Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

Fejlesztés: zsenik nélkül Iparosodó mezőgazdaság A fejlett gépesítést, kemízálást, komplex technológiai módszereket egyre több mezőgazdasági nagyüzem haszno­sítja. Szerteágazó igényeik kielégítésére a gödöllői Mező­gazdasági Gépkísérleti Intézet műszaki és gazdasági fej­lesztésre irányuló kutatásokat, kísérleteket végez. Képünkön: A távolságvizsgáló gép, kísérlet közben. (MTI fotó — Balaton József felvétele — KS) Felkészülés az ii{ KRESZ-re I rinyi, Bólyai. Eötvöe Puskás Tivadar, Déry, Bláthy, Zipernovszki, és Kan­dó Kálmán jelentős alkotá­sokkal gyarapították a világ tudományos-műszaki kultú­ráját. De hosszan sorolhat­nánk legújabb korunk nagy­szerű magyar alkotó szemé­lyisegeit. A kiemelkedő szak­mai tehetségekét tekintve Magyarország szinte világ- halalonmak számít. Korunk­ban azonban a magyar csú­csok egyre inkább olyan orientációs pontok, amelyek jelzik a mélységeket, a kiak­názatlan tömeges lehetősé­geket, az átlagos szint vi­szonylagos elmaradottságát. A kutatás és a fejlesztés ugyanis a tudományos és műszaki forradalom Idősza­kában kollektív teljesít­ménnyé vált. Némi egysze­rűsítéssel azt is mondhat­nánk, hogy az egyéni zsenia­litásnál nagyobb érték a kol­lektivitás, az együttműködő készség, az átlagos műszaki- gazdasági színvonal emelésé­hez való érdemi hozzájáru­lás. Gyakorta találkozhatunk az egyéni érvényesülés mind anyagi, mind erkölcsi érte­lembe vett túlhajtásaival, amikor a szabadalom, a sze­mélyes téma a reális fej­lesztési és kutatási szükség­letek fölé kerekedik. Sok száz mezőgazdasági kutató, tucatnyi intézet foglalkozik például fajtanemesltéssel, miközben a tényleges nép- gazdasági hasznot hajtó kül­földi fajták és hibridek adaptációjával, a korszerű termelési és géprendszerek kialakításával néhány élen­járó termelő gazdaság foglal­kozik. Az iparban hasonló­képpen sokszor lebecsülik a Rövidesen feltárulnak a frissen festett és olajozott, hatalmas vaskapuk: augusz­tus 29-étől fogadja látogatóit az Országház Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, A mezőgazdasági kiállítás meglátogatása nálunk év­százados hagyomány. Nin­csen ebben semmi rendelle­nes, hiszen az elmúlt három emberöltő során immár a hatvannyolcadik országos mezőgazdasági kiállítást ren­dezik hazánkban. Eseménye ez a városi embernek is. En­nek magyarázata: a múlt században vagy századunk korábbi évtizedeiben még „mezőgazdasági ország” vol­tunk, azután pedig szinte a közelmúltig mindig izgult a munkás is, hogy meglesz-e a kenyér, siker reményében in­dulhat-e az asszony a hen­teshez? Persze nem vagyunk nai­vak. Tudjuk, hogy a kiállí­tás várható tömegsikere nem feltétlenül a grafikonos táb­lázatoknak, vagy a bemuta­tott tudományos kísérleti eredményeknek lesz majd köszönhető. A rendezők azon­ban most is sértődés nélkül és készséggel szolgálják ki a tömegigényt. Aki Budapes­ten az Albertirsai útra láto­gat, ez idén is összehasonlít­hatja az ország különböző vidékein uralkodó halászlé — vagy birkagulyás főzési szokásokat. Most is lesz 500 mázsás disznó és egyszerre 5 paripát uraló ördöglovas. Sőt most még fotóművészeti ki­állítás, gyermekrajz-kiállítás, bélyegkiállítás is színesíti a vásárt' a szokásos tárgysors­játék, divatbemutató és étel- italvásár mellett. Lesz óriásbarcsa is, tisztes summa üti pályadíjként annak a ha­lásznak a markát, aki a leg­nagyobbat fogja. Engedjék azonban most meg