Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

> Losonczi Pál beszéde a szolnoki nagygyűlésen (Folytatás as 1. oldalról) aratás irányítóinak és mind­azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona, népünk egész évi ke­nyere a búzatáblákról elju­tott a raktárakig. — Általában a mezőgazda- aágról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a nép­gazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és feladatok híján. —- A megnövekedett üzem­méreteket a fejlődés szolgá­latába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új mó­don vet fel, sok mindenre másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaságnak ma egyidejűleg kell megbirkóznia a megfon­tolt, a lehetőségekkel és szük­séggel arányban álló korsze­rűsítéssel, valamint a bősége­sen rendelkezésre álló tarta­lékok kihasználásával. Különösen áll ez az állatte­nyésztésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a kor­szerűsítés ellenére sem mond­hatunk le a hagyományos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, mi­ként tarthatjuk fenn és erő­síthetjük a tagság bizalmát a közös iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövet­kezeti demokrácia formái változhatnak, a lényegnek maradnia és fejlődnie kell. A tagság anyagi érdekeltségé­nek fenntartása és fokozása nem zárja ki, hanem egyene­sen feltételezi az erkölcsi té­nyezők erősödését, a közössé­gi szellem fokozását, az em­beri viszonyok és kapcsola­tok elmélyítését. Azon kell lennünk, hogy a kockázatvál­lalásra alapozott szövetkeze­ti önkormányzat előnyei a magük teljességében kibon­takozzanak, mert ez fokoz­hatja csak a munkakedvet, serkentheti a kezdeményező­készséget, és gyarapíthatja a felelősségtudatot. Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva, hogy a felszabadulás óta eltelt há­rom évtizedben, a fejlődés mérete és üteme a korábbi évszázadok egészét jóval túl­haladta. Majd így folytatta: — Szolnok 900 éve, népünk több, mint ezer éve arra ta­nít bennünket, hogy csak ak­kor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor le­het örömteli polgárainak éle­te, ha szabadságban, kizsák­mányolástól mentesen, nem­zeti egyetértésben, a szom­széd népekkel kötött békében és barátságban él és alkot. — Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is megtestesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nemrég ültük a KGST ala­kulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létre­hoztuk a Varsói Szerződés szervezetét. Az egyik kime­ríthetetlen tartaléka és fede­zete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majd fejlődésének, ami egyenesen elvezet bennünket a szoros integráció megteremtéséhez, mind termékenyebb műkö­déséhez. A másik nemzeti függetlenségünk, biztonsá­gunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista or­szágokkal kiépült szilárd kapcsolatokban különösen ki­emelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunkat, együtt­működésünket. Számunkra mindvégig a Szovjetunió szö­vetsége és tettekben meg­nyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a ve­zérfonal. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink szakadat­lan erősítése a legfőbb külső, nemzetközi ga­ranciája népünk felemel- I kedésének, a fejlett szo­cialista társadalom meg­teremtésének Ezért is drága népünknek a szovjet—magyar barátság, amely átfogja életünk egé­szét és hétköznapjaink való­ságát. Közvetlen, eleven és termékeny. — Az újfajta nemzetközi kapcsolatok alakulásának és fejlődésének kiemelkedő je­lentőségű állomása az alig három hete csúcsszinten megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróaktusa. Két világháborút