Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

Megemlékezések, munkás—paraszt találkozók, jutalmak és kitüntetések átadása, új létesítmények avatása Fokozódik a verseny A bűvös szó az: export Finomszerelvénygyáriak a világpiacon megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepi tanácsi és népfrontbizottsági ülés Egerben Egri Városi Tanács és a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága kedden délelőtt együttes ünnepi ülést sadalmi munkát végzett, a gyöngyösi váltógyár 40 ezer, a helyi termelőszövetkezet 60 ezer, a miskolci MÁV Igazga­tóság pedig százezer forint készpénztámogatással járult hozzá ahhoz, hogy minél ha­marabb- elkészülhessen a vá- mosgyörki apróságok máso­dik otthona, amely összesen 1,8 millió forintba került. zotiság titkára rövid beszéd keretében adta át a forga­lomnak. A megnyitás után a vá­sárlók birtokukba vették a kilenc és fél millió forintos beruházással épült szövet­kezeti áruházat. A napi alapvető élelmi­szer- és háztartási cikkek mellett friss tőkehúst és Birtokba pettek új tantermüket « kápolnái kisdiákok... (Fotó: Szilvás István) tartott a városi tanács dísz­termében Az alkotmány év­fordulójának jegyében zaj­lott rendezvény résztvevőit, közöttük Kovács Jánost. a városi pártbizottság titkárát, Fiala Tivadarné országgyűlé­si képviselőt, a megyei nép­frontbizottság elnökét és dr. Fülöp Andort, az Egri Me­gyei Bíróság elnökét Veres István városi népfronttitkár köszöntötte, majd dr. Sebes- teny László, az Egri Városi Tanács általános elnökhe­lyettese emlékezett meg a 3\tagyar Népköztársaság al­kotmányának születéséről, majd kitüntetések átadására ■került sor. Társadalmi munkáért ki­tüntetést-kapott Berta István Buda Istvanne, Dér Béláné, Korsós László, Kulcsár Vik­tor, Marmoly Sándor és Vass János. Oklevelet kapott ered­ményes társadalmi munká­jáért az egri szociális otthon kollektívája, az UNISZEKV Ktsz, az egri Finomszerel­vény gyár és a Hazai esték cí­mű műsort szervező egri ta­nárképző főiskola tanári kol­lektívája. Ezúttal adták át a megye művelődésügyéért végzett ki­emelkedő munkájáért a ki­tüntetést dr. Kelemen Endré­nek, az Iskolatelevízió osz­tályvezetőjének és Mikus László iskolaigazgatónak, a Megye egészségügyéért ki­tüntetést Cseh Józsefne veze­tő védőnőnek, Kassai Ferenc. ügyeleti gepkocsivezetőnek és dr. Tűm merer Ferenc kör­zeti orvosnak. Fiala Tivadar­né megyei népi'rontelnök tíz emlékplakettet adott át az ünnepségen kiváló társadal­mi munkát végzetteknek. Megemlékezés az fizó gyöngyösi gyárában Az Egyesült Izzó Gyöngyö­si Gyárában ugyancsak 19-én emlékeztek meg az évfordu­lóról. Az ünnepségen köszön­tötték Kádár Bélát, a Gyön­gyösi Városi Pártbizottság titkárát és Nagy Márta or­szággyűlési képviselőt, s ott voltak a gyár dolgozói mel­lett a gyöngyösi Mátrakincse Termelőszövetkezet küldött­ségének tagjai is. Az ünnep­ség felszólalói méltatták az alkotmány jelentőségét. A termelőszövetkezet képviselői ezúttal mondtak köszönetét a gyári munkásoknak a mező- gazdasági munkák segíté­séért, s az idei gabonatermés­ből készült új kenyeret át­adták a gyár dolgozóinak. Új óvodát adtak át Vámosgyörkön Augusztus 20.-a az alkot­mány napja alkalmából teg­nap délután uj óvodát avat­tak Vámosgyörkön. A 90 gye­rek elhelyezésére alkalmas létesítmény széles körű. tár­sadalmi munkával épült fel: M kivitelezés során a község lakossága több isaz órát tár­A község és a váltógyár kö­zötti szocialista együttműkö­dési szerződés értelmében a gyár szakemberei végezték el az új óvoda villany- és vízve­zeték-hálózatának szerelési munkálatait, amelynek érté­ke további 60 ezer forint. ískofaavató Kápolnán Bár még nem kezdődött meg az idei tanév, a kápol­nai kisdiákok máris birto­kukba vehették a korszerűsí­tett, kibővített iskolát. Al­kotmányunk ünnepére adták at ugyanis az építők azt a két tantermet és a tornater­met, amely, a jövőben, lehe­tővé . teszi ,a korszerűbb ok­tatást a község Iskolájában. A kápolnai diákok eddig a szabadban, télen pedig az iskola folyosóján tornáztak, s két turnusban — délelőtt és délután — jártak az órák­ra. A mostani bővítéssel megoldódik a gond: szep­tembertől. egyszerre nyolc tanteremben folyik majd a tanítás, s egy 12-szer 8 mé­teres, jól felszerelt torna­csarnokban tarthatják meg a testnevelési órákat. Mint a kedd délutáni ava­tóünnepségen a község veze­tői elmondták, az iskolabő­vítés 1,2 millió forintba ké­rdi, azaz csak 686 ezerbe, mert a többi a társadalmi munka eredménye. A kor­szerű iskoláért, a tornate­remért összefogott a község: a termelőszövetkezet, a ktsz-ek, a dohánybeváltó, a helyi üzemek, a szülők je­lentős ^ támogatással segített. ték az’ építkezést, amely az elmúlt év júniusában kezdő­dött el. Az avatóünnepségen, ame­lyen részt vettek a patroná­ló üzemek, vállalatok kép­viselői, a füzesabonyi járás, valamint a község párt- és állami vezetői, az úttörőcsa­pat tagjai mondtak köszöne­tét az építőknek. Az új is­kolarészt ezután dr. Bocsi József, a járási hivatal el­nöke adta át Szabó Bélának, az iskola igazgatójának, va­lamint a kisdiákok jelenlevő képviselőinek. Új ABC-órufiózat nyitottak Hevesen Az alkotmány napja alkal­mából űj létesítménnyel gazdagodott Heves nagyköz­ség. A község központjában, a nemrég épült emeletes la­kóház szomszédságában új bevásárlóközpontot épített a körzeti ÁFÉSZ. Kedden délelőtt a szemer­kélő eső ellenére több száz főnyi tömeg gyűlt össze az új ABC-áruház megnyitásá­ra. A megjelenteket, közöt­tük Klaisz Ferencet, a MÉ­SZÖV elnökét uőz Pál elnök üdvözölte. Áz áruházat Sza­bó Lajos, a -jáia a pártái-. hentesárut is vásárolhatnak a háziasszonyok. w A mai napon tovább foly­tatódik az ünnepségsorozat. Hatvanban délelőtt tíz óra­kor kezdődik az a politikai nagygyűlés, amely jelentősé­gével kiemelkedik a megyei rendezvények közül. Horton mai adják át a felszabadulási emlékkönyvtárát, Domoszlón pedig birtokukba veszik a kicsinyek az űj községi óvo­dát. A Petőfibanyán megren­dezésre .kerülő munkás—pa­raszt—katonafiatalok talál­kozójával veszi kezdetét az ifjúmunkás napok színes programja. Csinos. No és? Mit számít az? Nem. szépségversenyre készül, hanem, a gyöngyöspa­tai tanács elnöke. Az pedig nem általános gyakorlat, hogy a községi tanács élére a külső megjelenés alapján vá­logassák ki a személyeket! Miért? Az talán általános gyakorlat, hogy nő, méghoz­zá egy egészen fiatal, huszon­öt éves nő álljon a helybeli tanács élén? Ezek a kérdések és a kissé ingerült válaszok talán, jel­zik: mégsem mindennapos témát pendítünk meg. ★ — Nem gondolt arra, hogy maga statisztikai adat is? — De gondoltam. Többször is felmerült bennem, hogy ha nem lenne „nőpolitika” meg „ifjúsági politika”, akkor nem biztos, hogy én most ta­nácselnök lennék. — Miért? Nincs önbizalma? — Mondjam azt, hogy van? Annyi biztosan van, amennyi kellett ahhoz, hogy elmer­jem vállalni ezt a tisztséget. Pedig nem akartam. Nem is ment könnyén. Többször is Mint ismeretes: megyénk egyik legnagyobb exportáló vállalata az egri Finomsze- r el vénygyár. Az- önálló kül­kereskedelmi joggal is ren­delkező vállalat a svéd MEC- MAN- és a nyugatnémet Liebfried-cégekkel együtt­működve évről évre bővíti nemzetközi kapcsolatait, gyártmányai közül egyre töb­bet exportál a szocialista és a kapitalista országokba egy­aránt. 