nekünk, hogy ez alka­lommal arra kérjük a kiállí­tás minden látogatóját: ez- idén fordítson egy kicsit na­gyobb figyelmet a fő mon­danivalóra is. Ez a 68. OMÉK ugyanis több pontból rendhagyó, szünet, 5 óv után kutatók és a fejlesztők a világ vívmányait, s bevált külföldi megoldások ésszerű hazai alkalmazása helyett egyéni babérokra pályáznak. KJ em vagyunk olyan gazdagok, hogy kor­látlanul szabad utat ad­junk az egyéni, gyakran amatőr ambícióknak, hagy­juk szétforgácsolni a szelle­mi energiákat. Szervezett­ségre, fegyelemre, céltuda­tosságra, összefogott kol­lektív munkára Van szükség a kutató és fejlesztő intéze­tekben, a műszaki Irodákban is. Legalább olyan mérték­ben, mint a műhelyekben. A manufaktúrák, a magányos zsenik kora a műszaki tudo­mányos életben is már ré­gen lejárt. A kollektivizmus persze, ugyanúgy ahogy a társada­lomban és a termelő mun­kában, magasabb szinten céltudatosabban és főleg jobb hatásfokkal épít az egyéni ambíciókra, a sze­mélyes teljesítményekre. A munka erkölcsi elismerése és anyagi honorálása mérhető társadalmi hasznossága ré­vén feltétlenül egyértelműb­bé válik. S így bizonyára kevesebb lesz a „meg nem értett” feltaláló és újító. Az alkotó munkához ter­mészetesen kedvező légkör szükséges. Az elkülönült szellemi teljesítményekhez még elegendő volt az intui­tív készség, a személyes megszállottság. A kollektív munkát már magas fokon kell tervezni, szervezni, irá­nyítani. Világos, lelkesítő célokra, konkrét, testre sza­bott feladatokra van szük­ség. A vezetők felelősségét meg. Régi helyén lesz ugyan, de ez a régi hely teljesen megújult, közben ugyanis odaköltözött a Budapesti Nemzetközi Vásár is, ez lett az ország egyetlen igazán fontos vásárközpontja. Van is mit bemutatni. Az előző kiállítás óta eltelt 5 év alatt a magyar mezőgazdaság igen nagyot lépett előre, besorolt a világ fejlett mezőgazdasá­gai közé. Az eredményeket — amelyek az egész ország eredményei — bemutatják az Albertirsai úton. És be­mutatják azokat az eszközö­ket is, amelyeket ez a mező- gazdaság ma használ. A be­mutatókon vagy a gépek na­ponkénti felvonulásán olyan masinákat láthatnak a ven­dégek, amelyek alig hasonlí­tanak már nemhogy a ha­gyományosokhoz, de az év­tizeddel ezelőttiekhez ts. Meglepődve tapasztalhat­ják a munkások, hogy ezek bizony gyakorlatilag már ipari eszközök, egy a szán­tóföldeken folytatott iparsze­rű tevékenységek kellékei. Nem kell már izgulni min­dennapi kenyerünkért és rit­kán éri kellemetlen megle­petés a hentesüzletbe tartó asszonyokat. Azok azonban, akik a mezőgazdasági ter­melés mesterségét űzik, ez­zel sem elégedettek még. Szeretnénk feliratkozni a legfejlettebbek listájára. En­nek útjait-módjait szintén bemutatja a kiállítás, töb­bek között az igazi eredmé­nyekhez nélkülözhetetlen nemzetközi együttműködés lépcsőfokait is. Olyan tenni­valók ezek, amelyek orszá­gos ügyek, közvetve de erő­teljesen érintik minden ma­gyar állampolgár életszínvo­nalát és életformáját. Szintén új vonása lesz en­nek a kiállításnak, hogy nem csupán a nagyüzemi témákkal foglalkozik. Fel­tárja, ügyes kis eszközeivel ábrázolja és bemutatókkal segíti a kisüzemi gazdálko­dást is, a téesztagök háztáji termelésétől kezdve egészen a hobby-kertek témaköréig. Az érdekeltek száma itt már százezrekben mérhető. Az segítő tehát nem lehet eléggé hang­súlyozni. Mindenekelőtt tő­lük függ, hogy milyen mér­tékben sikerül országunk nagy szellemi energiáit — intézetekben és irodákban, üzemekben és műhelyekben — az előttünk álló rendkí­vüli feladatok szolgálatába állítani. A vállalatok idáig csak ** készben és szerény méretekben érzékelték köz­vetlenül a világgazdasági változások kedvezőtlen ha­tását. A fő terheket az im­port-ártámogatások formájá­ban az állami költségvetés viselte. Jövőre a gazdasági szabályozás módosításával számottevően változnak a vállalati gazdálkodás feltéte­lei. A nyersanyagok és ener­giahordozók termelői árának felemelésével, a munkabé­rek, közterheinek növelésé­vel 1975. januártól lényege­sen növekednek a vállalatok tevékenységének költségei. Ezeket ellentételezni az vál­lalati nyereség és a belőle kéozett fejlesztési és része­sedési alapok csökkenését korlátozni mindenütt csak lényegesen jobb munkával lehet. Nagy szükség lesz te­hát minden mozgósítható belső tartalék feltáráséra, köztük a műszaki fejlesztés meggyorsítására. A ma még szunnyadó nagy szellemi energiák hasznosítása létkér­déssé válik. Szükséges tehát összefogni, szervezni, lelkesí­teni az üzemek, a műhelyek, az irodák alkotó erőit • a legfontosabb feladatok, a nagy lehetőségeket kínáló gyártás- és gyártmány fej- lesztési, valamint szervezési tennivalók szolgálatába állí­tani őket. bemutatók hazai érdekeltjei­nek száma pedig tízmillió. A rendezőség ugyanis a célok közé sorolta azt is, hogy se­gítse például a korszerű táp­lálkozás térhódítását. Tehát: találkozunk az Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron, nem is olyan so­ká, augusztus 29-e és szep­tember 14-e között. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy egymillióval többen leszünk, jük az eddig is igen magas akik átlépjük a kiállítás ka­puit, és remélhető, hogy ezen a kiemelkedő jelentősé­gű rendezvényen megdöní- látogatási rekordot. Földeák Béla GAZDASÁGPOLITIKAI célkitűzéseinknek megfele­lően száz hektárral növelték az idén a cukorrépatermő te­rületet a Hatvani Lenin Ter­melőszövetkezetben. Ezzel Heves megye legnagyobb ré­patermelő gazdaságaként lép­tek elő. Hogy ez a fontos ipa­ri növény valóban nagyüze­mi növény lett Hatvanban, mi sem bizonyítja jobban, hogjí ma már a búza mellett a legfontosabb terményként emlegetik. Ennek azonban története van. Nem ment egyik pilla­natról a másikra. Három esz­tendő tudatos, szervező mun­kájának eredménye. Tulaj­donképpen még 1971-ben kez­dődött, amikor néhány évi megtorpanás után ismét szí­vesen kezdtek foglalkozni a répával. Noha ennek koráb­ban is voltak hagyományai Hatvanban és környékén, mégis a hatvanas évek végén abbahagyták, mert nem volt gazdaságos a termelés. Az utóbbi három esztendő azonban minőségi változást hozott. A közös gazdaságban az új termelési szerkezet ki­alakításával arra törekedtek, hogy csupán néhány növényt termeljenek, de azokat magas színvonalon és komoly ered­ménnyel. Az elhatározást tet?ík követték és a cukorrá. A közúti közlekedésben ja­nuár 1-én életbe lépő új sza­bályzat, az új KRESZ, sok vonatkozásban eltér a régitől. Ezért a korábbi rendelkezés szerint szükség van arra, hogy a gépjárművezetők a változásokat megismerjék, és. arról számot is adjanak. A hivatásos gépjárművezetők tájékoztatását, oktatását szer­vezetten oldják meg. A közlekedés- és postaügyi miniszter — a belügyminisz­terrel és a pénzügyminiszter­rel egyetértésben — irányel­veket adott ki, amely szerint a hivatásos gépjárművezetők­kel el kell sajátíttatni az új KRESZ-t, s meg kell győződ­ni