követő 30 éves békeállapot betetőzése és reményekkel, biztató kilátásokkal kecseg­tető mérföldköve ez az óvi­lág politikai életének. Soha ehhez hasonló és fogható eredményre nem került sor még Európában, ahol mind­két világégés kanóca izzott. Mi nagy jelentőségű politikai eseménynek tartjuk a Hel­sinkiben zárult eseménysort. Nemcsak azért, mert saját kezdeményezésünk, erőfeszí­téseink — a szocialista kö­zösség és a szovjet békeoffen- zíva — sikerét látjuk benne, hanem azért is, mert úgy vél­jük, hogy a 35 állam legfel­ső szintű vezetői által aláírt okmányban foglalt elvek jó­tékony hatással lesznek mesz- sze Európa határain túl is: a világ népei, a haladás és a béke erői látják hasznát. Ügy véljük — teljes joggal —, hogy a nemzetközi élet­ben meghatározó szerepet játszó realista erők érdekei gyózed elemesked t ek. Jakov Malik - az ENSZ-ről A Szovjetunió az államok döntő többségével együtt őszintén érdekelt a nemzet­közi kapcsolatoknak a béke, a társadalmi haladás és a demokrácia alapján történő fejlesztésében, s továbbra is síkraszáll az ENSZ haté­konyságának fokozásáért, a világszervezet alapokmányá­nak szigorú betartása alap­ján — jelentette ki az ENSZ alapokmányával kapcsola­tos kérdésekkel foglalkozó különleges bizottság ülésén Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője. Hangsú­lyozta, hogy az ENSZ műkö­désének 30 éve során az alapokmány tartósnak bizo­nyult, gyorsan változó felté­telek között is bebizonyítot­ta életképességét. Nem véletlen, hogy az Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet augusz­tus 1-én aláírt záróokmá­nyában a tanácskozáson részt vett 35 állam vezetői nemcsak megerősítették az ENSZ alapokmányának cél­jai és elvei iránti hűségüket, hanem nagymértékben hoz­zájárultak e célok és elvek fejlesztéséhez, az egész föld­rész igényeinek figyelembe­vételével történő alkalmazá­sához — mutatott rá Ma­lik. A Szovjetunió meggyőző­dése, hogy nem az ENSZ alapokmányában keresen­dők azok az okok, amelyek miatt a világszervezet több hasznos döntése mindeddig csak papír maradt, még min­dig nem sikerült véglegesen felszámolni a gyarmatosító és fajvédő uralom szégyenletes fekélyeit, s a világ számos körzetében megmaradtak a háborús tűzfészkek — szö­gezte le a Szovjetunió ENSZ-képviselője. HANOI Az AP amerikai hírügy­nökség augusztus 17-én röpí­tette világgá a hírt, hogy Pakisztán a saigoni rend­szer széthullása után délen maradt amerikai eredetű fegyvereket akar vásárolni Vietnamtól. A Vietnami Hírügynökség nyilatkozata — amelyet a keddi hanoi lapok közölnek —, visszautasítja a közle­ményt, a hírt koholmánynak minősíti, amelynek nincsen alapja, s nem egyéb rossz­indulatú próbálkozásnál. WASHINGTON: Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár a Reader’s Digest legújabb számában közölt interjújában kijelen­tette, hogy a NATO-nak „meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy megakadá­lyozza Portugália elvesztését az Atlanti Szövetség számá­ra”. A NATO fellépését szorgalmazva felhívását az­zal támasztotta alá, hogy a szövetség „nem engedheti meg vákuum keletkezését délnyugati szárnyán”. WASHINGTON: A Washingtoni Védelmi Információs Központ adatai szerint az Egyesült Álla­moknak jelenleg 92 ország­gal, azaz a világ országainak 60 százalékával van katonai szerződése, fegyverszállítási és katonai segítségnyújtási megállapodása. Jelenleg 511 ezer amerikai sorkatona és 175 ezer önkén­tes tartózkodik a 40 ország­ban található 222 nagy' és 2000 kisebb katonai támasz­ponton. Amerikai katonai ta­nácsadók, szakértők és mű­szaki szakemberek összesen 64 országban találhatók. Az Egyesült Államok más országokra gyakorolt beid