Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Chicagói találkozások AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK egyik legnagyobb és „legamerikaibb” városában, Chicagóban megkezdő­dött a szovjet—amerikai ifjúsági fórum. A szovjet fiatalok találkozókon vesznek részt, megismerkednek a világváros életével. — Voltaképpen ennyi a hír. Az esemény nem számít világszenzációnak, már csak azért sem, mert ez immár a negyedik összejöve­tel a két nagy ország fiataljai között. A távirati iro­dák, az újságok, a rádió- és televízióállomások aligha fogják terjedelmes kommentárokban méltatni az ese­mény jelentőségét. Mi mégis úgy érezzük, sok minden van ebben a hírben. Nem is utolsósorban az, hogy immár nem számít szenzációnak, hogy ez már a negyedik, és minden jel arra mutat, hogy a találkozók közötti időszakok rövidülni fognak. Tudjuk, értékelésünk nem elfogulatlan. Részben azért nem, mert itt van még velünk a most véget ért magyar—szovjet ifjú­sági barátságfesztivál hangulata, de nemcsak azért. AZ ILYEN TALÁLKOZÓKAT nehéz a hűvös, centizve mérlegelő elemzés lencséjén át szemügyre venni, Nem tudjuk, nem is akarjuk az ilyen esemé­nyekben nem észrevenni mindazt, ami nemcsak értel­münknek, hanem érzelmeinknek, nemcsak a fejünk­nek, hanem — mondjuk ki — a szivünknek is kedves. Ez persze az esemény jellegéből eleve következik. Ha bárhol a világon fiatalok vannak együtt, megis­merkednek egymás táncaival, dalaival, életével, vé­leményével — ez önmagában is szívet melengető, jó dolog. Chicagóban ennél sokkal többről van szó! A szovjet—amerikai kapcsolat a világbéke kulcs­kérdése. A Szovjetunió hosszú esztendők szívós mun­kájával, küzdelmével érte el, hogy ez a viszony, a nehézségek és problémák ellenére, az enyhülés egyik pillérének tekinthető. Moszkvában és washingtoni józan körökben manapság sok szó esik arról a célki­tűzésről, ami Leonyid Brezsnyev ma már világszerte ismert megfogalmazásában így hangzik: az enyhülési folyamatot visszafordíthatatlanná kell tenni. EZ PEDIG CSAK ÜGY SIKERÜLHET, ha köze­lebb hozzuk egymáshoz a most felnőtté érő nemzedék tagjait. Hosszú távon az ő feladatuk lesz folytatni mindazt a jót, amit szüleik megkezdték. így lesz a chicagói találkozó időbeli közege kettős: a jelen mel­lett félreérthetetlenül ott a jövő is. (KS) Reakciós támacfSa Alcobacaban Az MFA-nalt egységesen kell fellépnie a portugál nép oldalán Angolai jelentésünk Angolából érkező jelenté­sek szerint Luandában, az ország fővárosában az élet mindinkább visszatér a ren­des kerékvágásba, annak eredményeképpen, hogy az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) fegyve­res erői kiűzték Luandából az úgynevezett Angolai Nem­Front zeti Felszabadítási (FNLA) egységeit. Caetano, az MPLA fegy­veres erőinek vezérkari fő­nöke kijelentette, hogy az FNLA által megszállt terü­letekre külföldi országokból, köztük Dél-Afrikából is nagy fegyverszállítmányok érkez­tek. (TASZSZ, Reuter) (Folytatás az 1. oldalról) ni élcsapat szerepéről. Az MFA-nak végre le kell küz­denie belső ellentéteit és új. bői egységesen kell fellépnie a portugál nép oldalán”. A fasiszták szétzúzták és elégették a PKP, illetve a községi tanács helyiségeinek berendezéseit. Az, ami Alcobacában tör­tént, újabb bizonyítéka an­nak, hogy a fasiszta bandák fokozzák provokációikat, ha tetteikért nem vonják őket felelősségre. Most már a de­mokratikus szabadságjogok, így a gyülekezés, a pártszer­vezés szabadságára törnek — állapítják meg a nyilatkozat­ban. BRÜSSZEL: A La Citée cimű brüsszeli lap, a keresztényszocialista párt haladó szárnyához kö­zelálló elterjedt újság hétfőn terjedelmes helyszíni beszá­molót közöl a portugáliai helyzetről. A lap munkatár­sa. Jacques Békáért jelen volt a kommunista párt bra- ga-i székhaza ellen intézett Kissinger újra közvetít Mind egyiptomi, mind iz­raeli részről fenntartással üdvözölték Ford amerikai elnök vasárnapi bejelenté­sét, amelynek értelmében Kissinger külügyminiszter a héten felújítja helyszíni köz­vetítő megbeszéléseit egy újabb közel-keleti részmeg­állapodás megkötése érdeké­ben. Kairói hivatalos körökben a csapatszétválasztás meg­oldatlan problémái között első helyen a demilitarizált övezet pontos földrajzi hatá­rait említik. Az izraeli parlament hét­főn rendkívüli ülést tartott, mert a jobboldali ellenzék tiltakozik a tervezett csa­patvisszavonások ellen. Ami az amerikai álláspon­tot illeti, a Newsweek cimű hetilap szerint Ford három­pontos határozattervezetet készít elő: első alkalommal szavatolná az Egyesült Álla­mok hivatalosan az izraeli biztonságot; állást foglalna a közel-keleti határok sérthe­tetlensége mellett; kötelezné magát, hogy ellátja Izraelt a „védelméhez szükséges fegy­verekkel”. Szovjet hadművelet Távol-Keleten A Szovjetunió a jaltai kon­ferencián vállalt kötelezettsé­geinek megfelelően, 1945. au­gusztus 8-án hadat üzent Ja­pánnak. A Szovjetunió távol-keleti hadba lépésével meggyorsult a Japán militarizmus szétzú­zása, a II. világháború befe­jezése. A Bajkálon túli, az 1. és 2, Távol-keleti Front, valamint a csendes-óceáni flotta köte­lékében másfél millió szovjet harcos lendült támadásba 5000 km-es arcvonalon, 26 000 löveg, 5500 harckocsi és önjá­ró löveg, valamint 3000 harci repülőgép bevetésével. Az Északkelet-Kínéban (Mand­zsúriában) állomásozó több mint 1 millió főt számláló jtvantung-hadsereg ellen Végrehajtott szovjet támadás a mongol csapatok és a Kí­nai Népi Felszabadító Had­sereg támogatásával, átkaro­ló , hadművelettel elvágta utánpótlásától és 24 nap alatt megsemmisítette a japán mi­litarizmus elit hadseregét, felszabadította Mandzsúriát és Koreát. A mandzsuriai hadművelet­tel egyidejűleg a szovjet had­&JÍÉMSW *®?S. augusztt*» 19, ke44 sereg felszabadította Szaha- lin déli részét és a Kuril-szi- geteket. A szovjet fegyveres erők által végrehajtott had­műveletekben több mint 80 ezer japán katona esett el (a II. világháborúban kb. 2 millió) és 609 179 katona — közte 148 tábornok és ten­gernagy — került fogságba. Ezenkívül a szovjet csapatok nagy mennyiségű hadianya­got 1565 löveget, 600 harcko­csit, 801 repülőgépet, 2129 gépkocsit és 12 894 lovat és sok egyéb hadfelszerelést zsákmányoltak. A szovjet győ­zelemmel lehetővé vált Dél- kelet-Ázsia népei számára a felszabadulás. Szeptember 2-án a Tokiói­öbölben horgonyzó Missouri nevű csatahajó fedélzetén aláírták a Japán feltétel nél­küli megadásáról szóló . ok­mányt, ezzel a II. világhábo­rú véget ért. — TERRA — provokációs támadásnál és cikkében leleplezi azt, mi­lyen körülmények között ke­rült sor a terrorakcióra. A katolikus újságíró sze­rint az egyházi vezetők által összehívott tüntetés békésen ért véget, semmiféle inci­densre nem került sor. A résztvevők nagy része már el is hagyta Braga városát, amikor — egy órával a gyűlés befejezése után — megkez­dődött a provokáció. A nem­zeti gárda, a csendőrség köz­pontja alig száz méterre volt a kommunista párt székházá­tól, a csendőrök mégsem avatkoztak közbe. A belga újságíró személyesen kérdez­te meg a csendőrök parancs­nokát, miért nem intézkedett a székház védelmére, vála­szul azonban azt a közlést kapta, hogy „a vasárnap miatt a legénység nagy része szabadnapos”. A tüntetőket, akik szem­mel láthatóan a helyi lum­penelemek közül kerültek ki, felbátorította ez a tétlen­ség, büntetlenségük tudata — írja a belga katolikus lap munkatársa, megállapítva, hogy a katonai erők is csak sok órás késéssel érkeztek a helyszínre. A párt székhazá­ban csupán néhány fiatal, köztük több diák és ifjú tex­tilmunkás volt s teljesen véd­telenül maradtak a támadók­kal szemben. A rendőrség később sem tett intézkedést a székház védelmére, így azt másnap a támadók felgyúj­tották. „Felmerül a kérdés, kik voltak a támadók s kik tüzel­ték fel őket úgy, hogy elve­szítették józan eszüket? Miért maradtak olyan sokáig pasz- szívak a rendőrök, a csend­őrök, a katonák?” — írja a brüsszeli katolikus újság cikkírója, majd azt hangoz­tatja, hogy „bármilyen erős legyen is a lakosság egy ré­szében a kommunistaellenes- ség, ez korántsem indokolja a kommunista párt és a hozzá közelálló szervezetek ellen néhány hete megindult szer­vezett és rendszeres provoká­ciókat. A kommunista elle­nesség nem szolgálhat ma­gyarázatul s indokul az erő. szakos cselekményekre”. Több belga katolikus szer. vezet állást foglalt az ellen hogy Portugáliában a vallás, ra hivatkozva alkalmaznak erőszakot. Hainaut és Liége tartomány katolikus papjai nak egy csoportja felhívást intézett az ország vallásos la­kosságához a portugáliai ese­ményekkel kapcsolatban. A felhívás tiltakozik a bragai ér­sek üszító magatartása ellen amely „az egyház tekintélyét akarja felhasználni az 1974. es forradalom kudarcba ful- lasztására”. „A hallgatás be­leegyezés lenne. Arra szólít­juk fel ezért Belgium katoli­kusait, hogy követeljék az ország egyházi vezetőitől és a világ egyházi hatóságaitól szánjanak szembe világosan és félreérthetetlenül a bragai érsek állásfoglalásaival” — hangoztatja a katolikus pa­pok nyilatkozata. Hasonló tartalmú felhívást tett köz­zé a Belga Kereszténydemok­rata Mozgalom — a keresz­tényszocialisták haladó cso­portjának — brüsszeli szerve­zete is. Hguyen fli'uHio- interjú A vietnami nép iránt a Szovjetunió és más szocialis­ta országok részéről meg­nyilvánuló szolidaritást mél­tatta Nguyen Huu Tho a dél­vietnami nemzeti felszabadí­tási front központi bizottsága elnökségének elnöke, a D\K ideiglenes forradalmi kormá­nya tanácsadó testületének elnöke az NDK rádiójának adott interjújában. A jelenlegi dél-vietnami helyzetről szólva Nguyen Huu Tho kijelentette: a lakosság önrendelkezési jogának tuda­tában, minden erőfeszítésével azon van. hogy támogassa a forradalmi hatalmat, fellen­dítse a termelést, életre kelt­se a gazdaságot és begyógyít­sa a háborús sebeket. A ter­melés volumene már elérte a régi szintet, illetve néhánv esetben túl is haladta azt. A helyzet vidéken is tovább normalizálódik. A gazdasági fronton végbe­menő nagy erőfeszítésekkel párhuzamosan, a városi la­kosság, mindenekelőtt a fia­talság. azon fáradozik, hogy felszámolják az Egyesült Ál­lamok és zsoldos rezsimje ál- ( tál hátrahagyott analfabétiz­must, kulturálatlanságot —, hangsúlyozta Nguyen Huu Tho. A dél-vietnami köztársaság külpolitikai téren továbbra is elsőrendű feladatának tekin­ti a szocialista államokkal és az el nem kötelezett orszá­gokkal való baráti kapcsola­tainak fejlesztését. Hasonlóan nagy figyelmet szentel a vietnami, a kambodzsai és a laoszi népek összeforrotteá- gának megerősítésére —, je­lentette ki befejezésül Ngu­yen Huu Tho. Vasutassztrájk Olaszországban Az olasz vasutak dolgozói ötnapos sztrájkba léptek követeléseik teljesítéséért. Képünkön: elnéptelenedett a római főpályaudvar. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Banglades új kormánya tartja magát a korábbi megállapodásokhoz (Folytatás az 1. oldalról) hoz, amelyeket Banglades korájában kötött.4 Azt is megerősíti, hogy a köztársa­ság hivatalos elnevezése vál­tozatlanul Banglades Népi Köztársaság. TEHERÁN: A Kajihan című iráni lap szerint a péntek hajnalban végrehajtott államcsíny a következőképpen za ilott le: augusztus 15-én. helyi idő szerint hajnali 3 óra 30 perckor a bangladesi rendőr­ség és a hadsereg néhány egysége körülvette Mudasi- bur Rahman sejk rezidenciá­ját. A két héttel korábban cserélt testőrök a támadókhoz csatlakozva, meggyilkolták a sejket, a sejk feleségét és két fiát. Egyedül a sejk 5 éves unokahúga élte túl a mészárlást. 4 óra 30 perc­kor a támadás hire tudo­mására jutott a bangladesi nyugatbarát frakció tagjai­nak, akik ekkor elhatároz­ták, hogy asotmal megvaló­sítják augusztus végére ter­vezett államcsínyüket. El­foglalták a daccai rádiót és Rahman meggyilkolásának említése nélkül bejelentet­ték, hogy átvették a hatal­mat. DACCA: Miközben a daccai rádió azt jelenti, hogy Banglades­iben „az élet gyorsan norma­lizálódott!', hírügynökségek arról számolnak be, hogy az ország és a külvilág között még nem állt helyre a kap­csolat és a helyzet továbbra is ingatag. A főváros közle­kedési csomópontjain tan­kok ;'A1 »magoznak, a köz­épületeket katonák őrzik. A legújabb rendelkezések sze­rint a kijárási tilalom helyi idő szerint 18 órától 06 órá­ig tart és az országban to­vábbra is hadiállapot van. Banglades és a külvilág kö­zött nem működik a rádió- és a telefonösszeköttetés, Dacca nemzetközi repülőte­rét zárva tartják. A daccai rádióadó felhívást -intézett az országhoz, s arra biztatta a lakosságot, hogy „az or­szág érdekében álljon kéj szén a legnagyobb áldoz»-' tokra”. A katonai államcsíny út­ján hatalomra került új el­nök első programbeszédében kijelentette, hogy Banglades a jövőben is „el aan köte­lezettségi politikát folytat”, szoros kapcsolatokat ápol az iszlám országokkal, a brit nemzetközösség tagállamai­val, a nagyhatalmakkal és igyekszik baráti kapcsolato­kat létesíteni valamennyi or­szággal. köztük olyanokkal is, amelyek — mint mon­dotta — eddig nem számí­tottak Banglades barátai kö­zé. Megfigyelők szerint Ah­med e szavai Pakisztánon kívül Kínára is vonatkoz­nak. Peking eddig nem is­merte el Bangladest és Mudzsibur Rahman kormá­nyát gyakran támadta amiatt, hogy baráti kapcso­latokat ápol Indiával 5 •szocialista országokkal. /

Next

/
Thumbnails
Contents