ismereteikről. A rendelke­zés célszerűnek tartja, hogy a közületek — ha tíznél több gépjárművezetőjük van — maguk szervezzék érintett dolgozóik oktatását és vizs­gáztatását. Az irányelvek kívánatos­nak tartják, hogy az új sza­bályokat olyan személyek ok­tassák, akik már megfelelő képzést kaptak. Ezért az Au­tóközlekedési Tanintézet az oktatók képzésére megye­székhelyeken rendez tanfo­pa méltó helyet kapott a sza­kosodási törekvések között. Kijelölték a legjobb terüle­teket, aztán száz hektáron vetettek répát. Mindezt meg­előzte, hogy a szövetkezet be­kapcsolódott a nádudvari rendszerbe. Ezzel megvalósí­tották az iparszerű termelést. AZ ELSŐ SIKEREKEN felbuzdulva növelték a terü­letet, kétszáz hektárra. Ehhez vásároltak egy francia gyárt­mányú gépsort, mellyel a ta­lajműveléstől, a betakarítá­sig mindent elvégeznek. Am a gazdaság tovább haladt a fejlődés útján és az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 5-t határozata alapján viár háromszáz hek­tárra emelték a cukorrépate­rületet. A szövetkezet törekvéseit segítette a Mátravidéki Cu­korgyárak is. Segítettek, hogy a gazdaság jó minőségű vetőmagvakat kapjon és szaktanácsokat adtak a gépi termeléshez. Ezenkívül abban is segítettek, hogy a már meglevő francia mellé egy újabb gépsort vásároljanak, amellyel még biztonságosab­bá tették a termelést. A Mátravidéki Cukorgyá­rak hosszú távú szerződést kötött a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezettel a cukor- réj?a-termeiésrc. m lump» lyamokat, amelyekre szep­tember 15-ig lehet jelentkez­ni. Az oktatás alapjáuL a köz­úti közlekedési szabályok szeptember végén megjelenő tankönyve szolgál. A gépjár­művezetők vizsgáztatását a tanfolyamok befejezése után, legkésőbb december 15-ig kell megtartani. A sikeres vizsgát tett gépkocsivezetők igazo­lást kapnál^ Megyeszékhelyenként KRESZ-képző tanfolyamokat szervez az Autóközlekedési Tanintézet is azoknak a kö- züieteknek a részére, amelyek járművezetőik kis száma miatt, vagy egyéb okból saját hatáskörükben nem tudják megoldani az oktatást. A KPM tájékoztatása sze­rint a különféle társadalmi szervek, például a Magyar Autóklub, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács, a TIT és helyi szervei is ren­deznek tanfolyamokat az új KRESZ oktatására, annak ér­dekében. hogy a nem hivatá­sos gépjárművezetők is kel­lően megismerhessék a közle­kedés módosított szabályait és ezáltal is segítsék a közúti közlekedés biztonságát. is, hiszen a gyárhoz közel van a föld. s ez olcsóbbá teszi a szállítást, csökkenti a költsé­geket. Nem beszélve arról, hogy a takarékos gazdálko­dást szem előtt tartva, a szö­vetkezet a mellékterméknek számító nagy mennyiségű ré­pafejet is jól hasznosítja. Ez utóbbiból olcsó takarmányt készítenek a szarvasmarha­állománynak. A hatvani szövetkezet az idén — a hektárankénti 400 mázsás terméskilátás alapján —. ezer vagon répát szállít a Mátravidéki Cukorgyárak­nak. Az előzetes becslések szerint ez rekordnak számít és egyedülálló a közös gazda­ság életében. Már felkészül­tek a betakarításra, melynek megvalósítására szervezési tervet készítettek. Augusztus 25-én kezdik a répa szedését és hó végén szállítják az első rakományt a cukorgyárak­nak. az Ésszerű tervezés, az ezzel párosult műszaki fej­lesztés és a szakértelem te­hát meghozta gyümölcsét. A cukorrépa-termelés ismét mél­tó helyet és rangot kapott a Hatvani Lenin Termelőszö­vetkezetben, egyben megvan a lehetőség