Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
/• Életünk alaptörvénye H uszonhatodik évüket töltik be már azok, [ tekik alkotmányunkkal egy- | időben születtek. Felnőtt egy j nemzedék, amelynek történelmi lecke a korábbi időszak, lassan családosok azok is, akik tudják ugyan, hogy augusztus húszadika az alkotmány ünnepe, de nem tapasztalták azt a különbséget, amely miatt piros betűs e najj. Persze, a fiatalok is tudják, hogy mit foglal magában, az alkotmány. Tudják, hogy jogokról, kötelességekről szól, hogy a legfontosabb valamennyi állampolgár számára. De vajon tovább megyünk-e legalább az ünnepi alkalomkor gondolatban? Felidézik-e, akik emlékeznek, hallgatják-e, akik később születtek, az előzményeket? Csak annak a rövid 4 évnek a történetét, amely a felszabadulástól 1949. augusztus húszadikáig telt el? A romok eltakarításával, az újjáépítéssel és a hatalomért vívott harccal. Küzdelemmel, melynek tétje éppen az volt: a dolgozók érdekeit szolgáló társadalom épül-e vagy sem, a dolgozók jogait kepviselik-e a hatalmi szervek vagy som. új típusú, szocialista típusú társadalom megvalósításába kezd-e az ország népe vagy sem. A küzdelem kimenetelét egyértelműen mutatja az alkotmány. Az állampolgárok egyenlőségét, jogainak és kötelességeinek egyenlőségét megfogalmazva. Érzékelheti ennek a kijelentő mondatnak az újdonságát-, történelmi újszerűségét a huszonéves, vagy a még fiatalabb? Érzékelheti-e a változás nagyságát? Abban az országban, ahol sem kötelességből, sem jogból nem egyaránt jutott szegénynek és gazdagnak, ahol a rendi kiváltságok, a nemesi, előjogok évszázados örökségként határozták meg a köznapok gyakorlatát is, anol az ország sorsába beleszólni parasztnak, kétkezi munkásnak. de akár egyszerű értelmiséginek is veszedelmes álmodozás volt — ehhez képest micsoda változást iktathatott törvénrbe az alkotmány? Megkülönböztetéssel megalázóttaknak az állampolgári egyenlőséget. Megkurtított választási joghoz szoktatott millióknak a szabad véleménynyilvánítást, a közéleti tisztség betöltésének lehetőségét. Általános, közvetlen és titkos szavazással megválasztott parlamentet, melyben a dolgozó nép minden rétege képviselteti magát, melyben a népakarat juthat érvényre ... Aki megélte . az előzményeket, ünnepnek tartaná augusztus húszadikát akkor is, ha a naptár nem piros betűkkel jelölné a napot. Ünnepelné, mert teljes jogú állampolgári mivoltát az alkotmány szentesítette. Minderre érdemes emlékeznünk az évforduló idején. Nem mintha a múlt emlegetése nélkül nem tehetnénk dolgunkat, de a múlt ismeretében bizonyára nagyobb ambícióval tesszük. Mert az alakulás, a formálódás óhatatlanul azt is eszünkbe juttatja, hogy életünk alaptörvényében, az alkotmányban nemcsak a jogok szerepelnek. Ünneprontó és bántó szándék nélkül: mintha a jogodat emlegetnénk többször és ritkábban a kötelességeket. Hogy például a munka nemcsak jog, nemcsak az fontos, hogy mindenki képességei szerinti tevékenységet folytathasson, hanem az is, hogy valóban képességei szerint dolgozzék. A pihenés, a szórakozás jogát kérjük számon valahányszor megzavarják szabad óráinkat, valahányszor kevésnek bizonyul a kulturált szórakozóhelyek száma. És ritkábban emlegetjük a munkahelyi kötelessegszerü ..pihenőket". Büszkén soroljuk a tanulás •jogából következő adatokat: a diplomások, a kvalifikált szakmunkások arányának növekedését. És — okkal egyébként — rejtegetjük a tudatlanság jegyeit. Nagyon is szelíden noszogatjuk az általános iskola befejezésére azt a több tízezernyi gyereket (néhány év múlva teljes jogú állampolgárt), aki a tanköteles korban nem végezte el a nyolc osztályt. Valljuk be őszintén, van még hajlandóság az ügyeskedésre, a könnyebb rész választására. Mintha nem a magunkét