lvását nukleáris fegyverei el­helyezésével is igyekszik nö­velni. A védelmi informá­ciós központ adatai szerint az amerikai taktikai nukleá­ris fegyverek felét külföldön, illetve hajókon és tenger­alattjárókon tárolják. Ame­rikai nukleáris fegyverek vannak többek között az NSZK-ban, Angliában. Hol­landiában, Belgiumban, Olaszországban, Izlandon, Görögországban, Törökor­szágban, Spanyolországban, Portugáliában, a Fülöp-szi- geteken és Dél-Koreában. Az amerikai csapatok kül­földön tartása sok esetben semmiféle kapcsolatban nem áll az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeivel — mutat rá a védelmi in­formációs központ. tjortcaTvesr Eljött az igazság pillanata a portugál forradalomban Spinola is csatlakozott a kommunistaellenes kampányhoz Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Üjabb fasiszta támadások színhelye Portugália. Ponte de Limában hétfőn este meg­ostromolták a kommunista párt irodáját, és agyonlőttek egy kommunista aktivistát, aki az épületet védte. Több mint száz ember súlyos sé­rülést szenvedett. A lisszaboni O Seeulo ér­tesülése szerint az Azori szi­getcsoporton fekvő Angra dö Heróismoban is szélső- jobboldali támadás érte a PKP, a demokratikus moz­galom és a baloldali szocia­lista mozgalom épületeit. Az ottani összecsapásban is töb­ben megsebesültek. A fasiszta veszély ellen, a szabadságjogok védelmében kedden délelőtt félórás álta­lános sztrájkot tartanak Lisszabon és Setubal megye dolgozói. A PKP felszólítot­ta a munkásokat, hogy a jelképes akciót használják ki azoknak a gondoknak a megvitatására és tisztázásá­ra, amelyek miatt kedden beszüntetik a munkát. A párt lisszaboni bizottsága megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a Soares-féle szocialista párt vezetősége ellene szegült az antifasisz­ta sztrájknak. „Vasco, előre, támaszkodj a népre!”, „Előre Vasco elv­társ, a nép megvéd téged!” — ezeket a jelszavakat kiál­totta a tömeg hétfőn éjjel, amikor Lisszabon Almada városnegyedében szakszer­vezeti gyűlést tartottak Vas­co Goncalves miniszterelnök részvételével. A tábornok beszédében egyértelműen síkraszállt a forradalom folytatása mel­lett. „Eljött az igazság pilla­nata a portugál forradalom­ban. Most már nem marad tér a hamis szocialistáknak, a szavakban szocialistáknak. A kérdés úgy merül fel, hogy kik akarják a hatalmat a nép szolgálatába állítani, és kik akarják a nép nevében gyakorolt hatalommal tartó­sítani a nép kizsákmányolá­sát” — jelentette ki a por­tugál kormányfő. Goncalves súlyosnak ne­vezte az ország politikai, gazdasági, társadalmi életé­nek válságát. Portugáliában olyan helyzet alakult ki, amelyik nagyon hasonlít a nácizmus hatalomra jutásá­nak körülményeihez. „Né­metországban az antiszemi­tizmussal apelláltak a nép legalantasabb érzelmeire, Portugáliában a kommunista­ellenességgel teszik ugyan­ezt”. A tábornok antifasiszta összefogásra, a szabadságjo­gok megvédésére szólította fel az összes demokratát, ha­zafit, bármilyen pártállású legyen is. „A fasiszta akci­ók elleni igazi népi védel­mi cselekedetnek” nevezte azt az antifasiszta félórás általános sztrájkot, amelyre a szakszervezeti szövetség szólította fél a dolgozókat. fontos, hogy minden de­mokrata, haladó ember meg­értse, milyen veszély fenye­get és összefogjon leküzdé­sére”. Ügy vélekedett, hogy a ki­zsákmányolástól mentes tár­sadalom megteremtésének találkoznia kell az egyház törekvésével, hiszen az egy­ház ezt „evangélista misszió­jának” tekinti. Súlyos hibá­nak minősítette, hogy nem adták vissza az egyháznak a portói renascenca rádiót. Goncalves hangoztatta, kor­mányának véleménye sze- . rint a magánkezdeménye­zésre szükség