Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

I SttlÄö PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 179. szám ARA: 80 FILLER 1975. augusztus 1., péntek Leonyid Brezsnyev és Kádár János felszólalása Kétoldalú konzultációk A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe szamára Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az európai biztonsági kon­ferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gus­tav Husáh. a CSKP KB fő­titkára, csehszlovák köztársa­sági elnök többek között ki­jelentette: „Ez az első alkalom » történelemben. amikor Európa megragadta a le­hetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttélés reális fel­tételeit, annak ellenére, hogy tovább­ra is fennállnak, politikai, gazdasági, ideológiai és társa­dalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékel­jük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tár­gyalásokon a Szovjetunió be- öltött, nagyra értékeljük, a Szovjetunió békepolitikáját, Ugyanakkor elismeréssel adó­zunk azoknak a reálisan gon­dolkodó erőknek, valamint a :iyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok kö­zötti. megértés megvalósítá­sára törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számta­lan agresszió származott ab­ból, hogy visszaéltek a hata- .ommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A mün­cheni diktátum, Csehszlová­kia hitleri megszállása, Len­gyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta tá­madás, a második világhábo­rúnak. mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szava­tolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket el­utasítsuk és kiiktassuk az eu­rópai országok közötti kap­csolatokból. Mi ebből a szem­szögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az aiapelveket, ame­lyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolato­kat, a területi integritás és a politikai realitások elismeré­sének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alap­elveket egyhangúlag jóvá­hagyta, kontinensünk, né­peink nagy sikerének tekint- jük.. Ezutän Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára mondotta el be­szédet. A többi között a kö­vetkezőket mondotta: A béke — rendkívül fon­tos kérdés a lengyel nép szá­mára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk. szövetsége­seinkkel és barátaink­kal együtt komoly erő­feszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdeké­ben. Népünk rendkívüli megelége­déssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködés) értekezlet sikerei* snivel s Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője láto­gatást tett Urho Kekkonennéi, a Finn Köztársaság elnöki­nél. (Népújság telefotő — AP—MTI—KS) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütör­tökön a Flnnlandia palotá­ban találkozott Kádár János­sal, az MSZMP KB első tit­kárával. Az összejövetelen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszél­getésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­tel kapcsolatos kérdések áll­tak a figyelem középpontjá­ban. A véleménycsere során mindkét fél elégedetten nyi­latkozott a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti testvéri kapcsolat fejlő­déséről. ★ Csütörtökön Helsinkiben Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kom­munista Párt KB első titká­rával, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke, vei. A meleg, elvtársi légkörű találkozón, megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű helyzetét, valamint a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit. ■k kord amerikai elnök es ’ Oeniirel ’török miniszterelnök ‘ csütörtökön .munkareggeli kö­vetében folytatott eszmecserét a két ország között támadt súlyos ellentétekről. Demi- rel a megbeszélés után új­ságírók előtt kijelentette, hogy „egyelőre” nem . mű­ködtetik az Egyesült Álla­mok Törökországban levő amerikai lehallgató és fel­derítő berendezéseit. Közöl­te, hogy Ford elnökkel át­tekintette a török—amerikai kapcsolatokat, és hogy Tö­rökország ezeket „igen nagy­ra értékeli”, és „minden tő-' le telhetőt meg fog tenni, nehogy tovább romolja­nak”. -k Munkareggelin találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkára, . és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök is. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és dr. Gustáv Hu­sik, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság el­nöke megbeszélést tartott Helsinkiben. A meleg elv­társi légkörű találkozón meg­vitatták a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlettel kap­csolatos teendőket, és véle­ményt cseréltek a két szom­szédos szocialista ország és a két párt kapcsolatai fej­lesztéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Helsinkiben megbeszé­lést folytatott Nicolae Ceau- sescu-val, a Román Kommu­nista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársa­ság elnökével is. tanácskozása iránt megnylL. vánul? A válasz nyilvánvalóan az. hogy a tanácskozás eredmé­nyeihez olyan várakozások és remények