gyengítenénk, kisebbítenénk vele. Az ap- róbb-nagyobb hiányosságok országos összege vajon mekkora, s hány százalékos lehet a kötelességteljesítés országosan? A kérdés sértő lehet mindazoknak, akik nemhogy a kötelezőt vállalják, de még azon túl is. Nem is ők a kérdés címzettjei. Csakhogy hiba volna a kiváló és a jó teljesítmények fényében megfeledkezni az átlagosnál, a joggal elvártnál is kevesebbet nyújtókról. Különösen, ha a jogokért az elsők között nyújtózkodnak. A lkotmányunk huszonhatéves. Embernek felnőtt kor. Ennyi időnek ahhoz is elegendőnek kell lennie, hogy az alapdokumentumot mindannyian jól értelmezzük, és akként is éljünk. M. D. Verseny a szántóföldim & * Patai Tibor csányi traktoros a versenyre készíti elő a K—700-as erőgépet. A KISZ Heves megyei bizottságának és a megyei tanács mezőgazdasági és élél- mezésügyi osztályának kezdeményezésére több mint 50 fiatal részvételével a hét végén Boconádon rendezték 700 eves Bodony Bodony község fennállásának 700. évfordulóját ünnepli. Az iratok bizonysága szerint Bodony már a XIII. század második felében a Mátravidék rangos települése volt. Az első írott emlék 1275-ből való. Az évforduló ünnepségsorozatát augusztus 20-án. az alkotmánynapi ünnepségekkel együtt nyitják meg. A jubileum alkalmából a bodonyiakkal együtt ünnepe! a környékbeli települések. Párád. Parádsasvár, Parád- íürdő lakossága, ezenkívül a bodonyi jubileumra meghívták a Fejér megyei Besnyő lakosságát is. Az ottaniak többsége ugyanis Bodonyból származik. A felszabadulást, követő földosztás idején több mipt 150 család költözött Boi- donyból Besnyőre és ott telepedett le. Egész akaratot — a félévhez! A MEGYE EREDMÉNYEIT figyelemmel kísérő és számon tartó emberek részére meglépő tapasztalatokat hozott az idei első félév: vállalataink, üzemeink — amelyek korábbi teljesítményeikkel valósággal tarolták a sikereket — nem túlságosan jeleskedtek. Sőt, mint az SZMT. a HNF és a KISZ közelmúltban rendezett, közös gazdasági aktívaértekez- letén elmondottakból is kicsendült: egyikük-másikuk kimondottan csalódást okozott. Annak ellenére, hogy természetesen ismét többet, jobbat ígértek, dolgozóik, brigádjaik dicséretesebbnél- dicséretesebb felajánlásokat tettek. Az esztendő elején úgy tűnt. hogy a tavaly kibontakozott és széles körben elterjedt kongresszusi, jubileumi verseny nemcsak tovább folytatódik, hanem újabb, még élénkebb lendületet is vesz. A tempó azonban időközben valahogy lelassult. Olyan, mintha a munkahelyek némelyikén megelégelték volna az eredményeket, a dicsőséget s nem pályáznának már babérokra. A minisztériumi iparban -— két cukorgyárunk adatait figyelmen kívül hagyva — a termelés csupán 95 százaléka a tavalyinak. Tizennyolc vállalat gazdálkodását elemezve: nem teljesítette maradéktalanul a tervét még az olyan jelentős cég sem. mint például « Mátravidéki Fém-müvek, a Mátraalji Szénbányák vagy éppenséggel a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. AMÍG GGYEELÖL egészséges törekvések mutatkoznak — dinamikusan fejleszti termelését a VILATl vagy a Parádi Üveggyár. termelési szerkezetének kedvezőbb változtatásán bűz- gólkodik az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, a korszerűbb technológiát helyezi előtérbe a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. tovább bővíti kooperációs kapcsolatait az Agria Bútorgyár — másfelől azt kell észrevenni, hogy a legtöbb vállalatnál nem történt lényeges változás például az állóeszközök kihasználásában. A Finomszerelvény- gyárban ma is másfél alatt van az átlagos műszakszám s a megyében általában —, noha az MSZMP Központi Bizottságának tavalyi, de^ cemberi határozata egyebek mellett arra szólította a vállalatokat, hogy termelésüket teljes egészében a termelékenység javításával növeljék — még mindig a létszám gyarapításával próbálják fokozni a teljesítményeket. Elgondolkodtató és megdöbbentő, hogy amikor annyit beszélünk a szervezésről. oly pedáns intézkedési tervek készültek Hevesben is, milyen sok alapvető hibát vétenek lépten- nyomon, milyen sok a veszteségidő. Az anyagtakarékossággal jó néhány helyén legfeljebb az áremelkedéseket tudták ellensúlyozni, az energia-megtakarításnál pedig jóformán csak a csúcsidei vételezések • korlátozására gondolnak. Kétségtelenül kedvezőbbek a korábbiaknál a beruházásokkal kapcsolatos tapasztalatok, de például a HAFE, egyik fejlesztése előkészítésének időszakában nem ismerte a tervezett -eytkiásteoz -szükséges liceneet, know-how-t, s megtörténik olyan, hogy a siroki gyár kazánházi rekonstrukciója fél évet. csúszott, költségei pedig 27-ről végül is 34.8 millió forintja emelkedtek. Az SZMT által vizsgált vállalatok felénél a tavalyi hasonló időszakhoz és a tervezetthez képest is jelentősen növekedtek a készletek. Több helyütt a várt- nál kedvezőtlenebbül alakult a jövedelmezőség, hogy csak a jellemzőbb megállapításokat idézzük a gazdasági aktívaértekezletről. A kép tehát — nem éppen derűs. Vitathatatlan, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata óta történt előrelépés megyénk gazdaságában is. de nyilvánvaló az is, hogy valamennyi munkaterületen további erőfeszítésekre van még szükség az elképzelések eredményesebb megvalósításához. S EZ AZ ERŐ — mint kiderült az említett aktívaértekezlet vitaindítójából és hozzászólásaiból is —— nem hiányzik üzemeinkből, vállalatainkból. Ahol az eddigiekben is oly szép és tiszteletre méltó teljesítményekre futotta — gondoljunk csak ismét a tavaszi sok kitüntetésre — minden bizonnyal újabbakra is telik. A szocialista munkaversenyben — amely az ünnepi igyekezetben nemcsak kitűnő termelési akcióvá, hanem minden eddigit felülmúló társadalmi, politikai mozgalommá is fejlődött — még számos lehetőség van. ami igen is kiaknázható. Ha mindenki egyformán íe)e- lósse&eé esess * -K B üecemberi és júliusi határozatainak tökéletes végrehajtásáért. tudása, igyekezete legjavát adja munkájához. Ha a tulajdonosi szemléletről nemcsak beszélnek itt is, ott is, hanem lépten- nyomon vallanak is. Ha az egyéni érdekek minden esetben találkoznak a vállalat-gazdálkodási feladatokkal, ez utóbbiak pedig a népgazdasági célkitűzésekkel. Az üzemi demokrácia fórumai kiválóan alkalmasak a szunnyadó tartalékok feltárására, a pazarlások megszüntetésére, a vezetésben, szervezésben mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére. Sokoldalúan nevelhetik tagjaikat a brigádok, s akció- programjában a tennivalók egész seregére irányíthatja a KISZ is a fiatalok figyelmét. Számottevően gyarapodhatnak az eredmények, ha a nemes mozgalom résztvevői nemcsak tudásuk gyarapításában versenyeznek, hanem ismereteik kamatoztatásában is.-NYILVÁNVALÓ, hogy a kibontakozásnak az elmúlt félévben objektív akadályai is voltak — fékezték az igyekezetei az anyag- és alkatrészellátás zavarai, a különböző piaci problémák — nem szabad azonban mindent ezekre hárítani, önkritikusan fel kell ismerni a „házon belüli” hibákat is — s mielőbb levonni belőlük a tanulságot. Ahol szükséges, célszerű pótvállalásokat tenni. S ha egész akarattal végzi ki-ki a munkáját, feladatát a második félévben: minden bizonnyal több sikerről adhatunk számot az esztendő végéül Íj á CÍ9*. i meg a mezőgazdaságban dolgozó megyei fiatalok megyei vetélkedőjét. Szombaton délelőtt az öntöző és növényvédő szakmunkások, valamint a vontatóvezetők mérték ösz- sze tudásukat. A zsűri előtt adtak számot, mennyire ismerik a forgalomban levő növényvédő szereket, tpváb- bú az öntözés biológiai alapjait. Aztán a gyakorlatban