Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

Heti külpolitikai összefoglaló AM ESEMENYEK KRÓNIKÁJA) Hírről Általános tttriik Argentínában, lemond a kormány — Hanoi nyilatkozott: a VDK kész rendezni a vitás problémákat az Egyesült Államokkal KEDD: Tador zstvkov Budapestre érkezik — A Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka —• Brit—ugandai tárgyalások, zatrei közvetítéssel — Ford bejelentése republikánus jelöltként indul a jövő évi elnökválasztáson SZERDAI Ojabb Brezsnyev—Brandi találkozó Moszkvában — Hírek és cáfolatok egy izraeli—egyiptomi részmegdllapodásról — Belpolitikai feszültség Portugáliában, az MFA új népképviseleti szervek alakításáról határoz CSÜTÖRTÖKI Oromiko—Kissinger tárgyalásai Genfben — az izraeli miniszterelnök az NSZK-ban — Arab ée afrikai külügyminiszterek értekezlete Kairóban — Indira Gandhi beszéde a reakció aknamunkájáról PÉNTEKI emi e ■ r .. .a- s - ... j — —• - ‘ » ms — — i mrt w f ^ e —* tfZurSZXO ftírrat s cut miuir txtttiío eyeszaeyi állapotáról — Inflációellenes program Angliában, súlyos megszorításokkal — A szocialista miniszterek kilépnek a portugál kormányból SZOMBATI Az EMC fcoordítuíefcS# bizottsága folytatja megbeszéléseit a július 30-ra Helsinkibe javasolt zárószakaszról — A francia külügyminiszter Rómában. így látta a hetet hírmagyarázónk, Réti Ervin A genfi találkozó BOSSZŰ ESZTENDŐKÖN KERESZTÜL a nyári ubor­kaszezon legbiztosabb jele volt, ha a világsajtóban meg­jelent a szemtanúk beszámo­lója a Loch-Ness-i szörny felbukkanásáról. Nos, a hét elején többen is látni vélték a titokzatos szörnyet a skó­ciai tóban, de az öfanéteres fekete árnyból csupán ötso­ros szerény hírecske lett s az uborkaszezonnak se hire, se hamva. A figyelem elsősorban a témán tó partján elterülő diplomáciai központra, Géni­re irányult Itt találkozott is­mét Gromiko szovjet és Kis­singer amerikai külügyminisz­ter, hogy áttekintse a leg­utóbbi bécsi megbeszélésük óta bekövetkezett új fejlemé­nyeket Három nagy téma­kört érintettek: az európai biztonság ügyét a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló SALT párbeszédet és a közel-keleti válságot Az első két esetiben valóban „helyben” lehettek, hiszen mindkét tárgyalássorozat ép­pen Genfben folyik — egy­mástól alig egy kilométernyi távolságban... A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó új lendületet adott az EBK koordinációs bizottságában folytatott munkának, amely a zárószakasz időpontjának kijelölésére irányul. A nyu­gati hatalmak sem vállalhat­ták a felelősséget a végtelen huzavonáért s az előterjesz­tett kanadai indítvány július 30-ra, Helsinkibe javasolja az európai biztonság okmányait elfogadó csúcskonferencia összehívását A harmincöt részt vevő országból harminc­egy azonnal határozott igent mondott s Finnország is kész­nek mutatkozott arra, hogy korábbi lemondásával szem­ben, a viszonylag rövid ha­táridőn belül is elvállalja a rendező-házigazda szerepét. A döntést már csaknem biz­tosra vették a hét közepén, amikor ismét eltolódott, első­sorban Málta akadékoskodó fenntartásai miatt. A különtudósítók árnyalt fogalmazása szerint a mérsé­kelt haladás jellemezte a SALT-ról tartott Gromiko— Kissinger eszmecserét. Lehet­ségesnek látszik még az idén tető alá hozni az újabb meg­állapodást. Brezsnyev terve­zett washingtoni útja erre jó alkalom lenne, s közben Hel- Biakiben is mód nyílna a leg­inkább vitátott problémák magas szintű tisztázására. Az amerikai politikában már most mind nagyobb szerepet kap a jövő évre esedékes el­nökválasztás — Ford ezek­ben a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy megpá­lyázza a köztársaság párt jelöltségét. Ebben a vetületbea természetesen nem mindegy — az elnök, elnökjelölt számára, hogy milyen külpolitikai eredményeket visz majd tar­solyában. A JELEK SZERINT a kö­zel-keleti rendezés ügyében sikerült a legkevésbé közös nevezőt találni. A Szovjetu­nió változatlanul az alaposan előkészített a minden érde­keltnek helyet biztosító bé­keértekezlet mellett száll sík­ra, az Egyesült Államok vi­szont szeretné kimozdítani holtpontjáról a közvetítés ingáját- A héten pontosan négyszer jelezték, hogy lé­nyegében elkészült az egyip­tomi—izraeli részmegegyezés — azután ugyanennnyiszer elhangzott a cáfolat is. A le­hetséges megállapodásról ta­nácskozott a két „vendég” az NSZK területén, az odaláto­gató Kissinger és Rabin, iz­raeli kormányfő. Kiszivár­gott értesülések szerint Kai­ró és Tel Aviv között még ' több kérdésben ellentétek szanak áthidalhatatlannak. Viszont eleve megszabja minden egyezmény értékét, hogy csupán a rész részeiről lehet szó. Kizárásos alapon, Szíria háttérbe szorításával, illetve a Palesztinái mozga­lom semmibe vevésével, hosszú távon csak kudarc kö­vetkezhet, a feszültség növe­kedésével. A hét krónikájában kie­melkedő helyet foglalnak el a két ország belpolitikai ese­ményei, amelyek természete­sen jelentőségükben túlnő­nek a határokon. Portugáliá­ban ismét ülésezett a fegy­veres erők mozgalmának ve­zérkara, hogy az ország to­vábbi útjáról döntsön. A re­akció szemmel láthatólag erőpróbát akart kiprovokálni, s támadásainak össztüze a haladó nézeteiről ismert mi­niszterelnök ellen irányult A jobboldal azonban alul­maradt a vitában s az MFA a forradalmi út mellett szállt síkra. Ennek érdekében el­határozta széles népképvise­leti szervek kialakítását is. A kommunisták hatalmas tö­meggyűléssel támogatták e határozatokat a szocialisták — újból a Republica című lap körüli viharokra hivat­kozva — visszavonták mi­nisztereiket a kormányból. Hasonló lépéssel fenyegetőd- zik a középutas — polgári demokratikus néppárt is. A harc nem zárult le a héttel s a portugál haladó erőknek az áprilisi fordulat óta el­telt tizenöt hónap során har­madszor kell szembenéznie a reakció frontális támadásá­val s az sgységbontás veszé­lyével ARGENTÍNÁBAN ALTA­LANOS SZTRÁJK, kompro­misszum, a hadsereg felemás viselkedése és kormányátala­kítás jellemezte a hetet A személyi változások közül az elnőikasszony bizalmasának, Lopez Rega miniszternek menesztése váltotta ki a leg­nagyobb visszhangot. Viszont minden jel arra mutat, hogy a fontos dél^amerikai ország­ban csak az első felvonás játszódott le, a kom/promisz- szum túlságosan átmenetinek és törékenynek látszik, s a Buenos Aires-i jelentésekben egyre gyakoribb a puccs szó is. képtövfrónkon érkezett Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval folytatott kétnapos genfi megbeszéléseit követően érkezett Bonnba, szombaton a nyu­gatnémet fővárosban találkozott Rabin izraeli miniszter- elnökkel. Képünkön a harmadik, Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Isabel Perón, Argentína elnöke új kormányának beik­tatásán. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) OTNFi Andrej Gromiko. szovjet külügyminiszter, szombaton hazautazott Géniből, ahol jú­lius 10—11-én munkatalálko­zón vett részt Henry Kissín- gerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével, az elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójával. SAO TÓMÉ: Szombaton újabb portugál gyarmat, Sao Tómé és Prin­cipe nyerte ei függetlenségét. A Guineai-öbölben levő kis szigetország 76 OOO^főnyi, túl­nyomó többségében néger la­kossága 500 éves portugál gyarmati múlt után, Sao Tó­mé és Principe felszabadítá- si mozgalma vezetése alatt, kezébe veszi sorsának irányí­tását. AGANA (Guam-sziget): Csaknem 1500, volt dél-vi- etnami katona tüntetett és kezdett 24 órás éhségsztrájk­ba az amerikaiak ellenőrzése alatt álló guam-szigeti mene­külttáborban azért, hogy a hatóságok engedélyezzék ha­zatérésüket Hazafias dalokat énekeltek és „Szeretjük ha­zánkat”, „Haza akarunk men­ni!” feliratú táblákat vittek magukkal. DZSIDDA: Szombaton Dzsiddában megkezdődik negyven iszlám ország külügyminiszteri ta­lálkozója. Khaled, szaúd- arábiai uralkodó megnyitója után, a négynapos tanácsko­zás résztvevői — az Arab Li­ga és az Afrikai Egységszer­vezet képviselőinek jelen­létében — megvitatják az arab—izraeli konfliktussal, Jeruzsálem státusával, a Fü- löp-szigeteken élő muzulmá­nok helyzetével, valamint a Perzsa-öböl biztonságával kapcsolatos kérdéseket. WASHINGTON: Amerikai képviselők egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé azzal a céllal, hogy megaka­dályozza amerikai légvédelmi rakéták eladásit. Jordániá­nak. Ford elnök'korábban ér­tesítette a törvényhozást, hogy 200—300 millió dollár értékben különböző típusú légvédelmi rakéták és ágyúk szállításáról kíván megállapo­dást kötni Husszein kormá­nyával. A terv kongresszusi ellenzői azzal érvelnek, hogy a szállítások nyomán „meg­bomlana a térség erőegyensú­lya”, illetve, hogy a korsze­rű fegyverek „nagy veszélyt jelentenek”, amennyiben eset­leg palesztin gerillák kezébe kerülnek. 1915. július IX, vasárnap Bunkerépítő mozgalom Pekiogben Valódi komfort, kényelmesebb a föld felettinél * A kínai Városokban töme­gesen épülő föld alatti bun­kerekkel foglalkozik a jugo­szláv sajtóban megjelent írá­sában M. Saranovics, a Tan- jug hírügynökség pekingi tudósítója. „Egy-egy jelmondat — vagy ahogyan Kínában mondják, Mao elnök utasítá­sa a fő stratégiára emlékez­tetve, gyakran jelenik meg a sajtó hasábjain, a legkü­lönbözőbb témájú írásokban. Az egyik jelmondat például így hangzik: „mély alagúta- kat kell ásni, a gabonából mindenütt tartalékokat kell biztosítani és nem szabad hegemóniára törekedni” — írja bevezetőül a jugoszláv tudósító, majd így folytatja: „a kínaiak a jelszót szó sze­rint értelmezték. Követték Mao Ce-Tungnak a nemzet­hez intézett szavait, bár azt nem lehet tudni, hogy e sza­vak mikor hangzottak el, és még kevésbé, hogy milyen alkalommal. Mindenesetre a városokban hatalmas földtú­rások keletkeztek. Az alagút- építés általános és ugyanak­kor magánügy is lett. A pe­kingi földszintes lakóházak alatt ásott alagutakból az utóbbi években nagyon sok földet hordtak ki. A leveze­tő lyukait vagy a konyhában fúrták, vagy a titokzatos ud­varban» amelyen nehány szomszéd osztozik, vagy pe­dig a házakat körülvevő magas fal mögé, jól elrejtve a kíváncsiskodó járókelők tekintete elől”. A Tanjung tudósítója így folytatja: „a munkálatokat gondosan végzik, jelenleg például bővítik, tökéletesítik az alagutakat, új részeket építenek hozzájuk, új elgon­dolásokat érvényesítenek. A föld alatti folyosók két- vagy háromemeletesek. A fal és a mennyezet vasbetonból ké­szült, kétoldalt különféle he­lyiségek sorakoznak az első­segélynyújtás, a parancsnok­ság, a rádióállomás, a tele­fonközpont, az áramfejlesz­tőgépek a konyha, az élel­miszerraktár stb. céljaira. Más szóval valódi a komfort — olykor kényelmesebb a föld felettinél —, mert az alagutakat huzamosabb használatra építették... A kínaiak azt mondják, hogy mindez „a védelmet, nem pedig a támadást szolgálja.” A külső támadást valójában nem várhatják a közeljövő­ben, mert az alagutakban, amelyeket a tudósítók is lát­hattak, nincs élelmiszertar­talék. (MTI) A Nyergesújfalui Magyar Viscosagyár Szerszámszerkesztők, figyelem! Készülék, kisgép, öntőszerszám szerkesztésében járatos, megfelelő gyakorlattal rendelkező szerkesztőket keresünk FELVÉTELRE. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet: írásban, vagy személyesen Qualität Vállalat, 3032 Apc, Személyzeti osztályon.' ..t ■ az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jöjjön dolgozni t Duna menti nagyüzembe, Nyergesújfalura! — korszerű, automatizált, klimatizált üzemek; — modern vegyipari technológia; — biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság; — magas munkabérek, éjszakai pótlék, prémium; — otthonos, modern munkásszállók; — kedvezményes étkezés; — folyamatos üzemmenet, 40—42—44 órás munkahét; — továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. JELENTKEZÉS: minden munkanapon, 7—12 óráig, a munkaügyi fő­osztályon. Az érdeklődők a választ levél­ben kapják a részletes, képek­kel illusztrált „Tájékoztató”- val együtt. Cím: MAGYAR VISCOSAGYAR 2536 Nyergesújfalu Komárom megye PL: L

Next

/
Thumbnails
Contents