátoktól nyu­gatra indultak a • szovjet erők, hogy a győztes buka­resti felkelés után még min­dig számottevő erőt képvi­selő «áe>;.-h,ádsg£^gjí kiűzzek egész Romániából. Amikor a szovjet hadsereg, együtt a román Tudor Vladimirescu hadosztály egységeivel, au­gusztus 30-án bevonult Bu­karestbe, a felszabadult Ro­mániában még csak a tő­késvilágból megmaradt és a háború éveiben sok sebet kapott, elmaradt ipar és me­zőgazdaság létezett. A ro­mán kommunisták harca, munkája segített előbb ab­ban, hogy a termelőeszközök a nép kezébe kerüljenek, majd abban, hogy korszerű A Neptum üdülőhely Olimp nevű szálloda-komplex»» ma a Fekete-tenger pártján. (KS—arctuv felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents