Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Csütörtökön folytatódott az európai biztonsági konferencia záróülése (Folytatói az 1. oldalról) ma, képes rá, hogy példát mutasson a tartós békén alapuló államközi kapcsolatok felépítésére. s A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata. hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapasztalatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőt. Itt, Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes „babérokkal” az ag- ressaorok, akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává. kiáltották ki a világuralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékaikat bűnös és embergyűlölő célkitűzések elérésére áldozták feL Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból. És mi itt ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk le, hogy felelősek vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlődnie. Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi részt vevő állam érdekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az eredményt tehát különös óvatossággal kell kezelni. Az európai értekezlet eszméjének felvetésétől a tetőpontig — a csúcsszintű befejezésig — megtett nem könnyű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amely józanul értékeli az európai és a nemzetközi politikai erők viszonyát és dinamikáját, biztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelyek az utóbbi években mindinkább meghatározzák Európa és a világpolitika alakulását és e tanácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. Az okmány, amely aláírásunkra vár — a múlt eredményeit összegezve — tartalmával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb problémák széles skáláját ölelik fel: a békét, a biztonságot és a különböző területeken való együttműködést. X részt vevő országok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek azokból az alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin és amelyekért ma is harcol a szovjet nép. A tanácskozás meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki területen, a környezetvédelem területén, a kultúra és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok Irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehetőségei most olyan területekre is kiterjednek, amelyeken ez a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt. Ilyen például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széles körű kölcsönös tájékoztatás. Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között. Szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás eredményei a helyes irányt mutatják az e téren való együttműködés számára is. Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyOäMim hülést katonai enyhüléssel egészítik ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában. A Szovjetunió következetes híve annak, hogy a tanácskozást követően a katonai enyhülés tovább fejlődjék. Az egyik elsőrendű feladat ezen a téren: megtalálni a lehetőséget a közép-európai haderőcsökkentésre úgy, hogy az senkinek se csorbítsa a biztonságát. Vagy megfordítva: mindenkinek hasznára váljék. A tanácskozáson elért megállapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható ösz- sze, hogy ezeket a megállapodásokat a részt vevő államok legfőbb vezetői erősítsék meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak. Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi orezág megvalósítja az elért megállapodásokat, Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni. Nézetünk szerint az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingathatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben mi a fegyverkezési hajsza megszüntetését, reális leszerelési eredmények elérését tesz- szük az első helyre. Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is, hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem 6érthet meg. A mi békepolitikánk erre irányul, és ezt újból kinyilvánítjuk, erről a nagy tekintélyű szónoki emel. vényről. Természetesen a 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcs- fontosságú láncszemmé kell hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének folyamatában. Ahhoz azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval, a tanácskozás döntéséivé! kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első zord szélvihar, további közös erőfeszítésekre, valamennyi részt vevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség. A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert résztvevői lépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden egyes megvitatott kérdésben. Ezek a megállapodások nem úgy jöttek létre, hogy a tanácskozás egyes résztvevői a többiekre erőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelem- bevételével és közös egyetértésben. Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a béke javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társadalmi rendszerekben tapasztalható különbségeket. Pontosabban, a részt vevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában,' amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének feltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtetések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródokumentumban is kifejeződik: senki sem teheti meg, hogy ilyen vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támaszkodva, megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyeiket. Minden népnek szuverén joga, hogy megoldja belügyeit, kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszélyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából. Az általunk aláírandó dokumentum, az államok széles körű, de pontos akcióplatformja, amely 'egyoldalú, két- és sokoldalú alapon évekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek határt. Ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulóponttá kell válnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződik abban, hogy kijelölték a további lépéseket az első európai biztonsági és együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt szeretnem ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik állandó vonását — a béke és a népek közötti barátság ‘.e- nini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus eszméi hatják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet összehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az európai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgáílják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falusi dolgozókét, az értelmiségiekét, Elnök elvtársi Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most ösz- szeült a biztonsági értekezlet legfelsőbb szintű záró szakasza. A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti reménységeit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás, A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát, az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Nép- köztársaság és a magyar nép nevében köszönetét mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyra becsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, testvéri finn vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és bizalommal tekinthessen a jövőbe. Az általunk elért megállapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát. Ugyanakkor érintik, a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az ember élet- körülményeinek javítását, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket. összefüggnek az egészségről való gondoskodással is, vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, családokat, a fiatalokat és a különbötó társadalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet az összes szóvivő közös sikereként értékelem. Az értekezlet eredményei hasznot hajtanak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista államok, a szövetségekben tömörültek és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindannak a sikeres megvalósítása, amiről itt -megállapodtunk, nemcsak hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdításához is. Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlévők közül sokan osztanak. A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a részt vevő államok számára, különösen hasznosnak napjainkban, amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezésre. Kádár János Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1109 éve él a Duna—Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának keresztező- dési pontján élt es mérhetetlen wéráldcsalakat ' .huzata. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetőinek ez a találkozója ad, arra hivatott, hogy elősegítse a békés életet Európában és azon kívül. Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kekkonen finn elnöknek a harmadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyevet követően Liam Crosgave miniszterelnök, az ír Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát, mint „a kapcsolatok megjavítására és a részt vevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. A dokumentumot különböző társadalmi rendszerű államok dolgozták ki, egyáltalán nem tesz kísérletet ezeknek a különbségeknek az elmosására. A dokumentumok alapja a 35 ország közös érdeke a béke fenntartásában — mondotta az ir kormányfő. Ezt követően Makariosz érsek ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biztonsági konferencia Európa határain túl ható jelentőségét méltatta, elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazását. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szuverenitásának megsértéséről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezeknek az alapelveknek a csorbítatlan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi probléma megoldására. Makariosz érsek felszólalása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török küldöttség kivonult a konferenciateremből. A ciprusi államfő után Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra rendíthetetlen hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország területe a korábbinak egy- harmadára csökkent, a II. világháborúban urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak következtében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről Hitler fasiszta megszálló hadait, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad magaválasztotta útján, s ma a fejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszútávú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekelt fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései, a k£t BLU&haboru .rattonet* pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a Világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tarlós, a béke biztosított és szilárd legyen. Ügy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében végzendő további munkától függ népeink, földrészünk, Európa, és nem túlzás ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az. értekezlet jó munkát végez és e jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eléget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta, az európai biztonsági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet aláírásra terjesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszöbölése" érdekében. Kormányunk úgy véli; további erőfeszítéseket keli tenni az általános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszerelési világkonferencia ösz- szehívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés. a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés. a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében. s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 35 szuverén állam, közöltük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista- és nem szocialista, elkötelezet* és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktó1 va'ó tartózkodás. a hat"~ok p-q q r, 1->—> ol-^r --p thon f oi*J • q p<5 • vqkorlati énrénvesni*«:«» mesfelel a részt vevő 35 különböző .(Foljflatáx * .3, oldalon) A Magyar Népköztársaság híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének 1*"5. lagu&stu# 1., pestek.