van a társada­lom építésében: visszautasí­totta azokat a rágalmakat, hogy „mindent államosítani akarnak”. Jogosnak nevezte a nép­nek azt a törekvését, hogy a fegyveres erők mozgalma — a nép fegyveres jobbja — megvédje a forradalmat. „Ha az MFA nem ezt teszi, töb­bé nem lesz MFA” — mond’a Portugália kormányfőjé­nek beszédét a rádió és a televízió egyenes adásban közvetítette. ★ Egy katonai szóvivő kö­zölte, hogy egy Lisszabonhoz közeli börtönből megszökött több fogva tartott katona. Pontos számukat még nem sikerült megállapítani, az azonban bizonyos, hogy a márciusi ellenforradalmi puccskísérlet kapcsán letar­tóztatott katonatisztek, va­lamint a megdöntött fasiszta rendszer bebörtönzött mi­niszterei továbbra is a bör­tönben vannak. RIO DE JANEIRO: A sikertelen március 11-i puccskísérlet után külföldre menekült Spinola tábornok, volt köztársasági elnök Rio de Janeiróban nyílt levélben csatlakozott a Portugáliában folyó kommunistaellenes kampányhoz. Spinola rokon- szenvéről biztosította a re­akciós. fasiszta erőket és a Goncalves-kormány meg­döntésére szólította fel. n forradalom nehéz szakasza A Pravda — Portugáliáról AZ UTÓBBI HETEKBEN nyugtalanító hírek érkeznek Portugáliából — állapítja meg bevezetőben a cikk. Is­mét felütötte fejét a szélső- jobboldali reakció. Az or­szág több körzetében, külö­nösen északon, rendbontó ele­mek lerombolják a kommu­nista párt, más demokra­tikus szervezetek, szakszerve­zeti szövetségek helyiségeit. A kormányból kivált szocia­lista párti politikusok és szö­vetségeseik kategórikus köve­teléseket támasztanak a fegy­veres erők mozgalmával szemben, és azzal fenyege­tőznek, hogy visszautasítás esetén megbénítják az ország adminisztratív és gazdasági tevékenységét. A Vasco Gon­calves vezette, újonnan alakult kormány nyilatkozatokban hangsúlyozza, hogy a portu­gál forradalom jelenleg bo­nyolult szakaszt é) át. Az or­szágon belüli és a határokon túli reakciós erők aktív tá­madást indítottak a haladó átalakítások végrehajtásának meghiúsítására. A portugál forradalom a maga elé tűzött célok és fel­adatok megvalósítása során C\ Mpniiirfin ijlínrMWfJ »Ur IS75, augusztus 20., szerda nem kis belső és külső ne­hézségekkel találkozott — állapítja meg a Pravda, majd részletes áttekintést ad a néptömegek érdekeit és az ország nemzeti függetlenségé­nek ügyét szolgáló haladó in­tézkedésekről. A cikk kitér a reakció ez év március 11-én végrehajtott elkeseredett próbálkozására, hangsúlyoz­va, hogy a katonai lázadás szítása megmutatta, a forra­dalom ellenségei nem tettek le arról, hogy az események alakulását a maguk által el­képzelt mederbe tereljék. A Pravda foglalkozik az alkot- mányozó nemzetgyűlési vá­lasztásokkal, a fegyveres erők mozgalma és hat politikai párt által április 11-én alá­írt közös platformmal, majd a szocialista párt különböző mesterkedéseivel. Ezzel össze­függésben a szovjet pártlap emlékeztet arra, hogy a szo­cialista párt vezetői a válasz­tások után a számbeli ered­ményekre támaszkodva az erő pozíciójából próbáltak fellépni és olyan feltételeket támasztottak, amelyek szöge­sen ellentétesek a portugál forradalom fő irányvonalá­val. A KAPITALISTA ORSZÁ­GOK tömegkommunikációs eszközei napról napra félre tájékoztatják a világközvéle­ményt a Portugáliában zajló események tényleges tartal­máról, és hamisításoktól sem visszariadva, rágalmazzák az ország demokratikus erőit, mindenekelőtt a kommunis­tákat. Nemzetközi méretű összehangolt akcióról van szó. Nem véletlen, hogy az ország politikai helyzetének kiéleződésével párhuzamo­san az imperialista erők és pekingi szövetségeseik pol­gárháborút próbálnak szítani Angolában, amikor a