1974-ben már 233 millió forint értékű' terméket ex­portáltak a finomszerelvény- gyáriak. Az összeg hetven százalékát dollárban fizették a vásárló partnerek. A vállalat idei célkitűzé­Ecldig Mindezekkel természete­sen tisztában vannak az egri íinoniszerelvénygyáriak is, akik a közelmúltban tették mérlegre féléves export­jukat. Az eredményekről, a gondokról, valamint a ten­nivalókról Győrfi Ferenc gazdasági és Kovács Imre kereskedelmi igazgatóval be­szélgettünk, — Mindenekelőtt azt sze­retném elmondani — kezdte a beszélgetést a vállalat ke­reskedelmi igazgatója —, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-1 ülésén hozott határozatok alapján előbb a múlt éves exportte­vékenységünkét elemeztük ki újra, majd a népgazda­sági elvárások, az említett KB-ülés döntései, valamint a vállalati tervek alapján dolgoztuk ki idei tenniva­lóinkat. Az export fokozá­sát, az import csökkentését, a takarékosabb gazdálkodást valóban, a legfontosabb fel­adatnak határoztuk meg. — S mit sikerült az első félévben a célkitűzésekből megvalósítani? — 1975 első félévében a seiben is a kiemelt feladatok között szerepel az export, ezen belül is elsősorban a tőkés export további növe­lése. Akik ismerik napjaink vi­lággazdaságának válságát, jól tudják; exportálni egyre nehezebb. Kiéleződött a gyártó cégek között a ver­seny. szűkültek a piaci le­hetőségek, emelkedtek az alapanyagárak, a termelési költségek, egyre nagyobb követelményeket támaszta­nak a minőséggel és a pon­tos szállításokkal szemben is. Rendkívül nehéz tehát vers- ezni, versenyben ma­radni. sikerűit tavalyi esztendő azonos idő­szakához viszonyítva 11 szá­zalékkal. növeltük exportun­kat. Ezen belül a tőkés pia­cokon értékesített forgal­munk 18 százalékkal nőtt. A bázishoz viszonyítva jelen­Harmadszor is — Mit s hová exportáltak az első félévben? — Kérdé­sünkre Győrfi Ferenc gazda­sági igazgató válaszolt. — Svédországnak. Nyugat- N érne tország n a k különböző pneumatikái elemeket. Olasz­országnak, Finnországnak pe­dig kompresszorokat. A je­lenleg is folyó tárgyalásaink újabb piaci lehetőségeket ígérnek Görögországban, Tö­rökországban és Iránban is. A tőkés országokon kívül természetesen a szocialista országokba is exportáltunk. — Elsősorban min kell vál­toztatni exporttevékenysé­gükben? Milyen területeken kamatoztatják majd a fél­eves tapasztalatokat? — Egyszer s mindenkorra tudomásul kell vermi: csak ^.ifogástalani „minőségű ter­tőspn növeltük tehát expor­tunkat. — Az eredmények figye­lemre méltóak, de összessé­gében szerényebbek a ter­vezettnél. — így igaz. de a lehetősé­gek, a körülmények sem azonosak a korábbiakkal. Különösen a tőkés piacokon nem. — Exportjukat sikerült lé­hát növelni. És az importot csökkenteni? — Az esztendő első hal hónapja alatt lényegében ak­kora értékű importcsökken­tést sikerült megvalósíta­nunk — korszerű üzem- es munkaszervezéssel. jobb anyaggazdálkodással, az im­portanyagok hazai helyette­sítésével, a szocialista bri­gádok lelkes munkájával — mint tavaly egész évben. A népgazdasági szinten is je­lentkező megtakarítás érté­ke eléri a félmillió dollárt. Mindezekkel korántsem azt akarom, mondani, hogy mun­kánkban nem voltak hibák, fogyatékosságok ... : a minőség! mékekkel lehet a világpia­con versenyben maradni. Eb­ből máris következik az egyik legfontosabb felada­tunk is: termékeink minősé­gének javítása. Mégpedig: tartósan és számottevően ! — Ami ma elég, az hol­nap talán már kevés lesz. Bizony ítanom sem kell, hogy ez volt a múlt. Ami ma elég, az holnap biztosan ke­vés lesz. Ez pedig a: jelen... — Ez az igazság! A mér­cét tehát valamennyiünk- nek magasabbra kell tenni. Ezt követelik a megválto­zott körülmények, népgaz­daságunk igényei s vállala­tunk érdekei is... ! Koős József Fiatal nő a tanács élén beszéltünk róla hivatalosan. Otthon? A férjem azt mond­ta, ő nem szól bele, ha gon­dolom, vállaljam. A szü­leim? Mit mondhat ilyenkor egy szülő, ha a gyerekéről van szó? Tanácselnöknek len­ni, az ő szemükben csak a tisztség a döntő. — Jutott már eszétíe azóta, hogy vajon mire is szánta rá magát? — Hajaj, nemcsak itt, az íróasztalom mellett, hanem otthon, is, takarítás közben is. főzéskor is, de még lefekvés után is. Mennyi mindent kí­ván az embertől az, ha a ta­nács elnöke lett. Nem állí­tom, hogy ma már pontosan tudom ennek minden részle­tét. de sokkal jobban érzem, mint néhány héttel ezelőtt, mint azon. a