is bemutatták. hogyan lehet gyorsan és pontosan beállítani az egyes növényvédő gépeket és hogyan létesíthetnek rövid • idő alatt öntözőfürtöt. A zsűri a szakmai ismei'eteken kívül arra is kíváncsi volt, hogy a versenyzők mennyire Csányi, gyöngyösproszl, gyöngyösi és hatvani traktorosok beszélték élményeiket. — Sorsolás útján nekem jutott a legnehezebb terep — mondja Molnár László, a Gyöngyös—dömoszlói Állami Gazdaság traktorosa. — Kötött a talaj, a korábbi esőzés miatt magába szívta a vizet. Ezért nehéz volt a szántás, hogy milyen lesz az eredmény, az hamarosan eldől. Az MTZ-traktort körülál- lók közül Nagy János a legfiatalabb. Alig egy esztendeje ült először erőgépre. — Korábban rakodómunkás voltam a hatvani Leninben. Most az utóbbi hónapokban pártoltam át a traktorosokhoz. El Is küldtek erre a versenyre. Az első feladat elég nehéz volt. Különösen a mélységbeállítás. Az eredményt majd meglátjuk. Távolabb a nehéz traktorok versenyeznek. Drága Mihály, a zöld John Deerrel Hortról érkezett. — Izgultam az első pillanatban — említi. — A verseny legfőbb célja a minőségi munka bemutatása. Tehát bizonyítani kell szakmai ismeretekből. .. A K—700-as szovjet óriás traktort a csányi Patai Tibor vezeti. A gép egyenletesen szeli a sorokat. A traktorvezető mellett Tóth Lajos, a menedzser ül, aki több szántóversenyt nyert már. — Lajos barátom tanított még ezt a nagy gépet vezetni — szól le a traktorról Patai Tibor. — Nyolc ekefejjel 10 órás műszakban négyszer annyi területet szánt fel ez a gép, mint egy MTZ-trak- tor. A friss barázdák szélén Brachtl János bujáki főmezőgazdász, a zsűri egyik tagja járkál. A szántás ,mélységét ellenőrzi, aztán füzetébe jegyzi az adatokat. — A Dél-Heves megyei TESZÖV meghívására jöttem Munkában a zsűri. Brachtl János és Jenei László a szántás mélységet ellenőrzi. (Fotó: Perl Márton) ' Nógródból erre a versenyre. Az első í-észei-edmények alapján elégedett vagyok a fiatalokkal, mert valamennyien jól felkészültek. Ismerik a gépeket, melyekkel dolgoznak és jól is bánnak velük. Ez a termelés szempontjából elengedhetetlen. Ebéd után került sor az ünnepélyes eredményhnxle- tésre. Az öntöző szakmunkások közül Pelykó János es Likker István domoszlói, a növényvédők közül Feren- csík János és Szabó Zoltán csányi vei-sfenyzők bizonyultak a legjobbaknak. A vontatóvezetők között Csecsei János, a tarnaörsi szövetkezet képviselője lett a győztes. A szántóversenyen Halászi Tibor . verpeléti és Tari László hatvani traktorosok első. Gál Tibor és Patai Tibor csá- nyi versenyzők második. Lengyel János tarnamérai és Csecsei János tarnaörsi erőgépvezetők pedig harmadik helyezést értek el. A díjakat Ambrus József, a KISZ Heves megyei bizottságának titkára adta át. ismerik az időszerű kül- és belpolitikai eseményeket. A vetélkedő vasárnap kora délelőtt folytatódott. Verő- fényes napsütésben a tai-na- mérai Egyesült Termelőszövetkezet tábláin vonultak fel a szántóverseny résztvevői. A Boconádot. Hevessel összekötő műút menten sok érdeklődő szemlélte a liatalok bemutatóját. Szövetkezeti eLnö- kök, főmezőgazdászok, üzemegységvezetők kísérték el az ifjú traktorosokat a vetélkedőibe. A tábla két oldalán sorakoztak a nehéz- és könnyűtraktorokat vezetők gépeikkel. Voltak közöttük MTZ, amerikai John Deere, magyar Dutra és szovjet K—700-as is. A verseny piros rakétajelre kezdődött. Megindultak a gépek, az ekék belemartak a tőidbe és nyomukban mindenütt barázdák maradták. A tét nem volt kicsi, hiszen a szigorú zsűri megvizsgálta a szántás mélységét, azt, hogy a barázdák hogyan Csatlakoznak egymáshoz és hogy egyöntetű-e a talajfelszín? Alig egy órával később a tabla szélen kis csapat verődött össze azokból, akik ba_ ;s«sijcs** Mentusz Károij lü’á, íííguszt* -VJ„