legütő­képesebb antikolonialista erőre, a nép által elismert MPLA-ra mérnek csapásokat. Az sem véletlen, hogy az Azori-szigeteken, ahol az Egyesült Államoknak katonai támaszpontja van, szepara­tista 'csoportok léptek műkö­désbe. Peking az utóbbi na­pokban a portugál kommu­nisták és demokraták elleni nyílt támadásba lendült. Az SZKP KB orgánuma a továbbiakban hangsúlyozza: a portugál demokratikus erőkre gyakorolt nyomásban és a belső reakciónak nyúj­tott támogatásban jelenleg a nemzetközi szociáldemokrá­cia vezetői játsszák a legak­tívabb szerepet, bár soraik­ban az ebből a politikából fakadó veszélyre figyelmez­tető józan hangok is hallat­szanak. A szocialista inter- nacionálé vezető magva ar­ra ösztönzi a portugál Szo­cialista Párt vezetőit, hogy hiúsítsák meg a kormány intézkedéseit, szítsanak kom- munistae'llenes hangulatot az országban. A portugál szo­cialisták vezetői, demokrati­kus néppárti szövetségeseik­kel együtt, azt a célt tűzték maguk elé. hogy éket verje­nek a nép és a hadsereg szövetsége közé, megbontsák a fegyveres erők mozgalmá­nak egységét. Végül is sike­rült elérniük, hogy az MFA- ban nézeteltérések támad­tak. A vidéki városokban a szocialisták által rendezett „nagygyűlések” és „eszme­cserék” után terrorosztagok alakulnak, rendbontó elemek a nyílt reakció ügynökei lépnek akcióba. A Pravda ezzel összefüg­gésben kitér az erőszakos kommunistaellenes kilengé­sekre* és rámutat: jellemző módon, a reakció nem me­részel hasonló módszerekhez folyamodni a nagy iparköz­pontokban. ahol a munkás- osztály szervezett osztagai védelmezik vívmányaikat. Sok külföldi megfigyelő rá­mutat, hogy a reakció mos­tani támadása emlékeztet a chilei fasiszta fordulatot megelőző eseményekre. EZEK UTÁN a Pravda leszögezi: magától értetődő, hogy a demokráciáért, a fa­siszta fenyegetés ellen har­colók, a portugál nép igazi barátai közül senki sem ma­radhat közömbös a reakció mesterkedéseivel szemben. Jelenleg nagyon nagy szük­ség van arra, hogy tömege­sen nyilvánítsanak szolidari­tást. azokkal a portugál po­litikai erőkkel, amelyek ki­tartó és n rhéz harcot foly­tatnak a külső és belső re­akció támadása ellen, támo-. gassák az ország kommunis­táit, akik — amint a portu­gál KP-nak a választások előtt kiadott politikai prog­ramja rámutatott — tiszte­letben tartják a nép akara­tát, és fellépnek az annak eltorzítását célzó kísérletek ellen. A portugál szocialis­ta párt vezetői amikor az --Hi-nnvmunizmus zászlaját emelik magasba és nyílt harról hirdetnek az ország valóban haladó erői ellen, zászlajuk alá gyűjtik az, ősz- szes reakciós erőket, bele­értve azokat is, akik nem­rég még a kommunisták, a szocialisták és más demok­rata hazafiak felett zsarno­koskodtak, és ezt szeretnék folytatni a jövőben is. Amikor a kormányban képviselt pártok összehan­golt politikát folytattak, ezek az elemek nem mer­tek előjönni. Most azonban a Szocialista Párt provokációs irányvonalától felbátorodva, kezdik szövögetni a portu­gál nép érdekeitől .távol eső terveiket. A fegyveres erők mozgalmát, a portugál de­mokratákat mélyen aggaszt­ja a politikai helyzet kiéle­ződése. A SZOVJET EMBEREK — hangoztatja befejezésül a Pravda — szilárdan védel­mezve a más országok bel- ügyeibe való be nem avat­kozás elvét, síkraszállnak azért, hogy a portugál nép előtt álló bonyolult problé­mákat maguk a portugálok oldják meg. A szovjet nép mélyen együttérez a portu­gál demokraták arra irányu­ló törekvéseivel, hogy bizto­sítsák a fegyveres erők moz­galma, a kommunisták, a szocialisták és az antifasisz­ta, demokratikus rezsim vé­delmében fellépő valamennyi baloldali, haladó erő akció­egységét.

Next

/
Thumbnails
Contents