július 1-i napon, amikor megválasztottak. — Nem fogta, el valamiféle szorongás akkor? — Nagyon ideges voltam. Nem is pontos, ez a kifejezés. Esküt kellett tennem, és ne­kem ez az eskütétel nagyon megható volt. Úgy éreztem, mintha csupa láng lenne az arcom, és attól féltem, nem jön ki hang a torkomon, ★ Sohajda Jánosnénak hív­ják, lánykori neve Pécsi Klá­ra. Éppen neve napján keres­tük fel. Egészen megriadt a sajtótól, valahogy a „nagy nyilvánosság” leple meg, ami egyszerre megrohanta, mert tanácselnök lett. Nem is könnyen hagyta magát „kifaggatni”. Közéleti- ség, közhivatal, nyilvánosság, hivatkozott az újságíró az ér­vekre. — Igen, a férjem is azt mondta: most már a nyakad­ba akasztották a koliompot, rázzad. De hát sok minden szokatlan még. Nem gondol­tam én soha arra, mi min­dennel jár ez együtt. A köz­hivatal, a község ügye, az emberek... Jó, nem sorolom tovább, nehogy csak annyit mondjak, amit ilyenkor mon­dani illik es %íOkm, — Itt született, Gyöngyös­patán. Hogyan lehet valaki próféta a saját hazájában? — Nem tudom. Én megpró­bálom. Ha nem megy, majd változtatok rajta. Szeretném azért elérni, hogy a munkám után értékeljenek. Szeretném, ha segítenének az emberek a munkámban. — Nő. Belekalkulálta en­nek minden következményét a hivatali teendőinek ellátá­sában? — Igen. Nem akarom, hogy csak a nőt lássák bennem. De azt sem akarom, hogy emiatt szinte legyintsenek. A falusi közvélemény még manapság eléggé nagy különbséget tesz a férfi és a nő között, monda­nom sem kell, hogy a nő hát­rányára. — Hány műszakban dolgo­zik? — Sorolom; tanácselnök vagyok, aztán anya, aztán fe­leség és diák, .mert a tanács­akadémiát végzem. A fér­jemre azt mondhatom. na­gyon jó ember. De otthon is rám vár a munka. ★ Igyekeztünk elke'íülni a sablont, A patai tanácselnök­nő elete is különbözik a sab­lontól. Elkezdte a gimnáziu­mot Gyöngyösön, aztán abba kellett hagynia, mert keres­nie kellett. Amikor ehhez az életszakaszához ért, elérzéke- nyedett. — Meg ne ir.ia, hogy sír­tam! — figyelmeztet köny- nyei között. — Hogy jönne ez ki? De nem tehettek róla ha eszembe jutnak ezek a dol­gok, nem bírok magammal. Aztán folytatta, ahogy megtörölte a szemét: munkát vállalt a ruhaipari vállalat­nál Gyöngyösön. Később férjhez ment, megszületett a .kicsi a családban, ekkor gyermeknevelési segélyt vett igénybe, aztán beiratkozott a kereskedelmi szakközépisko­lába, de már nem a nappali tagozatra. Érettségi, majd ál­lás kínálkozott a patai ta- uacfiházán — Őszinte legyek? Akkor még csak az volt a döntő, hogy ez nem varroda és nem kell utaznom. Legalább egy fél év telt el addig, mire éreztem a tanácsi munkát. Mindént tudni akartam, ren­deleteket olvastam és tanul­tam. Eszembe sem jutott, hogy valaha vezető legyek. ★ Az élei megy tovább, az ügyek nem várnak. Már részt vett tanácsi vezetői tevékeny­ségben: építkezések ellenőr­zésében, végrehajtó bizottsá­gi ülés előkészítésében. — Mi a legfontosabb teen­dő most a község egész la­kosságának érdekében? — Először is a víz. Jó ivó­vizet, vezetékes vizet keli biztosítani a községnek. Ez a legfontosabb. Aztán pedig az utalt. Azok is adnak még elég munkát. A jövő? Még csak a jelen a gondjai f ész-ke. Nem is vala­miféle makacs „majd moui megmutatom. én”, hanem sokkal inkább egy szelíd, de határozót „szeretnék megfe­lelni a feladatnak” kívánság mozgatja. Nehéz dolga van? Hajaj! Mert úgy vagyunk mi ezzel nagy általában — valljuk be. kedves honpolgárok: nők és férfiak egyaránt —, hogy egy nőnek kétszer annyit kell tel­jesítenie. ha azt akarja, hogy elismerjék a munkáját. Nem könnyű évszázadok kol.oncával terhelten frissen mozogni. Márpedig Sohajda Jámosnétói most mindenki ezt várja. Valahogy úgy lenne az iga­zi, ha nemcsak tisztes .távol­ból kibicelnénk körülötte. Azt mondják, együtt könnyebb. Nem igaz? G. Molnár Ferenc JléiuUsmfí 3BW& -mgusítm 3flu merd«* I

Next

/
Thumbnails
Contents