fűződnek, ami­lyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetsé- gesi döntéseit követő idő­szakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely át­élte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanács­kozás célkitűzései annak az európai nemzedéknek a szí­véhez is szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy . érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Euró­pa földjét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erő­vel olyan kontinenssé vál­toztassák Európát. amely mindörökre megszabadul a háborútól, a megrázkódtatá­soktól. A békére vaJo jogot biztosítani kell Európa va­lamennyi népe számára. Természetesen amellett . vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk föl­dünk valamennyi népe számára. Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsú­(Folytaim a -Z, oMaloesb Gustáv Husák tanácskozás munkájában kez­dettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a részt vevő országok által kö­zösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk- az aláírásra kerülő dokumentumoknak A tanácskozás megrende­zésében és alapvető állás- foglalásaiban a különböző társadalmi rencjszgní orszá­gok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. * Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatko­zat bizonyítja az államhatá­rok és államok területi ép­sége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egy­szer és mindenkorra lemon­danak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elő­segítik a béke anyagi alapjá­nak kibővítését — a keres­kedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományos- műszaki együttműködést. A tanácskozásnak, a kultu­rális cserére és egyéb kap­csolatokra. vonatkozó dönté- ' seit mindenek előtt a jóaka­rat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaz­nunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valery Giscard d’Estaing francia köztársa­sági elnök a brit és a nyu­gatnémet kormányfőhöz ha­sonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyu- gat-Berlinre is. Állást fog­lalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország tovább­ra is távol marad a NATO integrált katonai szervezeté­től. A francia államfő minde­nekelőtt azt a kérdést ve­tette fel, mi is tulajdonkép­pen a célja a biztonsági ér­tekezletnek és az ott alá­írásra kerülő záróokmány­nak? Mint mondotta, a cél. Európa biztonsága. Ez azt jelenti. — folytatta —. hogy elsősorban Európával keli, foglalkozni. Ezután féltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, ami­kor Európáról és az enyhü­lésről beszélünk? Válaszolva a sajat maga ál­tal feltett kérdésekre, hang­súlyozta -. tott rá a francia elnök, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szelle­mében fogant, hanem a zá­róokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizonyos sza­bályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában, még nem biztosítéka a bé­kének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsú­lyozásra. Ugyanakkor a zá­róokmánynak nincs nemzet­közi szerződés jellege, és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem kö­vetkezik olyan helyzetek el­ismerése, amelyeket egyéb­ként nem ismernénk el. A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: új, eddig példa nélkül álló, nagyon jelentős tény, hogy az európai országok legfőbb vezetői összegyűltek Helsin­kiben, megismerkedtek egy­mássá*. szívélyesen elbeszél .getnek és eszmecserét foly­tatnak problémáikról. Befejezésül Giscard d’Es- naing hangsúlyozta, hogy- a/, európai biztonsági és együtt­működési értekezlet az eny­hülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. A francia köztársasági el­nök után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára mondotta el beszédét. Edward Gierek pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet, megszervez­ték. bizonyítja az eny­hülés szellemét. amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánva­lóbb jelentősege az. hogy a Finlandia-pakita nagyterme­den harminchárom részt ve­vő oi-szág legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak je­len. A konferencia bebizo­nyította, hogy általános " az óhaj a dialógusra — muta­Leonyíű Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtö­kön az európai biztonsági konferencián á következő be­szédet mondta: Mint az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia zárószakaszának összes résztvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai hordere- :iét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy. ugyanezt érzik milliók es milliók a tanácskozáson részt vevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen, tudatá­ban vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napok­ban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az ér­deklődésnek, amely' a terem­ben jelenlevő magas rangú politikusok és államférfiak Az ülésterem panorámája CNeyuj&ag teieíoío — AP— Leonyid Brezsnyev Csütörtökön folytatódott az európai biztonsági konferencia záróülése

Next

/
Thumbnails
Contents