a további fejlesz­tésre v. buíitoZ —— --- v,­Kovács József Találkozunk a kiállításon szem­Hosszú rendezik egészséges életmódot Készülődés a cukorszezonra A FIATALOK összefog»-,,, sa, a népek barátságának sok és örömteli megnyilvá­nulása jellemezte az elmúlt hetet, amelyhez jó bcveze-,; tőül szolgált a* egri nem-: zetközi építőtábor lakóinak kommunista szombatja, majd: a szolidaritási nap, ame­lyet az ő részvételükkel ren­deztek meg a megyeszékhe­lyen. Ilyen nagyszerű esemé­nyek után kezdődött meg az I. magyar—szovjet ifjú­ság barátságfesztivál. Ebbőt az alkalomból mint arról folyamatosan beszámoltunk — Heves megye is kedves vendégeket köszönihetett: a testvéri Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztár­saság komszomolistáit. A négy napon át tartó ba­rátságfesztiválon értékes és gazdag programmal ajándé­kozták meg Önmagukat a vendégek éjs a vendéglátók. Legalább ennyire fontos azonban, hogy fiataljaink közöt sokan kötöttek őszinte és bizonyára hosszan tartó, elmélyülő barátságot szovjet fiatalokkal. S míg a fesztivál ünnepi napjai teltek, a munka te­rületén is szép sikerek szü­lettek. Ezek között első hely­re kívánkozik, hogy a hét elején véget ért az utóbbi évek egyik legnehezebb ara­tása. Országszerte, így He­ves megyében is, (itt 70 ezer hektár területen) vé­geztek a kalászosok betaka­rításával. Véget ért tehát — sikerrel — a nagy munka, amely sokkal inkább nehéz volt, semmint látványos. S ez így is van rendjén, így • természetes. %y érdemlik meg az aratók az ország, s szőkébb hazánk, Heves me­gye lakosságának elismeré­sét. ' . *s TUDJUK: AZ ARATÁS befejezésével mindig egy kicsit a nyártól való bú­csúzkodás is kezdetét veszi. Lehetnek még, s bizonyára lesznek kánikulai napok, a nyaralók még gondtalanul tölthetik szabadságukat. De a szeptember rohamléptek­kel közeledik, és ez már a» ősz közelségét jelzi. Meg­kezdődik az új tanév, e úgyszintén az őszi csúcsfor­galom. Mindkettőre alapo­san fel kell készülni. Előb­bihez szükséges, hogy le­gyen elegendő könyv, füzet, írószerek stb. — utóbbi pe­dig a MÁV-ot és a Volán vállalatokat állítja várható­an nehéz feladatok elé. Mint az ezekkel kapcsola­tos legutóbbi hírekből kitű­nik: a kisebb nebulók és a nagyobb diákok nyugodtan várhatják ugyan a tanév7 kezdetet — de nem túlnyu- godtan. A tanszerellálás nem rossz ugyan, de nem Is gon-»' dóktól mentes: jó néhány holmi került túlságosan ko­rán a hiánycikkek listájára: Ha ez azt jelentené — só­hajthatnák a diakok a hír hallatára —, hogy később kezdődik meg a tanév...! — még ki lehetne bírni vala­hogy a hiánycikkeket. Erről azonban szó sincs, még álmodozni sem érde­mes róla. Annál reálisabb­nak látszik egy másik kí­vánság teljesülése, hogy tud­niillik lehetőleg zökkenő- mentesen bonyolódjék le az őszi csúcsforgalom. Ennek érdekében kötött együttmű­ködési szerződést a két nagy* szállító vállalat, a MÄV és a Volán. Tervszerű együtt­működésben állapodtak meg ugyanis, és várható, hogy a nehéz feladat meghozza ne­mes gyümölcsét, nem lesz komolyabb fennakadás a forgalomban. AZ ELMÚLT HÉT továb­bi jelentős eseménye volt a megyei tanács közoktatási, közművelődési és művészeti díjainak ünnepélyes átadá- sa. A kitüntetéseklpen és ju­talmazásokban részesült népművelők minden elisme­rést megérdemelnek. mejt olyan munkál végez* ajk. amely más területeken dol­gozók számára is példa. tató. Cbkt)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents